A terhességi cukorbetegség (GDM) átfogó útmutatója és kezelése a 35. héten

A terhességi cukorbetegség (gestatios diabetes mellitus, GDM) világszerte a kismamák 5-10%-át érintheti, mégis sokan nincsenek tisztában a részletekkel. A várandósság során a kismamáknak fokozottan oda kell figyelniük az egészségükre, hiszen már nemcsak a saját, hanem a magzatuk jóllétéről is gondoskodniuk kell.

Terhességi cukorbetegségnek a várandósság során felismert szénhidrát-anyagcserezavart nevezzük. Ez az állapot a legtöbb esetben csak a baba megszületéséig tart, oka a terhesség alatti hormonális változásokban keresendő. A jelenség legfőbb oka, hogy a várandósság ideje alatt a lepényi hormonok miatt az édesanyának több inzulinra van szüksége.

Miért alakul ki a terhességi cukorbetegség?

A terhesség során a hormonháztartásban történt átalakulások hatására a szénhidrát-anyagcsere állapota változik, egyre fokozódó inzulinrezisztencia jelentkezik, vagy ha már fennállt, az tovább erősödik. A méhlepény olyan hormonokat termel, amelyek csökkentik az inzulin hormon hatékonyságát. Ez azt jelenti, hogy hiába termel a hasnyálmirigy inzulint, a sejtek nem nyitják ki az ajtót a cukormolekuláknak, így a vérben nem csökken túlzottan a cukorszint, és ezáltal elegendő energia (cukor) jut a kisbabához.

Ha a hasnyálmirigy nem tud megfelelő mennyiségű inzulint előállítani - és az előállított inzulin sem tudja a hatását kifejteni -, akkor a vércukorszint megemelkedik. A kép ennél jóval árnyaltabb, de az egészen biztos, hogy a várandósság második fele egy többé-kevésbé inzulinrezisztens állapot, ezért minden kismamának figyelnie kellene a vércukorszintjére.

A terhességi cukorbetegség kockázati tényezői

Terhességi diabétesz bárkinél előfordulhat, mégis vannak olyan kismamák, akiknél különböző rizikófaktorok állnak fenn:

• 35 évesnél idősebb életkor
• Túlsúly (BMI>30)
• Asszisztált reprodukcióval (mesterséges megtermékenyítéssel) létrejött terhesség
• Családi kórtörténetben szereplő cukorbetegség
• Előző várandósság során fennállt gesztációs diabétesz
• Várandóság előtt már inzulinrezisztencia (IR)
• Korábbi koraszülés, méhen belüli elhalás, fejlődési rendellenességgel világra hozott gyermek, vagy >4000 g-os baba születése
• Ikerterhesség
• Magasvérnyomás-betegség
• PCOS

A GDM tünetei és felismerése

A gesztációs diabétesz gyakran tünetmentes, és sok esetben csak a rutinszerű vércukorszűrés során diagnosztizálják. A terhességi cukorbetegség igen tünetszegény, így csak a szűrővizsgálatok alkalmával derül fény a kialakult betegségre.

Az egyik jelzés, amit sokan tapasztalnak, az a fokozott szomjúságérzés. Ezenkívül a fokozott szomjúsággal együtt gyakrabban is vizelhetünk. A terhesség alatt normális a fáradtság érzése, de a terhességi diabétesz ezt tovább fokozhatja. A vércukorszint ingadozásai miatt előfordulhat, hogy időnként homályosan látunk. Ezek a tünetek nem feltétlenül jelentkeznek minden esetben, de fontos, hogy ha csak gyanítjuk is a terhességi cukorbetegség lehetőségét, minél hamarabb forduljunk orvoshoz.

Szűrővizsgálatok

A rutinszűrés a terhesség 24-28. hete között történik kötelezően, ekkor a szokásos laboratóriumi vérvétel során az éhgyomori vércukrot is ellenőrzik. Ha a várandósság előtt inzulinrezisztencia állt fenn, vagy korábbi terhesség alatt alakult ki gesztációs diabétesz, akkor a vizsgálatok protokollja megváltozik, már a várandósság korai szakaszában, 10-12. héten történik a cukorterhelés. Abban az esetben, ha megnövekedett kockázati tényezővel rendelkezik a kismama, már a 16-18. terhességi hét között is el kell végezni a vizsgálatot. Ha mindkét vizsgálat negatív, egyéni esetben még szóba jöhet a terhesség 32. és 34. hetében további szűrés.

