A vetélés okai, tünetei és megelőzése

A vetélés a terhesség betöltött 24. hete - vagy az 500 grammos magzati súly elérése - előtt bekövetkező megszakadása. Spontán vetélésről beszélünk, ha az embrió elvesztése bármilyen észlelhető külső behatás nélkül következik be. A kezdődő terhességek egytizede-egynegyede végződik vetéléssel a becslések szerint, olyan módszer azonban nincs, amellyel biztosan elkerülhetnénk egy ilyen eseményt.

Ezen sajnálatos események többsége (nagyjából 70%) a várandósság első 12 hetében fordul elő. A 12. és a 24. hét között bekövetkező vetélések ritkábbak. A 24. hetet követően már nem vetélésről, hanem halvaszületésről van szó.

A spontán vetélések jelentik a terhességek megszakadásának leggyakoribb formáját. A legtöbb vetélés a terhesség első trimeszterében történik. Az összes terhesség közel 50%-a vetéléssel végződhet. A nők gyakran nem tudják, hogy terhesek, vagy ez a menstruáció kihagyása előtt következik be. Azonban az ismert terhességek közel 15-25%-a vetéléshez vezethet, és a terhességek több mint 80%-a az első három hónapon belül véget ér.

A spontán vetélés típusai

A spontán vetéléseknek többféle típusa is létezik aszerint, hogy mik a vetélés lefolyásának stádiumai.

• Kémiai terhesség: Ezek között az úgynevezett kémiai terhesség a leggyakoribb, amely a spontán vetélések 50-75%-ánál fordul elő. A terhesség ilyenkor nem sokkal az embriókezdemény méhfalba történő beágyazódása után szakad meg. Az osztódásnak indult, de be nem ágyazódott embrió ilyenkor vérzés kíséretében távozik az anya szervezetéből. Mivel ez éppen a szokásos menstruáció idején történik, az anya gyakran egyáltalán nem is tud róla, hogy terhes volt, illetve hogy vetélésen esett át.
• Fenyegető vetélés (abortus imminens): Ezt hüvelyi vérzés és alhasi görcsös fájdalom jellemez. A baba ebben az esetben még megmaradhat, de ugyanígy el is veszítheti a kismama.
• Befejezetlen vetélés (abortus incompletus): A fejlődő embrió elvesztése már megtörtént, azonban a méh nem ürült ki teljesen. A vetélés a méh üregében visszamaradt, fogantatásból származó képletek miatt nem tekinthető befejezettnek. A kiürítést ebben az esetben mesterségesen kell megtenni (műszeres befejezés). A méhszáj ilyenkor már nyitott, emellett hasi fájdalom és gyakran erős vérzés észlelhető.
• Befejezett vetélés (abortus completus): Minden kiürül a méhből. A vérzés ezután már hamar alábbhagy, és a görcsökkel együtt a fájdalom is elmúlik.
• Abbamaradt vetélés (missed abortion): Az embrió fejlődése megáll majd elpusztul, de nem lökődik ki (ezt elmulasztott vetélésnek is nevezik, az angol missed abortion fordításából). Ennek oka az esetek 80%-ában az embrió öröklött vagy szerzett genetikai hibája (aneuploidia), 20%-ban pedig valamilyen egyéb anyai betegség vagy állapot, mely az embrió fejlődését megzavarja vagy lehetetlenné teszi.
• Visszatérő vagy habituális vetélés: Háromszor vagy ennél többször ismétlődik meg a többnyire első trimeszteri (a terhesség első 12 hetében lezajló) vetélés. A habituális vetélés a gyermeket tervező párok nagyjából 1%-át érinti.

Vannak fel nem ismert vetélések is, amelyek nem sokkal a megtermékenyülést követően, még a terhesség megállapítása előtt (a terhességi teszt használatát megelőzően) történnek. Vetéléskor a magzat nem feltétlenül az anyaméhben hal el, megtörténhet élő magzattal is.

