A méhnyak, a méh folytatása, amely a hüvelybe lóg, átjáró a kinti és a benti világ között. Pár alkalom van a nő életében, amikor fontossá válik ez az izgalmas kis testrészünk, mint például az éves nőgyógyászati szűrés alkalmával, vagy a babavárás ideje alatt, hiszen nyitottsága-zártsága ebben az időszakban kulcsfontosságú kérdés. A méhnyak folyamatosan mozgásban van és visszajelzést ad arról, hogy éppen hol tartunk a ciklusunkban, mivel az ösztrogénhormon hatására folyamatosan változtatja pozícióját, állapotát, nyitottságát, zártságát.
A méhnyak vizsgálata és funkciói
A hüvely fala redősebb, míg a méhnyak egy sima felületű dudor nyílással a közepén. Még nem szült nőknél a méhnyakat tapintásra orrhegyhez szokták hasonlítani: kemény, kicsit hegyes, és a méhszáj pontszerű kis nyílás a közepén. A már szült nőknél nagyobb, inkább cseresznyéhez hasonlít a tapintása, és a méhszáj egy hosszúkás kis vágat. Hüvelyi szülés után van, akinek mindig egy picikét nyitott marad a méhszája.
A méhnyak ciklus elején lejjebb helyezkedik el, kemény és zárt. Az ovulációhoz közeledve viszont egyre feljebb húzódik, puhább lesz, síkos nyákot termel, a méhszáj pedig kinyílik. Ilyenkor a tapintása hasonlít az ajkunk tapintására. A termékeny időszakban nehezebb elérni, néha olyan, mintha migrált volna a testedből, pedig csak olyan magasra húzódik, hogy szinte eltűnik. Ahogy az ovuláció megtörtént, az ösztrogénszint leesik, és a méhnyak nagyon gyorsan visszatér a kemény és zárt állapotba, és újra lejjebb húzódik a hüvelyben.
A méhnyak vizsgálata otthon is elvégezhető, megfelelő higiéniai körülmények között. Fontos, hogy tiszta kézzel történjen a tapintás. Helyezkedj olyan pozícióba, hogy a méhnyakad közelebb kerüljön a hüvelynyíláshoz (pl. guggolj, feküdj hanyatt a térdedet felhúzva vagy tedd fel az egyik lábadat egy székre) és nyúlj fel, amíg csak tudsz. Próbáld meg kitapintani a fent leírtak alapján. Nagyon ritka eset, hogy valaki tényleg nem éri el a saját méhnyakát, de előfordul.
Miért fontos a méhnyak állapota a terhesség alatt?
A terhesség során a méhnyak állapota kulcsfontosságú. A harmadik trimeszterben a méhnyak rövidülni kezd a baba ránehezedő súlya miatt. Mindez helyes és természetes, azonban orvosi felügyeletet és folyamatos kontrollt igényel a méhnyak megjelenésére és egyéb paraméterekre vonatkozóan, hogy biztosra mehessünk annak kapcsán, hogy a baba időben, azaz a 38. terhességi hét után megszületik.
A méhnyak értéke alaphelyzetben 3000, ez azt jelenti, a méhnyak 3 ujjnyi és a méhszáj teljesen zárt. A méhnyak nagyon gyakran már a 2. harmad végén elkezd megrövidülni, ilyenkor előfordulhat, hogy 2000 vagy ritkábban 1000 az értéke, de ez nem jelenti azt, hogy koraszülésre lehet számítani, a baba súlya okozhatja, vagy lehet szimplán alkati kérdés is. Ha a 2.-3. számjegy értéke 1-es, az azt jelenti, hogy a méhszáj elkezdett kinyílni, de még nincs kinyílva teljesen. Ha mindhárom utolsó számjegy értéke 1-es (3111,2111,1111 az érték), az azt jelenti, hogy a méhszáj teljesen kinyílt. A 36. hét után ez nem gond, előtte koraszülésre utalhat és mivel nem tudják pontosan megmondani, mi indíthatja be a szülést, ezért ilyen esetekben állandó fekvést javasolnak.
Méhnyak elégtelenség és koraszülés
A méhnyak elégtelenség (incompetentia cervicis uteri) a méhnyak gyengeségét jelenti, mely a terhesség alatt a méhnyak idő előtti, méhtevékenység nélküli kinyílását okozza. Kialakulhat mechanikai sérülés, veleszületetten kóros szöveti szerkezet (kollagén betegségek), valamint a méhnyak terhesség során létrejövő funkcionális zavara következtében (lokális progeszteron hiány). Gyulladásos faktorokat is összefüggésbe lehet hozni a méhszáj idő előtti érlelődésével. Azonban a leggyakoribb ok a korábban elvégzett terhességmegszakítás során alkalmazott méhszájtágítás.
Koraszülést befolyásoló tényezők
Koraszülésnek hívjuk a terhesség 24-36. hete között lezajló szüléseket. A fejlett országokban 5-10% a gyakoriságuk, Magyarországon ez az arány évek óta 8% körül mozog. Számos rizikófaktort ismerünk, amelyek a koraszülés veszélyét emelhetik:
- Fertőzések: A méhet és a terhességi szöveteket érintő fertőzések (choriaomnionitis), valamint a hüvelyi és húgyúti fertőzések egyértelmű kapcsolatban állnak a koraszülésekkel. A szájüregi fertőzések szintén fokozzák a koraszülés kockázatát, ezért egy fogászati vizsgálat már teherbeesés előtt, de legkésőbb a korai terhességi korban javasolt.
- Genetikai hajlam: Sikerült több olyan génmutációt is azonosítani, amelyek a koraszülés kockázatát emelik.
- Rövid terhességek közötti idő: Amennyiben a terhességek között kevesebb, mint 6 hónap telik el, a koraszülés veszélye növekszik. Ezért azt javasoljuk, hogy lehetőleg legalább 12 hónap teljen el közöttük.
- Többes (iker) terhességek: Az ikerterhességek az összes terhesség csupán 2-3%-át teszik ki, ám a koraszülések 17-22%-át adják. Nagy valószínűséggel a méhfal fokozott feszülése állhat a folyamat hátterében.
- Anyai stressz és munka: Azok a kismamák, akik heti 42 óránál többet dolgoznak, a munkahelyükön sok stressz, vagy sok sikertelenség ér, fokozott kockázattal bírnak.
- Terhesgondozás hiánya: Azok a páciensek, akik egyáltalán nem járnak terhesgondozásra, vagy nem kellő intenzitással, illetve nem tartják be a kezelési javaslatokat, fokozott rizikóval bírnak a koraszülés szempontjából.
- Túlsúly vagy extrém soványság: A kifejezetten túlsúlyos vagy extrém sovány hölgyek szintén fokozott kockázattal bírnak.
Fontos megjegyezni, hogy bár számos tényező növeli a koraszülés kockázatát, az ágynyugalom, a szex vagy a speciális diéták és terhességi vitaminok (normál súlyú páciensek esetén) nem csökkentik ezt a kockázatot. Szigorú ágynyugalom fokozott trombóziskockázat miatt kifejezetten ellenjavallt.
Koraszülés megelőzése
A szülés jelei és a méhnyak változásai
A kismama teste sok-sok héten át készül a szülésre. A méhnyak, amely alapállapotban olyan kemény, mint a homlokunk, elkezd felpuhulni, majd elvékonyodik, végül egy papírvékony méhperemmé alakul. Az érési folyamat első része, hogy a méhnyak ebből a hüvelyre majdhogynem merőleges állásból előre mozdul a hüvellyel szinte egy vonalba, kvázi „csőre tölt”.
A méhnyak tágulásának mértékét centiméterben (régivágású helyeken ujjszélességben) fejezik ki. Fontos tudnod azonban, hogy a tágulás meghatározása nem egzakt tudomány! A tágulás üteme nem ugyanolyan a vajúdás alatt. Az első néhány centiméterhez sok-sok óra vagy akár napok is szükségesek lehetnek, míg az utolsó pár centiméter két óra alatt vagy akár fél óra alatt is eltűnhet, mert a folyamatok annyira felgyorsulnak a végére!
A közelgő szülés egyéb jelei
A méhnyak rövidülése és tágulása mellett számos más jel is utalhat a közelgő szülésre:
- Jósló fájások (Braxton Hicks-összehúzódások): Már 2-4 héttel a várható szülés előtt megjelenhetnek. Nem okozhatnak gondot, ha gyakoriságuk nem haladja meg a 10 percenként mért maximum egy összehúzódást.
- Magzatvíz elfolyása: Egyértelmű jele annak, hogy hamarosan megindul a szülés.
- Nyákdugó távozása: Ez a vajúdás egyik első jele, amely a szülés előtti hetekben már megjelenhet.
- Pocak süllyedése: Már körülbelül 3 héttel a szülést megelőzően látható a méhfenék csökkenésével járó hasi süllyedés.
- Babamozgás gyakoriságának csökkenése: Közvetlenül a születés előtt a baba mozgása kevésbé erőteljes, mert már nincs sok helye odabent.
- Egyéb tünetek: Néha a vajúdást szokatlan tünetei előzik meg, mint például hányás vagy hasmenés. Előfordulhat hátfájás és megnövekedett nyomás a húgyhólyagban.
Méhen kívüli terhesség
Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Normál esetben a megtermékenyítés a petevezeték külső harmadában történik, és innen vándorol a már megtermékenyített pete a méh belsejébe, ahol beágyazódik.
A méhen kívüli terhesség tünetei és diagnózisa
A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség: emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás jelentkezik, és kimarad a menstruáció. Emellett hasi fájdalom, húzó jellegű deréktáji fájdalom, végbélfájdalom is jelentkezhet. Súlyos vérzés esetén vérnyomás-zuhanás és sokkszerű állapot is kialakulhat.
A diagnózis felállításában segíthet a hüvelyi tapintásos vizsgálat, amely során észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá váló méh. A hüvelyi ultrahangvizsgálat nagy biztonsággal meg tudja állapítani a terhesség tényét. Ha a méhen belül nem látható embrió, ez megerősíti méhen kívüli terhesség fennállásának lehetőségét.
Kezelés és megelőzés
Kellően korán felismert esetekben gyógyszeres kezelés is szóba jöhet. Ma még a hasi műtét és a magzat eltávolítása a leggyakoribb beavatkozás, melyet egyre gyakrabban végeznek hastükrözés (laparoszkópia) segítségével. A méhen kívüli terhesség ismétlődési kockázata 12,5 százalék, és 33 százalék a valószínűsége a szervi meddőség kialakulásának.
A fogamzás előtti (perikoncepcionális) gondozás során kell kiszűrni mindazon betegségeket (pl. az ivarcsatorna fertőzöttségét), melyek méhen kívüli terhességhez vezethetnek. Ha már létrejött a méhen kívüli terhesség, nagyon fontos a korai felismerés, mert így jó eséllyel megelőzhető a váratlanul jelentkező és életveszélyes állapotot okozó hasüregi vérzés.