A spontán vetélés: okok, tünetek, típusok és kezelési lehetőségek

A vetélés, vagy hivatalos orvosi nevén spontán abortusz, a terhesség betöltött 24. hete előtti megszakadását jelenti, amikor 500 gramm súly alatti, életjelenséget nem mutató magzat születik. Világszerte a terhességek mintegy egynegyede vetéléssel végződik, melynek oka leggyakrabban az igen korai vetélések gyakorisága. A legtöbb vetélés a terhesség 12. hete előtt következik be, sokszor még azelőtt, hogy a terhességi teszt pozitív eredményt mutatna. Ez az időszak a terhesség leginkább sérülékeny fázisa, ahol a sejtek osztódása és differenciálódása során fellépő bármilyen hiba súlyos károsodáshoz vezethetne, ezért a természet ilyenkor nem engedi a terhességet továbbfejlődni.

Bár egy vetélés lelkileg fájdalmas, nem jelenti szükségszerűen azt, hogy valami nincs rendben a nővel. Sajnos bárkivel megtörténhet, és nem is ritka. Ezért is nagyon fontos nőként az ilyen helyzetben megfelelően tájékozódni, mert könnyebb feldolgozni a történteket, ha megértjük a folyamatot. Különösen igaz ez a visszatérő vetélések (habituális vetélés) esetében, amikor a kivizsgálás és a célzott kezelés kulcsfontosságúvá válik az egészséges terhesség eléréséhez.

A vetélés figyelmeztető jelei

A terhesség során jelentkező vérzés, pecsételő vérzés, barnás váladékozás mindig kiemelkedő figyelmet igényel. Bő vérzés esetén mindenképpen azonnali nőgyógyászati vizsgálat javasolt, de kisebb panaszok esetén is érdemes mielőbb orvoshoz fordulni segítségért, tanácsért, szükség esetén gyógyszeres kezelésért. A vérzés mellett igen gyakori panasz lehet az erősödő, vagy nem szűnő alhasi görcs.

• Vérzés: A barnás pecsételés még nem a legrosszabb forgatókönyv, de utalhat annak kezdetére. A bő mennyiségű, élénk színű vér azonban már komolyabb okot ad az aggodalomra. Fontos ugyanakkor, hogy ne otthon próbáljuk eldönteni, hogy veszélyes-e a vérzés, minden esetben kérjünk ehhez orvosi segítséget! A vérzés lehet hormonprobléma, elpattant hajszálér, hematóma, és igen, jelentheti azt is, hogy elkezdődött a kilökődés.
• Alhasi görcsök: Minden nőnek jelentkezhet enyhe, alhasi, menstruációs görcsöléshez hasonló fájdalma, hiszen a növekvő méh fokozott görcsöket válthat ki. Ezek a panaszok mindig könnyen szűnnek, a magnéziumpótlás és a megfelelő folyadékbevitel sokat segíthet a görcsök enyhítésében. A rendszeresen jelentkező alhasi görcsök, melyek akár derékba sugárzó fájdalomként is jelentkezhetnek, pihenésre, magnéziumra nem múlnak, esetleg vérzéssel, gyengeséggel, rossz közérzettel vagy egyéb panasszal járnak, mielőbbi orvosi vizsgálatra adnak okot.
• Rendellenes hüvelyi váladékozás: A vízszerű, emellett esetleg kellemetlen szagú, enyhén színes váladékozás is jelenthet problémát. Általánosságban elmondható, hogy terhesség alatt a rendellenes hüvelyi váladékképződést mindenképpen ellenőrizni kell, mert a gyulladások is okozhatnak problémát a terhesség során.
• Terhességi tünetek hirtelen megszűnése: Az első trimeszterben a terhességnek gyakran elég jól érzékelhető tünetei vannak (álomkór, hányinger, émelygés, ételundor, szagundor stb.). Sok kismamát aggodalommal tölt el, ha ezek a tünetek egyszer csak megszűnnek. Ez nem feltétlenül jelent rosszat, de olykor azt jelenti, hogy nem fejlődik tovább a terhesség.

Vetélés vagy méhen kívüli terhesség?