A spontán vetélés leggyakoribb okai

A spontán vetélések okait a legtöbbször nem sikerül felderíteni. Az első trimeszterben bekövetkező vetélések leggyakoribb kiváltó okának a magzati kromoszóma-rendellenességek tekinthetők. Az esetek 50 százalékában ezek váltják ki a vetélést. Ha azonban egy petesejtnek vagy spermiumnak több vagy kevesebb kromoszómája van a normálisnál, a magzatnak páratlan számú kromoszómája lehet. Ahogy a megtermékenyített petesejt magzattá fejlődik, sejtjei többször osztódnak és szaporodnak, és előfordulhatnak rendellenességek. A legtöbb kromoszómaprobléma véletlenül alakul ki.

Az anya életmódbeli tényezői -például a súlyos stressz, extrém fizikai terhelés, dohányzás vagy alultápláltság - szintén elvezethetnek a várandósság megszakadásához. A rizikótényezők közül a dohányzást és az alkoholfogyasztást kell kiemelni, de emeli a kockázatot a kábítószer-fogyasztás, különösen a kokain használata is. A nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor szintén emeli a rizikót, ahogy a túlzásba vitt kávéfogyasztás is (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél). A korábbi spontán vetélés szintén növeli a kockázatot, ahogy az is, ha az ovuláció és a beágyazódás között több mint 10 nap telik el. A lisztérzékenység (cöliákia) és az extrém túlsúly szintén növeli a kockázatot, de ilyen hatása lehet az alacsony folátszintnek is.

További lehetséges okok:

• Sárgatest-elégtelenség: Ha a sárgatest a menstruációs ciklus során nem termel elég progeszteront (sárgatesthormont), akkor a méhnyálkahártya nem tud kellően felépülni vagy fennmaradni a megtermékenyített petesejt befogadására.
• Hüvelyi fertőzés: Bizonyos kórokozók a terhesség 16. hetétől képesek elérni a magzatburkok alsó felszínét; az így kialakuló gyulladás következtében a burok megrepedhet, ami a magzat kilökődését okozhatja.
• Nőgyógyászati rendellenességek: Vetélést okozhat például a méh fejlődési rendellenessége, a méhnyálkahártya pusztulása, a méhfalak összenövése, esetleg nagy, sok vagy rossz helyen lévő mióma jelenléte is.
• Méhnyak-elégtelenség: Lehet elsődleges a méh fejletlensége vagy fejlődési rendellenessége miatt, illetve másodlagos korábbi szülés vagy terhességmegszakítás során elszenvedett sérülés miatt is kialakulhat.
• Immunológiai összeférhetetlenség: Ha a pár antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, akkor késhet a magzatot védő ellenanyagok termelése, ezáltal a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív nyiroksejtek (ún. killer sejtek) áldozatává válhat.
• Fertőzött ondó: A nyakcsatorna a fertőzött ondót felismeri és heveny nyakcsatorna-gyulladás alakul ki. A méhszájat lezáró genny megakadályozza a méhüreg fertőződését. Rendszeres óvszerhasználat esetén a nyakcsatorna immunrendszere gyanútlanná válik, a fertőzött sperma méhüregbe jutásának vetélés lesz a következménye.

A Turner-szindróma (amely kizárólag lányokat érintő genetikai rendellenesség) például a terhességek zömében - a becslések szerint mintegy 98 százalékában - a terhesség korai szakaszában vetéléssel végződik.

A bakteriális agyhártyagyulladást okozó Listeria monocytogenes szintén okozhat vetélést, de ez az egyik legsúlyosabb következménye a brucellózisnak is. A Cytomegalovírus-fertőzés a terheseket különösen veszélyezteti: ez esetben a kórokozó a magzat károsodását okozhatja, de kiválthat vetélést is. Jelentkezhet vetélés antifoszfolipid szindróma (APS) miatt is. Bekövetkezhet vetélés mindezeken túl alloimmun eredetű újszülöttkori trombocitopénia (NAIT) miatt is.

