Az egészségbiztosítás egyéb alapellátási feladatai keretében védőnői ellátást, iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátást, valamint az ún. mozgó szakorvosi szolgálatok által nyújtott gyermek- és nőgyógyászati ellátást lehet igénybe venni. A védőnők a gyermekek gondozásában nyújtanak segítséget, valamint nővédelmi és családgondozási feladatokat látnak el.
A Védőnői Ellátás Részletes Feladatai
A védőnői ellátás olyan összetett ellátási forma, mely gondozási és tanácsadási feladatokat is magában foglal. A védőnő személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint egészségfejlesztés céljából. Ez az ellátás a várandós anyák, a 19. életévét be nem töltött gyermekek és fiatalok, továbbá a 25-65. életév közötti női lakosság részére egyaránt elérhető.
A védőnői ellátás feladatai a következők:
- A család- és nővédelmi tanácsadás, reproduktív egészségfejlesztés.
- A várandós anyák gondozása, amely elsődleges megelőzésként az egészségi állapot javítására, a rizikótényezők elkerülésére és csökkentésére irányul.
- A gyermekágyas és szoptató anyák gondozása.
- Az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása.
- Az óvodában a védőnői feladatok végzése, az oktatási intézményben a tanulók ellátása.
- Az oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása.
- Családgondozás.
- A gyermek családban való nevelkedésének elősegítése, együttműködés a háziorvossal, házi gyermekorvossal, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint a család- és gyermekjóléti központtal a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében.
- A gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként a gyermek veszélyeztetettségének jelzése a háziorvosnak, házi gyermekorvosnak, a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott esetekben hatósági eljárás kezdeményezése.
A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos és a területi védőnő egymással együttműködve egymást kölcsönösen írásban tájékoztatják a gyermek ellátásának megkezdéséről/befejezéséről, illetve külön a fokozott gondozást igénylő esetekről.
Az Ellátás Igénybevétele és az Együttműködési Kötelezettség
A területi védőnők körzetek (ellátási terület) szerint végzik feladataikat, az ellátási területen lakóhellyel rendelkezők, illetve - írásbeli igény esetén - a körzetben életvitelszerűen tartózkodók részére.
Fontos tudni, hogy a várandós anya, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvényes képviselője köteles a védőnővel a feladatai ellátása során együttműködni. Amennyiben a törvényes képviselő nem gondoskodik a kiskorúnak a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló jogszabály szerint a védőnő feladatkörébe tartozó szűrővizsgálaton való megjelenéséről, valamint a védőnő feladatkörébe tartozó szolgáltatások igénybevételéről, a védőnő kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal intézkedik.
Kivételt képez, ha a nem Magyarország területén élő várandós anya és a kiskorú gondozója, törvényes képviselője akkor mentesül a védőnővel való együttműködési kötelezettség alól, ha a várandós anya a saját, kiskorú gyermek esetén a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt írásban értesítik arról, hogy külföldön élnek.
Kapcsolódó Alapellátások
Iskola- és Ifjúság-egészségügyi Ellátás
Az iskolaorvosi ellátás olyan egészségügyi alapellátás, amelyet a diákok közvetlenül a nevelési-oktatási intézményben vehetnek igénybe. Ez a szolgáltatás a tanulók részére az óvodában, illetve iskolában személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapotuk megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint egészségfejlesztés céljából. Az iskolaorvosi ellátáshoz tartoznak a különböző közegészségügyi és járványügyi feladatok is.
Mozgó Szakorvosi Szolgálat
A mozgó szakorvosi szolgálat a finanszírozási szerződéssel rendelkező települések gyermekkorú és női lakosai részére biztosít gyermekgyógyászati, illetve nőgyógyászati szakorvosi ellátást az adott településen meghatározott orvosi rendelőben. Az ellátás az adott településen erre kijelölt orvosi rendelőben, az ott meghatározott rendelési időben vehető igénybe.
Az ellátás igénybevételéhez fontos, hogy a TAJ-kártyát, valamint - a 14 éven felüliek esetén - a személyazonosságot igazoló okmányát (mint például a személyazonosító igazolvány) vigye magával, hiszen csak azok előzetes bemutatásával vehető igénybe az ellátás. Javasolt a TAJ-kártyát akkor is magával vinni, amennyiben tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvánnyal (e-kártya) rendelkezik, mert annak TAJ igazolására való felhasználhatósága az egyes intézményeknél rendelkezésére álló technikai feltételektől függ.
A Védőnői Szolgálat Rendszerszintű Átalakulása és az Engedélyezési Kérdések
A védőnői szolgálat Magyarországon jelentős strukturális átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. Már 2013-ban Bábiné Szottfried Gabriella, az OKFŐ népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese, miniszteri biztosként készített egy probléma- és megoldástérképet a védőnők helyzetének rendezésére.
