A Szegedi SZC Vedres István Technikum Szeged város szívében, a Tiszához közel, műemléki környezetben működik. Az iskola eklektikus épülete hordozza azt a szellemi örökséget, melyet nagy múltú XIX-XX. századi elődei, a főreáliskola és a Baross gimnázium hagytak rá. Intézményünk 1949 óta szakemberek generációit nevelte az építőipar szolgálatára, melynek eredményeként a dél-magyarországi régióban a Vedres iskola fogalommá vált.
Igényesen felújított iskolaépületünkben a modern kor igényeinek megfelelően korszerűen felszerelt szaktantermekkel, tágas közösségi terekkel, sportpályával várjuk a hozzánk jelentkező diákokat. A Vedres István Technikum a felnőttek szakmai oktatásában résztvevőkkel együtt egy több, mint 600 fős közösség otthona. Aki felvételt nyer hozzánk, tudásban, műveltségben gazdagodik, és közben elsajátítja választott szakmája alapjait is.
Történeti Áttekintés és Építészeti Örökség
A Szegedi SZC Vedres István Technikum Szeged egyik patinás, nagy múltra visszatekintő középiskolája. Szeged belvárosában, a Horváth Mihály és Deák Ferenc utca sarkán álló, 1894-ben épült iskolaépületben működik. 1949-ben az országban elsőként Szegeden indult középfokú építőipari szakemberképzés. Az iskola az első években I. számú Építőipari Technikum néven működött, majd 1952-ben felvette „Szeged mérnökének”, Vedres Istvánnak a nevét.
Az 1893-ban a Szegedre települt ítélőtábla elhelyezésére a főreáliskola Dugonics téri épületét szemelték ki, így új épület kellett az iskolának. A város által felajánlott Horváth Mihály és a Deák Ferenc utcának sarkán, a város tulajdonát képező telkeket alkalmasnak találták. Határoztak, hogy új iskolaépületet emelnek. A terveket Meixner Károly, korának legtöbbet foglalkoztatott iskolaépítője készítette, akinek Debrecenben, Győrött és Székesfehérvárott is épültek oktatási létesítményei. Szeged újjáépítésében is részt vett tervezőtársával, Ney Bélával. A Horváth Mihály utcai épületszárnyat kizárólag Meixner Károly tervezte. A tornaterem tervezője viszont Alpár Ignác volt.
Az épület szabálytalan sokszögű telek hegyesszögű sarkában álló, két épületszárny összekapcsolásával létrejött „V” alakú épület északi és keleti homlokzata nagyjából azonos kialakítású: mindkét oldalon teljes alápincézésű, földszint+nyeregtetővel zárt, két emelet szintelrendeződésű, csaknem azonos hosszúságú, összetett, hangsúlyosabb közép- és enyhe kiülésű sarokrizalitos, az olasz reneszánsz palotahomlokzatok rendszerét követő. A két hosszan elnyúló, majdnem 1:4 arányú homlokzatot egy rövidebb harmadik köti össze.
Az Épület Életútja és Felújításai
A második világháború az iskola történetében jelentős változásokat hozott, és így volt ez az épület műszaki állapotát tekintve is. A háború végén a tantermeket ideiglenes katonai kórháznak rendezték be. A tornatermi szárnyban hadtáp raktár volt, mennyezetig zsúfolva ruhával, takaróval. Amikor a raktárban tűz ütött ki, a tornaterem fafödéme, tetőszerkezete teljesen leégett, csak a körítő falak maradtak, belül üszkös romhalmazzal. A tantermeket lefedő tetőt gyorsan helyreállították, de a tornaterem újjáépítésére 1953-ig kellett várni.
Az 1951/52-es tanévben beköltöző Építőipari Technikum hamarosan hozzálátott a tornaterem újjáépítéséhez: a falakat vasbeton födémmel fedték, az eredetileg földszintes épületre emeletet húztak. Az épületet lépcsőházzal, raktárakkal bővítették. A tornaterem szakoktatási célt szolgáló műhely lett, az emeleten a kor szellemének megfelelően kultúrterem kapott helyet. A háborús károk helyreállítása során a végeredményt tekintve eltűnt az Alpár Ignác tervezte művészi arányú földszintes, balusztrád díszítésű térdfallal magasított, nyeregtetős, cserép fedésű épületszárny.
A hatvanas évek elején megélénkülő építőipar lehetőséget adott arra, hogy a szakmai gyakorlatok oktatása a tanműhelyből valódi építéshelyekre költözzön. Az épületrészben 1962-1994 között az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet vizsgáló állomása működött. Ezt követően a tornaterem visszakapta eredeti funkcióját a kiegészítő helyiségeket öltözővé, fürdővé alakították át. Az iskola homlokzatvakolatának felújítására 1977-ben került sor. A javítást foltokban végezték, a régi mészfesték megmaradt s arra kenték rá az új műanyag alapanyagú festéket. Mára a vakolat kisebb-nagyobb táblákban meglazult, helyenként lehullott. A második emelet feletti födém a faanyag természetes avulásának következményeként a nyolcvanas évek elejére elvesztette kellő teherbíró képességét. 1981-ben alá kellett támasztani és megszabadítani a csaknem fél méter vastag feltöltéstől. A födémet 1993-ban cserélték és az új vasbeton födém a padlástér beépítését is lehetővé teszi. 1995-ben a szilárd födém építése után a teljes fa tetőszerkezetet is kicserélték, de az eredeti fióktetős kialakítását nem állították helyre.
