A Védőnői Szolgálat és Szociális Ellátások Története és Jelentősége

A szociális háló, amely minden rászorult védelmét és létbiztonságát szolgálja, az elmúlt évtizedben bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások hatására térségünkben jelentősen felértékelődött. Ennek keretében a védőnői szolgálat is kiemelten fontos szerepet tölt be a családok és egyének életében. A szociális ellátások rendszere komplex feladatokat lát el, beleértve az alap- és szakellátásokat, melyek célja a rászorulók támogatása és életminőségének javítása.

A Szociális Intézmények Szerepe és Feladatai

A szociális intézmények feladatait számos jogszabály határozza meg, mint például az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. Ezek az intézmények személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátási feladatokat végeznek.

A Komáromi Tám-Pont Család- és Gyermekjóléti Intézmény

A Komáromi Tám-Pont Család- és Gyermekjóléti Intézmény feladatait két intézményegységen belül látja el. Az intézmény alaptevékenysége a fent említett törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátási feladatok végzése. Ezek közé tartozik a család- és gyermekjóléti központ, családsegítő szolgálat, házi segítségnyújtás, idősek klubja, védőnői szolgálat és az otthoni szakápolói szolgálat.

Egyéb Szociális Intézmények Magyarországon

• Szajki "Fogadj el" Alapítvány: 1991-ben jött létre, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalokkal együtt élő családok megsegítésére. Napközi otthonát 1995 óta folyamatosan működteti.
• Voluntas Egyesület: Szülők, szakemberek és elhivatott támogatók alapították 2017. november 22-én, azzal a céllal, hogy segítséget nyújtó emberekkel, intézményekkel és szolgáltatásokkal támogassák az eltérő fejlődésmenetű vagy speciális nevelési igényű gyermekeket és az őket nevelő családokat.
• Molnár Gábor Műhely Alapítvány: Fogyatékossággal élők nappali intézménye, ahol 60 fő ellátását végzik Ajkán. Fejlesztő foglalkozások, szociális és rehabilitációs foglalkoztatás is zajlik itt.
• Tatabányai Járási Egyesített Szociális Intézmények: A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmény, amely mind az alap-, mind a szakosított szociális ellátásokat biztosítja. Központja Tatabányán, a Cseri utca 34. szám alatt található.
• Salgótarján Megyei Jogú Város Egészségügyi - Szociális Központ: 1995. szeptember 1-jén kezdte meg működését, az Alagút út 10. szám alatti lakóépületben kialakított helyiségekben.
• Zalamenti és Őrségi Szociális Alapszolgáltatási Intézmény: Étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali klubja, valamint család- és gyermekjóléti szolgáltatás területén nyújt szociális alapszolgáltatásokat 53 településen.
• Keszthelyi MMSZ Gondviselés Háza Fogyatékkal Élők Napközi Otthona: 2008. május 2-án kezdte meg működését Keszthelyen, az Eötvös u. 1. sz. alatt. Nappali elhelyezést biztosít 35 fő enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos, mozgássérült, halmozottan sérült gyermek, fiatal és felnőtt számára.
• Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (KOSZISZ): Gondoskodik Magyarországon az Adolf Kolping szellemiségét követő óvodák, általános- és szakiskolák, valamint az idősek, betegek és fogyatékkal élők ellátását végző szociális otthonok fenntartásáról, működtetéséről.
• Barcsi Szociális Központ: 1989. június 16-tól működik, kezdetben Gondozási Központ néven, időseket ellátó részlegekkel.
• Marcali Kistérségi Többcélú Társulás Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ: Személyes gondoskodást nyújtó felnőtt- és gyermekvédelmi, valamint egyes egészségügyi alapfeladatokat ellátó integrált szociális és egészségügyi intézmény.
• Fonyód Város Önkormányzata és Balatonfenyves Község Önkormányzata társulása: 2013. szeptember 03-i hatállyal jött létre, célja a lakosság szociális ellátásának összehangolása és hatékonyabbá tétele.