A spontán vetélésnek oka lehet a méh nem megfelelő anatómiája is. Lehet például olyan méhnyálkahártya alatt található képlet vagy például polip, illetve mióma, amely miatt a megtermékenyült petesejt nem tud megfelelően beágyazódni. Léteznek olyan méhfejlődési rendellenességek is, amelyek sorozatos spontán vetélést okoznak, ilyen például a méhsövény. Szó lehet úgynevezett méhösszenövésről (Asherman-szindrómáról) is, amely szintén vetéléshez vezethet.

A spontán vetélés tünetei

Ha a vetélésre utaló jelek valamelyikét (vagy az összeset egyszerre) tapasztaljuk, érdemes felkeresni nőgyógyászunkat, aki képes megállapítani, hogy mi történik a szervezetünkben.

A vetélés általános jelei, amelyek a legtöbb vetélésnél tapasztalhatók - már ahol megtörténik a spontán kilökődés:

• Hátfájdalom
• Súlycsökkenés
• Fehéres-rózsaszínes, nyálkás folyás
• Erős fájdalom, melyet 5-20 percenként ismétlődő méhösszehúzódások okoznak
• Barnás vagy élénkvörös hüvelyi vérzés, görcsökkel vagy anélkül
• Vérrögökkel kísért szövetdarabok távozása a hüvelyből
• A terhesség ismert jeleinek hirtelen megszűnése

A kismamák rémálma, hogy vérezni kezdenek, pisiléskor vérfoltot találnak az alsóneműben. Szerencsére azonban ez nem minden esetben jelenti a legrosszabbat. Azt viszont nem árt, ha tisztázzuk, hogy egy terhesség alatt a vérzés egészen biztosan semmi jót nem jelent. Szerencsére lehet, hogy nagyon rosszat sem, de ha vért látunk, akkor fontos minél előbb orvoshoz fordulni.

A barnás pecsételés még nem a legrosszabb forgatókönyv (de utalhat annak kezdetére), a bő mennyiségű, élénk színű vér azonban már komolyabb okot ad az aggodalomra. Fontos ugyanakkor, hogy ne otthon próbáljuk eldönteni, hogy veszélyes-e a vérzés, minden esetben kérjünk ehhez orvosi segítséget!

Rosszat jelent, ha már nem érzek terhességi tüneteket? Az első trimeszterben a terhességnek gyakran elég jól érzékelhető tünetei vannak: álomkór, hányinger, hányás, émelygés, ételundor, szagundor stb. Sok kismamát tölt el aggodalommal, ha ezek a tünetek egyszer csak megszűnnek, főleg, ha még bőven a bűvös 12. hét előtt járnak. Nos, ez nem feltétlenül jelent rosszat: a tünetek jönnek-mennek, minden gond nélkül is előfordulhat, hogy elmúlnak - és igen, olykor azt jelenti, hogy nem fejlődik tovább a terhesség. Az sem ritka azonban, hogy egy elhalt terhesség esetén valaki még a műtét előtt is rosszul van a HCG hormon miatt, holott élő terhessége már nincs. A tünetek tehát irányadónak semmiképp sem tekinthetők.

A vetélés ténye nőgyógyászati vizsgálattal és ultrahangvizsgálattal állítható fel. A vizsgálatot akkor végzik el, ha a kismama vérzéssel és görcsös panaszokkal érkezik a kórházba. Ha az ultrahangvizsgálat során még látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Ha a kismama minimális pecsételéssel és enyhe görcsökkel érkezik, de az ultrahangvizsgálat szerint nincs szívműködés, akkor elmaradt vetélés állapítható meg.

A spontán vetélés megelőzése

Mivel a spontán vetélések hátterében leggyakrabban a már említett kromoszóma-rendellenességek állnak, nem létezik biztos módszer a vetélés megelőzésére. Ha viszont már a fogamzást megelőzően és a terhesség korai szakaszában is a lehető legegészségesebben élünk, azzal nő az esélye, hogy elkerüljük a magzat elvesztését.

A babatervezés időszakában érdemes rendszeresen tornáznunk, egészségesen táplálkoznunk és csökkenteni a minket érő stresszt, amennyire lehet. A többedszer vetélőknél oki terápiára kell törekedni, hogy amennyiben ez lehetséges, megelőzhető legyen a magzat ismételt elvesztése. Ennek érdekében feltétlenül meg kell vizsgálni a vetélésre hajlamosító, fentebb említett tényezőket.

A vetélésre hajlamosító alapbetegségek jelentős része kezelhető. Jól gyógyítható a sárgatest-elégtelenség, az ivarcsatorna-gyulladások, a nyakcsatorna-elégtelenség. Előzetes műtétre lehet szükség méhnyak-elégtelenség, egyes daganatok (pl. mióma), súlyosabb méhfejlődési rendellenességek, illetve Asherman-szindróma esetén.

Az egészséges várandósság érdekében a továbbiak betartása is ajánlott:

• Egészséges életmód és táplálkozás
• Fertőzések megelőzése, megfelelő kezelése
• Rendszeres testmozgás
• Stressz kerülése
• Alkoholfogyasztás, dohányzás mellőzése

A perikoncepcionális gondozás ma már nem csupán egy opcionális lehetőség, hanem a családtervezés egyik alapja. Ennek során célzott vizsgálatok történnek, amelyek feltárják azokat a - sokszor tünetmentes - állapotokat, amelyek akadályozhatják a sikeres teherbeesést és terhesség-kiviselést.

Mit tehet Ön spontán vetélés esetén?

Nőgyógyászati, a férjnél andrológiai kivizsgálás indokolt az alábbi esetekben:

• Első spontán vetélés.
• Havivérzés rendellenessége.
• Hüvelyi folyás, viszketés, fájdalom.

A kivizsgálás elvégzése érdekében forduljon speciálisan képzett nőgyógyászhoz. Az okok kiderítése és célzott kezelése lehetővé teszi az egészséges fogamzás és egészséges gyermek kihordásának lehetőségét. Ellenkező esetben a vetélés ismétlődési kockázata minden egyes vetélést követően fokozódik.

Bármilyen várandóssági korban kell elbúcsúzni egy leendő élettől, az anya és az apa számára a fizikai megpróbáltatásokon túl a lelki teher, a veszteség kezelése éppen olyan fontos, mint az orvosi ellátást.

Vetélés után elég nagy feladat lehet önmagában a vetélés tényével megbirkózni, de néha ezt a folyamatot megnehezítheti, hogy átmeneti ideig kisebb-nagyobb terhességre utaló jelek, tünetek még jelentkezhetnek. Néha kifejezetten megzavarhatják a pácienst is, ezért jó tudni, hogy a panaszok néhány hét alatt csökkenni szoktak. A terhesség alatti hormonális változások sok tünetért felelősek, az emésztési zavarok, a bőrtünetek mind miattuk jelentkeznek. Egy vetélés után a terhességre jellemző hormonszintek nem állnak helyre egyik napról a másikra, több nap, de akár több hét is eltelhet, míg a terhesség előtti állapot visszaáll.

A folyamatot befolyásolhatja a lelkiállapot is, hiszen a jelentkező gyászreakció olyan tüneteket is felerősíthet, amik talán nem is voltak jellemzőek a terhesség alatt. A folyamat természetes jelenség, és néhány héten belül csökkennek a panaszok.

Amennyiben a panaszok nem szűnnek vagy szokatlan tünetek jelentkeznek, mindenképpen javasolt az orvosi segítség keresése, hiszen kóros gyászreakció is állhat a háttérben, és szükség lehet a gyógyuláshoz pszichológus bevonására is.

A vetélésnek csak ritkán van szövődménye, a teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges. Akkor is így van, ha a vetélést műszeres befejezéssel fejezik be. Ez azért lehetséges, mert az érintett területek nagyon gyorsan regenerálódnak, és hamar helyreáll a hormonrendszer működése is.

tags: #veteles #kimutathato #verbol