Az iskola fűtésének története önálló fejezet az iskola múltjában. A század végén beállított öntöttvas kályhák - ahol lehetett cserépkályhával felcserélve - csaknem egy teljes évszázadon át fűtötték a tantermeket. 1991-ben érkezett el a nagy pillanat: tetőtéri kazánnal megépült a gázüzemű központi fűtés. Minden helyiség fűthetővé vált, a széntároló pincékben szaktantermeket alakítottak ki. Végül röviden néhány további műszaki eseményről, amelyek kisebb-nagyobb mértékben hozzá járultak az iskola arculatának alakulásához. 1980-ban a földszinten lévő igazgatói lakást megszüntették, tanteremmé, szertárrá alakították át. 1981 nyarán kitűnő minőségű aszfaltburkolatú kézilabda pálya készült az udvaron. 1983-ban az elektromos vezetékeket kicserélték, a helyiségek korszerű fénycsöves világítást kaptak. 1990-ben a tanulók nagy örömére önálló büfével gazdagodott az ellátás.
Az épület homlokzatait négy emléktábla díszíti. Babits Mihály, a Baross Gimnázium egykori tanárának domborműve, Borsos Miklós alkotása. Czógler Kálmán biológus emléktábláját 1984-ben a MTESZ helyezte el. Mellette helyezte el a Baross Öregdiákok Szövetsége Dr Firbás Oszkár, a Baross Gimnázium igazgatójának emléktábláját. Mára épületszerkezeteiben megújult, épületgépészetében korszerűsödött az almamáter.
Képzési Kínálat és Célok
A Szegedi SZC Vedres István Technikum az Építőipar és a Kreatív ágazat keretében nappali és felnőtt képzési formákban oktatott szakmák (Magasépítő technikus, Grafikus, Mozgókép- és animációkészítő, Fotográfus) kiszolgálják a gazdaság igényeit és egyúttal fejlesztik tanulóink kreatív gondolkodását.
A szakképző iskolában 3 éves képzésben vehetnek részt a szakmai oktatás e formáját választó fiatalok. A technikumban 5 éves a képzés időtartama. A tanulóknak a jelentkezéskor tehát elég az ágazatot megjelölniük. A közös ágazati alapok megismerését követően kell csak eldönteniük, hogy mely konkrét szakmát szeretnék a szakképző iskolában 2, technikumban 3 éves szakirányú oktatás során elsajátítani. A szakirányú oktatás cégek közreműködésével, valós munkakörnyezetben megvalósuló duális szakmai oktatás keretében, vagy ilyen lehetőség hiányában az iskola tanműhelyében zajlik.
Miért válasszam a szakképzést?
- A technikum egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit.
- A képzés során matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban.
- Ezekből a közismereti tantárgyakból az oktatás érettségi vizsgával zárul.
- A technikumi tanulmányok végén letett szakmai vizsga ötödik érettségi vizsgatárgyként emelt szintű érettséginek felel meg.
- A technikum elvégzése után tehát a tanuló egyszerre kapja kézbe az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet, valamint még a nyelvvizsga megszerzésére is lehetősége van.
- A szakképző iskola a mesterembereket képzi. Annak, aki az iskolában szakmát szerzett, a ráépülő, specializáló szakmai képzéseknek köszönhetően számos lehetősége van a továbblépésre, szakmai ismereteinek magasabb szintre emelésére. Vagyis egy jó szakma ugyanúgy lehetséges karrierutat jelent, mint egy diploma.
- A szakirányú oktatás mind a szakképző iskolában, mind a technikumban elsődlegesen vállalati helyszínen, duális partnereknél valósul meg.
- Mivel a duális képzőhellyel kötött szakképzési munkaszerződés alapján a tanulókat munkabér illeti meg, már tanulmányaik során rendszeres jövedelemhez juthatnak.
- A szakképző intézmények első szakmájukat tanuló diákjainak ösztöndíj jár, amelynek egy része egyösszegű pályakezdési juttatásként kerül kifizetésre a szakmai vizsga sikeres teljesítését követően.
A Tanév Rendje és Nyitvatartás
A tanítási napokon, a tanítási évben az iskola nyitvatartása 5:30 - 20:00 között van. A 2026. június 16-tól július 03-ig tartó időszakban is 5:30 - 20:00 a nyitvatartás. Ezt követően, 2026. július 03-tól július 31-ig, az iskola nyitvatartása 8:00 - 16:00 között lesz.
Csengetési rend
Nappalis órák
- 1. óra: 07:45 - 08:30
- 2. óra: 08:40 - 09:25
- 3. óra: 09:35 - 10:20
- 4. óra: 10:30 - 11:15
- 5. óra: 11:25 - 12:10
- 6. óra: 12:40 - 13:25
- 7. óra: 13:35 - 14:20
- 8. óra: 14:25 - 15:10
- 9. óra: 15:15 - 16:00
Esti órák
- 10. óra: 16:00 - 16:45
- 11. óra: 16:50 - 17:35
- 12. óra: 17:40 - 18:25
- 13. óra: 18:30 - 19:15
- 14. óra: 19:20 - 20:05
A Szegedi SZC Vedres István Technikum diákjai és oktatói nevében tisztelettel és szeretettel köszöntjük honlapunk látogatóit! Szeretettel várunk minden alkotó kedvű fiatalt és felnőttet, akik az Építőipar vagy a Kreatív ágazat iránt érdeklődnek, és egy családias hangulatú suliban szeretnék folytatni tanulmányaikat.
tags: #vedres #istvan #szakgimnazium #vedonoje