A csecsemők fejlődése és táplálása: Útmutató szülőknek

A csecsemő fejlődése összetett folyamat, amelynek kulcsfontosságú eleme a megfelelő táplálás. A születést követő első hetek, hónapok kritikusak a kisbaba egészséges növekedése és fejlődése szempontjából. Az újszülöttek születésük után elvesztik testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt, féléves korukra megduplázzák a súlyukat, egyéves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el.

A növekedésben a csecsemő megfelelő táplálása játssza a főszerepet, ami történhet anyatejes táplálással (szoptatással) vagy tápszerrel. A csecsemő gyomrának térfogata az első 24 órában nagyjából 5-7 ml befogadóképességű. Ez az első hét végére körülbelül 25 ml-re, majd a második hét végére 60-85 ml-re tágul. Így az első pár napban a csecsemő táplálékfogyasztása, bár kevésnek tűnhet, de valójában megfelelő mennyiségű.

Ha kétsége támad, hogy csecsemője elegendő táplálékot kap-e, kérjen tanácsot védőnőjétől!

Anyatejes táplálás

A szülés utáni néhány napban sűrű, aranysárgás színű előtej (kolosztrum) termelődik. Ez koncentráltan tartalmaz fehérjéket, immunsejteket és ásványi anyagokat, amelyek erősítik az újszülött immunvédelmét. Bár ebből mindössze napi 100 ml termelődik, mégis kiemelt jelentőséggel bír az új környezethez való alkalmazkodásban.

Az első napokban tanácsos lehet kiegészítésként cukoroldat vagy tápszer adása is. Ez minden esetben attól függ, hogy az anyatej termelése hogyan alakul, és a csecsemőnek milyen táplálékigénye van - ehhez mindenképpen kérjen tanácsot védőnőjétől vagy orvosától!

Idővel az anyatej összetétele és mennyisége változik, igazodva a csecsemő igényeihez. Az első hónapokban napi 7-9 alkalommal kell mellre tenni a csecsemőt - ez a szám azonban természetesen a csecsemő igényeihez mérten egyedien változhat. A szoptatási idő optimálisan 5-20 perc. Mivel a csecsemő a szoptatás első pár percében veszi magához az anyatej 80%-át, a szoptatás idejének növelése nem növeli a bevitt anyatej mennyiségét.

Emellett fontos, hogy a szoptatási időszak alatt K-vitamin- és D-vitamin-pótlásban részesüljön a gyermek. Az első hónapokban érdemes etetés előtt és után megmérni a csecsemő testsúlyát annak eldöntéséhez, hogy megfelelő mennyiségű anyatejet képes-e magához venni, és megfelelően növekszik-e. A mért adatokat érdemes rendszeresen feljegyezni.

Az anyatej jótékony hatásai:

• A csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető a csecsemő számára.
• Védelmet biztosít számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat, antimikrobiális fehérjéket és immunsejteket tartalmaz).
• A legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód.
• Változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ.
• Hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, cukorbetegség, gyomor- és bélproblémák, elhízás, ekcéma).
• A fentieken túl a szoptatás az anya esetében csökkentheti az emlőrák és a petefészekrák, illetve a csontritkulás miatti törések kockázatát idősebb korban.

Az anyatej társadalombiztosítási támogatása

Az egészségbiztosítás keretén belül lehetőség van a csecsemő számára az anyatejes táplálás biztosítására.

A csecsemő az alábbi esetekben jogosult anyatejellátásra:

• Az anya a saját tejével nem tudja táplálni, és a baba koraszülött vagy kis súlyú (2500 g alatti).
• Az anya a saját tejével nem tudja táplálni, és a csecsemő súlyos táplálkozási allergiában, felszívódási zavarban vagy hasműtéttel járó fejlődési rendellenességben szenved (pl. omphalocele, gastroschisis).
• Az anya egészségi állapota miatt alkalmatlan az anyatejjel való táplálásra.
• Az anya olyan fertőző betegségben vagy mérgezésben szenved, amely a csecsemő egészségét veszélyezteti.
• Az anya olyan gyógyszert szed, amely szedése a szoptatás időszakában ellenjavallt.
• Az anya súlyos tudatvesztéssel járó állapotban van, vagy pszichés állapota a szoptatást lehetetlenné teszi.
• Az anya a szoptatás időszakában meghalt vagy a gyermeket elhagyta.

Az anyatej társadalombiztosítási támogatással akkor vehető igénybe, ha azt a kezelőorvos orvosi vényen (recepten) rendeli (írja fel). Egy vényen egyszerre a csecsemő táplálásához a vény kiállítása szerinti hónapra elegendő anyatejet lehet rendelni.

Tápszerek

Vannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek miatt szükséges bevezetni a tápszeres táplálást a csecsemő életébe. Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek készítésekor a gyártók az anyatej összetételéhez hasonlító tápszerek létrehozására törekednek.

Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik a csecsemőt hidrolizált fehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített vagy akár hipoallergén tápszerekkel etetni. Antireflux (AR) tápszerek is forgalomban vannak, amelyek segítenek megelőzni, hogy a gyermek visszabukja az elfogyasztott tápszert/tejet, ezt gyermekorvos írhatja fel vényre. Elérhetők speciális vényköteles terápiás tápszerek is, amelyekkel a tejfehérje-allergia, az emésztési és felszívódási zavarok, a laktózintolerancia, galaktozémia tünetei, valamint a visszatérő hasfájás, szorulás enyhíthető. A koraszülöttek számára is elérhetők speciális tápszerek, melyek az ő igényeik szerint vannak kifejlesztve.

Az anyatej-helyettesítő (1-es jelzésű) tápszerek vénykötelesek, míg az anyatej-kiegészítő (2-es jelzésű) tápszerek akár drogériákban is beszerezhetők.

A tápszerek társadalombiztosítási támogatása

A tápszer árához nyújtott támogatásra akkor jogosult a csecsemő, ha az orvos azt vényen rendeli (felírja). Nem minden tápszer árához jár támogatás, hanem - a gyógyszerek támogatásához hasonlóan - csak azokhoz, amelyeket a NEAK a társadalombiztosítási támogatásba befogadott.

A támogatással nem rendelhető, de különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek esetén - a gyógyszerek speciális finanszírozásához hasonlóan - méltányosságból kérvényezhető a térítési díj vagy annak egy részének átvállalása.

A megfelelő tápszer kiválasztásához érdemes gyermekorvos vagy védőnő tanácsát kérni!

Mikor kérjen segítséget?

Beszéljen a védőnővel, illetve házi gyermekorvosával, ha aggodalmak gyötrik a szoptatás miatt, vagy ha úgy érzi, hogy gyermeke nem kap elég anyatejet.

Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás vagy kifejezett puffadás jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal.

Mielőbb keresse fel gyermekorvosát, ha a csecsemő széklete nyálkás vagy véres!

Hozzátáplálás

Az esetek többségében a csecsemő tápanyagigénye 4-6 hónapos koráig 100%-ban kielégíthető az anyatejes táplálással, szoptatással. A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti, ugyanis ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára.

A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából egyéves korára akár teljesen elhagyható az anyatejes táplálás. Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy-egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet az allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre, enzimhiányra.

A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni, majd - még az anyatejes táplálás mellett - érdemes bevezetni 7 hónapos kor körül a gabonaféléket, aztán a húsokat. A tojássárgáját 8 hónapos kortól, a tojásfehérjét, a mézet és a tejet csak 1 éves kor után érdemes beiktatni a gyermek étrendjébe. A sót és a cukrot felejtsük el hozzátáplálás során.

Érdemes rákeresni a hozzátáplálási táblázatokra, amelyekben pontosan részletezve vannak, hogy mikortól milyen ételek adhatók a babának. A hozzátáplálást pürésítve kezdjük, és fokozatosan haladjunk a darabosabb ételekig, majd a falatokig.

Mivel 6 hónapos korukra a babák vastartaléka nagymértékben lecsökken, fontos vasban gazdag ételekkel a vas pótlása. Kerüljön sok borsó, bab, csicseriborsó, lencse, spenót, sóska; vörös hús, sertés-, bárány- és marhahús, valamint máj a tányérra. A vas felszívódását segítik a magas C-vitamin-tartalmú ételek.

A hozzátáplálás új, korszerű irányzata a BLW (Baby-Led Weaning), vagyis az igény szerinti hozzátáplálás.

A kisbabák etetésének módja és az emésztőrendszer fejlődése

Az élet első évében a csecsemők minden szerve éretlen, teljesen másképp működik, mint a felnőtteké. A gyomor és a bélrendszer legfőbb feladatai (az emésztés, a táplálék felszívása, a salakanyag kiválasztása) is éretlenek éppen úgy, mint a bélrendszerben található immunrendszer, és a normál bélflóra kialakulása is várat magára.

A csecsemők gyomra kb. 2-2.5 óra alatt ürül ki és juttatja tovább a tápanyagot a vékonybél felé. Az eltérő emésztés miatt csecsemőkorban normálisnak tekintjük azt is, ha naponta 6-8 széklet van a pelusban, azaz akár minden etetés után, de a négynaponta egyszer történő székletürítés is normálisnak számít a tankönyvi adatok szerint.

A kisbabák számára a legmegfelelőbb az anyatej fogyasztása, lehetőség szerint saját édesanyjának a teje vagy bevizsgált, ugyanolyan életkorú csecsemővel rendelkező anyuka teje. Az anyatej összetétele mindig igazodik a csecsemő igényeihez.

Az élete első hónapjában a szopást a baba sűrűbben igényelheti, azonban a hónap végére érdemes lenne elérni, hogy a baba lehetőség szerint 2.5-3 óránként egyen. Ez azért szükséges, mert ha gyakrabban etetjük, akkor a kicsi gyomrába kerülő tej nem üres gyomorba, hanem a korábban elfogyasztott anyatejre kerül. Ezzel a baba gyomra folyamatosan munkába van fogva, és a sorozatos egymásra etetések következtében egy idő után hányás, hasmenés alakulhat ki. A 3 óránkénti etetés betartásával tehát sok gondtól szabadíthatjuk meg a kisbabánkat.

Mi állhat a hasfájás hátterében?

A hasfájás vagy más néven kólika leggyakoribb oka, hogy a baba az etetés alatt sok levegőt nyel. A levegő, ha elindul a belek felé, feszíti azokat, és ez indítja el a görcsös hasi fájdalmat. A cél, hogy a levegő kijusson a bélrendszerből vagy felfelé, vagy lefelé. Éppen ezért érdemes a babát etetés után minimum 20 percet függőlegesen tartva büfiztetni. Amennyiben a levegő már lentebbi tájra indult, úgy azt hasmasszázzsal, a láb tornáztatásával, esetleg a ma már sok helyen elérhető biztonságos szélcsövek használatával, szélhajtó teával és egyéb szélhajtó készítmények segítségével bírhatjuk távozásra.

A hasfájás megelőzésénél jó, ha tudjuk, hogy az anyatej első része, amit a baba kiszív az főleg vizet és cukrot tartalmaz; a tápláló zsírban, tápanyagban gazdagabb részt a babák a szoptatás vége felé tudják kiszívni. Éppen ezért, ha a baba például megszomjazik és 3 órán belül visszakéredzkedik az anyamellre, akkor ugyanabból a mellből szoptassuk meg, mint amelyikből korábban szoptattuk. Ez azért fontos, mert ha a baba mindig csak az anyatej hígabb, cukorban gazdagabb részét szívja ki, akkor ez a hasban elindít egy erjedéses folyamatot, mely erős hasfájást és híg székletürítést eredményez és ezek mellett az igazán tápláló anyatejhez a baba hozzá sem jut és újból korán megéhezik. Ez a folyamat pedig kialakíthat egy ördögi kört.

Az édesanya táplálkozásának jelentősége

Anyatejes babáknál nagyon fontos, hogy az anya odafigyeljen arra, hogy ő maga mit eszik, illetve iszik. Az anya által elfogyasztott táplálékok ugyanis hasfájást, székletváltozást, bőrkiütést okozhatnak a csecsemőnél, sokszor a legnagyobb gondosság mellett is. Ezek nem egyszer olyan erős problémát eredményeznek, hogy gasztroenterológus szakember segítségére lehet szükség.

Újabban észlelt jelenség, hogy a babák egy része az anyatejben nagy mennyiségben található tejcukrot nem tudja megfelelően lebontani, ami szintén kólikát okozhat. Szerencsére már kaphatók remek készítmények, melyek ebben segítséget nyújtanak a babáknak.

Tápszeres csecsemőknél, akik kezdetektől fogva tápszert kapnak, általában nincsen nagyobb gond. Főleg az anyatejről tápszerre való átállás, illetve a hozzátáplálás során találkozunk leggyakrabban székrekedéssel, a széklet színének megváltozásával. Fontos, hogy apró problémák miatt ne váltsunk gyakran tápszert, illetve a hozzátápláláskor az ételek meghatározott ütemben kerüljenek bevezetésre. Lényeges tehát, hogy mindig legyünk tekintettel a baba igényeire, valódi szükségleteire és az ő ritmusára hangolódjunk rá, így sok gondtól megszabadíthatjuk magunkat. Sokszor a problémát a mi türelmetlenségünk, elvárásaink okozzák.

Sürgős orvosi segítségre van szükség, ha:

• A hasi fájdalom miatt a gyermek vigasztalhatatlanul akár 1,5-2 órát is sír, ez ugyanis az invaginatio, más néven bélbetüremkedés jele lehet.
• A bélbetüremkedésre utaló jelek: a csecsemő periodikusan sír, azaz rövid megszakított szünetek után a vigasztalhatatlan sírás újból kezdődik, sokszor a hányás is megindul. Rossz esetben véres székletet, véres nyálkát észlel a szülő a pelenkában, mely már a bélelhalás egyik jele. Az ilyen csecsemőt azonnal orvoshoz kell vinni!

Születési paraméterek és fejlődés

A terhesgondozás kapcsán számos adat alapján tippelik meg a születendő gyermek paramétereit, ugyanakkor a fejlett ultrahang technika és szakmai hozzáértés ellenére, valós képet a születést követően kapunk a gyermekről, mely gyakran érdekes meglepetéseket tartogat.

A születés a magzat világra jövetele, melynek méhen belüli eltöltött korát az utolsó menstruációtól számítjuk és gesztációs hetekben számoljuk. Normál időben született az újszülött, ha a szülés a betöltött 37. és 42. hét közé esik.

Hazánkban az újszülöttek 8-10 %-a kis súlyú koraszülött, melyek egy része korábban, azaz a 37. gesztációs hét előtt születik, másik részük viszont a méhen belüli növekedésében marad el, emiatt a születési súlya az elvárthoz képest kisebb marad.

Az újszülöttek súly szerinti csoportosítása:

• Alacsony születési súlyú, azaz 2500 g alatti
• Igen kis születési súlyú, azaz 1500 g alatti
• Extrém kis születési súlyú, azaz 1000 g alatti

A kisebb (az irodalomban IUGR =intraurein növekedési retardál - de ez az elnevezés kezd kikopni, helyette a SGA=gesztációs korhoz képest kisebb súlyú elnevezést használjuk) újszülöttek születési súlya az azonos korú magzatok súlyának 10 percentilis értéke alatt van, melynek oka lehet a magzati korban elszenvedett korai fertőzés vagy genetikai defektus, de a terhesség alatt fogyasztott kábítószer, alkohol vagy rendszeres dohányzás is ezt eredményezheti. A terhesség későbbi szakaszaiban megjelenő magasvérnyomás, cukorbetegség vagy elégtelen méhlepény működés ugyancsak a magzat súlyának stagnálását eredményezi, ilyenkor a gyermek a hosszához viszonyítva aránytalanul sovány, „öreg küllemű” lesz.

A születést követően ezek az alultáplált újszülöttek felzárkóztató súlynövekedést (catch-up growth) mutatnak, ugyanakkor nagyon fontos a mérték. Az első életévben történő túlzott kalóriabevitel megnöveli a felnőttkori civilizációs betegségek kockázatát (elhízás, inzulin-rezisztencia, magasvérnyomás betegség).

10-20 %-ban nem történik meg a behozó növekedés 2-3 éves korukig, ezek a gyermekek 3-4 cm-rel alacsonyabbak maradnak a szülők alapján várható mértéknél.

Érdemes megemlíteni a méhen belüli fokozott növekedést (LGA- large for gestational age) is, melyről a születési időhöz viszonyított 90 percentilis érték feletti súly és hossz esetén beszélünk. Oka leggyakrabban anyai gesztációs diabétesz (GDM), de egyéb szindrómák (pl. Beckwith-Wiedemann szindróma) is állhatnak a háttérben.

A 42. hét után túlhordás történik, ami ugyancsak veszélyeket rejthet magában, a túl nagy magzat nehezebben születik meg, gyakoribb a császármetszések száma. A nagy baba akár el is akadhat a szülőcsatornában és oxigénhiányos állapot is jelentkezhet, mely következtében a magzat székletet ürít a magzatvízbe, azaz mekóniumos, sötétzöld magzatvízből születik meg. Ez egy részről utalhat arra, hogy a gyermeknek már nem volt komfortos odabenn, de önmagában még nem akkora baj. Az igazi problémák a zöld magzatvíz félrenyeléséből adódhatnak, ami a baba súlyos légzési elégtelenségét eredményezheti és életveszélyes tüdőgyulladást, keringés összeomlást is okozhat.

A genetikai adottságok is nagyban befolyásolják az újszülött születési paramétereit, tehát továbbra is az egyik legfontosabb, hogy mielőtt a gyerek paramétereiből messzemenő következtetéseket vonnánk le, nézzük meg a szüleit.

Mi az az Apgar érték?

A megszületést követően az újszülött állapotának gyors megítélésére használják az ún., Apgar-értéket, melyet egy amerikai aneszteziológus nő, Virginia Apgar vezetett be, és mára szinte a világ összes országában használják. A megszületés utáni 1., 5. és 10. percben 5 fő paraméter alapján 2, 1 vagy 0 pontszámot, azaz maximum 10 pontszámot adnak az orvosok az újszülöttnek. A 8-10 közötti érték azt jelenti, hogy az újszülött jól van, az alacsonyabb pontszám esetén az újszülött további sürgősségi ellátást igényel.

A növekedési ütem érzékeny mutatója a gyermek egészséges fejlődésének, így az életkornak megfelelő hossz és súlyértéket mutató percentilis táblázatok követése kiemelt fontosságú.

Jó tudni...

A gyermekek fejlődésének követésére gyakran használunk ún. percentilis táblázatokat. Ezek a grafikonok több ezer gyermek adatait vizsgálva készültek, és azt mutatják, hogy pl. a gyermek magassága, vagy hossza hol helyezkedik el ebben az átlagot mutató összesítésben. Mivel jelentős eltérések lehetnek a lányok és fiúk között, így külön táblázat mutatja a nemek szerinti értékeket. A legfelső és legalsó (97-es és 3-as) percentilis érték tehát azt jelzi, hogy adott életkorban mekkora testsúly vagy testmagasság volt, amit a gyermekek csupán 3 %-a ért el, vagy haladott meg.

Az érett, átlagos, „tankönyv szerinti” újszülött születési paraméterei: súlya 3300 g, hossza 50 cm, fejkörfogata 35 cm.

Természetesen a legtöbb gyermek nem ismeri a tankönyvet. :) Az a szabály is egyre kevésbé állja meg a helyét, hogy fél éves korra a gyermek megkétszerezi, egy éves korra megháromszorozza a testsúlyát, ugyanakkor viszonyításnak még mindig használhatjuk.

Az újszülött a születési súlyát a 7-10. napra nyeri vissza. Általában az újszülött súlya 150-200 grammal növekszik hetente, ennek megfelelően az első 4 hétben körülbelül 400 gramm (az első hetes súlyvesztés miatt), majd a 2-4. A második négy hónapban csökken a hízási ütem, hetente már csak 100-125 g az elvárt. Ezt követően a nagymozgások több kalória igénye miatt a gyarapodási ütem már csak 60-75 g egy éves korig. Fontos megjegyezni, hogy a csecsemők súlyát nem érdemes naponta mérni, mert nem egyenletes a hízási ütemük - elegendő heti rendszerességgel követni, később, 2-3 hónapos kortól pedig havi mérlegelés javasolt.

A születési hossz nem tükrözi a gyermek későbbi testmagasságát, inkább az anyai tápláltsági állapottal mutat szorosabb összefüggést. Az első életévben a növekedés kb. 25 cm/év, majd 15 cm/év a második életévben.

A fejkörfogat meghatározása az első két évben az általános csecsemővizsgálat része, a gyermek fejlődésének fontos paramétere. Az újszülött fejkörfogata kb. 2 cm-rel nagyobb a mellkörfogatnál (a szülőcsatornán való akadálymentes áthaladás érdekében), ami egy éves korra kiegyenlítődik (kb. 46 cm).

Hogyan kell mérni a csecsemőket?

Az újszülöttek, csecsemők mérlegelése lehetőség szerint mindig azonos időpontban történjen, azaz vagy reggel, vagy az esti fürdés előtt és a következő etetés előtt. Levetkőztetve, vagy egy tiszta pelusban kell a súlyt mérni és legalább 2 alkalommal, hogy a mérleg ingadozásait kiküszöböljük.

A hossz mérése fekve, egyenletes felületen javasolt, a fejtetőhöz egy könyvet támasztva, a centiméter szalagot a gyermek alatt kifeszítve, a lábakat kinyújtva, a talpnál leolvasva.

A fejkörfogat mérése szabály szerint a legnagyobb occipitofrontalis körfogat, azaz a gyermek homloka és koponyája tarkó feletti részének körfogata.

Mennyit egyen az újszülött?

Az újszülött ösztönösen viselkedik, a szopóreflexnek köszönhetően tud szopni, keresi édesanyja emlőjét. Az igény szerinti szoptatás lehetővé teszi a gyermek szükségleteinek kielégítését, ami nem csak táplálkozási, hanem biztonság, fájdalomcsillapítás, immunizáció és kontaktus is. Az újszülött legjobb tápláléka az anyatej, összetétele és mennyisége mindig alkalmazkodik a gyermekhez!

Amennyiben az első 4-6 hétben megvan a napi 5-6 pisis és 3-4 kakis pelenka, az újszülött a 2. hétre elérte a születési súlyát, a folyadékbevitel elegendő.

tags: #ver #osszetetele #csecsemoknel