Az önkormányzati költségvetés és a védőnői szolgálat finanszírozása

Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik.

Önkormányzatunk 2022. évi költségvetési rendelet-tervezete a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és végrehajtási rendelete alapján lett összeállítva.

Fontos, hogy az önkormányzat költségvetésének megalkotásakor figyelemmel kell lenni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény iránymutató rendelkezéseire. Arra kell törekedni, hogy az önkormányzati gazdálkodásban érvényesüljön a törvényalkotói akarat, így különösen a település önfenntartó képességének erősítése.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 111. § (2) bekezdése kimondja, hogy: „A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az évi költségvetés. Ebből finanszírozza és látja el a törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.” Az Mötv. 10. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat -a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével- önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes.

Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

Fő cél az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, az önkormányzati vagyon állagának megóvása, védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása.

A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetésből elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

A 2022. évi önkormányzati költségvetés fő célkitűzései

Önkormányzatunk költségvetésének legfontosabb célkitűzései:

• pénzügyi, gazdasági stabilitás erősítése,
• bevételi és kiadási egyensúly megteremtése,
• kötelező feladatellátás kiegyensúlyozott biztosítása,
• előirányzott bevételek teljesítése,
• kiadások ésszerű tervezése.

A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul szöveges indoklással együtt kell bemutatni a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét, többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint a közvetett támogatásokat. A bevételeket és a kiadásokat kiemelt előirányzatonként, működési és felhalmozási célként kell részletezni.

A költségvetési kiadások között kell megtervezni a beruházások, felújítások kiadásait, lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultság jellegű ellátásokat, általános és céltartalékot és elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek kiadásait.

A költségvetési rendeletben az engedélyezett létszámon felül be kell mutatni a közfoglalkoztatottak létszámát is.

Költségvetési bevételek között kell megtervezni a helyi önkormányzat bevételeit- így különösen a helyi adó bevételeket, az önkormányzatok általános működéséhez kapcsolódó támogatásokat-, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek bevételeit.

Pénzügyi kereteinket döntően a feladat finanszírozási rendszer, és a saját bevételeink meghatározó eleme, a helyi adóbevételek nagysága határozzák meg.

A helyi adóbevételeknél már 2022. évben sem számoltunk a gépjárműadó bevételek önkormányzatot megillető részével, illetve ebben az évben is a gazdaságvédelmi intézkedések miatt a helyi iparűzési adóra vonatkozó átmeneti szabályok várható hatásai is számbavételre kerültek a tavalyi évhez hasonlóan.

2022. évre is el kell készíteni az önkormányzat középtávú-tárgyév és tárgyévet követő három év- tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, amitől eltérni csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén lehet, s az esetleges eltérést indokolni kell.

Ennek megfelelően elkészült a rendelettervezet 18. számú melléklete, mely szerint változtak az előirányzatok a tavalyi prognosztizációhoz képest:

Bevételek indoklása

• a központi költségvetésből önkormányzatunkat megillető támogatás összege növekedett,
• közhatalmi bevételek csökkenését továbbra is a helyi iparűzési adóra vonatkozó átmeneti szabályok tették szükségessé,
• a működési bevételek előirányzatának növekedését a pályázat útján bővítésre kerülő tejüzem várható többlettermelése tette lehetővé,
• a finanszírozási bevételek növekedésének oka, hogy az előző években megkapott pályázati források egy része még nem került felhasználásra.

Kiadások indoklása

• működési kiadásokon belül a személyi juttatások növekedését a minimálbér jelentős változása tette szükségessé,
• a járulékok növekedése a fent említettek miatt következett be,
• a dologi kiadások növekedését a várható áremelkedések és a termelési készletek megnövekedett beszerzési szükséglete indokolja,
• a tartalék növekedését az indokolja, hogy az előző években megítélt pályázati források egyrésze még nem került felhasználásra,
• a beruházási és a felújítási kiadások növekedését az elnyert pályázati források 2022. évben történő felhasználása indokolja.

Az önkormányzat 2022. évi költségvetési bevételei

Az önkormányzatnak a feladatok megvalósítására 2022. évben 837 971 996 Ft forrás áll rendelkezésre.

