Az újszülött etetése az egyik legfontosabb feladat a szülők számára, hiszen a megfelelő táplálás alapvető a baba egészséges fejlődéséhez. Fontos tisztázni, hogy az újszülött etetésénél elsősorban az elfogyasztott folyadék mennyiségéről van szó, amely meghatározó a kiszáradás elkerülése szempontjából.
Az újszülött folyadékigénye és a kiszáradás jelei
Egy néhány napos újszülött, ha nem jut elég folyadékhoz, nagyon könnyen kiszáradhat. A kiszáradás jelei közé tartozik, ha a vizelet mennyisége lecsökken (nincs jó mennyiségű vizelet minden pelenkában 2-3 óránként, nem „nehéz” a pelenka). Az indikátorcsík elszíneződése önmagában nem elegendő jel, mivel egy elszíneződött csík, de nem nehéz pelenka gyakorlatilag egy milliliter vizeletet jelent, ami a semmivel egyenlő.
Az újszülött 24 órás szükséges folyadékmennyiségét a súlya határozza meg. Ha egyszerűbb módszerrel szeretnénk számolni, akkor három óránkénti etetés esetén egy érett baba egyen kb. annyi milit, ahány napos, az első héten. Ez az érték nem szigorú, ha gyakrabban eszik a baba, kevesebb is lehet a mennyiség.
Hogyan jut el a babám a magzatvíz légzésétől a levegővételig?
Anyatejes táplálás: A természetes választás
Az anyatej az újszülött baba etetésének legtermészetesebb formája. A szoptatás biztosítja a kicsi számára az összes szükséges tápanyagot, ráadásul erősíti a baba és a mama közötti köteléket is. Kezdetben a kolosztrum, azaz az előtej tartalmazza az újszülött számára elengedhetetlen immunanyagokat, vitaminokat és fehérjéket, amelyek az első napokban kulcsfontosságúak.
Ideális esetben a baba a születése utáni első két órát a mamáján fekve, bőrkontaktusban tölti. Ilyenkor minden külső beavatkozás nélkül megtalálja a mellet és szopik. Az „aranyóra” elteltével a baba mély alvásba merül, majd ébredezéskor éhségjelekkel jelzi, ha szopni szeretne.
Az első pár nap elteltével, a nagy mennyiségű tej termelődésekor sem csökken a szopások mennyisége. A gyakori szoptatás elengedhetetlen ahhoz, hogy a mell elegendő tejet termeljen. A tejtermelés intenzitása attól függ, hogy mennyire üres a mell. A gyakran kiürített mell több tejet termel, a teli mellben viszont leáll a tejtermelés.
A csecsemő viselkedéséből is arra következtethetünk, hogy alapvető szükséglete a gyakori szopás, hiszen akkor nyugodt, ha testközelben lehet, és ha már ott van, rögtön keres, szopni kér, így érzi biztonságban magát. Az emberi anyatejnek alacsony a zsír- és fehérjetartalma, nem képes a babát hosszú órákra jóllakatni. Az anyatej hamar megemésztődik és a baba újra szopni akar. Az újszülött 24 óra alatt legalább tíz-tizenkét alkalommal kell mellre kerülnie.
Az esti etetés és a tej mennyisége
A táplálási ajánlásokban nincs egy étkezésre meghatározott kötelező mennyiség, csak napi szintű ajánlás van: testsúlykilogrammonként 150 gramm/nap. Tehát egy 3 kilós újszülött napi adagja 450 gramm/nap, 4 kilósan 600 gramm/nap stb. Nem kell azonos mennyiségeket ennie a babának minden egyes etetéskor.
Az első számú tévedés azzal kapcsolatban, hogy az esti kevés mennyiség azt jelenti, hogy a baba éhes marad éjszakára és azért kel fel. Ez így nem igaz. Az esti tej sokkal zsírosabb, tehát táplálóbb, kevesebb is elég belőle. 6 hónapos korig teljesen normális, ha 3-4 óránként felkel éjszaka és éhes. Gond mindig akkor van, ha ennél gyakrabban kel, akkor valószínűleg nem éhes, de még olyankor is előfordulhat, hogy növekedési ugráson megy keresztül és simán csak több tejet igényel, ilyenkor megpróbálhatod nappal gyakrabban szoptatni és ez segíthet.
