Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. A védőnők rendkívül széleskörű feladatokat látnak el a település egészségügyi rendszerében, mellyel hozzájárulnak a felelős családtervezéshez, az anyák, illetve gyermekeik védelméhez, emellett lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében is szerepet vállalnak.
A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.
A védőnő az egyedüli olyan egészségügyi szakember, aki - az egész országot lefedő körzeti felosztás szerint - otthonában keresi fel a családokat, segít felkészülni a gyermek fogadására, a szülői szerepre, elősegíti az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését, és teszi mindezt „ingyen, jóbarátként”.
A védőnői szolgálat története és hungarikum jellege
1915-ben Stefánia belga főhercegnő javaslatára jött létre az Országos Stefánia Szövetség, majd az utódszervezete, a Védőnői Szövetség. Megalakulásának célja a kor népegészségügyi problémáinak - magas csecsemőhalandóság, anyák halálozásának magas száma, súlyos járványügyi helyzet (pl. tbc) - megoldása volt. 1915. június 13-án Budapesten Stefánia belga királyi hercegnő védnökségével született meg az Országos Stefánia Szövetség "az anyák és csecsemők védelmére", és ennek részeként jött létre a Védőnői Szolgálat.
E szervezet orvosi bizottsága elnökének, Heim Pálnak a kezdeményezésére a gondozóképzést a Stefánia Szövetség indította el a Központi Védőnőképző Iskolában 1916-ban. 1917. november 14-én kelt Ugron Gábor belügyminiszter 135 840. Életre hívták a gyermekápolónői iskolát („Heim-nővérek”). 1975-től 3 éves képzésben részesültek a tanulni vágyók, majd 1989-től főiskolai diplomás képzéssé vált.
A védőnői hálózat fő célkitűzése az általuk gondozott családok - különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok - egészségének védelme, fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással. Elévülhetetlen érdemeket szereztek pl. a védőoltási rendszer kidolgozásban és megvalósításában is.
2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer.
A magyar védőnői szolgálat különleges ellátási forma, a világban sehol nem találunk hasonlót. A védőnői rendszer uniós szinten nem szabályozott. A tagállamokban is létezik a magyar védőnői hálózathoz hasonló feladatokat ellátó rendszer, de nincsen ilyen átfogó jellegű, a születéstől 18 éves korig tartó, az édesanya és gyermekét érintő összehangolt egészségügyi ellátás. Magyarországon a védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek - védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet -, az unióban a végzettséget tekintve sincs egységes szabályozás.
A védőnők feladatai és szakterületei
A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat. A védőnői feladataival az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet foglakozik.
A legfontosabb védőnői feladatok a következők:
- Család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás.
- A 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése (pl. emlő-, méhnyakszűrés).
- Az egészségi ok miatt fokozott gondozást igénylő, a krónikus beteg, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4.
- Az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása.
A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról.
A védőnői hálózat szintjei
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.
- Területi védőnők: Feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása. A körzeti védőnő városban, falun és kistérségen dolgozik, egy adott körzet tartozik hozzá.
- Iskolai védőnők: Feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
- Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők: Feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés. A kórházban dolgozó védőnő az újszülött-, illetve gyermekágyas osztályon dolgozik.
- Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők: Feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.
Védőnői feladatok a várandósgondozástól a gyermek 3 éves koráig
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.
Várandósgondozás
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.
A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:
- Testsúly, testmagasság mérése
- Vérnyomás és pulzus mérése
- Haskörtérfogat mérése
- Magzati szívműködés vizsgálata
- Vizeletvizsgálat
- Alsó végtag megfigyelése és vizsgálata
- Általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.
Terhesgondozás: 1., 2. és 3. trimeszterbeli vizsgálatok - Terhesség - Kismamagondozás | @LevelUpRN
Gyermekgondozás
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is).
A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.
A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:
- Megméri a kisbaba súlyát és hosszát.
- Bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is.
- Megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket.
- Ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának.
- A gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.
Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.
Prevenciós feladatok
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:
- Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.