A betegség diagnosztizálása vércukorterhelés (orális glükóztolerancia-teszt, OGTT) segítségével történik. A vizsgálatot reggel, két mintavétellel végezzük el. Első körben éhgyomri vérvétel történik, amit egy vércukorszint-ellenőrzés követ. Amennyiben a mért érték 7.00 mmol/l alatt van, a vizsgálat elvégezhető. A páciensnek ezúttal el kell fogyasztania 75 g glükózt tartalmazó édes oldatot. A terhelés után 120 perccel vérvétel történik. A Magyar Diabetes Társaság terhességgel foglalkozó munkacsoportjának állásfoglalása szerint a terheléses vizsgálat során csak a 0 és a 120 perces vércukorértékeket kell figyelembe venni.

Felkészülés az OGTT vizsgálatra

• A vizsgálat elrendelése előtt a kezelőorvost tájékoztatni kell, ha a páciens gyógyszert szed. Előfordulhat, hogy a terhelés idejére a gyógyszeres terápiát fel kell függeszteni.
• A vizsgálat előtt 10 órával már nem szabad enni, és folyadéknak csak szénsavmentes vizet szabad fogyasztani.
• A terhelést megelőző három napon keresztül legalább 150 gramm szénhidrátot kell fogyasztani.
• A terheléses vizsgálat előtti napokban átlagos fizikai aktivitást kell folytatni.
• Mivel a tömény cukoroldat émelygést, hányingert válthat ki, ezért kis mennyiségű citromlevet szabad vinni, és a folyadékba keverni.
• A cukorterhelés után fáradtság és gyengeség léphet fel a rengeteg vérvétel és a cukoroldat elfogyasztása miatt.

Az OGTT értékek értelmezése terhességi cukorbetegség esetén

A terhességi cukorbetegség esetén a terhelés 2 órás értéke már 7,8 mmol/l felett gesztációs diabétesznek minősíthető. Ha az OGTT vizsgálat kétórás értéke meghaladja a 11,1 mmol/l-t, akkor diagnosztizálják a diabéteszt. Emellett azonban az inzulinrezisztenciát is ki lehet deríteni a terhelésen. Az IR-t a HOMA-index kiszámolásával lehet bebizonyítani. A diagnózishoz a HOMA-indexnek 4-esnek vagy 4 felettinek kell lennie. Ha 2 és 4 közötti a szám, akkor IR hajlamot állapítanak meg a kezelőorvosok.

A terhességi cukorbetegség hatásai

Ez az állapot a magzatra és az anyára is veszélyes. A korai felismerésük és kezelésük az anya és a magzat lehető legjobb egészségi állapotának biztosítása, a szövődmények megelőzése érdekében fontos.

Hatása a magzatra

A várandósság alatt a magasabb vércukorszint miatt a baba inzulintermelése megemelkedik. Ha a babához folyamatosan magas cukortartalmú vér jut, akkor rengeteg inzulint kell termelnie. A rengeteg inzulinhormon hatására a baba sejtjei szófogadóan kinyitják az ajtót és beengedik a cukormolekulákat - amire tulajdonképpen egyáltalán nincs szükségük, így a sejtek zsír formájában elraktározzák és a baba hatalmasra nő emiatt (makroszómia).

• Nagyobb születési súly: A baba mérete önmagában nem olyan nagy dráma, de természetesen nehezebb lesz hüvelyi úton világra jönnie, és ilyen babáknál gyakrabban fordul elő vállelakadás is, mert a baba válla kifejezetten széles.
• Születést követő hipoglikémia: Az igazi, komoly probléma a baba születése után kezdődik: a baba továbbra is rengeteg inzulin hormont termel (mert ezt szokta meg a hasnyálmirigye), így a születés után túlzottan leeshet a vércukorszintje. Ez a hipoglikémiás állapot aluszékonysággal járhat, a baba esetleg nem akar szopizni, nem akar enni emiatt és így még az újszülöttkori sárgaság is gyakrabban előfordul.
• Fejlődési rendellenességek: A magzatban nagyobb eséllyel alakul ki fejlődési rendellenesség (szív-, gerinc-, arc-, húgyúti) és gyakoribb a magzati megbetegedés és halálozás is.
• Légzési nehézségek: A GDM-es babáknak gyakran nehezebb a születés utáni adaptációja is, esetleg légzési nehézségeik vannak vagy intenzív ellátásra is szükségük lehet.
• Méhlepény-elégtelenség: A méhlepény sejtjei károsodnak, így romlik a baba oxigén- és tápanyagellátottsága. A magzat fejlődése elmarad és akár a szervei is károsodhatnak.
• Nagyobb hasi szervek: A nagyobb súlygyarapodás hatással van a születendő gyermek szerveire is. A máj, szív, lép megnagyobbodhat.
• Koraszülés: A koraszülés előfordulhat a méhlepény károsodása miatt, de akár a szülészorvos is kezdeményezheti a baba születésének idő előtti megindítását. Ez akkor fordul elő, ha a gyermek nagyobb súlyú és veszélyezteti a baba vagy az anyuka egészségét.

