Védőnői pótlékok és juttatások rendszere Magyarországon

A védőnői hivatás rendkívül fontos szerepet tölt be a magyar egészségügyi és szociális ellátórendszerben, ezért a védőnőket megillető pótlékok és juttatások rendszere kiemelten releváns téma. Az alábbi cikk részletesen bemutatja a védőnőket érintő bérpótlékokat, illetménypótlékokat, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében járó speciális díjazásokat, figyelembe véve a releváns jogszabályi hátteret.

Bérpótlékok: A rendes munkaidőn felüli díjazás

A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére/illetménye.

A bérpótlékok típusai és mértékei:

• Munkaszüneti napon történő munkavégzés: Száz százalék bérpótlék jár.
• Műszakpótlék (rendszeresen változó beosztás esetén): Ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék jár.
• Éjszakai munkavégzés (nem műszakpótlékra jogosultaknak): A munkavállalónak (közalkalmazottnak) - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.
• Rendkívüli munkaidő (túlóra): A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén ötven százalék bérpótlék jár. A pótlék helyett szabadidő akkor jár, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály (kollektív szerződés) így rendelkezik, vagy a felek így állapodnak meg.
• Rendkívüli munkaidő heti pihenőnapon: A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. Lényeges különbség, hogy a „sima” túlóra esetében a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el a pótlék helyett a túlóra „lecsúsztatását”. Mivel ilyet jogszabály nem ír elő, erről csak az intézménynél megkötött kollektív szerződés rendelkezhet, vagy a feleknek (dolgozó és munkáltató) kifejezetten meg kell állapodniuk. A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni.
• Készenlét és ügyelet: Készenlét esetén húsz-, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár.

Illetménypótlékok a közalkalmazotti jogviszonyban

A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben (Kjt.) meghatározott feltételek mellett a közalkalmazott illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék számításának alapját (pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg.

Főbb illetménypótlékok:

• Vezetői pótlék: A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg. Ennek mértéke magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka, vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka.
• Címpótlék: A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg. A pótlék mértéke munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka, tanácsosi cím esetén a pótlap ötven százaléka, főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka, főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.
• Idegennyelv-tudási pótlék: Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult az a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzen.

A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg.

Speciális illetménypótlékok a szociális és gyermekvédelmi ágazatban (Kjtvhr.):

A szociális és gyermekvédelmi ágazatra irányadó 257/2000. Korm. rendelet (Kjtvhr.) számos további pótlékot rögzít:

• Gyógypedagógiai pótlék: A bölcsődében, mini bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek nevelését, gondozását végző csoportban a kisgyermeknevelőt és a gyógypedagógust gyógypedagógiai pótlék illeti meg.
• Gyermek- és ifjúságvédelmi intézményi pótlék: A gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak gyermek- és ifjúságvédelmi intézményi pótlék adható.
• Helyettesítési pótlék: A bölcsődei, mini bölcsődei csoportban azt a kisgyermeknevelőt illeti meg, aki a másik kisgyermeknevelő távolléte esetén egyedül látja el a bölcsődei csoporttal kapcsolatos feladatokat.
• Szociális ágazati összevont pótlék: A közalkalmazottat a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján szociális ágazati összevont pótlék illeti meg, melynek összegét a Kjtvhr. 5. számú melléklete tartalmazza.
• Bölcsődei pótlék: A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján, valamint a pedagógus munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót bölcsődei pótlék illeti meg, amelynek mértékét a Kjtvhr. 6. számú melléklete tartalmazza; a bölcsődei dajkát a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján bölcsődei pótlék illeti meg, amelynek mértékét a Kjtvhr. 6/a. számú melléklete tartalmazza.

Fontos megjegyezni, hogy a kollektív szerződés az itt felsorolt pótlékok esetében magasabb mértékű pótlékot is megállapíthat.

Védőnői specifikus pótlékok és díjazások

A védőnőket külön jogszabályok, mint például az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (Kr.) is érintik a pótlékok tekintetében.