Ennek részletezése jogcímenként:

I. Támogatások államháztartáson belülről (240 376 707 Ft)

1. Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása (79 926 467 Ft)

a. Az önkormányzati hivatal működésének támogatása (43 005 349 Ft)

A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Az elismert hivatali létszáma a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált száma. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám (6,31 fő) megegyezik a számított alaplétszámmal. A támogatás mértéke 5.495.500 forint/fő.

Támogatásból kiegészítés összege: 8.006.517 Ft, 2022. év bérintézkedés támogatása 322.327 Ft.

b. Település üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása (26 441 952 Ft)

• ba. Zöldterület gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása (9 758 383 Ft)

A támogatás a települési önkormányzatot a zöldterületek és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. Ebből kiegészítés összege 1 830 463 Ft.

• bb. Közvilágítás fenntartásának támogatása (9 295 667 Ft)

A támogatás a települési önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg. Ebből kiegészítés összege 1 743 667 Ft.

• bc. Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok támogatása (123 089 Ft)

A támogatás a települési önkormányzatot a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg. Ebből kiegészítés összege 23 089 Ft.

• bd. Közutak fenntartásának támogatása (6 253 195 Ft)

A támogatás a települési önkormányzatot a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg. Ebből kiegészítés összege 1172 965 Ft.

A település üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása 1 011 618 Ft összegben magában foglalja a 2022. évi bérintézkedések támogatását.

c. Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása (10 462 549 Ft)

A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 13. §-ában meghatározott egyes - az 1.a-b alpontokban nem nevesített - feladatok ellátására.

Ezek különösen: az igazgatással, a településfejlesztéssel, településrendezéssel, településüzemeltetéssel, a környezet-egészségüggyel, a lakás, - és helyiséggazdálkodással, a helyi környezet,- és természetvédelemmel, vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, ivóvízellátással, szennyvízkezeléssel, a védelemmel, a helyi adóval, gazdaságszervezéssel, turizmussal, a kistermelők, őstermelők értékesítési lehetőségeinek biztosításával, a közbiztonsággal, a helyi közösségi közlekedéssel, a hulladék-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásához.

Fajlagos összege: 2.700 Ft/fő. Támogatásból kiegészítés összege 1 847 105 Ft, 2022. évi bérintézkedések támogatása 615 444 Ft.

d. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása (16 617 Ft)

A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatok 2021. január 1-jei külterületi lakosok száma alapján. Fajlagos összege: 2.550 Ft/ külterületi lakos.

Támogatásból kiegészítés összege 2 944 Ft, 2022. évi bérintézkedések támogatása 923 Ft.

2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak

a. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása (44 984 240 Ft)

A központi költségvetés feladathoz kötött támogatást biztosít az óvodát fenntartó települési önkormányzat részére, az általa foglalkoztatott óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bérének és az ehhez kapcsolódó 13 %-os mértékkel számított szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A támogatás a települési önkormányzatot az általa fenntartott óvodaintézményben foglalkoztatott, a Nkt. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus-, valamint segítői létszám után illeti meg.

Fajlagos összege: - óvodapedagógusok esetében 4 861 500 Ft/ számított létszám/év; - óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők esetében 3 339 00 Ft/létszám/ év

b. Óvodaműködtetési támogatás (7 280 000 Ft)

A kötött felhasználású támogatás az óvodai nevelést biztosító, jogszabályban foglalt eszközök és felszerelések beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz kapcsolódik. Fajlagos összege 110.000 Ft/fő/év.

c. Kiegészítő támogatás pedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásokhoz (467 690 Ft)

Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása került itt megtervezésre. Ezen jogcím esetében a 2022. évi bérintézkedések támogatás 5 559 530 Ft, mely összeget magában foglalja a támogatás összege.

III. A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása (30 303 748 Ft)

1. Települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb

Az előirányzat az egyes szociális- és gyermekjóléti feladatok állami támogatással nem fedezett részére (család és gyermekjóléti szolgálat, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás), gyermekétkeztetés önrészére, illetve az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli, természetbeni ellátásra biztosít fedezetet. Azon önkormányzatok kapják ezt a támogatást, ahol az egy főre jutó adóerő-képesség nem éri el a 35.000 Ft/ lakos összeget.

2. Család- és gyermekjóléti szolgálat támogatása (5 128 940 Ft)

Településünkön működő család- és gyermekjóléti szolgálat finanszírozására.