A Máltai Szeretet Szolgálat: A Hit Védelme és a Szegények Szolgálata

Több mint kilencszáz éve ez minden Máltai szervezet jelmondata a világon: „A hit védelme és a szegények szolgálata”. Világos cél, világos feladat. Az alapító atyák más korban biztosan mást értettek a hit védelmén, mint amit ma gondolunk küldetésünkről, és a szegények istápolása is bizonyosan más tartalommal bírt akkoriban. Azonban az alapvető elv, a rászorulók segítése, változatlan maradt. A Máltai Szeretetszolgálat tevékenysége ma is kiterjed a szociális, egészségügyi és karitatív területekre, jelentős segítséget nyújtva a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjainak.

Nyírcsaholy és az Ecsedi-láp Hozzá Kapcsolódó Történelmi Jelentősége

Az egykori Ecsedi-láp határán, néhány kilométerre a Bátorligeti-ősláptól, Mátészalka tőszomszédságában, ott, ahol a nyírségi homok belevész az Ecsedi-lápba, a Kraszna bal partján húzódik meg Nyírcsaholy, a Csonka Szatmár-vármegyei kis település. Fényes Elek így ír róla: „Roppant határ a homokos dombokból, völgyekből, ligetes erdőkből, rétekből áll, s rozsot bőven terem; lápjában sok nádat vághat.” A fentiekből kitűnik, hogy a település egyik része a Nyírséghez, másik része az egykori Ecsedi-láphoz tartozik. A kettő közötti határvonalat a falu főutcája képezi. A község hivatalos nevének helyi ejtése Nyírcsaholy, de lakói és a környékbeliek gyakran csak Csaholy alakban emlegetik.

A Csaholyi Család és Uradalma

A község 1270-ben a Káta nembeli Csaholyiak birtokaként tűnik fel (p. Chahol), de ennél bizonyára korábban keletkezett, mert a nemzetség XI-XII. században Szatmárba költöző ágának ez volt az első falva. A családtörténeti kutatások szerint a tatárjárás előttre visszavezethető Csaholyi család a - Szabolcs vármegyében már a XI. században birtokos - Káta nemzetségből származott. Lényegében véve annak egyik ága, akik Szabolcsból terjeszkedtek Szatmárba.

Korai központjuk az ágnak, majd a családnak nevet adó Csaholy (Nyír-Csaholy). Néhány korai falujuk mellé elsősorban a XIII. század második felében újabb és újabb birtokokat szereztek. A Csaholyiak ősi szerzeményeik mellett ekkor rátehették a kezüket a környék legfontosabb közúti csomópontjára Hidaskocsordra, a volt királyi birtokra, s ezzel helyzeti előnybe kerültek. A Csaholyi család uradalomalakító törekvéseihez nagyban hozzájárult az a genetikai törvényszerűség, hogy nagyszámú fiúval megáldott család volt.

A XII. század második felében a Csaholyi család uradalmának birtokosai Ábrahám comes Péter nevű fia és unokája Péterfia I. János. Utóbbi a szolnoki ispánságot is viselte és Csaholyi, vagy Csaholymonostori Nagy Jánosnak nevezik okleveleink. Az 1330-1350-es években több faluval és részbirtokkal gyarapította az uradalmat, mely ekkor már 20 faluból állott.

A Csaholyi Monostor és Egyházi Élete

A nemzetség Csaholyban felépített monostorát 1327-ben említik először: Chahal monustera néven. A monostor emléke a falu Monostoroscsaholy elnevezésében maradt meg. A XIV. század elején a monostoron kívül a községben is működött plébánia egyházának Pál nevű papja 1333-34-ben 4 garas pápai tizedet fizetett. 1434 májusában említik a Boldog Szűz tiszteletére emelt egyházát, s annak György nevű plébánosát. A település, mint a Csaholyi uradalom központja a forgalmasabb helyek közé tartozott és 1467 novemberében már csütörtöki napokon vásártartási joga is volt.