A védőnői rendszer átalakulása 2023-ban
Az egészségügyi átalakítások a védőnőket is utolérik, mivel 2023. július 1-jén lép életbe az a törvénymódosítás, amelynek értelmében a védőnők feletti munkáltatói jogokat többé nem az önkormányzatok fogják gyakorolni, hanem a védőnők ezentúl a megyei irányító kórház alkalmazottai lesznek.
A törvénymódosítást megelőzően a védőnők feletti munkáltatói jogokat az önkormányzatok gyakorolták. A védőnői rendszer tehát eddig sokkal nagyobb teret biztosított a települések számára, hogy különböző juttatásokkal odacsábítsák a rátermett és tettre kész védőnőket. Ilyen juttatás lehetett a szolgálati lakás vagy gépjármű biztosítása.
A hivatalos kormányzati célkitűzés az egységes védőnői szolgálat megteremtése, az egységes szakmai színvonalú ellátás, illetve az önkormányzatok tehermentesítése. Az iskolai védőnők (mintegy 890 fő) 2024. január 1-jétől kerülnek át a megyei intézményekhez.
A hatósági felügyeletet a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a szakmai irányítást pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság látja majd el. A magyar védőnői rendszerben az eddigi 2600 munkáltatóhoz képest a jövőben így mindössze 23 lesz.
Aggodalmak és bizonytalanságok
Számos önkormányzat, továbbá sok védőnő azonban nem fogadja kitörő lelkesedéssel a módosításokat. Több magyar önkormányzat is jelentős energiát fektetett abba, hogy jól működő védőnői szolgáltatást biztosítson lakosainak.
Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által 2022. novemberben benyújtott, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban az szerepelt, hogy biztosítani fogják a szereplőknek a kellő felkészülési időt. A törvénymódosítás bírálói szerint aggályos a jogalkotó lépése, mivel az önkormányzatok, főleg a kisebb települési önkormányzatok az elmúlt években sokat dolgoztak és tettek azért, hogy a településükön legyen védőnői szolgálat. Emiatt hatalmas a bizonytalanság abban, hogy a gyakorlatban ez milyen hatással lesz többezer védőnő munkájára.
Szalainé Pintér Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnőkkel foglalkozó koordinátora szerint a védőnőké nagyon mostoha szakma az egészségügyben, mivel alapellátásban dolgoznak felsőfokú végzettséggel, ugyanolyan főiskolán diplomáznak, mint például az ápolók, de míg egy kórházi alkalmazott esetén a felelősség megoszlik, a védőnők önállóan viselik azt. Számos olyan település van ma Magyarországon, ahol a napi szinten elérhető egyetlen egészségügyi diplomás szakember a védőnő.
A védőnőket már a tavalyi év elején rosszul érintette, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) Önkormányzatokhoz szétküldött tájékoztató levele alapján elvesztettek három bérkiegészítést a béremeléssel egy időben. Ebbe a hangulatba érkezett meg tehát tavaly év végén a törvénymódosítás, amely közvetlenül a kórházi főigazgatóság alá rendeli a védőnőket.
Az önkormányzati juttatások elvesztését is reális veszélynek tartja Szalainé, aki tud olyan védőnőről, aki eddig szolgálati lakásban lakott, és akinek már mondták is, hogy erre a jövőben nem lesz lehetőség. A juttatások összértéke egyes esetekben akár a havi 100-120 ezer forintot is elérheti - és attól tartanak, hogy most ez el fog tűnni.
Az új rendszer gyakorlati vonatkozásai
Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilatkozata szerint a 2023. július 1-jétől integrált védőnők az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti bértáblázat alapján kapják majd az alapbérüket, a pótlékrendszer változtatása nélkül. A központosítással megnehezül a védőnő azon feladata, hogy a helyi problémákra helyi forrásokkal, helyi támogatottsággal tudjon reagálni.
Az illetékes Országos Kórházi Főigazgatóság szerint a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant továbbra is az önkormányzat biztosítja, azonban a szakmai minimumfeltételeket a szolgáltatónak és a munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, amely ez esetben a vármegyei irányító kórház. A béren kívüli juttatások tekintetében az adott intézmény által nyújtott juttatásokat kaphatja a védőnő. A jogszabályi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat támogassa a védőnőt.