Védőnői kiegészítő pótlék és területi pótlék:

A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 21. § (10a) bekezdése szerinti védőnői kiegészítő pótlék a védőnőt első ízben 2017-ben illette meg. Ez a rendelet kimondja, hogy a védőnői szolgáltató a havi díjazása legalább 12%-át köteles közvetlenül a védőnő díjazására fordítani. Emellett a védőnői szolgáltató havonta védőnői szolgálatonként 33 000 Ft védőnői kiegészítő díjazásra jogosult, amelyet a védőnői szolgáltató a védőnői szolgálatban dolgozó védőnőt közvetlenül megillető bérének (illetményének), jövedelmének kiegészítésére köteles fordítani.

A rendelet 21. § (11) bekezdése alapján a területi védőnői ellátást biztosító szolgáltató az ellátandó terület sajátosságainak megfelelően havonta fix összegű díjazásra is jogosult (területi pótlék). A fix összegű díj 15%-a a védőnőt közvetlenül megillető területi pótlék. A területi pótlék összege a település típusától függően változik:

Amennyiben az ellátandó lakosságszám legalább 15%-a csatolt községben vagy külterületi lakott helyen él, a védőnői ellátást biztosító szolgáltató a magasabb összegű díjazásra jogosult. Ezen felül a fix összegű díj tartalmazza a külön jogszabály szerint az egészségfejlesztési és népegészségügyi feladatokért meghatározott 250 pont díját is. A védőnői ellátást biztosító szolgáltatót az a)-d) pontokban foglalt összegeknél 10 000 forinttal magasabb összegű fix díj illeti meg akkor, ha a védőnői körzet kiterjed a külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű településre. Amennyiben a védőnői körzet több településre terjed ki, a szolgáltató további 20 000 Ft összegű pótlékra jogosult. A havi fix díj teljes összegére a szolgáltató akkor jogosult, ha a védőnőt teljes munkaidőben foglalkoztatja, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a díj arányos része illeti meg.

Egészségügyi kiegészítő pótlék:

Az egészségügyi kiegészítő pótlék összege, ahogy a szociális ágazati összevont pótléknál is, a foglalkoztatott fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján változik. A 257/2000. Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit a 2018. február 1-jével módosította a 2/2018. (II.1.) Korm. rendelet. Ennek értelmében az egészségügyi kiegészítő pótléknak az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók, valamint a szociális ágazatban egészségügyi munkakörben dolgozók béremelésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 2/2018. Korm. rendelet 6. mellékletével megállapított összegére vonatkozó rendelkezéseit 2018. január 1-jétől kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg 2018. november 1-re ígért pótlékemelést előbbre hozták, így már január 1-től az emelt összegű egészségügyi kiegészítő pótlékra jogosultak az érintett dolgozók. Fontos kiemelni, hogy önmagában az egészségügyi végzettség nem jogosít a pótlékra.

Pótlékok az egészségügyi szolgálati jogviszonyban (Eszjtv.)

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) és annak végrehajtási rendeletei új kereteket szabtak az egészségügyi dolgozók, köztük a védőnők díjazásának is.

Az Eszjtv. szerinti díjazások és pótlékok:

• Ügyeleti díj: Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti ügyeleti alapdíjon felül az ügyeleti feladatok progresszivitási szintjeire és szakmai különbözőségére tekintettel további díjazás járhat.
• Készenléti díj: A készenlét ellátásáért az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személyt készenléti díj illeti meg. A készenléti díj mértéke a készenlét minden órájára a külön jogszabályban meghatározottak szerint alakul.
• Képesítési pótlék: A képesítési pótlék megállapítása akkor lehetséges, ha a további szakképzettséget, szakképesítést, illetve a doktori vagy tudományos fokozat szerinti ismereteket az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személy munkakörében hasznosítja.
• Sürgősségi betegellátást nyújtó osztályon dolgozók pótléka: Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személyt és az egészségügyi szakdolgozót, akik sürgősségi betegellátást nyújtó osztályon dolgoznak, külön pótlék illeti meg.
• Szakterületi támogatás: A Klinikai Központ elnöke az egészségügyi dolgozó részére szakterületi támogatást állapíthat meg, határozott időre, a tárgyév december hónap végéig.
• További támogatások: A munkáltató az egészségügyi dolgozó részére további visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokat állapíthat meg.

tags: #vedonot #megilleto #potlekok