A kisgyermekek hajának, fejbőrének tisztítása már néhány napos korban szükségessé válhat. Természetesen, a hajmosás alatt nem a felnőttek esetén alkalmazott eljárást szükséges követni. Nem minden csecsemő születik dús hajjal, sok esetben anélkül vagy csak egészen ritkás, puha hajszálakkal rendelkeznek. Ennek ellenére, a fürdetés során érdemes a fejbőr területét is érinteni. Erre legtöbbször nem azért van szükség, mert az újszülött haja szennyezetté válik, sokkal inkább a fejbőrön található izzadság eltávolítása a cél. Általános szabályként elmondható, hogy a gyakoribb babahajmosás egészen addig szükséges, amíg a haj kellően erőssé válik és képes megvédeni az érzékeny fejbőrt az izzadságtól. Ez az időszak gyermekenként eltérő lehet.
Általában a babák 6 hónapos koráig a szülők gyakran találkozhatnak az úgynevezett koszmóval. Ez nem más, mint az elhalt hámsejtekből és a bőrmirigyek faggyújából álló, elsősorban a kutacs környékén megjelenő bőrelváltozás. A megfelelő higiéniás lépések betartásával, könnyedén megszabadulhatunk az egyébként legtöbbször ártalmatlan problémától. A koszmó mellett, a baba fejbőrének hámlása, korpásodása is előfordulhat. Ennek oka a faggyúmirigyek túlműködése. Aggodalomra a legtöbb esetben szintén nincs ok, a probléma legtöbbször könnyedén kezelhető és megszüntethető. A különböző babaolajak a korpa ellen is hatásosnak bizonyulnak.
Bár a legtöbb gyermek és szülő számára nem élvezetes, mégis néhány elővigyázatos lépéssel egyszerűbbé tehető ez a sokszor küszködésekkel teli folyamat. Jelentősen megkönnyítheted a dolgod, ha a hajmosási rituálé kezdete előtt minden szükséges eszközt egyszerűen elérhető helyre összegyűjtesz. A babakád feltöltése során ügyelj a megfelelő vízhőmérséklet megtalálására. A babák bőre jelentősen érzékenyebb a felnőttekénél, ezért mindenképp fontos az elővigyázatosság. Az ideális vízhőmérséklet általában 34-36°C. Ezt ellenőrizheted karoddal vagy akár hőmérővel is.
A kisgyermek fejét és a hátát karoddal alátámasztva tartsd a fürdővízben. Ha koszmó vagy korpa található a baba fejbőrén, a fürdetés megkezdése előtt kend be a megfelelő olajjal vagy egyéb készítménnyel. Mivel a hő a csecsemők esetén könnyedén távozik a fejbőrön keresztül, ezért a hajmosást csak azután kezdd meg, hogy elvégezted a baba általános fürdetését. Finom, kíméletes mozdulattal, elölről-hátra töröld át a baba fejét langyos vízzel, úgy, hogy a víz ne kerüljön a szemébe. Ehhez alkalmazhatsz puha törlőkendőt, mosdókesztyűt vagy szivacsot. Ha korábban olajjal kented be a baba fejbőrét, óvatosan mosd le vattapamacs segítségével.
A szárítás során ügyelj arra, hogy maradéktalanul eltávolítsd a vizet, esetleges olajat vagy sampont a baba bőréről, különös figyelmet fordítva a hajlatokra. Az alapos és gondos törléssel elkerülhető a nedves környezetben könnyedén kialakuló gombásodás és bőr kipirosodás. A babahajmosás utolsó lépéseihez tartozik a megfelelő bőrápolás. Általában a legjobb megoldást a minél kevesebb és kizárólag természetes összetevőt tartalmazó készitmények jelentik.
Ha gyermeked igazán nem szereti a fürdést és kifejezetten nehéz vele, próbáld ki a praktikus hajmosókarikát. A hajmosás játékos módon is történhet. Fontos már kicsi korban megszerettetni a higiéniát a kisgyermekekkel, hiszen egész életükben a mindennapjaik része lesz. A stresszes élményből szórakoztató folyamatot varázsolhatsz, ha fürdetés közben szóval tartod kisbabád, beszélsz hozzá vagy eltereled a figyelmét. A kisbabák nagyon könnyedén veszítenek hőt a fejbőrükön keresztül, ezért kiemelten fontos az újszülött hajmosás időzítése. A hajmosás mindig a fürdetést kövesse, így minél kevesebb ideig lesz nedves a fejbőr. Emellett, a napszak folyamán is érdemes kijelölni egy idősávot, amelyet következetesen betartasz.