3. Szociális étkeztetés (1 623 820 Ft)

Fajlagos összeg 67.810 forint/fő, önkormányzatunknál átlag 22 fő vesz részt szociális étkeztetésben. A támogatás a települési önkormányzatoknak a Szoc. tv. 62. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 249-cel.

4. Házi segítség nyújtás támogatása (2 315 650 Ft)

A házi segítségnyújtás esetében két ellátási formát különböztethetünk meg:

• A szociális segítés

A szociális segítés keretében biztosítani kell a lakókörnyezeti higénia megtartásában való közreműködést, a háztartási tevékenységben való közreműködést a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást, szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését. Fajlagos összege 25.000 Ft/fő/év

• Személyi gondozás (1 905 650 Ft)

A személyes gondoskodás keretében biztosítani kell az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását, a gondozási ápolási feladatok elvégzését, a szociális segítés keretében elvégzendő feladatkat. Fajlagos összege 381.130 Ft/fő/év

Egy ellátott naponta csak egyszer és csak egy jogcímen vehető figyelembe.

A normatíva igénylés 5 fő ellátott után történt.

A támogatási összegben szereplő jogcímhez kapcsolódó 2022. évi bérintézkedések támogatása 1 383 500 Ft.

IV. Települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak

A települési önkormányzatot kötött felhasználású támogatás illeti meg az óvodai, iskolai valamint a szünidei gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz.

A központi költségvetés a köznevelési intézményekben biztosított -jogszabályok alapján elismert létszám után- elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít az étkeztetést bonyolító önkormányzat részére, a bérre és a 13 %-os szociális hozzájárulási adóra.

• Elismert dolgozók bértámogatása (11 599 500 Ft)
• Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása (16 082 923 Ft)
• Rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetése (90 630 Ft)

Ez utóbbi jogcímen azon hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére kell biztosítani az ingyenes ebédet a szünidő alatt, akik ezt írásban kérik és az adott önkormányzat területén lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. A szünidei étkeztetés igénybevételéhez nem kell jogviszonyban állniuk a helyi oktatási intézménnyel.

A gyermekétkeztetési feladatok esetében a 2022. bérintézkedések támogatása 1 226 925 Ft.

V. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása (4 769 015 Ft)

Fajlagos összeg 2.213 forint/fő. A támogatás a települési önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult.tv-ben meghatározott nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak ellátásához.

VI. Működési célú költségvetési támogatások, kiegészítések (3 610 011 Ft)

Településeket illeti meg a polgármester illetménye és költségtérítése 2022. évi emelésének ellentételezésére.

VII. Egyéb támogatás államháztartáson belülről (40 035 558 Ft)

• Működési célú
• Elkülönített állami pénzalapokból közfoglalkoztatás támogatása (30 308 158 Ft)

2021. évben indult mezőgazdasági startmunka mintaprogrammal kapcsolatos 2022.évre áthúzódó bértámogatás, 2022. évi mezőgazdasági mintaprogram támogatása, hosszú távú közfoglalkoztatás bértámogatása.

Társadalombiztosítási alapból eg...

A védőnői szolgálat finanszírozása és átalakítása

A védőnői hálózat működése régóta csak a szavak szintjén idilli: közel húsz éve súlyos válságát éli, mert a gyerekekre épül, és gyerekből a magyar vidék meg a főváros egy részén is olyan kevés van, hogy képtelen eltartani a védőnői szolgálatokat.

Július elsejétől a megyei kórházakhoz kerültek a védőnők, az átszervezés azonban éppen ezekre a kihívásokra nem ad választ, mert annak inkább politikai, mint szakmai okai vannak: az önkormányzatiság kiüresítésének újabb állomásához érkeztünk.

- Szeretné, ha diplomásként egy hat osztályt végzett polgármester lenne a főnöke? - kérdez vissza egyik forrásunk, amikor a védőnői rendszer átalakításának hatásáról kérdezzük. Válasza rámutat arra, hogy nem lehet pusztán nagyvárosi nézőpontból ránézni a védőnői rendszer átalakítására.

