A végbél betegségei csecsemőknél és gyermekeknél: Gyermekproktológia és gyakori kórképek

A gyermekproktológia a végbél, a végbélnyílás és a környező területek elváltozásainak vizsgálatával és kezelésével foglalkozik csecsemők, kisgyermekek és serdülők esetében. A gyermekek kíméletes, fájdalommentes és sikeres gyermekproktológiai vizsgálata elsődleges szempont. A komplex gyermekproktológiai vizsgálatokat minden esetben tapasztalt, gyermekek proktológiai vizsgálatában jártas gyermeksebész szakember végzi, kíméletesen, akár játékos formában.

Gyermekproktológiai vizsgálat

Gyakori proktológiai problémák gyermekeknél

A gyermekproktológiai rendelésen a következő betegségekkel és panaszokkal találkoznak leggyakrabban:

  • Végbélrepedés gyermekeknél (fissura ani): Fájdalmas székletürítés és véres széklet kísérheti. Akkor alakul ki, ha a végbél nyálkahártyáján valamilyen okból sérülés keletkezik. Az ilyenkor létrejövő seb nehezen és sokáig gyógyul, kellemetlen tüneteket produkál. Kialakulásának oka a legtöbb esetben a stressz, a székrekedés, illetve a hasmenés.
  • Aranyér gyermekeknél: Végbélben megjelenő kidudorodás ritkábban, inkább serdülőknél fordulhat elő. Az aranyér a végbél falán lévő kitágult vénák duzzanata, mely begyulladhat, kifordulhat, vérezhet, véralvadék (trombus) is képződhet benne. Hajlam örökölhető.
  • Gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn-betegség): Ezek végbélben és a végbélnyílás körül lévő tünetei gyakoriak.
  • Végbéltáji bőrgyulladás (perianalis dermatitis): Végbéltáji bőrpír, viszketés, irritáció jellemzi.

Fejlődési rendellenességek és ritkább kórképek

  • Hirschsprung-betegség: A vastag- és végbél beidegzési zavara, újszülöttkortól jelen lehet.
  • Anorektális malformációk: Veleszületett fejlődési rendellenességek (pl. nem megfelelő helyen nyíló végbél). Ezek esetén a műtéti beavatkozás csak az első lépés. A hosszú távú siker érdekében elengedhetetlen a rendszeres követés és a funkcionális állapot (székletürítés, záróizom működés) nyomon követése és rendbetétele.
  • Végbélsipoly, tályog: Fertőzéses, gyulladásos eredetű elváltozások. A végbélsipoly rendszerint egy végbéltályogból alakul ki. A sipolyok nem csak elhelyezkedésüket tekintve változatosak, hanem méreteikben is különböznek. A végbéltályog egy gennygyülem, mely közvetlen a bőr alatt helyezkedik el, a végbélnyílás körüli részen.
  • Veleszületett záróizom diszfunkció: Záróizom működési zavar, amely széklet- és vizeletvisszatartási, -ürítési problémákat okoz.

Egyéb panaszok és tünetek

  • Véres széklet (a székleten vagy a WC-papíron vékony piros vércsík látható)
  • Fájdalmas székletürítés
  • Külső elváltozások a végbélnyílás körül (pl. duzzanat, bőrpír)
  • Széklettartási (inkontinencia) és székletvisszatartási problémák, hosszan tartó székrekedés.

Ezekben az esetekben elsőként online konzultáció javasolt szakértőnkkel.

Fissura ani, azaz a végbélrepedés kezelése 🧑🏻‍⚕️☝🏻

Diagnosztika és ambuláns vizsgálatok

A gyermekproktológiai rendelésen a diagnosztika korszerű eszközökkel történik:

  1. Előzmények felvétele és a testi állapot felmérése: A találkozás első lépése a részletes kórelőzmény felvétele és a végbéltáji terület megtekintése az esetleges gyulladások, fejlődési rendellenességek és bőrbetegségek elkülönítésére. Ha szükséges, sor kerülhet a végbél tapintásos vizsgálatára, amely segít felmérni az izomfeszülést, -reflexeket, szervi sajátosságokat és esetleges eltéréseket.
  2. Végbéltükrözés, anoszkópia és rektoszkópia gyermekeknél: Egyéni elbírálás alapján 2-3 éves kortól. Az anoszkóp egy rövid, megvilágított eszköz, amellyel a végbél alsó szakasza vizsgálható. A rektoszkópia egy hosszabb csővel mélyebb betekintést enged a végbélbe. Mindkétféle eszközből gyermekbarát, vékony, kisméretű változatok állnak rendelkezésre. E vizsgálatok rendszerint előkészítést nem igényelnek.
  3. Anorektális, végbél manometria gyermekeknél: Egyéni elbírálás alapján 3-5 éves kortól. Ez a funkcionális, végbél működési vizsgálat kis ballonkatéter segítségével méri a végbél és a záróizmok működését.

Anoszkópia és rektoszkópia

Kiegészítő kezelési lehetőségek

  • Biofeedback terápia gyermekeknél: Modern, a farpofákra helyezett EMG-szenzoros biofeedback rendszert alkalmazó szakértő gyógytornász kollégánk segítségével a gyermek akár játékos keretek közt tanulja meg a záróizom megfelelő működését, a helyes székelési reflexek elsajátítását és begyakorlását. Ez a módszer különösen hatékony a székrekedés és az helytelen székelési reflexek rendezésében.
  • Malformációk miatti műtétek utáni gondozás és rehabilitáció gyermekeknél: A veleszületett végbéltáji fejlődési rendellenességek (pl. anorektális malformációk) esetén a műtéti beavatkozás csak az első lépés. A hosszú távú siker érdekében elengedhetetlen a rendszeres követés és a funkcionális állapot (székletürítés, záróizom működés) nyomon követése és rendbetétele.

Féregfertőzések gyermekeknél

Számtalan bélféreg ismert, amelyek gyermekeknél is előfordulhatnak, és a végbéltájékot érintő panaszokat okozhatnak.

Cérnagiliszta (Enterobius vermicularis)

  • Terjedés: Közvetlen érintkezés, a petékkel szennyezett körmök, étel, ruházat, ágynemű útján terjed, forrása a petéket ürítő ember.
  • Tünetek: Nincsenek specifikus tünetek, gyakori a tünetmentes hordozó. Leggyakoribb panasz az éjszakai végbéltáji viszketés és álmatlanság, ami fáradtságot, figyelemzavart okozhat. A végbélnyílás környékén, a vakarás következményeként a bőr kipirosodhat, sebessé válhat és másodlagos bakteriális fertőzés alakulhat ki.
  • Diagnózis: A peték könnyen megtalálhatóak a végbélnyílás tájékról vett mintában (cellux csík). Fontos, hogy lehetőleg reggel, fürdés és WC-zés előtt legyen a mintavétel. A vizsgálat érzékenysége nem túl magas, 10 fertőzöttből csak 5-nél lesz az első mintavétel pozitív, ezért ha az első minta negatív, következő nap reggel 1, majd azutáni reggel még 1 minta leadása javasolt.
  • Kezelés és megelőzés: Receptköteles készítménnyel történik (pl. mebendazole hatóanyagú Vermox), amit orvos írhat fel. Az egy háztartásban élő összes személy kezelése javasolt. Nagyon fontos a visszafertőződés és a fertőzés tovaterjedésének megakadályozása a megfelelő higiénia betartásával, alapos kézmosással, a körmök rövidre vágásával, a környezet megfelelő portalanításával, a ruhaneműk és ágyneműk alapos mosásával, a gyermekek játékainak fertőtlenítésével.

A cérnagiliszta életciklusa

Orsóféreg (Ascaris lumbricoides)

  • Terjedés: A fertőzőképes pete az emberi ürülékkel trágyázott, főleg nyersen fogyasztott zöldség- és gyümölcsfélék útján, illetve közvetlen érintkezéssel jut az emberbe. Az óvodás és kisiskolás gyermekek a leginkább érintettek.
  • Tünetek: Legtöbbször ez a fertőzés is tünetmentes, de a lárvák a véráram útján eljuthatnak a tüdőbe és tüdőgyulladását okozhatnak köhögéssel és lázzal. Mivel a férgek táplálékukat az emésztett ételből nyerik, alultápláltság alakulhat ki.
  • Diagnózis: A széklet parazitológiai vizsgálata alkalmas.

Toxocara (kutyagiliszta, macskagiliszta)

  • Terjedés: A fertőzött kutyák és macskák székletükkel nagy mennyiségben ürítik a féreg petéit. A peték a talajban lárvává alakulnak. Az ember az állati széklettel fertőzött homok vagy föld lenyelésekor fertőződik.
  • Tünetek: A lárvák a vérkeringés segítségével a különböző szervekbe (máj, tüdő, szem, vese, szív, központi idegrendszer) vándorolnak, és helyi tüneteket okoznak. Főbb klinikai tünet a láz, köhögés, a szem érintettsége esetén a látásélesség csökkenése, de előfordulhat bizonytalan hasi fájdalom, bőrtünetek, kiütések.

