Az elmúlt hónapokban a védőnői szolgálat munkáját mutattuk be az olvasóknak. Nem véletlen, hogy számos interjút és cikket szántunk az Európában egyedülálló, hungarikum minősítéssel rendelkező szakma megismertetésére. Annál is inkább, mert minden várandós nőnek és minden édesanyának alanyi jogon, tehát térítésmentesen jár a védőnői szolgáltatás. Ennek köszönhetően egyetlen család sem marad támasz nélkül, miután a csecsemőt hazaviszi a szülészeti osztályról. A magyar védőnők képzettsége más országokhoz képest kiemelkedően magas fokú és feladata széles körű.
A védőnő szerepe a család életében
A védőnő a legfontosabb életszakaszoknál van jelen a család életében - a gyermekvárásnál, az újszülött fogadásánál, a családi élet kialakításánál, a gyermekek óvodába, iskolába menetelénél. A jól képzett szakemberek ugyanis a várandósság idejétől, a középiskola befejezéséig kísérik figyelemmel a gyermekek fejlődését. Segítik a szülés utáni időszakban az édesanyát a gondozás elsajátításában, biztosítják a kötelező oltások meglétét, szorosan együttműködnek a gyermekorvossal, valamint az óvodákban és az iskolákban is rendelkezésre állnak. A főiskolát végzett védőnő a várandósság első pillanatától jelen van a családok életében, először csak az édesanyával és az édesapával találkozik.
Várandósgondozás és a magzat fejlődésének követése
A fő feladata a várandós gondozással kezdődik és a magzat fejlődésének a követése is az ő feladata abban a kilenc hónapban, amíg az édesanya áldott állapotban van. A várandóság gondozás keretein belül felkészíti az édesanyát a terhesség szakaszaira, életviteli tanácsokat ad az édesanyának, valamint válaszol az ilyenkor felmerülő kérdésekre. Segítséget nyújt a kismamának azokban a kérdésekben eligazodni, ami sokszor bonyolult egy első szülő nőnek. A kismama terhes kiskönyvét a védőnő állítja ki a 12. hétre. A védőnőt a terhesség vége felé egyre gyakrabban keresik fel a vizitek száma is emelkedik, ahogyan a terhesség vége felé halad. A védőnő jelenleg együtt dolgozik a felnőtt háziorvossal, szülész nőgyógyász orvossal, szülésznővel.
Újszülött- és csecsemőgondozás
Amikor a gyermek megszületett, akkor már a gyermekorvossal együtt segítik a szülőket. A szülés után megismerteti az anyát az anyatejes táplálás módszereivel és a gyermek körüli teendőkkel. A gondozásában levő családokat otthonukban is meglátogatja. Figyelemmel kíséri újszülöttek, csecsemők és gyermekek fejlődését, segítséget nyújt a helyes életvitelhez. A szülés utáni első hat hétben gyakrabban látogatják a családokat. Ezt követően a gyermek egy éves korig havonta látogatják a családokat. Ezalatt felmérik a gyermek súlyfejlődését és a mozgásfejlődését. Ezeken a látogatásokon tudnak segítséget nyújtani a szülőknek, és a táplálás az örök „probléma kör”.
Kötelező státuszvizsgálatok és védőoltások
A védőnő és a család rendszeresen találkozik a kötelező státuszvizsgálatok alkalmával. Ezek a vizsgálatok gyakran egybeesnek az oltások beadásával. Fontosak az információk, de a forrásuk szerintem még fontosabb. A kötelező státuszvizsgálatokon kapják a kis paciensek a kötelező védőoltásokat. Ezek a 2, 4, 6, 12, 13, 15, 16, 18 hónapos vizsgálatokon vannak. De most már hála az égnek nagyon sok szabadon választható védőoltás is van, amit, ha a szülők szeretnék és meg tudják fizetni, akkor be lehet adni a gyermeknek és így nagyon sok betegség ellen védettséget szerez.