Bár az elmúlt hetekben számos példát hallottunk arról, hogy az önkormányzatoktól a megyei kórházak állományába átkerülő védőnők anyagilag rosszabbul járnak, egyáltalán nem kizárt, hogy olyanok is vannak, akik számára ez nem hoz változást vagy éppen megnöveli a jövedelmüket.

A védőnők egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak, önkormányzati dolgozóként is az állam határozta meg a keretrendszert, ami alapján jövedelemhez juthattak. Viszont korábban is előfordult, hogy az államilag meghatározott béremelést vagy pótlékokat a védőnők egy része nem kapta meg. Számos önkormányzat nem tudta, vagy nem akarta ezt megadni. A kormányközeli médiában inkább ezek az esetek kaptak hangsúlyt.

Az ellenkezőjéről több jelzés érkezett, mert főként a nagyvárosokban az önkormányzatok magasabb bérkategóriába sorolták a védőnőket, hogy jobban megfizethessék őket, vagy olyan egyetemi diplomát is elfogadtak a fizetési kategória alapjául, amit a védőnő nem feltétlenül használt a napi munkája során. Az önkormányzatok emellett cafetéria juttatással, ingyenes telefonhasználattal és még számos módon igyekeztek megbecsülni a védőnőket.

Az államosításnak nem lehetne indoka, hogy egyes önkormányzatok nem adtak meg törvényben garantált juttatásokat a dolgozóiknak. Az ellenőrzés és a jogszabályok betartatása ugyanis az állam feladata, erre való a főispán és a hivatala.

Valóban több jelzés érkezett arról, hogy a központi régióban az új helyzet elleni tiltakozásként nagyobb számban mondanak fel védőnők. Hasonló jelzést kaptunk a 11. kerületből és Csömörről is. Utóbbi helyen három praktizáló védőnő közül kettő jelezte a távozását.

A védőnői szolgálat fontos nemzeti intézmény. Mindenütt jelen van az országban, a végeken is, ahonnan a legtöbb közszolgáltatás, az iskola, az óvoda, a gyerekorvos vagy a háziorvos már eltűnt. A védőnők nemcsak a városok elit kerületeiben segítenek, ahol babajógás kismamákkal herbatea mellett beszélik meg a magzat fejlődésének következő lépcsőjét. A szolgálat ott is tanácsokat ad, ahol a házban sárpadlós szoba van, amin a baba még hat testvérével és a szüleivel osztozik.

Országosan a születések száma ugyan nagyjából egy évtizede stagnál (tavaly volt néhány ezres csökkenés), az ország nagy részén azonban olyan kevés gyerek él, hogy a védőnői pálya egész régiókban került válságközelbe. A gyerekes családok az ország bizonyos pontjain koncentrálódnak, másutt kritikusan alacsony a fiatalok aránya. A főváros egyes kerületeire, az agglomerációra, az iparosodott vidéki városokra és körzetükre, valamint néhány üdülőhelyre a fiatal családok erőteljes beáramlása jellemző. Máshonnan meg a kiáramlásuk.

A védőnő elsősorban kisgyerekekkel és várandósokkal dolgozik, a szolgálatokat is főként a gyerekszám alapján finanszírozzák. Ahol nincs gyerek, oda minek védőnő? - kérdezhetnénk. A születésszámnak a kétezres évek közepén történő bezuhanása idején a szolgálat tagjai iskolai védőnői állásokba menekültek, tömegével hoztak létre ilyeneket, de azóta a gyerekek ott is „utánuk fogytak”.

Egy-egy területi védőnői körzet ellátásához optimális esetben 250 várandós nő vagy hat évnél fiatalabb gyermek kell. Ha ennél sokkal kisebb a létszám, akkor a körzet nem termeli ki a fenntartásához szükséges összeget (a védőnő bérét és a tanácsadó helyiség rezsijét), ha jelentősen több a gyerek, az után az egészségbiztosító nem fizet. Alapvetően egészségügyi ellátásról lévén szó a számlát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) állja.

A védőnői szolgálatnak az ország összes településén hétköznap 48 órán belül fel kell keresnie az otthonába bocsátott újszülötteket, és szigorú előírások rögzítik, kinél, mikor és hányszor kell megjelennie. A matek azonban csak úgy jön ki, hogy a területen dolgozó védőnő akár öt-hat településen is kénytelen kopogtatni a családok ajtaján. Házhoz kell mennie, a kisbaba otthonában kell meggyőződnie a biztonságáról, és ez nem az a foglalkozás, amelyhez terepjárót biztosítanak. A szolgálat lényegi eleme, hogy a védőnők mindenhol jelen vannak, és személyes kapcsolatokon keresztül építenek ki bizalmat, hogy ott segíthessenek, ahol baj van.

