A védőnői bérek rendezésének kihívásai és az államosítás hatásai

A magyar védőnői rendszerben jelentős átalakulások zajlottak le 2023. július 1-jével, amikor is a védőnői szolgálatok működtetése az önkormányzatoktól az állam feladatává vált. Ezen változások célja az egységes védőnői szolgálat és szakmai színvonalú ellátás megteremtése, valamint az önkormányzatok tehermentesítése volt. Azonban a gyakorlatban számos probléma merült fel a bérek, juttatások és az átállás egyéb aspektusai kapcsán, amelyek jelentős bizonytalanságot okoztak a védőnők körében.

A védőnői hivatás fontossága és feladatai

A védőnő a nő-, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a családgondozás területén dolgozik, ahol önállóan végez felvilágosító és megelőző gondozási tevékenységet. Munkája kiterjed a családok egészségvédelmére: többek közt szűrővizsgálatokat kezdeményez, megszervezi a védőoltásokat, tanácsot ad a családtervezéssel kapcsolatban, és segíti a várandós nőket a szülésre való felkészülésben. Fontos szerepet vállal még a krónikusan beteg gyermekek életvitelének segítésében, valamint abban is, hogy felismerje és megelőzze a gyermekek egészségi, mentális vagy környezeti veszélyeztetettségét. Feladatai közé tartozik az egészségnevelés is, emellett támogatja a családokat abban, hogy minél könnyebben hozzáférjenek az orvosi és egyéb egészségügyi szolgáltatásokhoz. Számos olyan település van ma Magyarországon, ahol a napi szinten elérhető egyetlen egészségügyi diplomás szakember a védőnő.

Védőnőnek az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő szakirányán lehet tanulni. A képzési idő 8 félév, a jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány. A pálya alapvetően azoknak lehet vonzó, akik a várandós anyák, csecsemők, gyermekek és serdülők egészségének megóvásával és fejlesztésével szeretnének foglalkozni. Egyesekben felmerülhet a kérdés, hogy vajon férfiak is lehetnek-e védőnők, hiszen már a szakma elnevezése is arra utal, hogy ezt a munkakört kizárólag nők tölthetik be. A Felvi adatai szerint 2025-ben az általános felvételi eljárásban 1107-en jelentkeztek az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szakra, melynek egyik szakiránya a védőnő, a másik pedig a népegészségügyi ellenőr.

Az államosítás háttere és céljai

A védőnői szolgálatok államosítására irányuló törvénymódosítás tavaly év végén került elfogadásra, és 2023. július 1-jén lépett életbe. Ezen időponttól a védőnők feletti munkáltatói jogokat többé nem az önkormányzatok fogják gyakorolni, hanem a védőnők ezentúl a megyei irányító kórház alkalmazottai lesznek. A hatósági felügyeletet a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a szakmai irányítást pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) látja majd el. A magyar védőnői rendszerben az eddigi 2600 munkáltatóhoz képest a jövőben így mindössze 23 lesz. Az iskolai védőnők (mintegy 890 fő) 2024. január 1-jétől kerülnek át a megyei intézményekhez.

A hivatalos kormányzati célkitűzés az egységes védőnői szolgálat megteremtése, az egységes szakmai színvonalú ellátás, illetve az önkormányzatok tehermentesítése volt. Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által 2022. novemberben benyújtott, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban az szerepelt, hogy biztosítani fogják a szereplőknek a kellő felkészülési időt. A törvénymódosítás indoklásában az is szerepet kapott, hogy mivel lakosságközeli ellátásról van szó, a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen.

Bérrendezés és juttatások

A magyar védőnők bérezése évek óta visszatérő vitatéma, és bár több körös bérfejlesztés zajlott, a szakma még ma is jelentős anyagi hátrányban van. A korábbi önkormányzati kiegészítések megszüntetése sok védőnő jövedelmét visszavágta, ami különösen aggasztó. Az OKFŐ nyilatkozata szerint a 2023. július 1-jétől integrált védőnők az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti bértáblázat alapján kapják majd az alapbérüket, a pótlékrendszer változtatása nélkül. 2024 elején növelték a védőnők alapbérét, viszont a korábbi önkormányzati bérkiegészítéseket elkezdték megszüntetni a kórházak. Mindezek után 2024 augusztusában jött a hír, hogy a Dél-pesti Centrumkórházban dolgozó védőnőknek több tízezer forinttal csökkentik a fizetését.

A KSH adatai szerint 2024-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban álló védőnők átlagos fizetése havi bruttó 747 968 forint volt. A legmagasabb összeget az 50 év felettiek vihették haza, bruttó 836 962 forintot.

Önkormányzati juttatások és azok sorsa

A védőnőknek jelenleg biztosított önkormányzati extra juttatások esetében is ugyanez lehet a megoldás: az átvevő intézmények nem rendelkeznek erre fedezettel, de korábbi kormányzati nyilatkozatok, illetve az egyik önkormányzatnak küldött megállapodás-tervezet szerint „a védőnők jövedelmi, szociális egzisztenciájának megtartása érdekében rendelkezni szükséges ezen juttatásokról”. Az eddig kapott önkormányzati extrajuttatásokat a kórházak egységesen nem fizetik tovább. Az OKFŐ szerint a települések ezt tovább fizethetik a védőnőiknek, de kérdés, hogy milyen jogcímen, hiszen többé semmiféle jogviszonyban nem áll az önkormányzattal. Megbízhatják persze külön feladattal, amiért számláznak nekik, ám ez messze nem ugyanaz, mint a havonta kiszámíthatóan érkező juttatás. A kórházak is fizethetnének elvben, de nincs erre pénzük. Ez utóbbi igazolja az is, hogy még a védőnők benzinpénzén is spórolnak: az önkormányzatok többsége a maximálisan adható összeget fizette nekik, a kórházak egységesen a minimumot.

Szalainé P. Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője szerint: „A legtöbb védőnőnek csökkenni fog, amit havonta bérként és azon kívüli juttatásként hazavisz. Az enyém például 97 ezer forinttal lesz kevesebb havonta az önkormányzati támogatások elvesztése miatt és nem én voltam a legelkényeztetettebb.” Hozzátette, hogy a szakdolgozói bértábla alapján a védőnői fizetés bruttó 195 ezer és 740 ezer közötti összeg, bár még senki nem látott legfelsőbb kategóriákba sorolt, 600-700 ezres alapbért kapó védőnőt. A körzet sajátosságai miatt járó bérkiegészítés 20-100 ezer forint között mozog, de ezt már eddig is nehéz volt kiharcolni. A kórházakból pedig szinte lehetetlenség kisajtolni.

A védőnői rendszer tehát eddig sokkal nagyobb teret biztosított a települések számára, hogy különböző juttatásokkal odacsábítsák a rátermett és tettre kész védőnőket. Ilyen juttatás lehetett a szolgálati lakás vagy gépjármű biztosítása. Az önkormányzati juttatások elvesztését is reális veszélynek tartja Szalainé, aki tud olyan védőnőről, aki eddig szolgálati lakásban lakott, és akinek már mondták is, hogy erre a jövőben nem lesz lehetőség. A juttatások összértéke egyes esetekben akár a havi 100-120 ezer forintot is elérheti - és attól tartanak, hogy most ez el fog tűnni.