Az Uradalom Bukása és Újra Betelepítés

Az uradalom legfontosabb települései a családnak is nevet adó ősi központ Monostoroscsaholy, a két vámos révhely, Hidaskocsord és Csenger. Utóbbi ebben az időben már lényegében mezővárosnak tekinthető és a század későbbi évtizedeiben a Csaholyiak birtokközpontja lett. Az 1514. évi parasztháború ismert szabolcsi-szatmári eseményei nem szólnak a Csaholyi uradalom falvairól. Melith Györgyné Csaholyi Anna 1569 tájára tehető halálával a Csaholyi család kihalt.

A XVI. század közepén szinte az egész egykori Csaholyi birtoktest a leányági örökösök: a Malomvízi Kenderes, a Butykai Keszegh, az Eödönffy, a Brebiri Melyth, a Vethéssy, Zoltán, Tárkányi, Nagymihályi Csanádi, a Sulyok, Prépostváry, Jakchy stb. családok kezére került. 1549-ben Nádasdy Kristóf kapott adományt Csaholyi János és Miklós minden jószágára. A Melith családot, illetőleg Csaholyi Anna három fiát, Melith Istvánt, Pált és Pétert a csaholyi és csengeri uradalomban 1568-ban új királyi adomány erősítette meg.

A XVII. század szomorú volt a község életében. Az 1605. év Csaholyra is végzetessé vált. Básta György elfoglalta az ecsedi várat és elpusztította a szomszédos Csaholy községet, lerombolta monostorát és a Csaholyiak erődített kastélyát. 1605-től 1814-ig pusztaként szerepelt. 1727-ben Szatmári Bencze Sámuel kapta meg. 1747-ben gróf Teleki Ádám kap benne részjószágot. 1810-ben gróf Teleki, gróf Károlyi, Újhelyi, Szinyei, Vay, Patay, Fay, Pogány, Korda, Sulyok családok voltak az urai.

1812-ben az itteni földbirtokosok meghirdették a Felvidéken, hogy Csaholyt újra betelepítik, mert a műveletlen, beerdősödött határ nem termett. A telepítési hirdetmény Zemplén, Sáros, Abaúj, Ung megyék lakosai között talált olyan nincstelenek tömegére, akik vállalták a hosszú út fáradalmait és jöttek új hazát keresni. 1812-ben 5 tót család jött a Csaholyi Pusztára. Jelentkeztek a földbirtokosoknál, majd mutatott helyen földbe ásott kunyhót tákoltak maguknak össze. 1813-ban már többen jöttek letelepedés végett, főleg Hardicsáról, Imregről, Hrabócról, Hazslinból, Ladicskóról és még sok más felvidéki faluból.

A Lakosság Etnikai és Vallási Megoszlása

Maksai szerint a falu lakói a középkorban magyarok voltak. Később Csaholy sokáig lakatlan puszta. Szirmay a XIX. század elején még így ír róla: „…most puszta, ez előtt nevezetes helység. A múlt század közepe táján Fényes Elek már ezt írja: „nem régen népesíttetett meg újra.”

Ekkor a lakosság vallási és nemzetiségi megoszlása a következő volt: 353 római katolikus, 223 görög katolikus, 84 református, 18 izraelita. Közülük csak a református vallásúakat tekinthetjük magyaroknak. A római katolikusok minden bizonnyal tótok, azaz szlovákok, a görög katolikusok ruszinok voltak. A lakosság elmagyarosodása gyors ütemben történhetett, a századfordulón ugyanis nagyjából hasonló vallási megoszlásnál már mint magyar falu szerepel, kis százalékú tót „szláv” népességgel. A betelepülés éveiben és még később is sokáig a tót nyelv volt a társalgás nyelve.

tags: #vedonoi #szolgalat #terem #batorliget