Csősz Katalin, az OKFŐ védőnői szakmai osztályának osztályvezetője elmondta, hogy a változtatások lebonyolításához a kórházaknak alapító okiratot kellett módosítani. Az osztályvezető kiemelte továbbá, hogy meglátása szerint az lenne az ideális, ha a védőnői szolgálat önálló egység lenne a kórházakon belül.
A jogszabály nem vonja el teljes mértékben az önkormányzatok jogköreit. A törvénymódosítás szövegében ezen kívül az is benne van, hogy „az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja”. A törvénymódosítás indoklásában az is szerepet kapott, hogy mivel lakosságközeli ellátásról van szó, a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen. A jogszabályszövegből kitűnik továbbá, hogy a védőnők munka közben a megszokott önkormányzati helyiségekben maradnak.
Változások az egészségügyi szolgálati jogviszonyban
A legmarkánsabb módosítás, hogy védőnői tevékenység kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető majd. Vállalkozói formában 370 területi, és 136 iskolai védőnői szolgálat működik, azonban ilyen formában a jövőben nem működhetnek. Vállalkozóként azok sem alkalmazhatóak, akik nyugdíj után folytatják a védőnői tevékenységet, nekik az OKFŐ ad majd továbbfoglalkoztatási engedélyt.
A jelenleg 4042, önkormányzati, intézményi, és egyetemi fenntartású területi védőnői szolgálatnál dolgozók hamarosan megkapják a működési engedélyük felmondását, ezzel egy időben vehetik kézhez kijelölésüket az új munkahelyükre.
Az OKFŐ, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, valamint a Miniszterelnökség közösen benyújtott rendelet módosítási javaslatában a működési engedélyek hivatalból történő megújítását kezdeményezte a könnyebb lebonyolítás érdekében, azaz a tanácsadók működési engedélyét nem kell kérvényezniük a védőnőknek, a működési engedély módosításának költségét pedig a megyei intézmények fizetik.
A védőnői körzetek nem változnak, így a kinevezés arra a területi védőnői körzetre vonatkozik majd, ahol az érintett jelenleg is ellátja a feladatát. Ugyanakkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény lehetővé teszi a munkáltató számára a kirendelést „egészségügyi közfeladat ellátása érdekében”. Mivel a védőnők a jövőben ennek hatálya alá tartoznak, így ez a passzus rájuk is vonatkozni fog.
Juttatások és munkakörülmények
Nem járnak automatikusan a jövőben azok a pótlékok és béren kívüli juttatások, amelyeket az önkormányzatok eddig biztosítottak a védőnőknek. Bár egyes önkormányzatok biztosítottak biciklit a területi védőnőknek a munkavégzéshez, autót, vagy gépjármű fenntartást jellemzően nem fizettek, és ez a jövőben sem változik.
Számos más kérdést önkormányzati hatáskörbe rendel az OKFŐ. Ilyen például az is, ha a helyhatóság szolgálati lakást biztosított a védőnőnek. A főigazgatóság álláspontja szerint ilyen esetekben helyben kell megegyezésre jutni. A jövőben a megyei intézmény adja ki a szabadságokat és határozza meg a helyettesítések rendjét és annak díjazását, itt döntik el a továbbképzésre rendelkezésre álló napok számát is, a védőnők évenkénti minősítését pedig a vármegyei kollegiális védőnői mentor végzi majd, amelyet a munkáltató hagy jóvá.
Az aggodalmakkal ellentétben az egységes informatikai rendszer bevezetése nem július 1-jén történik meg. Az OKFŐ azt ígéri, hogy az átállást úgy szervezik majd, hogy az lehető legkisebb adminisztrációs terhet jelentse a védőnők számára. A területen dolgozók 80 százaléka jelenleg a Stefánia nyilvántartó rendszert használja, de a paletta itt is meglehetősen heterogén. A tanácsadók minimumfeltételeit és működtetését az irányító kórház és az önkormányzatok közösen biztosítsák - javasolja az OKFŐ, ám egyelőre nem született döntés arról sem, hogy a szükséges karbantartások, javítások költségeit ki viselje, azonban az átadás-átvétel során jelezni kell a működéshez eddig biztosított eszközök költségeit vagy azok hiányát. Nyitott kérdés még az is, hogy megmaradnak-e a helyi vezető védőnők.