A gyermekek fejlődésének nyomon követése kiemelten fontos a korai beavatkozás és a sikeres iskolai élet megalapozása érdekében. Ennek részeként a bölcsődei felmérések és a 3 éves kori logopédiai szűrés kulcsszerepet játszanak a potenciális fejlődési eltérések időben történő azonosításában.
A gyermekek fejlődésének nyomon követése
Szakdolgozatok témája gyakran a két és hároméves korosztály testi, értelmi és érzelmi fejlődésének vizsgálata. A pszichológiai fejlődést több megvilágítás alapján közelítik meg, felhasználva ehhez a legnagyobb szakemberek, pszichológusok, filozófusok legelterjedtebb elméleteit. Az egészséges fejlődés jellemzőit 0-6 éves korig szakirodalmi tényekkel támasztják alá, kitérve a fejlődést befolyásoló tényezőkre, mint az öröklődés, a szociokulturális hatások és a környezet szerepe.
A pedagógiai szakszolgálati intézmény a gyermeket az első alkalommal történt személyes találkozás során a forgalmi naplóban nyilvántartásba veszi. Ha a gyermek részére ezt követően pedagógiai szakszolgálat intézmény ellátást nyújt, minden alkalommal a munkanaplóban vagy az egyéni fejlesztési lapon rögzíteni kell a részére nyújtott szolgáltatást.
A 3 éves kori logopédiai szűrés
Mosányi Emőke, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója szerint kétszer, 3 és 5 éves korban mérik fel a gyerekek képességeit, így derül ki, hogy ki alkalmas az iskolakezdésre. A 3 éves korban elvégzett vizsgálat során a legnagyobb hangsúly a nyelvi készségeken van. A 2017/18-as tanévtől a köznevelési törvény szerint, minden 3 évét betöltött gyermeknek kötelező logopédiai szűrésen kell részt vennie, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor csak az 5 éves korosztálynál volt ez kötelező. Ez nagy előrelépés a problémák időben történő kiszűrésében.
A rendelet értelmében tárgyév szeptemberében (illetve az óvodába lépéskor) el kell végezni a hároméves gyermekek nyelvi fejlettségének szűrését. A szűrés első lépése egy szülői kérdőív kitöltése. A korai szűrés során időben felismert probléma és a ráépülő preventív terápia csökkenti az iskolákban jelentkezhető olvasási-írási nehézségeket, figyelemzavarokat. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az életkorban nem foglalkoznak az artikulációs hibákkal (helytelenül ejtett hangokkal, pl. r hang helyett j vagy l hang, sz,z,c, torzítás, stb).
A logopédiai szűrés menete 3 éves korban
A logopédiai ellátás keretében el kell végezni a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv) irányul. Tusler Julianna szakvizsgázott gyógypedagógus-logopédus szerint a háromévesek esetében nincsenek feladathelyzetek, hiszen teljesen másként viselkednek a picik. A nyelvi fejlettségi szintjükről a szülő tud leginkább beszámolni, egy kérdőív - az úgynevezett KOFA (Kommunikatív Fejlődési Adattár) - segítségével. A szülőnek ezt otthon, nyugodt körülmények között kell kitölteni, aszerint, hogy milyen szavakat, mondatokat hallott már a gyermekétől. A kérdőív egyszerű felépítésű, az első részben a használt szavakat, mondatokat kell bejelölni, a másodikban a mondathasználatra vonatkozó példamondatok közül kell a legjellemzőbbet kiválasztani, a harmadik részben pedig feleletválasztós kérdésekre kell válaszolni.
A szűrés eredménye alapján szükség szerint el kell végezni a gyermek további logopédiai vizsgálatát, illetve kezdeményezni kell további gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat. Mindkét szűrésről a kiértékelés után a logopédus tájékoztatást ad a szülőknek.
A beszédfejlődés fontossága és lehetséges zavarai
A gyermek megfelelő beszédfejlődése esetén az első szavak körülbelül 10-15 hónapos korban jelennek meg. 18 hónapos korban arra a kérdésre, hogy „Hol van az alma?” - megmutatja a képen, sőt meg is érti, mit kérdezünk tőle. Egy két éves gyermeknek már hozzávetőlegesen 50 szóból álló szókincse van és egy-egy szót ügyesen összekapcsol. Amennyiben gyermekünk csak 3 éves kora után kezd el beszélni, azt megkésett beszédfejlődésnek tekinthetjük.
A megkésett beszéd hátterében sokféle indok állhat, melyekre sokan nem is gondolnának. Az egyik fő ok a megkésett mozgás is lehet. A mai világban arra is figyelnünk kell, hogy a gyermekkel való közös aktív időtöltést, éneklést, mondókázást sok esetben felváltotta a televízió, telefon, táblagép használat. Ez a jelenség olyan, mintha a gyermek nem hallana, nem figyelne arra, amit mondanak neki. Ha nem foglalkozunk vele, komoly probléma lehet pl. a tollbamondásnál, írásnál, olvasásnál.
Az óvodás gyermek beszédfejlődésének egyik célja a folyamatos, összefüggő beszéd megjelenése. Gyermekünk szókészlete rohamosan fejlődik óvodás korban, óvodába lépéskor 3.000, majd iskola előtt 6.000-re emelkedik. Képeznünk kell az új kifejezéseket, szóhasználatokat is. pl.: technikai fejlődés, űrhajó, rakéta stb. Meg kell említeni itt a gyermek szóhasználatait, melyeket ő talál ki.
Óvodáskorban többféle beszédhiba létezik:
- Késői beszédfejlődés: Rendszerint környezeti ártalom következménye.
- Leegyszerűsödött beszéd: Amikor a gyermek nem kap megfelelő példát a mondatszerkesztéshez, beszédhasználathoz.
- Kiejtés és beszédritmus zavarok: Ide tartozik a pöszeség, dadogás, raccsolás. Ezeket a hibákat az óvodában kell korrigálni, természetesen a család bevonásával együtt.
- Élettani pöszeség: Akkor beszélünk róla, amikor a gyermek pontatlanul képezi az egyes hangokat. Veleszületett tényezők is állhatnak a kialakulás hátterében, mely lehet akár az áll rendellenessége vagy fog problémák.
- Élettani dadogás: Okai lehetnek öröklés, születéskori agykárosodás, vagy pszichés zavarok.
- Hadarás: Ha a beszéd ritmusában és ütemében zavar keletkezik. Kialakulásának oka lehet örökletes, de a rossz beszédpélda vagy akár egy születéskori agykárosodás is szerepet játszhat.
- Orrhangzóság: Amikor a beszéd hangszíne megváltozik. Veleszületett okai lehetnek a szájpadhasadék, érszűkület az orrgarat-üregben. Szerzett okai lehetnek a bénulás, nátha vagy akár egy orrpolip.
A logopédiai ellátás feladata a hangképzés, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi képesség fejlődési és szerzett zavaraihoz, továbbá a specifikus tanulási zavarokhoz (diszlexia, diszortográfia, diszgráfia, diszkalkulia) kapcsolódó prevenciós, állapotmegismerési és terápiás tevékenység.
Régi vágya a szakmának, hogy korábbra tegyék a szűrés időpontját, illetve kétszer is megtörténjen, 3 éves és 5 éves korban is. Ez azért volt fontos, mert ha 5 éves korban látjuk először a gyermeket és kiderül, hogy nyelvfejlődési nehézsége, zavara van, akkor bizony az az 1, esetenként 1,5 év az iskolába lépésig nem biztos, hogy elegendő lesz ahhoz, hogy ezt a késést kompenzálni tudjuk fejlesztéssel.
A korai fejlesztés és gondozás
A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás (a továbbiakban: korai fejlesztés és gondozás) feladata a komplex koragyermekkori intervenció és prevenció: az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása.
A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a gyermeket ellátó fejlesztő szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési tervben foglaltak szerint kell végezni. A fejlesztési tervet a szülővel ismertetni kell. A fejlesztési tervet legalább kettő, legfeljebb tizenkettő hónapra kell elkészíteni, időtartamát a fejlesztést ellátó szakember határozza meg a gyermek életkorának, diagnózisának függvényében. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható.
A korai fejlesztést és gondozást végző szakember gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a fejlesztési év végén értékeli. Az értékelési lap egy példányát át kell adni a szülőnek, egy példányát a megyei szakértői bizottságnak, egy példány a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad.
Ki jogosult korai fejlesztésre?
A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult.
A korai fejlesztés igénybe vehető a vármegyei pedagógiai szakszolgálatok tagintézményeiben. A tagintézmények általában járási szinten szerveződnek, így viszonylag rövid utazással megközelíthetőek a vidéken élő családok számára is. A korai fejlesztésben részesülő gyermek és kísérője részére utazási költségtérítés igényelhető. Amennyiben a személygépkocsival, vagy tömegközlekedéssel történő utazás nem megoldható a családok számára, a szakszolgálat munkatársai segítséget nyújtanak a különböző támogató szolgálatokkal történő kapcsolatfelvételhez.
A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg. Az időkeretet a fejlesztést ellátó szakember a szakértői bizottság írásbeli egyetértésével módosíthatja. A fejlesztő nevelés keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete legalább heti öt óra. Ha a fejlesztő nevelés igénybevétele az intézményben nem oldható meg, a gyermek fejlesztésére otthoni ellátás keretében kerül sor.