Méhen kívüli terhességről akkor beszélünk, amikor a terhesség nem a rendes helyén, nem a méhüregben tapad meg. Leggyakrabban a petevezetékekben látjuk, és a terhesség növekvő mérete miatt előbb vagy utóbb komoly panaszokhoz, alhasi fájdalomhoz és hasüregi vérzéshez vezethet. Emellett járhat szintén alhasi görcsökkel és hüvelyi vérzéssel is. Annak eldöntése, hogy méhen kívüli terhességről van szó, semmiképpen sem a páciens feladata. Féloldali, erős hasi fájdalom, gyengeség, rossz közérzet, szédülés, hüvelyi vérzés és pozitív terhességi teszt mielőbbi orvosi vizsgálatot igényel minden esetben, mivel a méhen kívüli terhesség életveszélyes szövődményt okozhat, ha a páciens nem kerül időben kórházba.

A vetélés típusai

A vetélést a folyamat jellege és a terhesség állapota alapján több típusba sorolhatjuk:

1. Fenyegető vetélés (Abortus imminens): Hüvelyi vérzés és alhasi görcsök jelentkeznek, de a méhszáj nem nyílt ki, és a terhesség tovább fejlődik. Az esetek 85 százalékában a terhesség nem szakad meg.
2. Kezdődő vetélés (Abortus incipiens): A hüvelyi vérzés és az alhasi görcsök mellett a méhszáj kinyílik. Ilyenkor sajnos nagyon gyorsan megkezdődik a terhesség kiürülése is, a folyamatot nem lehet megállítani.
3. Inkomplett vetélés (Abortus incompletus): A vérzés és görcsök kíséretében a folyamat beindul, de a méh nem ürül ki teljesen. A vérzés folyamatos is lehet, a kismama nagyon rossz állapotba kerülhet, kivérezhet.
4. Komplett vetélés (Abortus completus): A hüvelyi vérzés és alhasi görcsök mellett a nyitott méhszájon át a terhesség eltávozott, a méh ürege üres. A komplett vetélés teljes egészében spontán lezajlik, a magzat bő menstruációs vérzéssel távozik. Kórházi megfigyelés azonban ebben az esetben is szükséges.
5. „Missed” abortion - Nem lezajlott vetélés: A terhesség fejlődése megszakad, az embrió vagy a magzat életjelenséget nem mutat, de a vetélés folyamata nem indult be spontán. Ilyenkor a kismamák akár teljesen tünetmentesek is lehetnek, és a diagnózis gyakran rutin ultrahangvizsgálat során derül ki.
6. Ismétlődő vetélés (Abortus habitualis): Ha egy nő az első trimeszterben három vagy több terhesség egymást követő elvesztését tapasztalja, visszatérő vetélésnek nevezik. A habituális vetélés nem önálló betegség, hanem számos alapbetegség következménye lehet.
7. Lázas vetélés: Amennyiben a vetélés fertőzéssel párosul, láz is jelentkezhet.

Bekövetkezhet a vetélés vérzés nélkül is, különösen a "missed abortion" esetében.

A spontán vetélés kiváltó okai

A spontán vetélés oka gyakran ismeretlen marad, de számos tényező állhat a hátterében. Fontos megjegyezni, hogy bár sokan gondolják, a spontán vetélés kockázata mesterséges megtermékenyítés esetén fokozott, ez valójában téves elképzelés. A kockázat a természetes úton megfogant magzatok elvetélésével egyenértékű, azaz 15-25% körüli, és az édesanya korával együtt nő.

A leggyakoribb okok közé tartoznak:

