A vetélés a terhesség 24. hete előtt bekövetkező spontán megszakadása, vagy ha az időpont későbbi, de a magzat 500 grammnál kisebb súlyú. A terhesség egészen korai szakaszában lezajló vetélést sokszor észre sem vesszük, vagy csak a szokásosnál bővebb, elhúzódóbb, esetleg pár napos késéssel jelentkező erős menstruáció utal rá. Becslések szerint a fogamzások több mint a fele vetéléssel végződik. A legtöbbször ki sem derül, hogy erről van szó, a nők csupán annyit vesznek észre, hogy a menstruációs ciklusuk néhány napot késik.
Klinikailag felismert terhességeknél a 20. hét előtt 8-20 százalékos eséllyel fordul elő vetélés. A felismert terhességek körülbelül 15-20 százaléka spontán vetéléssel fejeződik be. A vetélések nagy része (70-80 százalék) az első trimeszterben zajlik le. Az ilyenkor bekövetkező vetélések leggyakoribb kiváltó okai a magzati kromoszóma-rendellenességek. Ha a terhesség első 12 hetében történik az esemény, korai vetélésről, ha a második trimeszterben - a terhesség 12. és 24. hete között - késői vetélésről beszélünk. A spontán vetélés kockázata a 15. terhességi hét után 0,6 százalékra csökken.
A vetélésnek több típusa is létezik:
- Fenyegető vetélés: Görcsök és minimális vérzések jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad. Az esetek 85 százalékában a terhesség nem szakad meg.
- Kezdődő vetélés: A tünetek hasonlóak a fenyegető vetéléshez, de a méhszáj már nyitott.
- Komplett vetélés: A korai terhességnél fordul elő, 6 hetes korig gyakoribb. Teljes egészében spontán zajlik, a magzat bő menstruációs vérzéssel távozik.
- Inkomplett vetélés: A folyamat beindul, méghozzá bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de nem fejeződik be, szövetdarabok maradhatnak a méhben.
- Elmaradt vetélés (missed ab): Az elhalt magzat a méhüregben van, a vetélés folyamata be sem indul. Ilyen esetben orvosi beavatkozásra van szükség.
- Lázas vetélés: Fertőzés kíséri.
A vetélés okai és rizikófaktorai
A vetélések hátterében számos tényező állhat. A legtöbb esetben az okokat nem sikerül felderíteni, de a magzati kromoszóma-rendellenességek az esetek mintegy 50 százalékában kiváltó okként szerepelnek.
Hormonális tényezők
- Progeszteronhiány: Igen gyakori állapot, mely teherbeesési nehézségeket és korai vetélést eredményezhet. A progeszteron segíti a tökéletes beágyazódást. Minél nagyobb mértékű a hiány, annál nagyobb eséllyel következik be vetélés.
- Pajzsmirigyzavar: Akár alulműködésről, akár túlműködésről van szó, mindkét állapot befolyásolja a teherbeesést és a várandósságot. A rendellenes hormontermelés negatívan hat a menstruációs ciklusra, a peteérésre, a megfelelő beágyazódásra és a magzat egészséges fejlődésére.
- PCOS (Policisztás Ovárium Szindróma): A petefészkekben kisebb-nagyobb ciszták alakulnak ki, és ekkor 30-35% is lehet a korai vetélés esélye. Az állapot mögött gyakran komplex hormonzavar áll.
Anatómiai rendellenességek
- Méh veleszületett vagy szerzett rendellenességei: Például méhsövény, méhösszenövés (Asherman-szindróma), polipok vagy miómagöbök a méhnyálkahártya alatt akadályozhatják a megtermékenyült petesejt megfelelő beágyazódását.
Fertőzések
A várandósság során a hüvely pH-ja megváltozik, ami miatt a kismama lényegesen fogékonyabbá válik különböző fertőzésekre. Az olyan fertőzések, mint a klamídia, gonorrhea, Listeria monocytogenes, Brucellosis, Cytomegalovírus-fertőzés vagy egyéb bakteriális és vírusos fertőzések vetéléshez vezethetnek. A kezeletlen fertőzés ritkán vérmérgezést is okozhat.
Immunológiai és genetikai defektusok
- Antifoszfolipid szindróma (APS): A méhlepény megfelelő keringését akadályozó vérrögök, illetve az antitesteknek a méhlepényre kifejtett károsító hatásai okozzák a vetélést.
- Alloimmun eredetű újszülöttkori trombocitopénia (NAIT): A magzat vagy újszülött agyvérzése mellett legsúlyosabb kockázata a középidős (13-23. heti) vetélés.
- Kromoszóma-rendellenességek: A vetélések leggyakoribb oka, különösen az idősebb anyai életkorban.
Egyéb rizikófaktorok
- Anyai életkor: Minél idősebb valaki, annál gyakoribb a vetélés.
- Korábbi vetélés: Növeli a kockázatot.
- Dohányzás és alkoholfogyasztás: Jelentősen megnövelheti a vetélés kockázatát. A kábítószer-fogyasztás, különösen a kokain használata szintén emeli a rizikót.
- Túlsúly és alacsony D-vitamin- és folsavszint.
- Stressz.
- Nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor.
- Túlzásba vitt kávéfogyasztás (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél).
- Lisztérzékenység (cöliákia).
Tünetek és diagnózis
A vetélés jelei a vérzés és a hasi görcsök. Egy barnás pecsételés nem feltétlenül jelez vetélést, a bő vérzés viszont már nagyon veszélyes állapot. A terhesség ismert jeleinek hirtelen megszűnése mögött abbamaradt vetélés is előfordulhat.
Ha egy kismamának vérzése van (ez lehet barnás pecsételés vagy bővebb vérzés) és görcsöl, mindenképpen fel kell keresnie orvosát. Az orvosok általában már a fizikai vizsgálatnál is látják, hogy a méhszáj nyitva van, akár ujjnyira is.
A vetélés diagnózisát ultrahangvizsgálattal állítják fel. Ha az ultrahangvizsgálat során még látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Ha a kismama minimális pecsételéssel és enyhe görcsökkel érkezik, de az ultrahangvizsgálat szerint nincs szívműködés, akkor elmaradt vetélés állapítható meg.
A diagnózis felállításához az alábbi vizsgálatokra lehet szükség:
- Nőgyógyászati fizikális vizsgálat: A nő nemi szerveinek fizikális vizsgálata.
- Citológiai kenet: Méhnyakrák kimutatására.
- Hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat: Képalkotó diagnosztikai eszköz, amely hanghullámok segítségével készít képet a reproduktív szervekről.
- Hiszteroszkópia (méhtükrözés): Eljárás, amelynek során egy vékony, hajlékony, kamerával ellátott csövet vezetnek fel a méhbe.
- Endometriális biopszia: Szövetminta vétel a méhnyálkahártyából.
- Általános laboratóriumi vizsgálat és hormonszintek ellenőrzése.
- Immunológiai és genetikai vizsgálatok.
- Véralvadási zavarok ellenőrzése.
- Partner andrológiai vizsgálata.
Elhúzódó vérzés vetélés után
A vetélés előbb-utóbb valóban lezajlik természetes úton is. Ám akkor, ha a folyamat természetesen zajlik, akár hetekig tartó vérezgetés, sőt erősebb vérzés is előfordulhat. Ez meglehetősen legyengítheti az érintett nőket, és a bizonytalanság is kínzó lehet, ami ezzel a helyzettel jár.
A 2 hete tartó vérzés miatt érdemes volna orvoshoz visszamenni, hogy egy ismételt ultrahanggal kizárhassák, biztosan nem visszamaradt szövettörmelék okozza-e a tartós vérzést, esetleg méhösszehúzót, vérzéscsillapítót adhasson.
Miért húzódhat el a vérzés?
Valóban előfordul olyan is, hogy az illető már nem vérzik, nem feszül a melle, az ultrahang mégis azt mutatja, hogy a méhben még van valami. A 7-8. héttől kezdve már nem biztos, hogy gyorsan kiürül a méh egész tartalma. Az okokat nem tudjuk minden esetben, de például okozhatja kóros beágyazódás, kórosan tapadó lepény. Ha a bő, darabos vérzéshez láz is társul, mindenképp orvoshoz kell fordulni.
Ha inkomplett vetélésről van szó (tehát amikor a méh nem képes kellőképp összehúzódni és kiürülni), akkor mindenképpen szükség lesz egy nőgyógyászati kisműtétre, mivel ilyenkor a méh ürege nem ürül ki teljesen, és a bennmaradt terhességi szövetek miatt elhúzódó, bő vérzés, fertőzés jöhet létre. Ilyenkor a vérzés folyamatos is lehet, a kismama nagyon rossz állapotba kerülhet, kivérezhet.
Vérzés kisterehesen
A műtéti beavatkozásnak is van kockázata: bekövetkezhet sérülés, erős vérzés, altatási szövődmény - bár ezek valószínűsége kicsi. Az esetek kb. 1%-ában találkozunk azzal, hogy akár véralvadék (haematometra), akár embrionális szövet marad vissza a méhüregben. Ezt erőteljes hasi fájdalom, láz, esetleg elhúzódó vérzés kísérheti. Ilyen esetben a beavatkozás megismétlésére van szükség.
Fertőzések akár a spontán lezajlott, akár a műszeresen befejezett vetélések után is kialakulhatnak, és nem csak akkor, ha a terhességből szövetrészek maradtak vissza. A műszeresen befejezett vetélések után (néha a vetélés követő makacs méhfertőzések után) nagyon ritkán előfordulhat Asherman-szindróma is. Ennek során a méhüregében összenövések jönnek létre.
Kezelési lehetőségek vetélés és elhúzódó vérzés esetén
A spontán vetélés kezelése attól függ, hogy az elhalt magzat magától távozik-e, vagy pedig orvosi beavatkozás szükséges az eltávolításához.
Várakozó álláspont („Watch and wait”)
Bizonyos esetekben a menstruáció utáni vérzés magától is megszűnhet. Várakozó álláspont szintén elfogadható: ez általában 2 héten belül bekövetkező kiürülést eredményez, de elhúzódhat akár 3-4 hétig is. Az esetek kb. 80%-ában a spontán vetélés kiürüléssel végződik. Ugyanakkor nem minden szituációban jó megoldás a várakozás a természetes megoldásra.
Műszeres befejezés (méhűri küret)
Ha az elmaradt vetélést követően sem történik vetélés, vagy inkomplett vetélésről van szó, akkor műszeres befejezésre van szükség. Ezt vénás altatásban végezzük, altatási szövődmények kockázatával, de általában alacsony rizikóval. A beavatkozás körülbelül 15 percig tart. Az altatást követően a hüvelyt és a szeméremtestet fertőtlenítjük, majd hüvelyi feltárást végzünk. A méh nyakcsatornáját szükség esetén tágítjuk, és Curette-kanál és/vagy vákuum-szívó segítségével a méhüreget kiürítjük.
A beavatkozást követő 3-4 órával a páciens otthonába távozhat. Fontos kiemelni, hogy a későbbi terhesség során fellépő méhszájelégtelenség elkerülése miatt azon páciensek, akik még nem szültek, vagy csak császármetszéssel szültek, a beavatkozást megelőzően méhszájtágítást kell kapjanak. Ez lehet tágító pálca formájában, vagy modernebb megoldás a gyógyszeres méhszájtágítás. Ezek kíméletesen puhítják méhszájat, így a műtőben előfordulhat, hogy tágításra már egyáltalán nincs szükség.
Gyógyszeres kezelés
- Hormonális kezelés: Hormonális terápia alkalmazható a vetélést okozó hormonális egyensúlyzavarok korrekciójára, például progeszteronpótlás.
- Nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok): A menstruáció utáni vérzéssel járó fájdalom enyhítésére használhatók.
- Vérzéscsillapítók: A hüvelyi vérzés csillapításához szükség lehet vérzéscsillapítókra is.
- Antibiotikumok: Gyulladás esetén.
Komplikációk és megelőzés
A vetélésnek csak ritkán van szövődménye. Szövődmény akkor lehet, ha a vérzés miatt a várandós kismama kivérzett állapotba kerül. Ilyen esetekben szükség lehet véradásra is.
A vetélés megelőzésére nem létezik biztos módszer, de az alábbiak segíthetnek:
- Egészséges életmód: Megfelelő táplálkozás, testmozgás és a stressz kerülése.
- Alapbetegségek kezelése: A rizikót növelő alapbetegségek, mint a cukorbetegség, elhízás, pajzsmirigy rendellenesség, endometriózis és véralvadási zavarok kezelése.
- Rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok: Segíthetnek felismerni az alapbetegségeket.
- Dohányzás és alkohol kerülése.
- Folsavpótlás.
A következő terhesség és lelki támogatás
A teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges, még akkor is, ha a vetélést műszeres beavatkozással fejezik be. Ez azért lehetséges, mert az érintett területek nagyon gyorsan regenerálódnak, és hamar helyreáll a hormonrendszer működése is. A kutatások szerint a következő terhesség során a vetélés kockázata akkor a legalacsonyabb, ha az a terhesség a vetélés utáni 3 hónapon belül megfogan.
A terhesség elvesztésével járó teher akár még fel is erősítheti a tüneteket. Elhúzódó hangulatzavar, depresszió esetén szaksegítséget érdemes igénybe venni. Véleményem szerint a lelki egyensúly ugyanolyan fontos, mint a testi egészség (ezen kettő fogalom nem is választható külön), ezért ha egy pár úgy érzi, hogy időre van szükségük a vetélés után a következő terhességig, nyugodtan várjanak.
Ha a vetélések ismétlődnek (két vagy több vetélés az anamnézisben), komplett kivizsgálásra van szükség. Ekkor érdemes anatómiai, endokrinológiai és anyagcsere okokat vizsgálni, valamint a fokozott trombóziskészséget vagy valamilyen immunológiai okot, tartósan fennálló fertőzést, továbbá genetikai/kromoszomális rendellenességet is.