Bár akkoriban ennek nem lettek azonnali következményei, a kormány 2017-ben ismét napirendre tűzte a szolgálatok államosítását, több száz védőnő kezdeményezésére. A kezdeményezések fő mozgatórugója a bérrendezés volt, de egységes szakmai felügyelet és feltételrendszer kialakítását is szorgalmazták. Miután a védőnőket 2019 nyarán besorolták a 2017-ben elfogadott szakdolgozói bértábla hatálya alá, az egységes rendszer kialakításáról szóló vita háttérbe szorult.
Az egységes védőnői szolgálat kialakításának első lépése 2022. december végén valósult meg. A legmarkánsabb módosítás, hogy 2023. július 1-től védőnői tevékenység kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető. Ez azt jelenti, hogy a korábban vállalkozói formában működő 370 területi és 136 iskolai védőnői szolgálat nem működhet tovább ebben a formában. A nyugdíj után folytató védőnőket sem lehet vállalkozóként alkalmazni, ők az OKFŐ-től kapnak továbbfoglalkoztatási engedélyt.
A korábban önkormányzati, intézményi és egyetemi fenntartású területi védőnői szolgálatnál dolgozók működési engedélyét felmondták, és kijelölésüket az új munkahelyükre egy időben kézbesítették. Az OKFŐ, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, valamint a Miniszterelnökség közösen kezdeményezte a működési engedélyek hivatalból történő megújítását a könnyebb lebonyolítás érdekében. Ez azt jelenti, hogy a védőnőknek nem kell kérvényezniük a tanácsadók működési engedélyét, és a módosítás költségét a megyei intézmények fizetik.
A védőnői körzetek nem változnak, így a kinevezés arra a területi védőnői körzetre vonatkozik majd, ahol az érintett védőnő jelenleg is ellátja a feladatát. Ugyanakkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény lehetővé teszi a munkáltató számára a kirendelést „egészségügyi közfeladat ellátása érdekében”, amely a védőnőkre is vonatkozik.
4 szabály az interjúkészítéshez terhesség alatt
Változások az Üzemeltetésben és Juttatásokban
Az önkormányzatok által korábban biztosított pótlékok és béren kívüli juttatások a jövőben nem járnak automatikusan. Bár egyes önkormányzatok biztosítottak kerékpárt a területi védőnőknek, autót vagy gépjármű fenntartást jellemzően nem fizettek, és ez a jövőben sem változik. Számos más kérdést - például a szolgálati lakások biztosítását - az OKFŐ önkormányzati hatáskörbe rendel.
A szabadságokat és a helyettesítések rendjét és díjazását a megyei intézmény adja ki és határozza meg a jövőben. Itt döntik el a továbbképzésre rendelkezésre álló napok számát is. A védőnők évenkénti minősítését a vármegyei kollegiális védőnői mentor végzi majd, amelyet a munkáltató hagy jóvá.
Az egységes informatikai rendszer bevezetése nem 2023. július 1-jén történt meg, az OKFŐ ígérete szerint az átállást úgy szervezik, hogy az a lehető legkisebb adminisztrációs terhet jelentse. Jelenleg a dolgozók 80 százaléka a Stefánia nyilvántartó rendszert használja, de a rendszerek palettája heterogén.
Az OKFŐ javaslata szerint a tanácsadók minimumfeltételeit és működtetését az irányító kórház és az önkormányzatok közösen biztosítsák, ám egyelőre nem született döntés arról, hogy a szükséges karbantartások, javítások költségeit ki viselje. Az átadás-átvétel során azonban jelezni kell a működéshez eddig biztosított eszközök költségeit vagy azok hiányát.
Az alábbi táblázat összefoglalja a védőnői szolgálat átalakításának legfontosabb aspektusait:
| Jellemző | 2023. július 1. előtt (korábbi rendszer) | 2023. július 1. után (új rendszer) |
|---|---|---|
| Foglalkoztatási jogviszony | Önkormányzati, intézményi, egyetemi, vagy vállalkozói forma | Egészségügyi szolgálati jogviszony (állami) |
| Munkáltató | Települési önkormányzat, intézmény, egyetem | Irányító vármegyei intézmény |
| Működési engedély | Vállalkozó védőnőknek egyedi, intézményeknek szolgáltatói | Hivatalból megújítottak, költségeit a megyei intézmény fizeti |
| Körzetek | Nem változnak | Nem változnak, de kirendelés lehetősége fennáll |
| Pótlékok, juttatások | Önkormányzatok által biztosított | Nem járnak automatikusan, helyi megegyezés kérdése lehet |
| Szabadság, helyettesítés | Helyi szabályozás | Megyei intézmény határozza meg |
| Informatikai rendszer | Heterogén (pl. Stefánia rendszer) | Egységesítés várható, fokozatos bevezetés |
Az Egészségügyi Szakdolgozók Működési Nyilvántartása és Engedélyezése
Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadása, valamint hatósági nyilvántartásba vétele az egészségügyi államigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik. Az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos elektronikus ügyintézés helyszíne az Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartása (ESZENY).