• Kromoszóma-rendellenességek: A terhesség első trimeszterében az összes vetélés közel 50%-a kromoszóma-rendellenességek miatt következik be. Ha egy petesejtnek vagy spermiumnak több vagy kevesebb kromoszómája van a normálisnál, a magzatnak páratlan számú kromoszómája lehet. A legtöbb kromoszómaprobléma véletlenül alakul ki, és a természetes szelekció révén a spontán vetélés megakadályozza, hogy a magzat súlyos, az élettel össze nem egyeztethető fejlődési rendellenességgel fejlődjön tovább. A Turner-szindróma például a terhességek zömében - mintegy 98 százalékában - a terhesség korai szakaszában vetéléssel végződik.
• Hormonális eltérések:
  • Sárgatest-elégtelenség: Ha a sárgatest nem termel elég progeszteront, a méhnyálkahártya nem tud kellően felépülni vagy fennmaradni a megtermékenyített petesejt befogadására. Ez kiválthatja az ún. „kémiai terhességet” is, amikor az embrió rendellenesség miatt nem ágyazódik be megfelelően, és a szokásos menstruáció idején távozik.
  • Pajzsmirigy működési zavarai, policisztás ovárium szindróma (PCOS), cukorbetegség: Ezek mind befolyásolhatják a hormonális egyensúlyt és növelhetik a vetélés kockázatát.
• Fertőzések:
  • Ivarcsatorna-fertőzések: Bizonyos kórokozók a terhesség 16. hetétől képesek elérni a magzatburkok alsó felszínét, gyulladást okozva, ami a burok megrepedését és a magzat kilökődését okozhatja. A férfi partner fertőzései, például idült prosztatagyulladás is szerepet játszhatnak.
  • Bakteriális vagy vírusos fertőzések: A Listeria monocytogenes, a brucellózis vagy a Cytomegalovírus-fertőzés szintén okozhat vetélést.
• Nőgyógyászati rendellenességek: Ide tartoznak a méh fejlődési rendellenességei (pl. kétszarvú méh, méhüregi sövény), a méhfalak összenövése (Asherman-szindróma), a méhnyálkahártya elhalása (pl. tbc miatt) vagy a miómák jelenléte. Ezek mind akadályozhatják a beágyazódást vagy a magzat fejlődését.
• Méhnyak-elégtelenség (cervix elégtelenség): Lehet elsődleges (méh fejletlensége vagy fejlődési rendellenessége miatt) vagy másodlagos (korábbi szülés vagy terhességmegszakítás során elszenvedett sérülés miatt). A méhszáj ilyenkor a 20. hét körül megnyílik, gyakran egyéb tünetek nélkül, ami vetéléshez vezethet.
• Immunológiai összeférhetetlenség: Ha a pár antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, akkor késhet a magzatot védő ellenanyagok termelése, ezáltal a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív limfociták áldozatává válhat.
• Véralvadási zavarok (trombofília): A terhesség során a véralvadás fokozódik, ami hajlamosít a vérrögképződésre. A Leiden mutáció és az antifoszfolipid szindróma (APS) például növeli a vérrögképződés kockázatát, ami gátolhatja a méhlepény megfelelő keringését és vetéléshez vezethet.

Rizikótényezők

Számos életmódbeli és egészségügyi tényező is növelheti a vetélés kockázatát:

• Anyai életkor: A 40 év feletti anyai életkor jelentősen növeli a kockázatot.
• Dohányzás, drog- és alkoholfogyasztás: Különösen a kokain használata.
• Túlzott koffeinfogyasztás: 1000 mg fölötti koffeinmennyiség.
• Extrém túlsúly vagy alacsony folátszint.
• Lisztérzékenység (cöliákia).
• Korábbi spontán vetélés.
• Nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor.

Még nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a szexuális aktivitás, a testmozgás vagy a fogamzásgátló tabletták hosszan tartó használata a vetélés okai lennének. Bármi legyen is a helyzet, elengedhetetlen, hogy ne hibáztassuk magunkat a vetélésért.

A vetélés diagnosztizálása

A vetélés ténye nőgyógyászati vizsgálattal és ultrahangvizsgálattal állítható fel. A vérvizsgálat is javasolt a vetélés ellenőrzésére, mivel a teszt a humán chorion gonadotropint (hCG), a placenta által termelt hormont méri. Az alacsony hormonszint vetélést jelez. A vizsgálatot akkor végzik el, ha a kismama vérzéssel és görcsös panaszokkal érkezik a kórházba. Ha az ultrahangvizsgálat során még látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Ha a kismama minimális pecsételéssel és enyhe görcsökkel érkezik, de az ultrahangvizsgálat szerint nincs szívműködés, akkor elmaradt vetélés állapítható meg.

Két egymást követő spontán vetélés esetén szükség lehet a méh anatómiájának vizsgálatára, hormonális és immunológiai kivizsgálásra is. Érdemes hematológiai és immunológiai vizsgálatokon is részt venni, hiszen véralvadási zavarok és immunológiai problémák is állhatnak a habituális vetélés hátterében.