Galandférgek (Taenia solium, Taenia saginata)

  • Terjedés: A fertőzést okozó 2 leggyakoribb állat a sertés (horgas fejű galandféreg) és a szarvasmarha (simafejű galandféreg). A galandféreg lárváit tartalmazó "borsókás" hús fogyasztásakor fertőződik meg az ember.
  • Tünetek: A legtöbb beteg tünetmentes, enyhe alhasi panaszok, hasmenés, végbéltáji viszketés előfordulhat. Egyes esetekben a petékkel telt ízek láthatók a végbélnyílásban.
  • Diagnózis: A széklet parazitológiai vizsgálata alkalmas.

Gyakori féregfertőzések és tüneteik összefoglalása

Féreg típusa Terjedés Gyakori tünetek Diagnózis
Cérnagiliszta (Enterobius vermicularis) Közvetlen érintkezés, szennyezett felületek Éjszakai végbéltáji viszketés, álmatlanság, bőrpír, másodlagos fertőzés Végbélnyílás környékéről vett mintában (cellux csík) peték kimutatása
Orsóféreg (Ascaris lumbricoides) Szennyezett zöldségek, gyümölcsök, közvetlen érintkezés Tünetmentes, tüdőgyulladás (köhögés, láz), alultápláltság Széklet parazitológiai vizsgálata
Toxocara (kutyagiliszta, macskagiliszta) Állati széklettel szennyezett talaj, homok Láz, köhögés, látásromlás, hasi fájdalom, kiütések Szerológiai vizsgálatok, lárvák kimutatása
Galandférgek (Taenia solium, Taenia saginata) Fogyasztott, lárvákat tartalmazó hús (sertés, szarvasmarha) Tünetmentes, enyhe alhasi panaszok, hasmenés, végbéltáji viszketés Széklet parazitológiai vizsgálata, peték kimutatása

A végbél anatómiája és működése

A végbél (rectum) a vastagbél utolsó szakasza, a keresztcsont árkában fekszik, a szigmabéltől való elkülönülését a hashártyakettőzet megrövidülése jelzi. A kettőzet a végbelet szorosan rögzíti a keresztcsonthoz, a kismedence üregében. A rectum hossza kb. 15 cm. Itt tárolódik a széklet, ürítés előtt. Nyálkahártya rajzolata jellegzetes; hosszanti irányú nyálkahártya redők között bemélyedések vannak, melyek eltérnek a többi bélszakasztól. A betegségek kezelésében ez fontos támpontot jelent. Nagyobb a veszélye a daganat kialakulásának a végbélhez közel eső szakaszában, mint a felső szakaszokban. Közvetlenül a végbélnyílás felett sima a nyálkahártya.

A végbél körkörös simaizmai az anus felett a belső záróizmot alkotják, melyek akaratunktól függetlenül működnek. Az akaratunktól függően működő záróizom, a végbélnyílást kívülről veszi körül. Utóbbi teszi lehetővé, hogy ha érezzük a székelési ingert, ne kelljen azonnal mellékhelységre rohanni, hanem akkor végezhessük el a székelést, ha arra alkalmasak a körülmények.

A székelés mechanizmusa során a béltartalom 8-12 órát időzik a vastagbélben, és a besűrűsödése folytán kialakult bélsár élénk perisztaltika révén a végbélbe jut. A székelési ingert a végbél falának feszülése váltja ki, amelynek hatására annak izmai reflektorikusan összehúzódnak, és a záróizmok egyidejű elernyedése mellett a hasprés támogatásával bekövetkezik a székletürítés. Ha a végbél nem ürül rendszeresen, folyamatos nyomás alatt van, felgyorsítja az aranyér problémákat.

A végbélnyílás a végbél utolsó szakasza, mely kiemelten fontos szerepet tölt be a székelés szabályozásában. A külső végbélzáróizom akaratlagosan szabályozható, összehúzódásával tartható a széklet. A higiénikus zárásban nagy szerep jut a végbélnyílás körül lévő vénás párnácskák jelenlétének, amelynek kóros megnagyobbodása az aranyér. A párnácskák nagyon jól záró részt képeznek, mely a bélgázok akaratlagos tartására is képesek. Az izmok sérülése, vagy nem megfelelő működése, a végbél tároló kapacitása, és a végbél érzékelése áll sok végbéltáji megbetegedés, és széklettartási probléma hátterében. A végbél környékét mindig tisztán kell tartani és székelés után ajánlotta bide használata. Ügyeljünk arra, hogy ne dörzsöljük és lehetőleg illatmentes anyagot használjunk.

A végbél anatómiája

Amikor felnőttkori betegségek is szóba jöhetnek: A végbélrák

A végbél a bél végbélnyílástól számított nagyjából 15-20 centiméteres szakasza, végbélrák alatt pedig e szakasz daganatos elfajulása értendő. Ez a tumor kicsit más, mint a bél többi daganata, ugyanis azokkal ellentétben sugárérzékeny. Másrészt a végbél majdnem teljes egészében ujjal is elérhető, így vizsgálata manuális módszerekkel elvégezhető, ugyanúgy, ahogy például a prosztatáé és az aranyeres problémáké. Emiatt a betegséget korán észre lehet venni és diagnosztizálni is könnyebb.

Kockázati tényezők és tünetek

Nincs lényeges különbség a férfiak és a nők érintettsége között, az viszont bizonyított, hogy a probléma gyakoribb az ülő életmód esetén, ennek oka viszont nem teljesen ismert. Szerepet játszhat benne az, hogy üléskor a teljes testsúly a végbél körüli területekre terhelődik, ezáltal romlik a vérkeringés. A táplálkozással való összefüggés nem ismert, viszont a végbél gyakori sérülése, krónikus gyulladása fokozhatja a kialakulás kockázatát. Ugyanakkor a székrekedés és a végbélrák közötti összefüggés nem egyértelmű. Bár az igaz, hogy a székrekedés teoretikusan minden béldaganat kialakulási valószínűségét fokozza, ugyanis a székletben rengeteg olyan toxikus anyag található, ami napokig a bélben pangva irritálja a belet, és így krónikus gyulladást tarthat fenn. Ez utóbbi pedig fokozhatja a daganatképződés esélyét. A táplálkozási faktorok szerepe tehát nagyon fontos a kialakulás szempontjából, olyan ok azonban nincs, amiről kimondható, hogy konkrétan végbélrákot okoz. Ez esetben a hajlam sem adódhat át, szemben például az emlődaganattal és a polipózissal.

A tünetek hasonlók az aranyéréhez, azaz a beteg állandó irritációt, idegentest-érzést és székelési ingert érez. Emellett a székletben friss, piros vér is látható lehet. Ezt azonban el lehet különíteni a felsőbb béldaganatok okozta véres széklettől, ami a vér emésztettsége miatt már feketébb színű. Fontos tudni azt is, hogy a betegség a tünetek alapján többnyire nem keverhető az aranyérrel, míg ugyanis ez utóbbi fájni is szokott, addig a végbéldaganat nagyon ritkán okoz ilyen panaszt. Emiatt az orvost fájdalmas tünetek nélkül is fel kell keresni. Fontos az is, hogy az aranyeres betegeknél a végbélrákot jellemzően később fedezik fel, mert a betegek hajlamosak arra, hogy a tüneteket pusztán az aranyér számlájára írják, azt a megszokott módon kezelgessék.

Diagnózis és kezelés

Kolonoszkópiás vizsgálattal diagnosztizálható, hiszen ennek során az egész belet végignézik, és így vizsgálják a végbélnyílás izomgyűrűje fölötti, illetve az azt követő területet is. A betegség kezelése esettől függően műtéttel, kemoterápiával és sugárterápiával történik. Ha a daganat rögtön az ánuszgyűrű fölött van, akkor a tumor műtéti eltávolítása során általában nem lehet megmenteni a végbélnyílást, és jellemzően "a belet ki kell varrni", azaz sztómát kell készíteni. Ha a daganat a végbél fölsőbb szakaszában van, azaz záróizomtól legalább 6-8 centiméternyire kezdődik, akkor már van rá esély, hogy nem kell sztómát készíteni, mert a két ép bélszakasz a daganat eltávolítása után összevarrható. Ha a daganat a záróizomtól 10-20 centiméterre található, még nagyobb az esély a bél megmentésére. A betegség kezelése során ma már biológiai terápiát is alkalmaznak, ha a szövettan, illetve a beteg állapota, stádiuma ezt indokolja. Ma már egy nem áttétes, korai stádiumban felismert vastagbéldaganat túlélési esélye legalább 60 százalék. Ha már áttét is kialakult, az esélyek sokkal rosszabbak. Fontos, hogy 10-20 évvel ezelőtt az áttéteket a sebészek nem is operálták, addig ma már műtéttel az áttétes végbélrákos betegek egy része is meggyógyulhat.

Megelőzés és szűrés

Nincs ismert módja a megelőzésnek. Súlyosabb szövődmény egyedül az áttétképződés lehet, mint általában minden daganatos betegségnél. E betegség esetében nagyon fontos a szűrés, azaz a vastagbéltükrözés, amivel elejét lehet venni a komolyabb problémák megjelenésének. Ezt 50 éves korban érdemes elkezdeni, és innentől kezdve ötévente célszerű újra elvégeztetni, még akkor is, ha nincsenek tünetek. Ha a kolonoszkópiás vizsgálat során nagyobb bélpolipokat találtak, célszerűbb gyakrabban is szűrésre járni. Erre a vizsgálatra gasztroenterológusnál és onkológusnál lehet jelentkezni, de adhat beutalót a családorvos is.

tags: #vegbel #betegsegei #kepekkel #babaknak