A második számú tévedés, hogy ha a baba este kevesebbet szopik és te sem érzed olyan teltnek a melledet estére, akkor biztosan kevés a tejed. Ez megint csak félreértés, ugyanis mindenkinek kevesebb a teje estére! Cserébe zsírosabb, mert a babának erre van szüksége. Emiatt nem kell elkezdeni azon gondolkodni, hogy elmegy a tejed, hozzápótolni tápszerrel pedig nagyon nem ajánlott.
A szopizások a nap során nem egyenletesen, azonos időközönként történnek. Igen valószínűtlen, hogy a baba szigorúan két-három óránként kéredzkedjen mellre. Inkább várható, hogy a nap/éjszaka folyamán alszik egyszer hosszabban, úgy négy-öt órán át, míg a nyűgösebb időszakokban, pl. késő délután vagy este akár félóránként is szopizhat. Az újszülött jellemzően blokkokban szopizik: másfél-két óra alatt többször is mellre kéredzkedik, közben picit belealszik, majd újra szopizik, és ezt követi egy hosszabb, mélyebb alvás. Nem érdemes tehát nézni az órát, hogy eldöntsük, megszoptathatjuk-e a babát. A szopások gyakorisága nem változik nagyot az első félév során.
Tápszeres táplálás és pótlás
Sok esetben a szoptatás nehézségekbe ütközik, és a tápszeres pótlásra szükség van a megfelelő folyadékpótláshoz. Előfordulhat, hogy az anyatejes táplálás nem megoldható, vagy kiegészítésre van szükség. Az újszülött tápszeres etetése ma már teljesen biztonságos, hiszen a modern tápszerek összetételükben igyekeznek minél jobban megközelíteni az anyatejet.
Ha a szoptatás valamilyen akadályba vagy nehézségbe ütközik, ideális esetben az édesanya - vagy egy másik szoptatós anyuka - lefejt tejével történik a pótlás, ezek hiányában jöhet szóba tápszer. Ha nem csak eseti pótlásról beszélünk, hanem átmeneti időszakra, de rendszeresen igényel pótlást a csecsemő, akkor ideális a szoptanít (avagy Mendela SNS eszköz) használata. Kis mennyiségű átmeneti pótláshoz ideális az ujjetető is, melynek célja, hogy a babát rávezesse a megfelelő szopási technikára.
Anyatej hiányában a tápszerek biztosítják a folyékony, tejalapú táplálékot a kisbaba számára. Amennyiben nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett „anyatejpótló” tápszerre lesz szükség az első hat hónapban - ezek a különböző nevű készítmények „HA“, illetve „1“-es számmal jelzett típusai. A csecsemőtápszerek összetétele szigorúan szabályozott.
A tápszer elkészítése és adagolása
A tápszer elkészítése előtt mossunk kezet, a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel). Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat! A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának.
A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb. 40°C-ra hűtött vizet használjunk. Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk.
A fentiek miatt tévedés az is, hogy mindig azonos mennyiségekre egészítik ki tápszerrel, amit a baba megevett, hiszen nem mindig ugyanannyit igényel. Reggel többet, este kevesebbet.
A cumisüveges etetés
Előfordulhat, hogy a szoptatás valamilyen oknál fogva lehetetlenné válik, vagy az édesanya úgy dönt, hogy cumisüvegből szeretné táplálni gyermekét. A cumisüveg és az etetőcumi kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy anatómiailag megfelelő kialakításúak legyenek a baba számára! Sokféle típus közül választhatunk: léteznek kifejezetten hasfájós babák számára kifejlesztett etetőcumik és cumisüvegek, valamint az anyamell bimbójához hasonlóan kialakított szívókák.
Anyag: Léteznek üveg, műanyag és szilikon cumisüvegek. Az üveg tartósabb, de nehezebb, míg a műanyag könnyű, de idővel kopik. Cumifej: A megfelelő áramlású cumi kiválasztása fontos. Hőmérséklet: Az anyatejet vagy tápszert melegítsd testhőmérsékletre, de ne legyen forró.