A spontán vetélés kezelése

A spontán vetélés kezelése attól függ, hogy az elhalt magzat magától távozik-e, vagy pedig orvosi beavatkozás szükséges az eltávolításához.

• Fenyegető vetélés: Mindig pihenést, kíméletet javasolunk, ami adott esetben kórházi felvétellel biztosítható a legkönnyebben. Magnéziumpótlás, sárgatesthormon pótlása, bő folyadékfogyasztás szinte minden esetben szükséges lehet.
• Teljes vetélés: Amikor a méh teljesen kiürül, nincs szükség külön kezelésre, de kórházi megfigyelés szükséges.
• Nem lezajlott (missed abortion) vagy tökéletlen (inkomplett) vetélés:
  • Gyógyszeres kezelés: Próbálkozhatunk gyógyszeres kezeléssel, amikor méhösszehúzó gyógyszerektől várjuk, hogy a folyamat beinduljon, és spontán befejeződjön. Ezek a lehetőségek jellemzően csak akkor állnak rendelkezésre, ha az ember a terhesség előtt tíz héttel elvetélt.
  • Műtéti beavatkozás (méhűri revízió): A másik (vagy a sikertelen gyógyszeres kezelés utáni szükséges) beavatkozás a méhnyak tágítása, és a méhüreg műtéti úton történő kiürítése (nőgyógyászati küret). Ezt általában műtéti körülmények között, altatásban végzik. Ha az érintett korábban már szült, akkor a méhszájat nem szükséges érlelni (tágítani), viszont ha még nem történt szülés, akkor a méhszájat mechanikus módszerekkel vagy gyógyszeresen tágítani kell.
• Véralvadási zavarok okozta vetélés: Ha trombofília okozta a sorozatos katasztrófákat, úgy az egyetlen megoldás a véralvadásgátló kezelésben rejlik.

A terhesség alatt jelentkező panaszokat mindig vizsgálni kell, mindig konzultációt igényelnek. Bármilyen bizonytalanság esetén inkább forduljunk orvoshoz, és beszéljük meg, hogy mire kell figyelni, mi jelenthet problémát, és mik a teljesen természetes jelenségek a terhesség során.

A vetélés megelőzése

A vetélésnek csak ritkán van szövődménye, a teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges, még akkor is, ha a vetélést műszeres beavatkozással fejezik be. Ez azért lehetséges, mert az érintett területek nagyon gyorsan regenerálódnak, és hamar helyreáll a hormonrendszer működése is.

Bár a legtöbb vetélés a terhességgel kapcsolatos probléma miatt következik be, és nem lehet megakadályozni őket, számos lépést tehetünk a kockázat csökkentése érdekében:

• Egészséges életmód és táplálkozás: A BMI-szerinti normál testsúly fenntartásával, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, illegális drogok) mellőzésével, a koffeinbevitel és a stressz csökkentésével, valamint a gyógyszerszedés minimalizálásával máris sokat tehetünk magzatunk életben maradásáért. A várandósvitaminok szedése elengedhetetlen.
• Fertőzések megelőzése és kezelése: A hüvelyi fertőzések, a férfi partner fertőzései mind kiválthatnak vetélést. Fontos a megelőzés és a célzott kezelés.
• Alapbetegségek kezelése: A sárgatest-elégtelenség, az ivarcsatorna-gyulladások, a nyakcsatorna-elégtelenség, a miómák és más nőgyógyászati rendellenességek mind kezelhetők.
• Perikoncepcionális gondozás: A fogamzás körüli gondozás során célzott vizsgálatokkal feltárják azokat az állapotokat, amelyek akadályozhatják a sikeres teherbeesést és terhesség-kiviselést. Ez magában foglalhatja a méh anatómiájának vizsgálatát, hormonális, immunológiai és genetikai kivizsgálást is.

Ha a kivizsgálás során kiderül, hogy egy alapbetegség áll a vetélés hátterében, annak kezelése jelentősen javíthatja a sikeres terhesség esélyeit. A pszichológiai segítségnyújtás, a stressz csökkentése és a lelki támogatás is kulcsfontosságú lehet, különösen a habituális vetéléssel küzdő párok számára.

tags: #veteles #magatol #kitisztul