Kötelező státuszvizsgálatok ütemezése:
- 1 hónapos
- 2 hónapos
- 3 hónapos
- 4 hónapos
- 6 hónapos
- 9 hónapos
- 1 éves
- 15 hónapos
- 18 hónapos
- 2 éves (ha gond van, akkor 2,5 évesen is van)
- 3 éves kortól 6 éves korig évente egyszer
Képzés és szakmai fejlődés
Ahhoz, hogy a védőnők ezt a sokrétű feladatot magas szakmai színvonalon tudják ellátni, széleskörű képzettségre van szükség. Védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet. Magyarországon a főiskolai szintű védőnői képzés 1975-ben indult el, amely folyamathoz a nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Kar 1990/91-es tanévben csatlakozott. A képzés ekkor még hároméves (6 szemeszter) volt, ami az 1993/94-es tanévben négyéves (8 szemeszter) képzési időre módosult. A védőnői szolgálat az Európai Uniós tagállamokban egyedülálló, védőnőképzés, illetve a védőnői hivatás gyakorlása jelenleg csak hazánkban folyik.
Felsőfokú képzések
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyeiek szerencsés helyzetben vannak ebben, mivel a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karán a védőnői szak nem csak az alapképzésen sajátítható el, hanem MSc képzés keretében területi szakvédőnő, kórházi szakvédőnő, ifjúsági szakvédőnő, valamint család- és nővédelmi szakvédőnő képesítést is szerezhetnek a felvételt nyert hallgatók. Az alapképzés keretein belül (BSc) védőnő szakirányon megszerzett oklevél alkalmassá teszi a végzett hallgatót arra, hogy mester diplomát (MSc) szerezzen. Lehetőség van szakvédőnő mesterszakos, valamint többek közt népegészségügyi mesterszakos, egészségügyi tanár, egészségügyi szociális munkás MSc végzettséget szerezni.
Szakmai szervezetek és továbbképzések
A Magyar Védőnők Egyesülete tömöríti az ország védőnőit. Továbbképzéseket szervez, valamint érdekvédelmi szervezetként felügyeli a védőnőket érintő jogszabályok megalkotását és változását. A Magyar Védőnő Szakmai Szövetsége (MVSZSZ) 2025-ben Védőnői Életműdíjat alapított, az Egyesület fennállása 5. évfordulója, a védőnői hivatás megalapításának 110. évfordulója, illetve a Magyar Védőnői Szolgálatnak, mint hungarikum elismerésének 10. évfordulója alkalmából. A díjazott olyan magyar állampolgár lehet, aki kimagaslóan eredményes védőnői vagy azzal összefüggő, legalább 30 évet felölelő tevékenységével hozzájárult a védőnői hivatás fejlődéséhez, a lakossági ellátások színvonalának emeléséhez.
A védőnői szakma kihívásai és a szolgálat átalakítása
Mint az egészségügy szinte minden területe, a védőnői szolgálat is küzd szakemberhiánnyal. Ezért elmondható, hogy aki sikeresen megszerzi a diplomát, az már az egyetem befejezésekor számíthat arra, hogy el tud helyezkedni. Az ország nagy részén azonban olyan kevés gyerek él, hogy a védőnői pálya egész régiókban került válságközelbe. A gyerekes családok az ország bizonyos pontjain koncentrálódnak, másutt kritikusan alacsony a fiatalok aránya. Egy-egy területi védőnői körzet ellátásához optimális esetben 250 várandós nő vagy hat évnél fiatalabb gyermek kell.
Az államosítás hatásai
Július elsejétől a megyei kórházakhoz kerültek a védőnők, az átszervezés azonban éppen ezekre a kihívásokra nem ad választ, mert annak inkább politikai, mint szakmai okai vannak: az önkormányzatiság kiüresítésének újabb állomásához érkeztünk. A védőnők egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak, önkormányzati dolgozóként is az állam határozta meg a keretrendszert, ami alapján jövedelemhez juthattak. Az államosításnak nem lehetne indoka, hogy egyes önkormányzatok nem adtak meg törvényben garantált juttatásokat a dolgozóiknak. Az ellenőrzés és a jogszabályok betartatása ugyanis az állam feladata.