A Költségvetési Levelekben 2024. február 13-án megjelent tájékoztatás szerint, bár a védőnői feladat ellátásához szükséges ingatlanok használatának biztosítását az Eatv. ingyenesen írja elő, azonban az ingatlan vonatkozásában feltételezhetően továbbra is az önkormányzat áll szerződésben a közüzemi szolgáltatókkal, továbbá az épület fenntartásának kötelezettsége valószínűleg továbbra is az önkormányzatot terheli, ezért az ingatlan fenntartása során az önkormányzatnál felmerült költségeket a kórház számla ellenében kifizeti. Az ingatlanok használatának biztosítása tehát az Áfa-tv. rendszerében adóköteles ügyletként azonosítandó, amely főszabály szerint - az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján - adómentes, azzal, hogy ha az önkormányzat élt az Áfa-tv. 88. §-ában biztosított adókötelessé tételi lehetőséggel, akkor az ügylet áfa felszámításával számlázandó.

Fizetésemelések és elégedetlenség

Márciusban átlagosan 20 százalékos fizetésemelést kellett volna kapnia az iskolai védőnőknek is, de a többség mégis kimaradt belőle. A Független Egészségügyi Szakszervezetnél (FDSZ) több ápoló, szakdolgozó jelezte, hogy nem kapták meg a beígért 20 százalékos emelést. A különbségeket az okozza, hogy a bérpolitikát a munkáltatónak, vagyis a kórházaknak és az iskolai védőnők esetében az önkormányzatoknak kellett kialakítania. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azt mondta, hogy a tagjaik fele elégedetlen az emeléssel. Az elnök szerint vannak olyan kórházak, ahol egységesen nagyobb emelést kaptak a dolgozók, és elégedettek is, de akadnak olyan intézmények, ahol szerinte a vezetőség nem volt felkészülve arra, hogy nekik kell a bérpolitikát kialakítani. „Nagyon sok helyen nem valósult meg egyáltalán béremelés vagy még azt a minimális összeget sem fordították béremelésre a munkáltatók, amit fordíthattak volna” - mondta Szalai P. Boglárka az FDSZ védőnői alapszervezetének vezetője.

Az átállás körüli bizonytalanságok

Noha július egytől az önkormányzatok helyett az állam - pontosabban a centrum- és a megyei kórházak - feladata lesz a védőnői szolgálatatok működtetése, a határidő előtti napra nemhogy tisztult volna a kép, csak még kaotikusabbá vált a váltás: sokaknak nincs új szerződésük, továbbra is kétséges, kinek kellene fizetnie a rendelők rezsijét, és az „egységes” védőnői informatikai rendszer sem működik. A védőnői körzetek nem változtak, a védőnők jogviszonya az átalakítás során folyamatos maradt, ugyanakkor az OKFŐ akkori javaslata szerint a minimumfeltételeket és a működtetést az irányító kórház és az önkormányzatok közösen kell, hogy biztosítsák.

A törvénymódosítás bírálói szerint aggályos a jogalkotó lépése, mivel az önkormányzatok, főleg a kisebb települési önkormányzatok az elmúlt években sokat dolgoztak és tettek azért, hogy a településükön legyen védőnői szolgálat. A jogszabály nem vonja el teljes mértékben az önkormányzatok jogköreit. A törvénymódosítás szövegében ezen kívül az is benne van, hogy „az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja”. A jogszabályszövegből kitűnik továbbá, hogy a védőnők munka közben a megszokott önkormányzati helyiségekben maradnak.

Ingatlanok és rezsiköltségek

Az ellátás biztonságáért felelős Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) nem aggódik, mondván a személyi és tárgyi feltételek biztosítása a vármegyei intézmények feladata. Csakhogy ezek - nem lévén ehhez se ingatlanuk, se szakemberük - az önkormányzatokkal kötött megállapodás útján tervezik ez megoldani. Ilyen megállapodásokat viszont még nemigen köttettek. Nem elég ráadásul, hogy a településeknek ingyen kell használatra átadniuk ingatlanaikat, még a rezsit is velük fizettetik meg. Sok fejtörést okoz a szolgálati lakások ügye is. A lakhatás biztosítása az önkormányzatok bevett csábítási eszköze volt. Az OKFŐ szerint a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant továbbra is az önkormányzat biztosítja, azonban a szakmai minimumfeltételeket a szolgáltatónak és a munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, amely ez esetben a vármegyei irányító kórház.

A Népszava által megkérdezett önkormányzatok közül még egynek sem sikerült nyélbe ütnie a megállapodást. Például a XIII. kerület saját szerződéstervezetet küldött az Észak-Pesti Centrumkórháznak, de még választ sem kaptak. Az V. kerületnek csak annyit ígértek, hogy szeptember 30-ig költségfelosztási megállapodást kötnek. Érd közgyűlése úgy döntött, hogy a folyamatos feladatellátás biztosítása érdekében 2023. december 31-ig a védőnői ellátás működtetéséhez kapcsolódó üzemeltetési feladatok költségét az állam részére megelőlegezi. Szalainé P. Boglárka szerint más gondok is akadnak: azt sem tudja, hogy a hétfőn kiküldendő státusz- és oltásértesítők postaköltségét ki fizeti.

Informatikai rendszerek

Az „egységes” védőnői informatikai rendszer sem működik. A védőnőknek az állami Védőnői Országos Informatikai Rendszerbe (VOIR) kellett volna feltölteniük a gondozott gyerekek és várandós anyukák összes adatát, ám a rendszer végül nem tudta kiszolgálni ezt az igényt - mondta Bősz Anett Budapest DK-s főpolgármester-helyettese. A VOIR „alkalmatlansága” azért is figyelemre méltó, mert a védőnői hálózatok gyorsított tempójú államosításának egyik indoka épp az volt, hogy be akarnak vezetni egy egységes informatikai rendszert. Eddig ugyanis 16 informatikai rendszerben rögzítettek adatokat, 1452 védőnő pedig még mindig papíralapon adminisztrált. Az Országos Kórházi Főigazgatóság azonban már áprilisban elismerte, hogy a közös rendszerre való átállás nem július elsején fog bekövetkezni. Szalainé P. Boglárka szerint: „Az informatikai rendszerek egységesítéséből nem lesz semmi, mindenki használja az eddigit tovább.”

Az államapparátus adatgyűjtését, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) védőnőknek küldött kérdőíveit nem csak a rendszerhibák miatt érték kritikák. „Leírni sem lehet azt a káoszt, ami az államosítás körüli adatbekéréseket jellemzi. Érkezett például olyan kérdőív is, ahol egyszerűen nem lehetett főiskolánál magasabb végzettséget beírni, a múlt héten azután kiderült, hogy a védőnőket átvevő kórház ennek alapján mindenkit lejjebb sorolt egy kategóriával, tiltakozó levelünkre azután küldtek négy újabb táblázatot.”

Az átalakítás további problémái

Szalainé Pintér Boglárka szerint a védőnőké nagyon mostoha szakma az egészségügyben, mivel alapellátásban dolgoznak felsőfokú végzettséggel, ugyanolyan főiskolán diplomáznak, mint például az ápolók, de míg egy kórházi alkalmazott esetén a felelősség megoszlik, a védőnők önállóan viselik azt. A központosítással megnehezül a védőnő azon feladata, hogy a helyi problémákra helyi forrásokkal, helyi támogatottsággal tudjon reagálni. A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint mindez ráadásul semmi ahhoz képest, hogy az átállás előtt két nappal is javában zajlanak a tájékoztatók, sőt olyan körzet is akad, ahol azt mondták a védőnőknek, hogy júliusban ne is számítsanak új munkaszerződésre.

A felmérés során előkerült problémák egy jó része a centrum intézménnyel, illetve annak gazdasági egységével történő kapcsolattartás nehézségéről (extrém esetekben pl. az elérhetetlenségéről) szólt, illetve a tárgyi eszközök (pl. gumikesztyűk) beszerzésének akadozásáról. Az iráni háború miatt a gumikesztyűk alapanyagárai az egekbe szöktek, ezért a gyártók akár 40-50 százalékkal is emelték az áraikat.

tags: #vedonok #berenek #rendezese