Csecsemőkori figyelemvizsgálat és fejlődés

A csecsemőkor az emberi fejlődés egyik legdinamikusabb időszaka, amikor rengeteg változás következik be a fizikai és kognitív funkciókban egyaránt. Ennek a fejlődésnek kulcsfontosságú része a figyelem kialakulása és működése, amely alapvető fontosságú a környezet megismeréséhez és az információfeldolgozáshoz. A csecsemőkori komplex vizsgálatok célja, hogy felmérjék a babák fejlődését, beleértve a figyelem minőségét és tartósságát, és szükség esetén támogassák a szülőket az otthoni fejlesztésben.

Csecsemő figyelmi képességeinek fejlődése

A figyelem fejlődésének mérföldkövei csecsemőkorban

Az első életév során számos változás következik be a figyelemben; létrejönnek, aktiválódnak és működni kezdenek a figyelmi mechanizmusok és hálózatok alapjai.

Első három hónap: külső ingerek dominanciája

Az első két-három hónap során a külső ingerek könnyebben aktiválják az éberséget és váltanak ki aktivációsszint-változást, mint belső, akaratlagos ingerek (Colombo, 2001). Ebben az időszakban a csecsemők a nap kevesebb, mint 20 százalékában vannak éber fázisban. A harmadik hónap végére ez az idő elkezd jelentősen megnőni, és az éberségi periódus is fixálódik (a nappal és az éjszaka változásához igazodva). Ahogy a csecsemők egyre több időt töltenek éber fázisban (és látásuk is fejlődik), más figyelmi folyamatok is elkezdenek fejlődni.

3-4 hónapos kor: vizuális megismerés és téri orientáció

A csecsemő egyre több időt tud tölteni környezete vizuális megismerésével, érdeklődővé válik, így követi az elhaladó alakokat, megfigyeli az árnyékokat, mintázatokat a térben. Ezzel összefüggésben a téri orientációs hálózat fejlődése is beindul (Colombo, 2001). A sima követés 3-4 hónapos kor körül rohamosan fejlődni kezd. Ezt megelőzően is megfigyelhető, de csak lassú és folytonos sebességű célingerek esetén. Ezt követően a csecsemők egyre pontosabban fixálnak céltárgyakra és követik azokat a szemükkel még akkor is, ha azok gyorsan mozognak.

Csecsemő látásfejlődésének fázisai

Ebben az életkori szakaszban már szétválik a nyílt és a rejtett figyelmi váltás, az utóbbi fokozatosan fejlődik 2-6 hónapos kor között. Ezzel együtt a perifériás ingerekre mutatott reflexszerű szakkádok mintázata is egyre jobban hasonlít a felnőttekére. Míg a korai időszakban nagyjából egyforma nagyságú szakkádok segítségével néz a csecsemő a perifériás célingerre, 3-4 hónapos kor körül - feltehetően a rejtett figyelmi váltásra támaszkodva - egy nagy szakkáddal a célinger hozzávetőleges helyére néz, majd egy-két kisebb szakkáddal pontosan ráfixál. Mindez szorosan összefügg azzal, hogy szintén ebben az életkorban (4-5 hónapos kor körül) kezdik a csecsemők összekapcsolni a vizuális vonásokat. Ezt megelőzően a vonásokat (pl. szín és forma) külön dolgozzák fel. Ezt követően jelenik meg a vonások összekötése, amely lehetővé teszi, hogy egy tárgy tárgyként és ne vonások halmazaként kerüljön feldolgozásra (Colombo, 2001).

Hat hónapos kor: orientációs reakció gátlása és fenntartott figyelem

Ebből következik, hogy a három hónaposak inkább téri jelzésekre figyeltek, míg a hat és kilenc hónapos csecsemők egyformán tudtak figyelni mind a vonás-, mind a téralapú dimenziókra. Ezen túl a csecsemők már hat hónapos korban képesek az orientációs reakció időleges gátlására és az ezzel járó szakkád késleltetésére, illetve a fenntartott figyelem képessége, a figyelmi vigilancia is megjelenik már öt hónapos korban (Colombo, 2001). A csecsemők figyelme sokkal nehezebben elterelhető, és tovább képesek egy tárgyon tartani a figyelmüket.

Csecsemőkori komplex vizsgálat

A Trappsifüles Mozgás- és Készségfejlesztő Központban játékos, kíméletes vizsgálattal mérik fel a babák fejlődését, és azonnali szülői visszajelzést adnak. A csecsemőkori átfogó vizsgálatra egészen néhány hetes kortól is szoktak érkezni, de jellemzően a 12. héttől.

Kinek ajánlott a vizsgálat?

