A magzatmonitorozás, különösen a kardiotokográfiás (CTG) vizsgálat, alapvető fontosságú a modern szülészeti gyakorlatban. Célja a magzat intrauterin állapotának pontos megítélése és az oxigénhiányra utaló veszélyállapotok korai felismerése. Ezáltal lehetőség nyílik az időben történő beavatkozásra, ami döntő lehet a magzat és az anya egészsége szempontjából.
A kardiotokográfia (CTG) elve és jelentősége
A CTG-vizsgálat lehetőséget nyújt a magzati szívműködés és a fájástevékenység egyidejű, folyamatos regisztrálására, valamint ezek egymáshoz viszonyított értékelésére. A készülék az egyes szívakciók közötti időtartamból számítja ki az egy percre vonatoztatott szívfrekvencia-értékeket. A vizsgálat során regisztrálhatók, majd elemezhetők a magzati szívműködés alapfrekvenciájának változásai, a fájástevékenység és a fájások hatására bekövetkezett periodikus szívfrekvencia-változások.
A szülés alatti magzatmonitorozás (CTG) mindennapi szülészeti gyakorlatunk alapvető módszere. Valójában ez az egyetlen „objektív” metodika, amely segítséget nyújt a szülések kimenetelét illető döntésünkben. A döntés - amely gyakran a császármetszést jelenti - rendkívül jelentős mind a szülőnő, mind a segítő szakszemélyzet számára.
A CTG értékelésének kihívásai
Mindannyian jól ismerjük a CTG értékelésében rejlő csapdákat: gyakran jó CTG-görbe mellett asphyxiás gyermek születik, míg - nem is kis számban - ún. „kóros” CTG görbe regisztrálása nyomán elvégzett császármetszés során jó állapotú újszülöttet segítünk a világra. Annak ellenére, hogy mára a CTG-vizsgálat már széles körben elterjedt, még mindig jellemző a CTG nem megfelelő alkalmazása és értékelése, és sokszor nem veszik figyelembe a döntés meghozatalakor a klinikai állapotot. Ennek egyik oka, hogy a CTG-vizsgálatok bevezetésével és elterjedésével nem járt együtt az eljárás szisztémás oktatása.
Magzati pulzusszám monitorozása Lassulások | Korai, késői, változó NCLEX szülészeti ápolás
A magzati szívműködés vizsgálatának története
A nyugati kultúrában egészen a XVII. századig nincs írásos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy vizsgálták volna a magzati szívműködést. François Isaac Mayor (1779-1854) genfi orvos közölte először, hogy a fület közvetlenül a várandós hasára szorítva az anyai pulzustól eltérő ritmusú magzati szívműködés hallható.
A sztetoszkóp feltalálása és alkalmazása
1816 körül René Théophile Hyacinthe Laënnec (1781-1826) francia orvos találta fel a sztetoszkópot és dolgozta ki a felnőtt szív- és tüdőauszkultáció technikáját. Laënnec munkatársa, Jacques Alexandre Le Jumeau (1787-1877) alkalmazta elsőként a módszert várandós nők esetén a magzati szívhangok tanulmányozására. Anton Friedrich Hole (1789-1862) német szülészprofesszor 1834-ben elsőként írta le a magzati sztetoszkóp felépítését. Adolphe Pinard (1844-1934) francia szülészorvos sztetoszkópja 1876-ban jelent meg. A fából, fémből vagy műanyagból készült sztetoszkóp a mai napig az ő nevét viseli: Pinard-féle sztetoszkóp.
A magzati szívhangok és a beavatkozások
A XIX. században számos törekvés irányult arra, hogy a magzati szívhangok vizsgálatával a magzat jóllétére vonatkozóan vonjanak le következtetéseket. Hermann Friedrich Kilian (1800-1863) német szülészorvos 1849-ben az észlelt kóros magzati szívfrekvencia alapján javasolta a fogóműtét haladéktalan alkalmazását.
A szimulációs oktatás szerepe a magzatmonitorozásban
A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán 2007 szeptembere óta alkalmaznak valósághű páciensszimulátorokat a különböző képzési programokban. A szimulációs gyakorlatokat 2009-től önálló tantárgyként vezették be a graduális képzésekbe. Magyarországon elsőként került beszerzésre a CAE Healthcare által gyártott valósághű szülészeti szimulátor (Lucina Fidelis), amellyel 2016 februárjában kezdtek oktatni a különböző szakirányokon.
A szimulátor alkalmazása a különböző szakirányokon
A szimulátor a szülésznő szakirányon a „Szülészeti szimulációs gyakorlatok” elnevezésű önálló kurzus keretén belül jelenik meg. Az ápoló szakirányon a „Szülészet-nőgyógyászat és ápolástana” tantárgy egyes óráin használják. A mentőtiszt hallgatóknál pedig a „Speciális oxiológia” kurzus részeként kap szerepet. A védőnő szakirányon a záróvizsgára történő komplex felkészítő program során találkoznak az eszközzel a hallgatók. Az ápoló szakirányon szintén megjelenik a záróvizsgára történő felkészítésben és a gyakorlati záróvizsga egyik elemeként is.
Egy jegyzet elsősorban a szülésznő hallgatók szakmai felkészülését segíti, de hasznos lehet az ápoló, mentőtiszt és védőnő szakirányokon tanulók számára is. A kiadvány első részében a szimulációs gyakorlatokhoz szorosan kapcsolódó elméleti ismereteket foglalják össze röviden. A második részben találhatók a foglalkozásokra való felkészülést segítő kérdések, az esetek bemutatása és a gyakorlatok részletes leírása a konkrét szülésznői tevékenységek, feladatok ismertetésével.
Online oktatási segédletek
A MeRSZ onlineokoskönyvtár, amely több száz tankönyvet kínál egy helyen, szintén hozzájárul a szülészeti képzéshez. Az online megjelenés éve 2022, ISBN: 978 963 454 861 4. A jegyzet struktúrája a következő:
- I. rész: Elméleti háttér a szimulációs gyakorlatokhoz (Élettani vajúdás és szülés, A szülés szakaszai, beavatkozások, teendők az egyes szakaszokban).
- II. rész: Szimulációs gyakorlatok (Vezérfonal és rövid leírás a gyakorlatokhoz, 1-10. szimulációs gyakorlat).
- Mellékletek: ISBAR - Emlékeztető a klinikai kommunikáció fejlesztésére (Mi a célja? Mikor használható?).
tags: #a #magzat #monitorozas #gyakorlata