A 3 hónapos baba fejlődése
A növekedés mértéke minden gyermeknél eltérő lehet, valakinél hamarabb, míg másoknál később indul el a jelentősebb gyarapodás mind a súlyt, mind a testhosszt illetően. Amíg a védőnő és a háziorvos rendben találja a csecsemő súlyát és magasságát, nincs ok az aggodalomra.
A gyermek étvágya
A gyermek számára legideálisabb táplálékforrás ebben az időszakban is az anyatej, mivel ez mind mennyiségileg, mind minőségileg biztosítja a tápanyagellátást, valamint számos, a növekedést és fejlődést elősegítő hormont is tartalmaz. Ezért is javasolt a szoptatást minél tovább fenntartani. Ebben a korban is igaz az a tény, hogy ahogy gyarapodik a baba, úgy növekszik az étvágya is. Fontos tudni, hogy az anyatej önmagában tudja biztosítani a fejlődést, gyarapodást, kiegészíteni plusz folyadékkal csak extrém környezeti változásakor szükséges. Tehát hacsak nincs extrém meleg időjárás, nem kell mást adnod neki az anyatejen kívül, vizet vagy teát sem.
Tapasztalhatod olykor, hogy a gyermek széklete ugyan megfelelő állagú, mégis ritkább, mint eddig. Emiatt nem kell megijedni, mindössze arról van szó, hogy a baba emésztőrendszere is folyamatosan fejlődik, így a székletürítés menete is változik. Visszabukások még ebben a korban is előfordulhatnak egy - egy büfizés alkalmával, hiszen a nyelőcső záróizmai még folyamatos változásban vannak.
A 3 hónapos baba súlya, a születési méretektől függően természetesen eltérő lehet. Egy kisebb súllyal született baba ebben a korban körülbelül 5- 5,6 kg. Egy átlagos születési súlyú kicsi testtömege 6,3-6,5 kg körül mozoghat, míg egy nagyobb születési súllyal rendelkező baba elérheti akár a 7-7,8 kg-ot is ebben a korban. Sokan elgondolkoznak a kérdésen: Mégis mennyit kellene ennie egy 3 hónapos kisbabának? Ez természetesen egyénenként változik, de a legtöbb esetben 150-200 ml tápszerrel, vagy anyatejjel számolhatunk testsúlykilogrammonként. A kisbaba fejlődése és növekedése mellett természetesen az étvágya is egyre nagyobb lesz. A legteljesebb táplálék számára még mindig az anyatej, az anyatej mennyisége pedig mindig a kisbaba igényeihez fog igazodni. Ezt azért is fontos tudni, mert újra szembe találhatjuk magunkat az úgynevezett 3 hónapos növekedési ugrással, ez pedig a gyermek étkezésében mutatkozik meg.
A baba mozgásfejlődése
Egy három hónapos gyermek már magabiztosabban ragadja meg a tárgyakat és tudatosabban, megfontoltabban mozog. A kalimpáló mozdulatok jellemzően akkor jelentkeznek, amikor valami miatt izgatottá válik. Ezeket az eseményeket rendszerint hangadással kíséri. Érdemes továbbra is egyre több időre hasra fordítani a babát, hogy erősödhessenek a törzs izmai. Mostanra már képes hosszabb időre is megtartani a fejét, mikor hason fekszik. Előfordulhat az is, hogy nem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé a hason fekvés. Ennek ellenére érdemes őt néha ebbe a pozícióba fektetni. Ez az idő lehet először két - három perc, melyet mindig lehet növelni egy kicsit. Minél erősebb lesz majd, annál jobban fogja élvezni ezt a pózt.
Egy idő után már látható lesz, hogy nem csak a fejét emeli fel, de már megpróbálja magát a kezeivel is kitámasztani, ami szintén a tudatos mozgás egyik jele. A kicsik ebben a korban már rengeteget mozognak. Mivel az alvásigényük csökken, sokat vannak ébren, és egyre mozgékonyabbak. Akár a kiságyban, akár a játszószőnyegen fekve képesek hason fekve 45-90 fokba kinyomni magukat. A 3 hónapos kisbabák életében fontos mérföldkő jön el, hiszen általában ilyenkor próbálkoznak meg a kicsik hasukról az oldalukra fordulni. A 3 hónapos kisbaba fogása egyre szorosabbá válik, ennek köszönhetően egyre könnyebben tud megragadni dolgokat. Az ennyi idős kicsik teste már szépen kiegyenesedett. A kicsi egyre erősebb, és folyamatosan fejlődő nyakizmai teszik lehetővé azt, hogy szépen megemelje a fejét, majd a testével egyvonalban kitartsa, ezt pedig hason fekvés közben egyre hosszabb ideig tudja bemutatni nekünk.