Hatása az anyára

Az anyáknál nagyobb a spontán abortusz, a császármetszés, illetve a problémás szülés kockázata. De kezeletlen esetben a méhlepény idő előtti elöregedését, a magzat elhalását, és koraszülést is eredményezhet. A magas vércukorszint nemcsak a babának kockázatos, de az édesanyának is, mert a magas vércukorszint megzavarja a sejtek energia folyamatait, megzavarhatja a hormonok működését, megnehezítheti a szoptatást, sőt még a szülés utáni mentális problémákra is fogékonyabbá teheti az édesanyát.

• Magas vérnyomás: Az anyának nagyobb esélye van arra, hogy gyógyszeres kezelést igénylő, magas vérnyomásértékei lesznek. A magas vérnyomás fokozott ödémaképződéssel és fehérjevizeléssel az úgynevezett eklampszia betegséget is jelentheti.
• Fertőzések: A terhességi cukorbetegségben szenvedő nőknél nagyobb lehet a fertőzések kockázata. Leggyakoribbak a hüvelyi, a hólyag- és a vesefertőzések.
• Toxémia: Néhány nőnél kialakul a toxémiának nevezett nagyon súlyos szövődmény. Tünetei a magas vérnyomás, az extrém ödémásodás (lábdagadás, arc és szemkörüli vizenyő) és a vizeletben a fehérje megjelenése. A toxémia életveszélyes is lehet az édesanya és a kisbabára nézve is, így gyors kezelésre van szükség.
• 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata: A klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a szénhidrát-anyagcserezavarral járó terhességekből születettek körében gyakoribb az elhízás akár gyermek-, akár felnőttkorban. Azoknak a nőknek, akiknek a terhessége során szénhidrát-anyagcserezavar, gesztációs cukorbetegség igazolódott, nagyobb az esélyük a 2-es típusú diabétesz kialakulására.

A terhességi cukorbetegség kezelése

A kezelés célja az optimális vércukorszint biztosítása, a kismama és a baba egészsége érdekében. Ez a kezelés nem csak gyógyszeres terápiából áll, hanem egy team munka, ahol terhességi diabétesz kezelésében jártas diabetológus szakorvos, dietetikus és mozgásterapeuta közösen segít az optimális vércukorszint elérése érdekében.

Életmódváltás és diéta

Ha megállapításra került a cukorbetegség, az egyik legfontosabb teendő a személyre szabott diéta összeállítása. Ne kísérletezzünk egyedül, például online elérhető terhességi cukorbetegség mintaétrenddel. Ehelyett kérjük ki egy orvos és egy dietetikus tanácsát! A terhességi cukorbetegség étrendi kezelésének lényege, hogy ne emelkedjen meg a kismama vércukor-értéke.

• Szénhidrátbevitel: Meghatározásra kerül, hogy összesen hány gramm szénhidrátot szükséges fogyasztanunk a nap folyamán, illetve étkezésenként a vércukorszint normalizálásához. A diétához tartozik továbbá a gyors és a lassú felszívódású szénhidrátok megfelelő időben történő bevitele is, hiszen a nap folyamán változik a szervezet inzulin-érzékenysége.
• Kerülendő élelmiszerek: A gyors felszívódású szénhidrátokat tartalmazó köretek, mint a burgonya, a fehér rizs és a fehér lisztből készült tészták, szintén tiltólistásak. Azok az élelmiszerek is mellőzendők, amelyek hirtelen és nagy mértékben emelik a vércukorszintet. Ezek közé sorolhatók a befőttek, a szőlő, valamint az aszalt gyümölcsök is. Végül, de nem utolsósorban a feldolgozott, túlfinomított ételek is veszélyesek. A folyékony állagúak, például a gyümölcslevek, vagy a pürésített krumpli, valamint a reszelt alma is gyorsabban emelik a vércukorszintet, mint a szilárd ételek.
• Javasolt élelmiszerek: Helyettesíthetők olyan élelmiszerekkel, amelyek nem okoznak jelentős vércukoremelkedést: ebbe a kategóriába tartozik a legtöbb zöldség, a paradicsomtól, a leveles zöldségektől kezdve a káposzta- és gyökérfélékig. Fogyasszunk alacsony glikémiás indexű ételeket, mint például teljes kiőrlésű gabonákat, zöldségeket, és sovány fehérjéket.
• Étkezések gyakorisága: A kismama étrendjének kialakítása minden esetben egyénre szabottan kell történnie. Az étkezések gyakorisága hasonló a 2-es típusú cukorbetegség diétás kezeléséhez, azaz az étrend vázát a rendszeres, napi ötszöri étkezés adja, e mellett számba kell venni az energiatartalmat és a tápanyagok összetételét.

Rendszeres testmozgás

A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás mellett a mozgás és az aktív életmód kialakítása segíthet a terhességi cukorbetegség kezelésében. A rendszeres, mérsékelt testmozgás segíthet az inzulinérzékenység javításában és a vércukorszint szabályozásában. Ilyenek például a séta, úszás vagy kismamajóga. Amennyiben a kezelőorvos szerint nem ellenjavallt a testmozgás, akkor érdemes beiktatni a mindennapi életvitelbe, ugyanis hozzásegítheti a szervezetet az egészséges vércukorszint fenntartásában.

Inzulin terápia

A gesztációs diabéteszes esetek alig 20-25 százalékában szükséges az inzulinkezelés. Magyarországon az úgynevezett humáninzulin-készítményeket használjuk gesztációs diabétesz fennállása esetén a vércukorszint csökkentésére. Leggyakrabban a főétkezéshez szükséges adni gyors hatású inzulinkészítményt, a beadás és az étkezés között 15-30 percnek el kell telnie ahhoz, hogy az inzulin fel tudjon szívódni és a hatása kialakuljon. Ha a reggeli, éhgyomri vércukorértékek meghaladják az ideális, 5,3 mmol/l értéket, akkor éjszakára bázisinzulinra is szükség van, amelyet este, lefekvés előtt, 21.30 és 22.00 óra között kell beadni.

Az inzulin természetes hormon, amely segít a sejteknek felvenni a glükózt a vérből. Mivel az inzulin nem jut át a placentán, biztonságos a magzat számára. Az inzulint injekció formájában kell bevinni, és az orvos által javasolt időpontokban és adagokban kell alkalmazni. Inzulinterápia bevezetése esetén a kismamát minden részletre kiterjedő edukációban részesítik, hogy az inzulin dózisának emelésére önállóan is képes legyen.

Vércukormérés és naplóvezetés

A gondozás elengedhetetlen része a kismama vércukor-önellenőrzése, amelyet reggeli előtt és a főétkezések után 1 órával kell elvégezni. Mivel a vércukorszint változik a nap folyamán, 4-6 alkalommal kell naponta ellenőriznie, kismamák esetében az étkezések előtt közvetlenül és utána 1 órával kell mérni. Ezt legalább a főétkezések idején érdemes elvégezni. Az első hetekben a legfontosabb, hogy megtanulja a páciens a vércukornapló vezetését. A kezelőorvos a feljegyzett adatok alapján tud módosítani a terápián, például a gyógyszeradag megemelésével, csökkentésével.

Szülés utáni teendők

A gesztációs cukorbetegség az esetek 90 százalékában a szülés után elmúlik, de a későbbiekben nagyobb a valószínűsége annak, hogy kóros szénhidrát-anyagcserezavar alakuljon ki. A hormonok okozta szénhidrát-anyagcsere-változások a szüléssel megszűnnek, ami azt jelenti, hogy az édesanyának nagy esélye van arra, hogy az anyagcseréje normalizálódik.

• Utánkövetési protokoll az anyukánál:
  • Vércukorvizsgálatok a szülést követő napokban, még a szülészeti osztályon.
  • Szülés után 6 héttel vércukorterheléses vizsgálat elvégzése.
  • A szülést követő egy év múlva vércukorterheléses vizsgálat elvégzése.
  • 2 évente vércukorterhelés.
• Utánkövetési protokoll az gyermekeknél:
  • A gyermeknél a szülést követő napokban történik vércukorvizsgálat.
  • Normál értékek esetén rendszeres ellenőrzés szükséges, kóros eredménynél viszont azonnal gyermekdiabetológus felkeresése indokolt.

Szülés után a diétát folytatni kell, már csak amiatt is, mert a diabéteszes diéta ugyanaz, mint az egészséges étkezés. Ha a terhesség során inzulint kellett használni, az általában elhagyható a szülést követően. A szoptatás nemcsak a babának, hanem az anyának is előnyös. Gyermekének legalább fél évig anyatejes táplálásban részesüljön. A várandósság alatti diéta folytatása és a normál testtömeg megtartása szintén fontos.

tags: #vercukor #profil #meres #35 #hetes #magzat