Hozzátáplálás: Szilárd ételek bevezetése
Kizárólag szoptatott csecsemők esetében kb. hat hónapos kortól vezessük be a szoptatás mellé a kiegészítő táplálást, mivel ekkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a gyermek igényeit. Érdemes mindig a csecsemő fejlettségét, érettségét szem előtt tartani a hozzátáplálás megkezdésének időzítésekor. Érettségre utal, ha egy csecsemő már stabilan ültethető, érdeklődik az ételek iránt, nyúl értük, szájához emel tárgyakat.
A baba etetése 6 hónapos kortól kiegészülhet szilárd ételekkel, amennyiben ezt az orvos is javasolja. Ha nincs időd friss pépeket készíteni, a bolti bébiételek is jó alternatívát nyújthatnak. A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. A rágásra szoktatás általában 8-10 hónapos kor körül kezdődhet el.
Új ízek bevezetése és a fokozatosság elve
Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket. Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról, némelyikük a pépeset preferálja, vagy az összenyomott, de nem teljesen pépesített ételt, van, aki saját maga szeretné kezdetektől kóstolni a puha, de darabos, megragadható ételt.
Új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük! A csecsemő elutasíthatja az új ízeket, előfordulhat, hogy csak több türelmes próbálkozás után fogadja el az újdonságot. Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél.
A legfrissebb ajánlások megengedőek az ételek bevezetésének sorrendjével kapcsolatban, a legtöbb tápanyag - gyümölcsök, zöldségek, húsok, olajos magvak, tejtermékek is - fokozatosan bevezethetőek 6 hónapos kortól.
Élelmiszerek bevezetésének sorrendje
Az ízekkel való ismerkedéshez nagyon jó lehetőséget biztosítanak a gyümölcsök. A bevezetés sorrendje lehet egyéni, érdemes az adott idénynek megfelelő, friss, hazai gyümölcsöt feldolgozni. Bőséges választék áll rendelkezésünkre almával, őszibarackkal, sárgadinnyével, meggyel, cseresznyével, szilvával, körtével, banánnal és naranccsal. Csecsemőkorban ne adjunk aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, szeder).
A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínáljuk. Elsőként a zab, a rizs és a búza kerüljön be az étrendbe, majd 9-10 hónapos kortól megismertethetjük a babával a bulgurt, kuszkuszt, hajdinát is. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel.
A zöldségeket turmixolni, a héjasakat (pl. zöldborsó) pedig passzírozni ajánlott. Darabosan akkor adhatjuk, ha a gyermek már elég érett a biztonságos fogyasztásra, rágásra! Sűrítésnek használhatunk burgonyát, vagy később fokozatosan rizst, kukoricapelyhet is. Fontos, hogy az alapanyagok ellenőrzött helyekről származzanak, lehetőség szerint próbálkozzunk vegyszermentes zöldség-gyümölcs beszerzésével!
A főzelékek komplettálása alatt a hússal, növényi olajakkal, majd tojással történő kiegészítést értjük. A húsok közül először a baromfi-, majd a sertéshús javasolt, 6 hónapos kortól pedig elkezdhetjük bevezetni a halat is a gyermek étrendjébe (pl. pisztráng, lazac, tőkehal). Alapvető fontosságú az alapos hőkezelés (főzés, sütés)!
A savanyított tejtermékeket (túró, pasztörizált sajtok, joghurt, kefir, vaj) 6 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe. Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni. Maximum 500 ml tejet fogyasszon naponta a kisgyermek, mivel a vashiányos állapot kialakulását elősegíti a túlzott tehéntej-fogyasztás.
A növényi olaj szintén hasznos kiegészítője a főzelékféléknek, kis mennyiségben (kb. 1 kávéskanál 1 deci főzelékhez) adhatjuk 7-8 hónapos kortól. A napraforgóolaj mellett használhatunk repce-, olíva- és lenmagolajat is. Újdonság a korábbi táplálkozási ajánláshoz képest - a földimogyoró allergia elleni megelőzésként - a földimogyoró korai (1 éves kor előtti) bevezetése.
tags: #ujszulott #etetes #gyakorisaga