A hason fekvés rendkívül fontos a gyermek fejlődése miatt, és bár vannak babák, akik kifejezetten nem szeretnek hason lenni, érdemes próbálkozni, ha csak rövidebb ideig is. A baba ebben a korban rendkívül sokat játszik a kezével. Hosszasan nézegeti, kinyitja majd becsukja az öklét. Egyre ügyesebben nyúl már a tárgyak, játékok felé, egy ekkora baba már magabiztosan mozgatja a karjait és a lábait is. Ahhoz, hogy elérje azt, amit szeretne, egyre ügyesebben irányítja kezét, és az ujjait, de nemsokára kezeit elkezdi majd támasztékként is használni. Megfigyelhetjük azt is, hogy ha ölbe vesszük őt, gyakran próbálja magát ülő helyzetbe felhúzni, de természetesen ehhez még az izomzatának erősödnie kell.
A baba érzelmi és értelmi fejlődése
A gyermek agya ebben az időszakban hihetetlen fejlődésnek indul, melynek jeleit a szülők is láthatják. Ahogy kísérletezik a hangokkal, sikongat és gurgulázik, odafigyel a mozgásra és felfedezi a körülötte lévő világot, mint ezt mutatják. Továbbra is fontos, hogy sok inger érje a gyermeket, ugyanis ez pozitív hatással van a kiegyensúlyozott fejlődésére.
A 3 hónapos baba gazdag mimikával képes érzelmeit kifejezni, és már megismeri az arcokat, sőt az arckifejezéseket is. A kicsik ebben a korban szívesen kommunikálnak, rengeteget gőgicsélnek, nevetnek, és gagyognak. Ebben a korban a hangokkal való kísérletezés, és az érzékelés mind-mind az agyfejlődés jelei. A kicsi agya intenzíven fejlődik, hiszen minden, amit hall, lát, érez, hozzájárul a kognitív képességek fejlődéséhez.
A két hónapos kor végére, de három hónapos korban már mindenképpen várjuk, hogy kisbabájuk visszamosolyogjon Önökre. Ezt segítheti, ha Önök is gyakran mosolyognak rá, és kedvesen, dallamos, magas hangon beszélnek hozzá.
Alvás és napirend
3 hónapos korra a legtöbb baba napközben háromszor alszik 30-90 perc közting időtartamot és 1-1 alvás között 2-3 órát van ébren. Sokan úgy tartják, 3 hónaposan már kötelező átaludnia a babának az éjszakát. Nos, a közhiedelemmel ellentétben nincs ilyen szabály. Az igaz, hogy ennyi idősen már jobban alszik a gyerekek többsége és gyakran egy éjszakai étkezés kimarad, azaz egyben 5-6 órát átalszik a kicsi.
A 2, és a 3 hónapos gyermek alvásigénye nem sokban tér el egymástól, ha a napi alvásidőt nézzük, ám az éjszakai és a nappali alvásidőben némi eltolódás megjelenhet. Ilyenkor már a baba nagy valószínűséggel megérti a különbséget a nappal és az éjszaka között. Jobb esetben ilyenkor elkezd megnövekedni az éjszakai alvásidő, a gyermek egyre kevesebbet kel fel éjjel, egyre mélyebben alszik. Ezzel párhuzamosan pedig csökkenni kezd a nappali alvásidő.
Ahhoz, hogy kisbabánk nyugodtan aludjon éjszaka, érdemes egy kezdetleges napirendet bevezetni az életében. Ezt természetesen soha nem szükséges óramű pontossággal tervezni, inkább az a fontos, hogy a cselekvések sorrendje mutassa meg a kicsinek, hogy mi fog történni.
7 alvási tipp újszülötteknek: Segítsen újszülöttjének aludni
Mit tud a baba?
