A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) 2025. január 1-jével megváltozik. A 2008 óta hatályos TEÁOR’08-at a TEÁOR’25 váltja fel.
Miért tortenik TEÁOR-valtás?
A gazdasági szervezetek tevékenységeit osztályozó TEÁOR’08 bevezetését követő mintegy két évtized alatt a gazdaság számos változáson ment keresztül, új gazdasági tevékenységek és szolgáltatások születtek (pl. drón, okos eszközök gyártása), illetve sok el is tűnt. Emiatt az Európai Unió módosította a NACE osztályozási rendszert, amelynek hazai megfelelője a TEÁOR. A módosítás az alábbi fő változásokat eredményezte:
- Bővültek a kategóriák, a korábbi 21 nemzetgazdasági ág helyett 22 ág lett.
- A „J” Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág (58-63) kettévált.
- A nemzetgazdasági ágakat jelölő betűk a „K” ágtól kezdődően változtak, a korábbiaktól eltérő tevékenységeket takarnak (Például: „L” Pénzügyi, biztosítási tevékenység, „M” Ingatlanügyletek.).
- A 45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazat megszűnt és a 46-47, 95 ágazatokba került át.
- A jövőben nem az eladási forma/csatorna képezi a statisztikai osztályozás kritériumát, hanem az eladott termék. Így megszűnt az 47.9 Nem bolti, piaci kiskereskedelem és a 47.8 Piaci kiskereskedelem is.
- Közvetítői tevékenységek minden egyes érintett ágazaton belül külön kódon szerepelnek.
A TEÁOR-változással egyidejűleg változnak a kapcsolódó nómenklatúrák is, mint például az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) és a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR).
Milyen jogszabalyok szabalyozzak az uj TEÁOR bevezeteset?
A jogszabályi alapot a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete határozza meg, amelyet az Európai Bizottság (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló rendelete módosított (ún. NACE-rendelet). Ennek következtében 2025. január 1-jétől a NACE Rev. 2.1. osztályozási rendszer lesz a hatályos verzió. Mivel a TEÁOR’25 megegyezik az Európai Unió tevékenység osztályozásával, a NACE Rev.2.1 verziójával, külön hazai jogszabály bevezetésére nem volt szükség. A NACE-rendelet következtében a hazai jogszabályokat két szempontból kellett módosítani.
- Lehetővé kellett tenni a közhiteles hatósági nyilvántartások átállását. (Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LVI. törvény)
- Felül kellett vizsgálni mintegy kétszáz olyan jogszabályt, amely a TEÁOR’08-ra vagy annak egyes kódjaira hivatkozott.
A hazai jogszabály-módosításokat az egyes gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerére hivatkozó törvények, kormányrendeletek és számos miniszteri rendeletek módosítása biztosítja. A miniszteri rendeletek közül is kiemelendő a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet, valamint az önálló vállalkozók tevékenységről szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet.
Hol erheto el az uj TEÁOR osztályozási rendszer es a fordítókulcs?
Az új osztályozási rendszer struktúrája, tartalma, valamint a TEÁOR’08 és TEÁOR’25 közötti Eurostat által készített hivatalos fordítókulcs a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) honlapján az Osztályozások/TEÁOR’25 menüpont alatt érhető el. Az átállás megkönnyítése érdekében a KSH készített egy TEÁOR’25 kódkereső programot, valamint a fordítókulcsra építő TEÁOR’08-TEÁOR’25 átkódoló programot is. Az új kódkereső program segítségével megjeleníthető a TEÁOR’25 összes kategóriája, illetve lehetséges kód-, vagy szövegrészletet tartalmazó elemekre való keresés is. Emellett az átkódoló program segítségével lehetőség van a 2008-as TEÁOR-kódszám átkódolására az új, TEÁOR’25-kódszám(ok)ra.
A fordítókulcs minden esetben egyertelmu besorolást tesz lehetové?
