A védőnői támogatás és a rendszerszintű kihívások

A védőnői szolgálat Magyarországon évtizedek óta kulcsszerepet játszik az anyák és csecsemők egészségügyi ellátásában, valamint a családok támogatásában. Azonban a rendszer működése az utóbbi időben számos kihívással szembesül, melyek a finanszírozási nehézségektől az átszervezésekig terjednek. Fontos, hogy megértsük a védőnői támogatás aktuális helyzetét és a jövőbeni kilátásokat.

Energetikai korszerűsítések és infrastrukturális fejlesztések a védőnői szolgálatoknál

Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Területi Védőnői szolgálat és házi gyermekorvosi tanácsadó épületének energetikai korszerűsítése befejeződött. A pályázati felhívás célja az volt, hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő épületek, illetve infrastrukturális létesítmények energiahatékonyságot célzó felújítását és fejlesztését elősegítse, amennyiben az egyes beruházások a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését szolgálják. Az intézmény épülete helyi védettség alatt áll, évtizedekkel ezelőtt épült, melyen jelentős, átfogó felújítás több éve nem történt. Az épület tartószerkezetileg jó állapotú, energetikailag azonban felújításra szorult.

Mivel az épület helyi védelem alatt áll, az utcai épületrész homlokzati falainak hőszigetelése nem volt megoldható, azonban a projektben tervezett tevékenységek - a homlokzati nyílászárók cseréje, a pince- és padlásfödém szigetelések, a tetőtéri szociális lakás hőszigetelése, a megújuló energia hasznosítása (napelemes rendszer felszerelése), a fűtéskorszerűsítés (konvektorok kiváltása, új gázkazánok beépítése, központi fűtési rendszer kiépítése) - jelentős energia-megtakarítást eredményeztek. Az építési, átalakítási munkák nem érintették az épület tartószerkezeteit, nem tartalmaztak építési engedély köteles tevékenységet. A projekt 46,11 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósul meg.

Az épület önálló energetikai rendszerrel rendelkezik, a projekt kidolgozása energetikai központú felmérésen alapult. A projekt eredményei csökkentik az ÜHG-kibocsátást a TNM rendelet előírásaira építve, a fejlesztés megfelel a TNM rendelet jelentős felújítás kategóriájának. Az épület jelenleg a „II rossz” energetikai besorolásba tartozik, majd a fejlesztés megvalósulása után „DD korszerűt megközelítő” energetikai besorolást szerezhet. A kivitelezési munkák előre láthatóan 2023-ban fejeződtek be.

Hasonló fejlesztésre került sor a Tokaji Egészségfejlesztési Központ Nonprofit Kft. esetében is, amely 55.381.422,- Ft összegű uniós támogatásban részesült az ÉMOP-4.1.1/A-12-2013-0049 „Védőnői szolgálat fejlesztése Tokajban” elnevezéssel beadott pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A projekt keretében megtörtént a védőnői épület teljes körű felújítása, energetikai korszerűsítése, belső átalakítása. Kialakításra került egy fedett babakocsi tároló is. Az infrastrukturális fejlesztés mellett megtörtént az orvosi eszközök, valamint a teljes bútorzat cseréje. Beszerzésre került egy defibrillátor készülék, valamint a kisgyermekek hallását és beszédértését vizsgáló készülék is. A kivitelezési munkálatokat a vállalt határidőre - 2014. július 1. - befejezték.

A védőnői hálózat átszervezése és finanszírozása

A védőnői hálózat működése régóta csak a szavak szintjén idilli: közel húsz éve súlyos válságát éli, mert a gyerekekre épül, és gyerekből a magyar vidék meg a főváros egy részén is olyan kevés van, hogy képtelen eltartani a védőnői szolgálatokat. Július elsejétől a megyei kórházakhoz kerültek a védőnők, az átszervezés azonban éppen ezekre a kihívásokra nem ad választ, mert annak inkább politikai, mint szakmai okai vannak: az önkormányzatiság kiüresítésének újabb állomásához érkeztünk.