A három hónapos baba kezei már nincsenek folyamatosan szorosan ökölbe zárva, a hüvelykujja nem simul állandóan a tenyerébe. A gyermek maga is nyújtja ujjait, és mi is könnyedén ki tudjuk nyitni a kezét például fürdetéskor. A körülötte lévő puha dolgokat tapogatja, markolássza. Ezek általában: a feje alatt lévő pelus, a rajta lévő ruha, takaró, szerettei bőre és haja (amikor kézben van), vagy a mellette lévő tárgy (például plüssfigura, textiljáték). A hatodik hónap végére a markolászásból pontos nyúlás, fogás, megtartás és elengedés alakul ki.
Három hónapos korában a csecsemő háton fekve a kezeit maga előtt összekulcsolja, ökleit a szájába gyömöszöli, ezért az ököl rágását, vagy az ujjszopást nem csak éhségjelnek tekinthetjük. Kezeit, a körülötte lévő tárgyakat és személyeket hosszan nézegeti, közben különböző hangokat ad, játszik a hangjával. Gőgicsélése először főként magánhangzókat tartalmaz (például: oá-, ei-szerű hangok). A gőgicsélő játékban a szülők is részt tudnak venni, ha ismétléssel, a baba fölé hajolva megerősítik a hangadását.
A baba utánzó képessége egyre pontosabbá válik, és folyamatosan megjelennek az ajakkal képzett mássalhangzók: p, b, m. A fejlődési szakasz vége felé nagy változás történik a hangadásban: a gőgicsélést felváltja a gagyogás. Hason fekve emeli a fejét és néhány percig tartani is tudja. Három-négy hónaposan hasra fektetve kezével az alkarjára, majd hat hónapos kora körül nyújtott karral a tenyerére támaszkodik.
A csecsemő nagymozgásának fejlődését azzal segíthetjük, ha körülötte minél nagyobb szabad terület van. Ez fogja arra ösztönözni, hogy a távolabb lévő játékok után oldalra forduljon, forogjon, távolabbra nyúlással próbálja azokat elérni. Fontos, hogy minél többet tartózkodjon a baba viszonylagosan kemény felületen, mert puha ágyon, süppedős paplanon nehezebb a hely- és helyzetváltoztatás. Négy hónapos kor után a csecsemő már egész testével az oldalára fordul, az oldalán fekve is játszik. Hat hónapos kora körül a kicsik többsége forogni kezd, de az változó, hogy hasról hátra, vagy hátról hasra sikerül először.
Mikor forduljunk szakemberhez?
Ferde a testtartása. Teljesen elhárítja, hogy hasra fektetve tegyék le. Hason fekve nehezen és alig emeli a fejét, és csak néhány percig tartja meg (3-4 hó). Hasra fektetve még nem támaszkodik az alkarjára (4 hó), nyújtott karral a tenyerére (6 hó). Egyik oldali végtagjait kevésbé mozgatja. Kezei szoros ököltartásban vannak. Nem nyúl a látott tárgyakért, játékokért. Könnyű tárgyakat (pl. csörgőt) hosszabban nem képes megtartani, vagy játszani vele (megnézni, forgatni, szájba venni, rázogatni). Kezeit nem viszi a szájához. Nem fordul az oldalára (4-5 hó), hasról hátra, hátról hasra (6 hó). Hangos zajokra nem reagál. Nem ad ki hangot, soha nem sír. A már megindult gőgicsélés egyre ritkábbá válik, vagy elmarad. A mozgó tárgyakat nem követi a szemével. Nem mosolyog vissza Önökre. Túl lassan eszik, egyáltalán nem szopik, vagy túl sokat bukik. Túlságosan nyugtalan, vagy épp ellenkezőleg nagyon nyugodt, aluszékony.
A gyermek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy minél korábbi életkorban elkezdődjön a fejlesztése, ezért ha szülőként felmerül Önökben a probléma gyanúja, akkor mindenképpen forduljanak szakemberhez. Az első életévekben elsősorban az egészségügy (védőnő, házi gyermekorvos) feladatai közé tartozik a fejlődés nyomon követése és a megkésetten, vagy eltérően fejlődő gyermekek minél korábbi felismerése.
Mivel az előzőekben felsorolt tüneteknek lehetnek szervi okai, ezért első lépésben a védőnőt és/vagy a házi gyermekorvost keressék fel, aki szükség szerint különböző szakrendelésekre küldheti a gyermeket. Amennyiben a kivizsgálás semmilyen szervi okot nem igazolt, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz, vagy a korai fejlesztő centrumhoz fordulhatnak, ahol a gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében.