Július első napjaiban 690 szolgáltatói hely volt betöltetlen, ami arra utal, hogy felbomlani látszik az a korábbi bizalmi viszony, amit a védőnő évtizedek alatt épített ki azzal, hogy egy-egy település vagy körzet minden lakójával kapcsolata volt. Fontos tudni, ha egy hely betöltetlennek minősül, attól még dolgozik ott védőnő. Hiány van tehát védőnőből, de azért ez sok helyen látszathiány, az állások egy részét nem is akarják betölteni, mert a körzetek nem tartják el magukat.

A Válasz Online szerette volna látni, mennyire súlyos a hiány. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait használtuk, rákeresve, hogy 2022-ben járásonként hány 14 évnél fiatalabb gyermek élt. Az egészségbiztosító adatbázisából pedig megnéztük minden magyar védőnő (tehát nem körzet, hanem konkrét személy) minden egyes ellátandó szolgáltatási helyét (beleértve az iskolákat is), és ezeket járásokhoz rendeltük. Így megkaptuk, hogy az adott járásban egy védőnőre hány 14 év alatti gyermek jut. A módszer előnye, hogy a betöltetlen státuszokat is figyelembe veszi.

A 14 éves kort azért választottuk határpontként, mert ugyan hatéves kor után finanszírozást főként csak az iskolai szolgálatok kapnak a gyerekek után, de a többi védőnőnek is bőven van tennivalója ezzel a körrel. Ha valahova kisbaba érkezik, a védőnő a testvérekre is figyel, sokszor nem is csak egészségügyi szempontból.

Óriási szórást találtunk az egy védőnőre jutó gyerekek számában. Az országnak rengeteg olyan pontja van, ahol még kétszáz 14 év alatti sem jut egy egészségügyi dolgozóra, ami az előbbiek ismeretében elképesztően alacsony szám, hiszen hat éven aluliból is több kellene a finanszírozási keretek kihasználásához. Viszont bőven találtunk négyszáz, ötszáz feletti adatot is.

Az adatokat térképre vittük, és az derült ki, hogy az ország jelentős részén olyan kevés a gyerek, hogy az utánuk járó finanszírozás vélhetően nem tudja eltartani a védőnői szolgálatokat. Térképünkön kékkel jelöltük a krónikus gyerekhiányos körzeteket, a kék tengerben dolgoznak a kényszerből „településhalmozó” védőnők. A jelenség nem új, évtizedek óta jelen van, de egyre súlyosbodik.

Odor Andrea országos vezető védőnő korábbi tanulmányából tudjuk, hogy 2006-ban még a legaprófalvasabb régióban is egy, vagy legfeljebb két településen dolgozott a védőnők 70 százaléka, az ország legtöbb területén pedig messze 90 százalék felett volt ez az arány.

Az egy fővárosi védőnőre jutó 14 éven aluli gyermekek száma kerületenként [adatok: KSH (2022), NEAK (2023. Látjuk, hogy egy spontán tömbösödés már évtizedek óta zajlik, és egy megyei központ elvileg segíthetne abban, hogy a gyerekhiányos körzetekből átcsoportosítsák a munkaerőt oda, ahol sok a kisbaba. Ám a hivatásuk olyan jelentős helyismeretet igényel, hogy a kirendelgetéssel pont a munkájuk lényege veszne el. A védőnők egy-egy problémás körzetbe évek hosszú sorával „dolgozzák be” magukat, és nemcsak a gyerekeket és a szülőket, de például a helyi orvost és családsegítőt is ismerniük kell.

Az ország legnehezebb helyzetű területein foglalkoztatják a legkevesebb védőnőt, pedig éppen ott találjuk a legtöbb gyereket. A betöltetlen állások tényleg ott halmozódnak, ahol a védőnő és a „védendők” eltérő szociokulturális háttérrel rendelkeznek, magyarán a gondok leggyakrabban ott keletkeznek, ahol a védőnőknek nehéz, telepi körülmények között kell dolgozniuk. Bár a szolgálatokat területi pótlékokkal segítik, a jelek szerint ennek mértéke nem elegendő.