Az első hetekben és hónapokban különösen hasznos a vizsgálat, ha az alábbiakat észlelik a szülők:

  • Féloldalasság, tartós egyoldalra fordulás
  • Aszimmetria (nyakredők, koponyaformálódás, végtaghasználat)
  • Izomtónus-eltérés gyanú (túl feszes vagy túl laza izomzat)
  • Reflexek szokatlanul erős vagy tartós működése
  • Bizonytalanság a mozgásfejlődésben (normális-e, hogy…?)
  • Koraszülött gyermekeknek
  • Oxigénhiánnyal, agyvérzéssel született gyermekeknek
  • Ortopédiai problémával, tartási rendellenességgel született csecsemőknek
  • Normál fejlődésű gyermekeknek, ha a szülőkben bármilyen kérdés merül fel

Mi történik a vizsgálaton?

A vizsgálat időtartama kb. 60 perc, amelyen a szülő végig jelen lehet.

  1. Anamnézis felvétel: Részletes kórelőzmény felvételével kezdődik. Átbeszélik a várandósság, szülés adatait, megnézik a kiskönyvet, ultrahangot, csípőszűrés eredményét, és minden olyan szakvéleményt, amely fontos információt tartalmazhat.
  2. Kíméletes fizikális vizsgálat: Játékos, énekelve, családias hangulatban zajlik. Megfigyelik az ízületi mozgásterjedelmet, tartást, izomtónust (feszes, laza, kevert). Áttapintják a csontos képleteket (gerinc, medence stb.), hogy találjanak-e bármilyen eltérést, redőasszimmetriát, végtaghossz különbséget.
  3. Reflexek megfigyelése: Vizsgálják a csecsemőkori primitív reflexeket, melyek már az anyaméhben kialakulnak és létfontosságúak. Fontos felmérni, ha ezek a reflexek fokozottan vannak jelen, és ezáltal befolyásolják a gyermek mozgását és viselkedését, mivel ez idegrendszeri éretlenségre utalhat.
  4. Mozgásmegfigyelés játék közben: Megfigyelik a gyermek spontán mozgását, fejtartását, hason fekvését, labdán végzett mozgását, spontán aktivitását. Ezen felül megfigyelik a különböző szenzoros ingerekre adott választ, az érkezelés-észlelés-, figyelem minőségét és tartósságát, és felmérik a kognitív funkciókat is.
  5. Azonnali visszajelzés: Folyamatosan tájékoztatják a szülőket arról, hogy adott életkorban mit vizsgálnak, és a gyermek adott készsége hol tart.
  6. Otthoni útmutató: Rövid, kivitelezhető gyakorlatokat és pozicionálási tanácsokat adnak, minden esetben egyéni feladatokat írnak a gyermeknek, amit helyben be is mutatnak.
Csecsemő fejlődési szakaszai

Milyen reflexei vannak a csecsemőnek? Hogy vizsgálja a gyerekorvos az újszülőtt idegrendszerét?

Mit szükséges hozni a vizsgálatra?

  • A kórházi zárójelentés
  • Az egészségügyi kiskönyv
  • Az ortopédiai csípőszűrés eredményei
  • Hasi, koponya ultrahang eredményei
  • Minden olyan szakvélemény, amely fontos információt tartalmazhat
  • Anyagpelenka és/vagy alátét
  • A gyermek megszokott kedvenc tárgya, takarója, az őt megnyugtató játék

A vizsgáló helyiségbe, a gyermekek játékterébe higiénés okokból nem lehet utcai cipőben belépni.

A neuropszichológiai vizsgálat szerepe

A neuropszichológus különbséget tesz a neurológiai szinten (strukturálisan) megalapozott tünetek és azok között, amelyeket emocionális állapotok (pl. szerzett agyi károsodás utáni felépülést követő neuropszichológiai vizsgálat) okoznak. A tesztelés abban segít, hogy szubjektivitástól mentes, viszonylag objektív adatokhoz jussunk a vizsgált kognitív funkció vonatkozásában. A tesztelés a vizsgálat céljának megfelelően a különböző agyi funkciók felmérésére irányul. Emlékezeti panasz esetén például a tanulási képesség és a memóriafunkciók több fajtáját is vizsgálják. A kivizsgálás végeztével a neuropszichológus kiértékeli a tesztekben nyújtott teljesítményeket. Végül készül egy neuropszichológusi szakvélemény, amely tartalmazza a vizsgálati eredményeket, megállapításokat, illetve a szükséges fejlesztési terveket és szülői javaslatokat.

A neuropszichológiai vizsgálat folyamata

A primitív reflexek és a fejlődés

Az úgynevezett csecsemőkori (vagy primitív) reflexek csak ideiglenesen vannak jelen a gyermek életében: születéstől két és fél éves korig. Ezek nagyon fontos szerepet töltenek be a szenzoros ingerek megtapasztalásában, feldolgozásában, de egy idő után bele kell, hogy olvadjanak egy másik reflexbe, vagy egyszerűen gátlás alá kell, hogy kerüljenek. Amennyiben ez nem történik meg, úgy érzékelési problémákat okozhatnak, másrészt a megfelelő ingerre akkor is kiváltódnak, amikor semmi szükség sincs rájuk. Ez nehezíti, sőt gátolja a gyermek fejlődését, hiszen az idegrendszer nem tud megfelelő tempóban érni és összességében véve idegrendszeri éretlenséggel állunk szemben.

A vizsgálatot követően (kb. 20 perc) összeállítanak egy otthon végezhető feladatsort (kb. napi 10-15 perc), a feladatokat lerajzolják és betanítják a szülőknek/felnőtteknek. Nagyjából 3-4 hónap múlva kontroll időpontot beszélnek meg, amikor visszamérik a reflexeket és amennyiben szükséges, újabb feladatsort állítanak össze. Szerencsés esetben négy-öt hónap, de előfordulhat az is, hogy egy-másfél év, mire megszűnik a gond.

A figyelem és koncentráció fejlesztése életkor szerint

A szülők gyakran aggódnak, ha gyermekük nem képes hosszabb ideig egy tevékenységre koncentrálni. Fontos megérteni, hogy az életkor előrehaladtával változik a gyermekek figyelmi kapacitása.

Életkor Jellemző figyelmi képességek és fejlesztési tippek
Újszülött Nem várható el a tartós egyedüllét. A testközelséget igényli.
2-3 hónap Látás élesedik, el tud nézelődni kis ideig, egyszerűbb játékok után nyúl. Játékhíd, játszószőnyeg, kontrasztos képek lekötik.
1-2 év A mozgás a legérdekesebb. A nyugodtabb babák el-elbíbelődnek játékokkal, mások rohangálnak. Figyelem még nem feltétlenül irányul hosszasan ugyanarra a tevékenységre. A meseolvasás vagy gyurmázás nem feltétlenül érdekli őket, ha közben nem mozoghatnak. A könyvekben a színes képek kötik le inkább.
1-3 éves korosztály (különösen aktív gyermekek) 1. Ingerkeresés és túlpörgés: Kerüljük a túl sok ingert (háttértévé, számítógép, tablet, mobil, rengeteg program és játék). Csökkentsük az ingerek mennyiségét, hogy el tudjon mélyedni egy-egy tevékenységben.
2. Napirend és állandóság: A napok ritmusa adjon biztonságérzetet. Ne szervezzük túl programokkal az életet.
3. Pihenés és alvás: Tartsa tiszteletben az alvásidőt, és teremtsen nyugodt körülményeket. Ha túlpörgött, vigye el csendesebb helyre. Közös torna segíthet a feszültség levezetésében.
4. Szabad levegő: Napi fél-egy óra szabad levegőn való játék csökkenti a frusztrációt. Ideális esetben napi 4-6 óra játék a szabadban.
5. Érdeklődési kör figyelembe vétele: Ne erőltesse a számára nem érdekes tevékenységeket. Ismerje fel, melyek azok a tevékenységek, amelyek hosszasan leköthetik (pl. falevelek gyűjtése, állatok megfigyelése).

Milyen reflexei vannak a csecsemőnek? Hogy vizsgálja a gyerekorvos az újszülőtt idegrendszerét?

Az ébren töltött óráink nagy részében hatalmas mennyiségű információ ér bennünket a környezetünkből. Sőt, az utóbbi évtizedek során folyamatosan nő a ránk nehezedő információs tömeg. Feltételezhetjük, hogy sokkal gyorsabb a változás, minthogy az evolúciósan lekövethető lenne. Ebből következik, hogy továbbra is nagyjából azzal a rendszerrel igyekszünk feldolgozni sokszorta több információt, melyet azon őseinktől örököltünk, akik egy sokkalta lassabb világban éltek. Miként tudunk lépést tartani a feldolgozandó információ mennyiségével? Hogyan lehetséges, hogy figyelmi rendszerünk képes megbirkózni az olyan új feladatokkal, mint például az autóvezetés, a számítógéphasználat, a repülés stb., melyek nyilvánvalóan nem voltak jelen a rendszer kidolgozásakor? A figyelem a pszichológia szinte minden jelenségkörében szerepel.

tags: #figyelem #vizsgalat #csecsemoknel