Július első napjaiban 690 szolgáltatói hely volt betöltetlen, ami arra utal, hogy felbomlani látszik az a korábbi bizalmi viszony, amit a védőnő évtizedek alatt épített ki azzal, hogy egy-egy település vagy körzet minden lakójával kapcsolata volt. Hiány van tehát védőnőből, de azért ez sok helyen látszathiány, az állások egy részét nem is akarják betölteni, mert a körzetek nem tartják el magukat.
Regionális különbségek és finanszírozás
Az Országos Kórházi Főigazgatóság népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese, Bábiné Szottfried Gabriella a változtatás kapcsán elmondta: a céljuk az volt, hogy a „széttöredezett, nagyon sokszereplős helyett egységes munkáltatói háttér jöjjön létre. A védőnői szolgálatnak az ország összes településén hétköznap 48 órán belül fel kell keresnie az otthonába bocsátott újszülötteket, és szigorú előírások rögzítik, kinél, mikor és hányszor kell megjelennie. Az ország jelentős részén olyan kevés a gyerek, hogy az utánuk járó finanszírozás vélhetően nem tudja eltartani a védőnői szolgálatokat. Az ország legnehezebb helyzetű területein foglalkoztatják a legkevesebb védőnőt, pedig éppen ott találjuk a legtöbb gyereket.
IT rendszerek és adminisztráció
A 444 nemrég átfogó cikket jelentetett meg a Védőnői Országos Információs Rendszer (VOIR) július elsejei bevezetéséről, melyben több védőnő fejezte ki ellenérzését a rendszerrel és annak használatával kapcsolatban, többek közt kiemelve: a program alapvető hiányosságai kockáztatják a gyerekek egészségét, és veszélyeztetik a védőnők alapvető tevékenységét. A WMN-nek név nélkül nyilatkozó szakember szerint azonban, bár van probléma a VOIR-ral, de nem ez a legnagyobb baj, ami a védőnői hálózattal történhetett, hanem az ellátás két évvel ezelőtti államosítása. Az OKFŐ azt ígéri, hogy az átállást úgy szervezik majd, hogy az lehető legkisebb adminisztrációs terhet jelentse a védőnők számára.
A védőnő munkájának nehézségei és a jövő
Nem csak a szakma szépségeiről beszéltünk. Arról is szót ejtettünk, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézni a mindennapokban azoknak, akik ezt a hivatást választják. A védőnők munkája értékes, egyedi és pótolhatatlan, komplex tevékenység, melyet csak higgadtan, kiegyensúlyozottan lehet végezni. Sokan nem is gondolnák, mennyire megterhelő tud lenni lelkileg is a védőnői munka. Rengeteg nehéz sorssal találkoznak: amikor egy kiemelésről kell dönteni, azt meg kell tanulni elhordozni. Ahogy annak a súlyát is, amikor egy egészségesen születő csecsemőn egyik napról a másikra olyan súlyos betegség lesz úrrá, amiből tudjuk, hogy nincs kiút - ezen az úton végigkísérni a családot elképesztően nehéz.
A bérrendezés és juttatások kérdése
A védőnőktől induló kezdeményezések fő mozgatórugója a bérrendezés volt, de egységes szakmai felügyelet és feltételrendszer kialakítását is szorgalmazták az érintettek. Miután a védőnőket 2019 nyarán besorolták a 2017-ben elfogadott szakdolgozói bértábla hatálya alá, már jóval kevesebb szó esett a sokáig Nemzeti Védőnői Szolgálatként emlegetett egységes rendszer kialakításáról. Nem járnak automatikusan a jövőben azok a pótlékok és béren kívüli juttatások, amelyeket az önkormányzatok eddig biztosítottak a védőnőknek.