A sellyei járásban 21 telephelyre nem találtak védőnőt. A salgótarjániban húszra nincs ember a 72-ből, a balassagyarmatiban 18 betöltetlen, a vásárosnaményiban 12, ahogy a tataiban is. Ám ezek jó részében mégsem jut túl járási szinten sok gyerek egy védőnőre. A magyarázatot a járások demográfiailag érdekes mintázata adhatja: elöregedő, szinte gyerektelen települések és komoly gyerekszámmal rendelkező roma falvak váltják egymást, és ezek járási szinten kiegyenlítik egymást. Így hiába a sok betöltetlen, helyettesítéssel látott körzet sok helyen mégsem kiugróan magas az egy védőnőre jutó gyerekek száma.

A védőnők egészségügyi dolgozók, nem keresnek jól, egy kutatás a pályaelhagyás legfőbb indokaként jelöli meg az alacsony fizetéseket.

Semmilyen valós szakmai indok nincs arra, hogy a védőnőket miért a megyei kórházak alá rendeljék. Az ispotályok a szakellátásért felelnek, a védőnők pedig az alapellátás részei, ahogy a háziorvosok is. Éppen a helyben elérhetőségük a lényeg. Nem kis tömegről van szó, Fejér megyében mintegy kétszáz emberről, de van olyan fővárosi kórház, amelyhez még ennél is több védőnőt soroltak.

Budapesten ráadásul éppen júliustól vették el a kórházaktól a nem egészségügyi dolgozóikat (takarítók, kertészek, karbantartók) és centralizálták a működésüket. A testületek sem sietnek éppen azzal, hogy áldásukat adják egy újabb csapáshoz, amivel megfosztják őket egy fontos feladatuktól. A szerződéskötések több körzetben lassan haladnak.

Budapesten politikai tartalma is van a döntéseknek, mert a munkáltatói jogok a többnyire ellenzéki önkormányzatoktól kerülnek át az állami kórházakhoz. Egy védőnő azonban jó eséllyel soha nem fog találkozni a főigazgatókkal, még az új közvetlen főnökeivel is csak ritkán, és éppen ez a baj. Amíg az önkormányzatok gondos gazdái lehettek a védőnői szolgálatoknak, erre egy óriási kórházüzemben nincs esély.

Nem tudjuk, mit terveznek a kórházak a védőnőkkel, és vélhetően sok kórházigazgató maga is így van ezzel. Több általunk megkérdezett intézmény odáig jutott el, hogy már van, vagy lesz védőnői főosztály a kórházban. Még nem tudni, mi lesz a dolga, de ha hozzájuk tartozik több száz ember, akkor azoknak mégis kell valami főnökféle.

Az állam valószínűleg nem mérte fel, hogy az önkormányzatok milyen jelentős összeggel egészítették ki a védőnői szolgálatok finanszírozását, egyes helyeken ez a 30 százalékot is elérhette. Nem állítható az sem, hogy egy stabil hálózat kapná meg a védőnői szolgálatokat. A megyei kórházak több évtizede finanszírozási válsággal küzdenek, országosan több tízmilliárdos kifizetetlen számlaállományt görgetnek maguk előtt. A kórházi költségvetésben nincs benne egy több tíz- vagy százmilliós tartalék, amivel kiegészíthetnék a védőnői finanszírozást.

Kétségtelen, hogy a védőnői szolgálat nagy része súlyos gyerektelenségi válsággal küzd, és a következő években a hálózat a mai formában már nem működtethető, amikor a népességcsökkenés a vidéki Magyarország nagy részén a mainál még sokkal drasztikusabb méreteket ölt. A szolgálatokat erre kellene felkészíteni, professzionálisabban szervezett, gépkocsikkal, informatikai eszközökkel segíteni a munkájukat, jutalmazva a helyi összefogásokat. Valószínűleg éppen ezt nem lehet, mert a célkitűzés az, hogy politikai okokból újabb feladatokat szedjenek el az önkormányzatoktól, és ezzel kiüresítsék a működésüket. Az oktatás, a szociális ügyek után most az alapellátás került sorra.

tags: #vedonoi #szolgalat #koltsegvetesi #finanszi