A fordítókulcs a TEÁOR’08-as négy számjegyű szakágazatok többségét egyértelműen átfordítja egy új kódba (ún. 1:1 kapcsolat). Például: a TEÁOR’08 „14.11 Bőrruházat gyártása” szakágazat egyértelműen a TEÁOR’25 „14.24 Bőrruházat, szőrmecikk gyártása” szakágazatba sorolódik át. Az esetek kb. 20 százalékában viszont a korábbi kódok több részre is szétválhatnak (ún. 1:n kapcsolat). Például: a TEÁOR’08 „47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” szakágazat megszűnik és 31 kiskereskedelmi tevékenységbe sorolódik át.
Hogyan történik a fotevekenysegek átsorolása?
A KSH a szervezetek/önálló vállalkozók adminisztratív terheinek a csökkentése érdekében minden egyes adószámmal rendelkező szervezetre/önálló vállalkozóra beállít egy főtevékenységkódot a TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerint. A több részre szétváló (1:n kapcsolatú) kódokat részben statisztikai adatgyűjtésből és adminisztratív adatátvételből származó információk alapján, részben az ezen információkra épülő gépi tanuló algoritmuson keresztül sorolja át. Ahol nincs a gépi tanuló algoritmus számára felhasználható adat, ott a szervezetek/önálló vállalkozók a legvalószínűbbnek értékelt kódot kapják a besorolás során. A hatályos főtevékenységkód a statisztikai számjel lekérdezésével ismerhető meg, melyhez az adószám első 8 számjegyére van szükség, amit a lenti keresőbe kell beírni, a TEÁOR lekérdező linkre kattintva. A keresés eredményeként megjelennek a szervezet/önálló vállalkozó azon alapadatai, amelyek a KSH nyilvántartási rendszerében szerepelnek, köztük a szervezet/önálló vállalkozó - adott napon hatályos nómenklatúrának megfelelő - adminisztratív főtevékenysége.
TEÁOR-lekérdező
TEÁOR’08-TEÁOR’25 átállást segítő, átkódoló program
Hogyan épül be az uj fotevekenységkod a kozhiteles hatosagi nyilvantartasokba?
Az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek új főtevékenységkódjait a KSH a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, míg a költségvetési szervek új főtevékenységkódjait a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) adja át, mely szervezetek - az érintett kódok saját nyilvántartásaikban történő átvezetését követően - továbbadják ezeket más közhiteles hatósági nyilvántartások számára. Legkésőbb 2025. január 31-ig minden nyilvántartás már az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerinti főtevékenységkódokat fogja tartalmazni.
Hogyan történik az egyeb tevékenysegek átsorolása?
Az egyéb tevékenységkódokat a KSH nem tartja nyilván. Az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek egyéb tevékenységei közül az adóhatóság fordítja át az egyértelműen átsorolható (1:1 kapcsolatú) tevékenységeket a fordítókulcs alapján 2025. január 31-ig. A költségvetési szervek tekintetében a Kincstár feladata az egyértelműen átsorolható egyéb tevékenységek tekintetében az automatikus átsorolás. Amennyiben az egyéb tevékenységek az új osztályozás szerint több kódra válnak szét (1:n kapcsolatok), akkor nem történik automatikus átfordítás. Ebben az esetben a szervezeteknek/önálló vállalkozóknak van bejelentési kötelezettségük 2025. július 1-jéig. A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a 25T201T jelű, a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek a 25T201 jelű, a civil szervezetek pedig a 25T201CSZ jelű NAV-adatlapon, míg a költségvetési szervek a Kincstárnál tehetnek eleget bejelentési kötelezettségüknek. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a Webes Ügysegéden keresztül jelenthetik be a módosítást. Az adószámos magánszemélyek és kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozók (közjegyzők, önálló bírósági végrehajtók, egyéni szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, állatorvosok) a 25T101 jelű NAV-adatlapot vehetik igénybe, ha Evectv. szerinti vállalkozói tevékenységet is folytatnak, akkor pedig a 25T101E jelű adatlapot.
Mi a teendo, ha az ügyfél nem ert egyet a megajánlott fotevekenységkoddal es az automatikusan átforgatott egyeb tevékenységkodokkal?
