Magzati szívultrahang és NST: A magzat egészségének vizsgálata

A terhesség alatti gondozás során számos vizsgálat segít a kismama és a fejlődő magzat egészségi állapotának nyomon követésében. Ezek közé tartozik a magzati szívultrahang, valamint a kardiotokográfia (CTG) és a non-stressz teszt (NST) vizsgálat. Ezek a módszerek kulcsfontosságúak a magzat jólétének felmérésében, különösen a terhesség utolsó szakaszában.

Mi az a CTG és az NST vizsgálat?

A CTG (kardiotokográf) egy olyan műszer, amely lehetővé teszi a magzati szívműködés és a méhizomzat aktivitásának (keményedés, jósló- és valódi fájások) együttes, folyamatos vizsgálatát és monitorozását. Az NST (non-stressz-teszt) vizsgálatot ugyanazzal a géppel végzik, mint a CTG-vizsgálatot, azonban NST során csak a magzat szívműködését monitorozzák egyetlen vizsgálófejjel, míg CTG során kettőt használnak, az egyik a magzati szívverést, a másik a méhtevékenységet rögzíti. Ez utóbbi azért fontos, mert így a szülészorvos szülés közben is nyomon követheti a méhtevékenységet.

A CTG és az NST teljesen veszélytelen, fájdalommentes és tetszőlegesen ismételhető vizsgálati módszerek. Szükség esetén, például koraszülés vagy magzati veszélyállapot gyanúja esetén, már a 24. terhességi héttől el lehet végezni őket, bár ekkor még nem annyira informatívak, és apróbb különbségeket még nem lehet értékelni.

Hogyan történik a vizsgálat?

Panaszmentes terhesség esetén a terhesgondozás során rutinszerűen NST-vizsgálatot végeznek a betöltött 36. héttől, hetente egy alkalommal. Ha a kismama túllépte a terminust, akkor 1-2 naponta javasolt az NST végzése. Vajúdás és szülés alatt körülbelül 2 óránként történik egy-egy 20 perces regisztrálás, szükség esetén akár folyamatosan is lehet monitorozni a babát. A vizsgálat 20-40 percig tart, ülő, nyugalmi helyzetben, vagy vajúdás alatt fekvő helyzetben.

NST végzésekor egy, CTG-vizsgálatkor pedig két "érzékelőt" helyeznek a hasra, melyeket puha gumipánt rögzít, vagy a kismamának kell a pocakján tartania ott, ahol a magzat szívműködése a legjobban észlelhető.

Mi látható a görbéken? Mire lehet belőlük következtetni?

A magzat szívműködése sok kóros esetben tükrözi a baba állapotát, ezért nagyon informatívak és hasznosak ezek a vizsgálatok. Az NST-görbe több jellemzőjét is értékeli az orvos, mint például az alapvonal-frekvenciát, az oszcillációt, az akcelerációt és a decelerációt.

• Alapvonal-frekvencia: Normális terhesség során a magzat pulzusszáma, így az alapvonal frekvenciája nyugalmi állapotban 120-160/perc között van. Tartós emelkedése (tachycardia) jelezhet anyai lázat, magas vérnyomást, fertőzést, vérszegénységet vagy gyógyszerhatást. Tartós csökkenése (bradycardia) 120/perc alá oxigénhiányra utalhat, gyors beavatkozást igényelve.
• Akceleráció: A magzat mozgása következtében egészséges esetben rövid ideig (fél-egy perc) tartó, átmeneti frekvenciaemelkedés. Az NST-vizsgálat során legalább 2-5 ilyen gyorsulásnak kell megjelennie ahhoz, hogy a görbe reaktív legyen.
• Deceleráció: Rövid ideig tartó frekvenciacsökkenés. Ha nem függ össze méhösszehúzódással és nem ismétlődik, nem feltétlenül kóros. Viszont ha rendszeresen, fájásokat követően vagy attól függetlenül lép fel és perceket tart, az a magzati veszélyeztetettség jele lehet (kivéve a kitolási szakban a fájásokkal egy időben jelentkező lassulás).
• Oszcilláció (variabilitás): A magzat szívlüktetése nem egyenletes, pillanatról pillanatra változik, ami a még éretlen keringési rendszert tükrözi. Ez a változékonyság, a fűrészfog-szerű minta, a baba jó oxigénellátottságát tükrözi. Oxigénhiány vagy rossz méhlepény-keringés esetén ez a variabilitás csökken vagy megszűnik, a görbe kiegyenesedik, ami súlyos állapotra utalhat.

Ha az NST görbe nem reaktív (nincs akceleráció), az utalhat arra, hogy a baba alszik vagy oxigénhiánya van. Ilyenkor megpróbálják felébreszteni a magzatot, szükség esetén megismétlik a vizsgálatot vagy más módszereket alkalmaznak.

Terheléses CTG vizsgálat

Ritkábban végzik, akkor válik szükségessé, ha a görbe nem reaktív és a variabilitás csökkent, ami arra utalhat, hogy a magzat alszik. Ilyenkor fizikai terheléses tesztet (FTT) végeznek, ahol a kismama rövid ideig végzett mozgást (pl. guggolás, lépcsőzés), majd megismétlik a vizsgálatot. Ha a magzat csak aludt, várhatóan felébred és a görbe reaktívvá válik. Ha nem mutat javulást, egyéb vizsgálatokra (pl. áramlásos ultrahang) lehet szükség.

Az oxitocin terheléses teszt (OTT) egy másik terheléses eljárás, melynek során oxitocint adnak a kismamának. Ha a méhlepény keringése rossz, a terhelés tovább ronthatja a magzat oxigénellátását, ami a szívfrekvenciában is változást okoz, és indokolttá teheti a terhesség befejezését.

Kötelező és nem kötelező szűrővizsgálatok terhesség alatt

A terhesgondozás célja a magzat és az anya egészségi állapotának követése. A kötelező szűrővizsgálatokon túl léteznek speciális vizsgálatok is, amelyeket bizonyos esetekben, például az anya magas életkora vagy a kötelező szűrések során tapasztalt eltérések esetén végeznek el.

A magzati szívultrahang-vizsgálat (echokardiográfia) a terhesség 13-14. és 18-21. hetében javasolt minden kismama számára, vagy akkor, ha felmerül a magzati szívrendellenesség gyanúja. A 30-32. és 36. héttől kezdődően újabb ultrahang vizsgálatokra kerül sor, ekkor végzik a kardiotokográfiát (CTG) is.

Hol végezhetőek ezek a vizsgálatok?

A magzati szívhang vizsgálatra (NST) és a CTG vizsgálatra magánrendelőkben, kórházakban is lehetőség van. A vizsgálatok általában kényelmes, biztonságos és intim környezetben zajlanak, gyakran párjuk jelenlétében is.

A vizsgálati eredmények értékelése után az orvos tájékoztatja a kismamát a magzat állapotáról, és szükség esetén további vizsgálatokat vagy beavatkozásokat javasolhat.

tags: #magzati #szivultrahang #nst