Ahhoz, hogy valaki egészségügyi tevékenységet végezhessen önállóan, több hivatalos papír és engedély beszerzésére van szükség. Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában érvényes regisztrációval kell rendelkeznie azoknak, akik egy vagy több egészségügyi szakképesítéssel önállóan kívánnak egészségügyi tevékenységet végezni, ugyanis egészségügyi tevékenység önállóan vagy felügyelet mellett végezhető.
Alapnyilvántartási Szám
Az első lépés az alapnyilvántartási szám megszerzése, mert a működési nyilvántartásba kerülés, vagyis az egészségügyi szakdolgozói kártya igénylésénél ezt a nyomtatványon fel kell tüntetni. Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartását az OKFŐ Humánerőforrás-fejlesztési Igazgatósága vezeti. Az egészségügyi szakképesítés megszerezését követően (1 hónapon belül) automatikusan bekerül az alapnyilvántartási rendszerbe az egészségügyi szakmai végzettséget szerzett személy.
Azok az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek, akik az alapnyilvántartásban nem szerepelnek, egyedi kérelemmel fordulhatnak a Hivatalhoz, amely kérelemhez mellékelni kell az egészségügyi szakképesítésükről szóló oklevél, bizonyítvány másolatát és a személyazonosító igazolvány másolatát. Az alapnyilvántartásba vett személy neve, szakképesítése és alapnyilvántartási száma bárki számára megismerhető adat, amely megtekinthető a publikus adatbázisban.
Kamarai Tagság
2011. július 1-jétől a működési nyilvántartásba való felvételnek, illetve megújításnak a feltétele a szakmai kamarai tagság igazolása. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény szerint egészségügyi tevékenységet csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának. A tagfelvételt minden leendő kamarai tag a honlapról letölthető vagy a területi szervezeteknél beszerezhető Tagfelvételi kérelem formanyomtatvánnyal kérheti. További információ a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) honlapján található.
Működési Nyilvántartás és Egészségügyi Szakdolgozói Kártya Igénylése
Az egészségügyi szakdolgozói kártyát, melyet a működési nyilvántartásba való bejegyzéssel lehet megszerezni, csak akkor érdemes kiváltani, ha ténylegesen elkezd dolgozni az adott szakterületen. Az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartását szintén az OKFŐ Humánerőforrás-fejlesztési Igazgatósága vezeti. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) alapján annak szükséges a működési nyilvántartásba regisztráltatnia magát, aki a szakmája szerinti egészségügyi tevékenységet önállóan kívánja gyakorolni.
A felvétel egyik feltétele az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában való szereplés. A működési nyilvántartásba az alapnyilvántartásban szereplő személy a Hivatalhoz benyújtott kérelem formanyomtatványon kérheti a felvételét; ez tehát nem automatikus. A működési nyilvántartásba történő első felvételi kérelemnek tartalmaznia kell a kitöltött formanyomtatványt, a 4.000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló banki átutalás fénymásolatát, és az érvényes kamarai tagságot igazoló okirat fénymásolatát.
A működési nyilvántartás időtartama öt év, amely a nyilvántartott személy kérelmére újabb ötéves periódusra megújítható. A nyilvántartásba vételről (vagy a nyilvántartás megújításáról) szóló hatósági igazolvány tartalmazza a lejárat napját. Azok esetében, akik 8 évnél régebben megszerzett egészségügyi szakképesítéssel rendelkeznek, a működési nyilvántartásba történő első felvétel további feltétele az adott szakképesítés tekintetében a továbbképzési kötelezettség teljesítése, kivéve ha betöltötte a 75. életévét.
Továbbképzési Kötelezettség
A működési nyilvántartásba vett személynek a nyilvántartás időtartama alatt a továbbképzési rendelet szerinti továbbképzéseken kell részt vennie, mert a működési nyilvántartás megújításának a feltétele a továbbképzési kötelezettség teljesítése. Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályait az Eütv., továbbá a 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet szabályozza. Az Eütv. 116/B. §-a alapján az egészségügyi tevékenységet önállóan végző, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek egészségügyi szakmai továbbképzésben kötelesek részt venni. A továbbképzési időszak tartama 5 év, és az első továbbképzési időszak kezdete az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásba történő felvételének a napja. Továbbképzésre működési nyilvántartási számmal, ennek hiányában alapnyilvántartási számmal lehet bejelentkezni. 2015. március 1-jétől a Központ Továbbképzési Főosztálya végzi az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési pontjainak összesítését és nyilvántartását.
Fontos Jogszabályi Háttér
- 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról (érintett szakaszok: 13-15.)
- 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (érintett szakasz: 29.)
- 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról (érintett szakasz: 12/B.)
- 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól (érintett szakaszok: 20-21.)
- 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól
- 2006. évi XCVII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (Eütv.)