Abban az esetben, ha a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek nem értenek egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységüket (tevékenységeiket) azonosító, megajánlott TEÁOR kódokkal, akkor 2025. július 1-jéig az adóhatóságnál tudnak változást kezdeményezni. A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a 25T201T jelű, a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek a 25T201 jelű, a civil szervezetek pedig a 25T201CSZ jelű NAV-adatlapon jelenthetik be a módosítani kívánt tevékenységeiket. A költségvetési szervek 2025. július 1-jéig a Kincstárnál tudnak változást kezdeményezni. Amennyiben az önálló vállalkozók nem értenek egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységüket (tevékenységeiket) azonosító, megajánlott ÖVTJ kódokkal, akkor 2025. július 1-jéig az adóhatóságnál tudnak változást kezdeményezni. Az Evectv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a Webes Ügysegéden keresztül jelenthetik be a módosítást. Az adószámos magánszemélyek és kizárólag az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozók (közjegyzők, önálló bírósági végrehajtók, egyéni szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, állatorvosok) a 25T101 jelű NAV-adatlapot vehetik igénybe, ha Evectv. szerinti vállalkozói tevékenységet is folytatnak, akkor pedig a 25T101E jelű adatlapot. A nem Evectv. szerinti tevékenységek módosítására az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás használata javasolt.
Mi a teendo, ha az ügyfél nem tudja, hogy az adott tevékenység mely TEÁOR/ÖVTJ kód alá tartozik, illetve, hogy engedélyköteles, vagy meghatározott képzettséghez kötött-e annak végzése?
Amennyiben az ügyfél nem tudja, hogy a végezni kívánt tevékenység mely TEÁOR/ÖVTJ kód alá tartozik, abban az esetben a KSH-hoz fordulhat segítségért, ahol besorolási állásfoglalást kérhet. Fontos tisztában lenni azzal, hogy bizonyos tevékenységi körök engedélykötelesek vagy meghatározott képzettséghez kötöttek. Ez egyben azt is jelenti, hogy jogerős hatósági engedély hiányában nem lehet azokat végezni, ellenkező esetben ugyanis súlyos anyagi és jogi következményekkel kell szembenéznie az adott vállalkozásnak. A gazdasági kamarák tájékoztatást adnak a képesítéshez, hatósági engedélyhez, valamint bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető a Kamarai Vállalkozói Információs Rendszer (KAVIR), amely az egyes tevékenységek képesítési, engedélyeztetési, bejelentési követelményeiről nyújt tájékoztatást.
Hol lehet megtekinteni a bejelentett tevékenységeket?
A bejelentett tevékenységek a nyilvános lekérdezőfelületeken (Társas vállalkozások tevékenységei, Egyéni vállalkozók nyilvántartása, Egyéni vállalkozók tevékenységei) és a NAV Ügyfélportáján is megtekinthetők.
Mi történik, ha egy szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a „régi” TEÁOR/ÖVTJ kódjait 2025. július 1-jéig?
Augusztus 31. napjával valamennyi TEÁOR’08-as/ÖVTJ’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenység - 2024. december 31-ei hatállyal - hivatalból lezárásra kerül, függetlenül attól, hogy a szervezet/önálló vállalkozó jelentett-e be TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerinti egyéb tevékenységet. Amennyiben a szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a kódjait 2025. július 1-jéig, akkor az azt jelenti, hogy hivatalosan elfogadta az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 osztályozási rendszer szerint megállapított kódjait. Amennyiben volt TEÁOR’08-ban/ÖVTJ’08-ban kódolt, a hivatalos fordítókulcs szerint egyértelműen át nem fordítható egyéb tevékenysége, vagy korábbi egyéb tevékenysége, akkor a szervezet/önálló vállalkozó a fenti határidő elteltével tudomásul veszi, hogy azok 2025. augusztus 31. napjával, 2024. december 31-ei hatállyal hivatalból lezárásra kerülnek az érintett nyilvántartásokban.
Szukseges-e a letesíto okirat módosítása?