A védőnők egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak, önkormányzati dolgozóként is az állam határozta meg a keretrendszert, ami alapján jövedelemhez juthattak. Korábban is előfordult, hogy az államilag meghatározott béremelést vagy pótlékokat a védőnők egy része nem kapta meg. Számos önkormányzat nem tudta, vagy nem akarta ezt megadni. A kormányközeli médiában inkább ezek az esetek kaptak hangsúlyt. Az ellenkezőjéről több jelzés érkezett, mert főként a nagyvárosokban az önkormányzatok magasabb bérkategóriába sorolták a védőnőket, hogy jobban megfizethessék őket, vagy olyan egyetemi diplomát is elfogadtak a fizetési kategória alapjául, amit a védőnő nem feltétlenül használt a napi munkája során. Az önkormányzatok emellett cafetéria juttatással, ingyenes telefonhasználattal és még számos módon igyekeztek megbecsülni a védőnőket. Az államosításnak nem lehetne indoka, hogy egyes önkormányzatok nem adtak meg törvényben garantált juttatásokat a dolgozóiknak. Az ellenőrzés és a jogszabályok betartatása ugyanis az állam feladata, erre való a főispán és a hivatala.

A béremelési támogatás igénylésének részletei

Az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013.(VII.5.) Korm. rendelet 2024. március 1-jei hatályos rendelkezései alapján az ágazati béremelés hatálya alá tartozó egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók alapbéremeléséhez, illetve a szolgáltató az alapbér emelkedésre eső mozgóbér elemek biztosításához támogatás illeti meg egészségügyi szolgáltatót. A támogatás havi mértéke továbbra is a Korm. rendelet szerint alakul.

2024 május hónapban minden bértámogatásra jogosult szolgáltatónak újra igényelnie kell, tehát nem elég a korrekciós igénylés, új alapbér és mozgóbér igénylőlapot kell benyújtani a megváltozott igénylési feltételek miatt akkor is, ha jelenleg nem változik a támogatási összege. A támogatás igénylésének kezdete 2025. évben lesz, a vége szintén 2025-ben. Póthatáridő igénybevételére sem a 2025. április hónapra vonatkozó korrekció, sem pedig az új igénylés során nem tudunk lehetőséget biztosítani.

Fontos! Korrekciós igénylőlapot 2025. május 9-én 12 óráig lehet létrehozni. Ez időpontig kell a generálást és a korrekciós igénylőlap letöltését elvégezni. A bértámogatási rendszer 12 óra után nem lesz elérhető, mivel rendszerkarbantartást végzünk. Az igényelt támogatási összeget a NEAK először június első munkanapján utalványozza a munkáltató részére.

Az alapbér támogatás igénylésének menete

• Az igénylés menete és a támogatás számítása nem változik, az állománynak az igénylés hónapjának első napján meglévő jogviszonyokat kell tartalmaznia.
• Az egyes illetmény elemek esetében a kezdő hónap az igénylést megelőző hónap illetmény elemei, amelyet az igénylés hónapjában fizetnek ki a foglalkoztatottak részére (pl. 2025. április havi illetmények, melyek május elején kerülnek kifizetésre).
• Újonnan belépők esetében az illetményelemekhez a munkaszerződésben havi szinten szereplő adatokat kell megadni.
• A korrekcióban az igényelt átalány kerül majd módosításra a korrekció benyújtásának hónapját megelőző hónapra vonatkozóan. (Pl: fizetés nélküli távollétek, rögzítése, betegszabadság, táppénz, CSED; GYED; GYES, fizetés nélküli szabadság - továbbá a támogatást befolyásoló tényezők változása miatti módosulások - munkaidő T/R; gyakorlati idő/fizetési szint; szakvizsga igen/nem stb.).

Az alábbi táblázat összefoglalja a védőnői bértámogatás igénylésének fontosabb dátumait és tudnivalóit:

A mozgóbér támogatás igénylésének menete

• A mozgóbér támogatás átalány igénylésének menete megváltozik: 2025. májustól jogviszony alapú lesz a támogatás igénylése is, amelynek az igénylés hónapjának első napján meglévő jogviszonyokat kell tartalmaznia, valamint a hozzájuk kapcsolódó támogatást kell megállapítani és megadni a támogatásra vonatkozó mezőkbe.
• A dolgozóknak kifizetett mozgóbér elemek esetében a kezdő hónap az igénylést megelőző hónap mozgóbér elemeit tartalmazza, melyet az igénylés hónapjában fizetnek ki a foglalkoztatottak részére. (Pl.: 2025. április havi illetmények (májusi kifizetés)).
• A mozgóbér támogatás korrekciójában az igényelt általány kerül módosításra a korrekció benyújtásának hónapját megelőző hónapra vonatkozóan.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a jogviszonyok mintaállomány „leírás” munkalapon megtalálhatóak az egyes illetmény elemek és a hozzájuk kapcsolódó leírások is. Támogatás nem jár minden bérelemre, továbbra is csak a Korm. rendeletben meghatározott elemekre. A mozgóbér támogatást továbbra is a szolgáltató számolja ki, csak jogviszonyonként és mozgóbér nemenként köteles az igénylést benyújtani azzal, hogy a kifizetett mozgóbéreket is megadja az alábbi mozgóbér nemenként.

FONTOS! Az SBO műszakpótlék esetében a Belügyminisztérium állásfoglalása alapján kizárólag a szakdolgozók (orvosi munkakörben nem) - Eszjtv. 8. § (6) bekezdésében foglalt személyek - SBO műszakpótlékának az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény szerinti támogatása lehetséges.

Az anyasági támogatás és igénylésének feltételei

A gyermek születéséhez kapcsolódó családtámogatási ellátás az anyasági támogatás. 2018. január 1-jétől az anyasági támogatásra jogosultságot kiterjesztették - adott feltételek fennállásakor - a külföldön született gyermekekre is.

Anyasági támogatásra jogosult többek között minden Magyarországon élő magyar állampolgárságú nő, aki gyermeket vállalt. Így ennek keretében anyasági támogatásra jogosult a szülést követően az a nő, aki várandóssága alatt legalább 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson vett részt. A várandósgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő vagy védőnő igazolásának másolatát - amely igazolja, hogy a szülő nő a várandósgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint a szükséges alkalommal részt vett a várandósgondozáson - szükséges csatolni az anyasági támogatás iránti kérelemhez. Ha azonban az anya igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, akkor a terhes gondozáson való részvételt nem kell a kérelméhez csatolnia.

Megjegyzés: Az anyasági támogatás a szülő nőt akkor is megilleti, ha a gyermeke halva született. Ha az anyasági támogatásra jogosult nő még a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, az apa hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja.

Anyasági támogatásra jogosult továbbá az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 6 hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; illetve a gyám, ha a gyermek a születését követően 6 hónapon belül - végleges határozat alapján - a gondozásába kerül. Ez esetben az anyasági támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az azt igazoló iratot, hogy a gyermek örökbefogadását véglegessé vált határozatban engedélyezték, illetve, hogy a gyermek számára véglegessé vált határozatban gyámot rendeltek ki.

Az anyasági támogatás jár továbbá nem Magyarország területén élő:

• külföldön született, a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv által anyakönyvezett, magyar állampolgárságú gyermek vér szerinti anyjának, örökbefogadó szülőjének vagy gyámjának, vagy
• külföldön született, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján kiadott „Magyar igazolvánnyal” rendelkező gyermek vér szerinti anyjára, örökbefogadó szülőjének vagy gyámjának, feltéve, hogy a gyermek lakóhelye szerinti szomszédos állam joga szerint a magyar állampolgárság felvétele a szomszédos állam szerinti állampolgárságtól való megfosztással jár, vagy
• tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő magyar állampolgárnak, illetve vele életvitelszerűen együtt élő házastársnak, élettársnak.

Nem jár anyasági támogatás, ha a szülők a gyermek születését megelőzően úgy nyilatkoztak, hogy hozzájárulnak a gyermekük örökbefogadásához; vagy a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.

A fentiek ellenére azonban folyósítható az anyasági támogatás - a szülést követő 6 hónapon belül benyújtott igény esetén -, ha a jogosultak a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták; illetve a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről.

Az anyasági támogatás mértéke gyermekenként 64 125 forint, míg ikergyermek esetén 85 500 forint. Magyarországon élők az anyasági támogatást a „Kérelem az anyasági támogatás megállapítására” nyomtatványon kell kérni a lakóhely szerinti családtámogatási ügyekben eljáró kormányhivatalnál, vagy ha a munkahelyen működik családtámogatási kifizetőhely, akkor a családtámogatási kifizetőhelynél. Külföldön született gyermekek esetén a kérelem benyújtható a külképviselet hivatásos konzuli tisztviselőjénél is. A hatóság a hiánytalanul benyújtott kérelmet a megérkezését követő naptól számított 8 napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon kiutalja.

A védőnői rendszer válsága és a demográfiai kihívások

Országosan a születések száma ugyan nagyjából egy évtizede stagnál (tavaly volt néhány ezres csökkenés), az ország nagy részén azonban olyan kevés gyerek él, hogy a védőnői pálya egész régiókban került válságközelbe. A gyerekes családok az ország bizonyos pontjain koncentrálódnak, másutt kritikusan alacsony a fiatalok aránya. A főváros egyes kerületeire, az agglomerációra, az iparosodott vidéki városokra és körzetükre, valamint néhány üdülőhelyre a fiatal családok erőteljes beáramlása jellemző. Máshonnan meg a kiáramlásuk.

A védőnő elsősorban kisgyerekekkel és várandósokkal dolgozik, a szolgálatokat is főként a gyerekszám alapján finanszírozzák. Egy-egy területi védőnői körzet ellátásához optimális esetben 250 várandós nő vagy hat évnél fiatalabb gyermek kell. Ha ennél sokkal kisebb a létszám, akkor a körzet nem termeli ki a fenntartásához szükséges összeget (a védőnő bérét és a tanácsadó helyiség rezsijét), ha jelentősen több a gyerek, az után az egészségbiztosító nem fizet. Alapvetően egészségügyi ellátásról lévén szó a számlát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) állja.

A védőnői szolgálatnak az ország összes településén hétköznap 48 órán belül fel kell keresnie az otthonába bocsátott újszülötteket, és szigorú előírások rögzítik, kinél, mikor és hányszor kell megjelennie. A matek azonban csak úgy jön ki, hogy a területen dolgozó védőnő akár öt-hat településen is kénytelen kopogtatni a családok ajtaján. Házhoz kell mennie, a kisbaba otthonában kell meggyőződnie a biztonságáról, és ez nem az a foglalkozás, amelyhez terepjárót biztosítanak. A szolgálat lényegi eleme, hogy a védőnők mindenhol jelen vannak, és személyes kapcsolatokon keresztül építenek ki bizalmat, hogy ott segíthessenek, ahol baj van.

Július első napjaiban 690 szolgáltatói hely volt betöltetlen, ami arra utal, hogy felbomlani látszik az a korábbi bizalmi viszony, amit a védőnő évtizedek alatt épített ki azzal, hogy egy-egy település vagy körzet minden lakójával kapcsolata volt. Fontos tudni, ha egy hely betöltetlennek minősül, attól még dolgozik ott védőnő. Hiány van tehát védőnőből, de azért ez sok helyen látszathiány, az állások egy részét nem is akarják betölteni, mert a körzetek nem tartják el magukat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a NEAK adatai alapján hatalmas szórást találtunk az egy védőnőre jutó gyerekek számában. Az országnak rengeteg olyan pontja van, ahol még kétszáz 14 év alatti sem jut egy egészségügyi dolgozóra, ami az előbbiek ismeretében elképesztően alacsony szám, hiszen hat éven aluliból is több kellene a finanszírozási keretek kihasználásához. Viszont bőven találtunk négyszáz, ötszáz feletti adatot is. Az adatok térképre vitelezve azt mutatják, hogy az ország jelentős részén olyan kevés a gyerek, hogy az utánuk járó finanszírozás vélhetően nem tudja eltartani a védőnői szolgálatokat. Kékkel jelöltük a krónikus gyerekhiányos körzeteket, a kék tengerben dolgoznak a kényszerből „településhalmozó” védőnők. A jelenség nem új, évtizedek óta jelen van, de egyre súlyosbodik.

A főváros belső kerületei is kékek, itt is nagyon kevés a gyerek, ami gyakorlati hatásként a körzetek összevonását váltja ki hosszabb távon, ez pedig azt, hogy ritkulhatnak a védőnői látogatások. Emellett Budapesten ott a másik véglet is, sok a rózsaszínnel vagy pirossal jelölt terület, ahol sok gyerek jut egy szolgálatra - jellemzően a külső, kedvezőbb lakásárakat kínáló kerületekben.

Látjuk, hogy egy spontán tömbösödés már évtizedek óta zajlik, és egy megyei központ elvileg segíthetne abban, hogy a gyerekhiányos körzetekből átcsoportosítsák a munkaerőt oda, ahol sok a kisbaba. Ám a hivatásuk olyan jelentős helyismeretet igényel, hogy a kirendelgetéssel pont a munkájuk lényege veszne el. A védőnők egy-egy problémás körzetbe évek hosszú sorával „dolgozzák be” magukat, és nemcsak a gyerekeket és a szülőket, de például a helyi orvost és családsegítőt is ismerniük kell.

A védőnők helyzete a kórházi irányítás alatt

Semmilyen valós szakmai indok nincs arra, hogy a védőnőket miért a megyei kórházak alá rendeljék. Az ispotályok a szakellátásért felelnek, a védőnők pedig az alapellátás részei, ahogy a háziorvosok is. Éppen a helyben elérhetőségük a lényeg. Nem kis tömegről van szó, Fejér megyében mintegy kétszáz emberről, de van olyan fővárosi kórház, amelyhez még ennél is több védőnőt soroltak. Budapesten ráadásul éppen júliustól vették el a kórházaktól a nem egészségügyi dolgozóikat (takarítók, kertészek, karbantartók) és centralizálták a működésüket.

A testületek sem sietnek éppen azzal, hogy áldásukat adják egy újabb csapáshoz, amivel megfosztják őket egy fontos feladatuktól. A szerződéskötések több körzetben lassan haladnak. Budapesten politikai tartalma is van a döntéseknek, mert a munkáltatói jogok a többnyire ellenzéki önkormányzatoktól kerülnek át az állami kórházakhoz. Egy védőnő azonban jó eséllyel soha nem fog találkozni a főigazgatókkal, még az új közvetlen főnökeivel is csak ritkán, és éppen ez a baj. Amíg az önkormányzatok gondos gazdái lehettek a védőnői szolgálatoknak, erre egy óriási kórházüzemben nincs esély.

Nem tudjuk, mit terveznek a kórházak a védőnőkkel, és vélhetően sok kórházigazgató maga is így van ezzel. Több általunk megkérdezett intézmény odáig jutott el, hogy már van, vagy lesz védőnői főosztály a kórházban. Még nem tudni, mi lesz a dolga, de ha hozzájuk tartozik több száz ember, akkor azoknak mégis kell valami főnökféle. Az állam valószínűleg nem mérte fel, hogy az önkormányzatok milyen jelentős összeggel egészítették ki a védőnői szolgálatok finanszírozását, egyes helyeken ez a 30 százalékot is elérhette. Nem állítható az sem, hogy egy stabil hálózat kapná meg a védőnői szolgálatokat. A megyei kórházak több évtizede finanszírozási válsággal küzdenek, országosan több tízmilliárdos kifizetetlen számlaállományt görgetnek maguk előtt. A kórházi költségvetésben nincs benne egy több tíz- vagy százmilliós tartalék, amivel kiegészíthetnék a védőnői finanszírozást.

Kétségtelen, hogy a védőnői szolgálat nagy része súlyos gyerektelenségi válsággal küzd, és a következő években a hálózat a mai formában már nem működtethető, amikor a népességcsökkenés a vidéki Magyarország nagy részén a mainál még sokkal drasztikusabb méreteket ölt. A szolgálatokat erre kellene felkészíteni, professzionálisabban szervezett, gépkocsikkal, informatikai eszközökkel segíteni a munkájukat, jutalmazva a helyi összefogásokat. Valószínűleg éppen ezt nem lehet, mert a célkitűzés az, hogy politikai okokból újabb feladatokat szedjenek el az önkormányzatoktól, és ezzel kiüresítsék a működésüket. Az oktatás, a szociális ügyek után most az alapellátás került sorra.

tags: #vedonoi #tamogatas #merteke