Létesítő okiratot csak maga az adott szervezet módosíthat, így abban nem kerülnek átvezetésre az új kódok. Az új főtevékenységkódot - akár azt, ami megajánlásra kerül, akár azt, amire a szervezet 2025. július 1-jéig változtat - elegendő akkor átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet a cégjegyzékben vezetett adatait módosítja. Amennyiben a szervezet 2025. július 1-je után módosít a főtevékenységkódján, akkor viszont azt - a megszokott módon - kötelező azonnal módosítani a létesítő okiratban is. A főtevékenységen kívüli egyéb tevékenységeket alapesetben is akkor kell csak átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet valamilyen oknál fogva eleve változtatni akar a dokumentumon, így itt nincs változás. A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek létesítő okiratában nem kötelező feltűntetni a TEÁOR-kódokat. Amennyiben azonban egy szervezet létesítő okirata tartalmaz TEÁOR-kódot, akkor azokat - a rendkívüli átsorolásra való tekintettel - elegendő a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának első módosításakor átvezetni. Amennyiben a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő. Amennyiben nem tudja meghatározni, hogy a végezni kívánt tevékenység mely TEÁOR kategóriába tartozik, javasoljuk, hogy keresse a Központi Statisztikai Hivatalt, portálunk szakértői ugyanis cégeljárási kérdésekben tudnak segíteni. A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles megjelölni főtevékenységét és további tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével. A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel.
A cikk eredeti kontextusában a védőnői szolgálat és a TEÁOR változások nem kapcsolódnak össze. A védőnői szolgálat egy speciális egészségügyi és szociális alapellátási forma Magyarországon, míg a TEÁOR a gazdasági tevékenységek osztályozására szolgál.
A Vedonoi Szolgalat es a Jogszabalyok
Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. 2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer. A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat.
Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára. A védőnők feladataival az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet foglakozik, mely szerint a legfontosabb védőnői feladatok a következők: család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás; a 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése.
A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.
A hazai szabalyozas szerint a vedonoi munka a betegsegekmegelozesen alapul
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:
- Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
A vedonoi halozat szintjei
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.
- Területi védőnők - feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.
- Iskolai védőnők - feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
- Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők - feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
- Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők - feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.
Vedonoi feladatok a varandogondozastol a gyermek 3 eves koráig
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.
Varandogondozás
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.
A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:
- testsúly, testmagasság mérése;
- vérnyomás és pulzus mérése;
- haskörtérfogat mérése;
- magzati szívműködés vizsgálata;
- vizeletvizsgálat;
- alsó végtag megfigyelése és vizsgálata;
- általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.
Gyermekgondozás
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órán belül (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is). A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.
A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:
- megméri a kisbaba súlyát és hosszát;
- bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is;
- megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket;
- ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának;
- a gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.
Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.
Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.
A vedonoi szolgalat tortenete
1915-ben Stefánia belga főhercegnő javaslatára jött létre az Országos Stefánia Szövetség, majd az utódszervezete, a Védőnői Szövetség. Megalakulásának célja a kor népegészségügyi problémáinak - magas csecsemőhalandóság, anyák halálozásának magas száma, súlyos járványügyi helyzet (pl. tbc) - megoldása volt. A védőnői hálózat fő célkitűzése az általuk gondozott családok - különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok - egészségének védelme, fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással. Elévülhetetlen érdemeket szereztek pl. a védőoltási rendszer kidolgozásban és megvalósításában is.
A magyar védőnői szolgálat különleges ellátási forma, a világban sehol nem találunk hasonlót. A védőnői rendszer uniós szinten nem szabályozott. A tagállamokban is létezik a magyar védőnői hálózathoz hasonló feladatokat ellátó rendszer, de nincsen ilyen átfogó jellegű, a születéstől 18 éves korig tartó, az édesanya és gyermekét érintő összehangolt egészségügyi ellátás. Magyarországon a védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek - védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet -, az unióban a végzettséget tekintve sincs egységes szabályozás.
Vonatkozó jogszabály: 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról, 49/2004 ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról.