Miért fontos a tudatszintek ismerete? Mivel segíti életed, hogyan teheted egyszerűbbé, jobbá, boldogabbá általa a hétköznapjaidat? Hogyan segíti fejlődésed? Korábbi, a szitakötőről, mint szimbólumról szóló cikkemben már röviden érintettem, milyen gyakorlati hatása lehet annak, ha megismered a tudattérképet.
Dr. David R. Hawkins több évtizedes kutatásainak eredményét az ERŐ kontra erő című könyvében foglalta össze, melyet már korábban is ajánlottam Nektek. Míg a könyv eredeti címe, Power vs. Force - az angol nyelvben jól érezhetően írja le a ’Power’ szóban érezhető pozitív erőt, és a ’Force’ szót jelképező negatív erőt (erőszakot), addig a magyarban nem tehető ilyen különbség. Mivel saját tapasztalatból tudom, hogy a könyvet nem könnyű olvasni, azt csak egy bizonyos tudatszint felett (kb.330) ajánlom.
Az emberi tudat kiterjedését dr. Hawkins egy skálán határozta meg, ami 1-1000-ig terjed. A skála értékei 10-nek a hatványait jelölik, tehát már egy értékbeli elmozdulás hatványozott erő jelenlétét jelzi. A skála leírásához dr. Hawkins számos kineziológiai izomtesztet végzett el. Mindez független attól, hogy mit gondolunk, vagy mi a véleményünk az adott kérdésről. A teszteredmények megismételhetőek, így tudományosan igazolhatóak.
A bonyolult fizikai szakzsargont mellőzve, valahogy úgy képzeljük ezt el, hogy minden jelenség, tett, érzés, gondolat mögött rejtőzik egy számunkra fizikailag láthatatlan energia mintázat. Nem a fizikai testünk irányít, hanem a tudatszintünk nagyságának megfelelő láthatatlan ERŐ vagy erő. Dr. Hawkins ezt úgy írta le, hogy „Létezik egy végtelen potenciájú, határtalan birodalom: maga a tudat, amelyen belül hihetetlenül nagy EREJŰ mező szervezi az emberi viselkedést az „emberlétre” jellemző formákká. … Az agy pedig egyfajta vevőkészülékként fogja az elme energiamintázatait, a tudat gondolat formájában való kifejeződéseit.
A skálán két különösen fontos érték van. Az egyik a 200-as szint, a másik pedig az 500-as szint. Minden negatív erő, ami rombolóan hat a szervezetre a 200-as szint alatt kalibrál. A leggyengébb szint, mely már majdnem a halállal egyenlő, a szégyen szintje. A szégyen, kirekesztés, nyilvános megszégyenítés bizonyos társadalmaknál a múltban tényleg magával vonta a halált is. A szégyen a 20-as szinten kalibrál, és akár okozói, akár elszenvedői vagyunk, kapcsolatba kerülünk a mögötte álló igen gyenge erővel. A szégyen a kegyetlenkedés eszköze is lehet, és áldozatai gyakran maguk is kegyetlenné válnak. A szégyen megbénítja a lelket, a szégyen szintjén élő emberek viselkedése veszélyes, kiszámíthatatlan: hajlamosak vádaskodó jellegű hallucinációkra és paranoiára, pszichotikusok lesznek vagy bizarr bűncselekményeket követnek el.
A tudatszintek fontossága a fejlődésben
Ha tudjuk milyen tudatszinten állunk, akkor azzal is tisztában vagyunk, hogy mi az a legközelebbi lépcsőfok, amit a jövőben meg kell ugranunk. Olyan ez, mint az általános iskola. Mindenki tudja, hogy az első osztály után a második jön, azt követően pedig a harmadik. Senki nem tudja elvégezni a hetedik osztályt anélkül, hogy az első hatot ki ne járta volna. A tudattérkép választ ad arra is, hogy miért futsz bele ugyanabba a problémába életed során többször, és segítségével érthetővé válik az is, amit a racionális gondolkodók szinkronicitásnak neveznek. A fejlődés egy fokán, már amikor igen magas energiaszint vesz körbe, a dolgok látszólag „maguktól” történnek. Saját tapasztalatból tudom, hogy mennyit jelent az, ha elhatározzuk, hogy elindulunk a tudatosság útján, és lépésről lépésre szépen lassan fejlődünk.
„E munka a tudati energiamezők gyakorlati célú feltérképezése törekszik, hogy körvonalazza az emberi lét egy eddig ismeretlen területének kiterjedését és általános “földrajzát”. Az érthetőség kedvéért a különböző energiamezőkre kapott számszerű értékeket könnyen kezelhető, összehasonlító értékekre kerekítettük. Ha megvizsgáljuk a Tudattérképet, nyilvánvalóvá válik, hogy a kalibrált szintek a tudat konkrét folyamatainak felelnek meg: érzelmeknek, észleléseknek vagy hozzáállásoknak, világnézeteknek és spirituális hiteknek.
A tudat skáláján a kritikus pont nagyjából 200-nál található, amely szintre az egyenesség és a bátorság jellemző. E kalibrációs szint alatti bármilyen hozzáállásra, gondolatra, érzésre, képzettársításra, entitásra vagy történelmi személyre való gondolás elgyengíti a vizsgált alanyt. Az ennél magasabb kalibrációjú attitűdök, gondolatok, érzések, entitások vagy történelmi személyiségek hatására viszont erős tesztválasz várható.
A tudatszintek hatása az életben maradásra és a társadalmi problémákra
A 200 alatti szinteken az elsődleges késztetés az életben maradás, bár a skála legalján, a reménytelenség és a depresszió zónájában még ez az indíték is hiányzik. A valamivel magasabban lévő félelem- és haragszintekre az egocentrikus impulzusok jellemzőek, amelyek a személyes lét fenntartására irányuló késztetésből fakadnak. A büszkeség szintjén ez a törekvés már más személyek életben maradását is magában foglalhatja. A negatív és a pozitív hatások közti választóvonalat átlépve, a bátorság szintjétől kezdve egyre fontosabbá válik mások jóléte. Az 500-as szintnél már mások boldogsága a fő motiváló erő. Nem sokkal 600 alatt már az énre és a másokra is kiterjedő spirituális tudatosság kerül előtérbe, 600 fölött pedig az emberiség java és a megvilágosodás keresése a fő cél.
A kutatások és megfigyelések során kiderült, hogy az élet minden megnyilvánulási formája egy - gyengétől az erősig terjedő - adott energiaszinttel rendelkezik ez a spektrum vezetett el aztán egy olyan kalibrálható numerikus skálához, amely végül nem bizonyult praktikusnak, mivel a túl nagy számértékeket nehéz volt követni. Az egyes kalibrációs szint jelenti az életnek a földön elsőként megfigyelhető energiáját(tudatát), ami a baktériumok szintje. Ez a növény- és állatvilágon át folytatódik egészen az 1000-es szintig, ami földön lehetséges legfelsőbb szint. Az energia spektrum skálája számszerűen tükrözi az állat és ember életének minden lehetséges tudatszint- kalibrációját.
Sok évnyi kutatás következett, és a tudatszintek kalibrálásának alkalmazása. Személyek, helyek, elvek, írások, hitrendszerek, érzelmek, intellektuális szintek ezreit mértük le, és ami még fontosabb, kalibráltuk minden spirituális állapotot, vallást, spirituális mestert és utat, a szenteket és bölcseket. A kalibrációs skálán a 600-as volt az a szint, amely elkülönítette a nondualitás megvilágosodott állapotait a feltétel nélküli állapotoktól. Ez utóbbiak a felsőbb 500-as szintekre jellemzőek, ahová sok spirituális mester és ismert szent tartozik. Az 500-as szint olyan paradigmaváltásra utal, amelynél megtörténik a gondolkodásról a tapasztalaton alapuló szubjektivitásra való áttérés, és ami a szeretet különböző szintjeit öleli fel. Figyelemre méltó az is, hogy a világ lakosságának csak a 4%-a éri el az 500-as szintet, és mindössze 0,4%-a éri el az 540-es szintet(Feltétel Nélküli Szeretet).
A 400-as szint az intellektus, az értelem, a logika, a tudomány és a newtoni paradigma szintje. A tapasztalt spirituális keresők többsége számára a 400-as szintek ugródeszkát jelentenek, azonban gyakran akadályt is. Figyelemre méltó, hogy Einstein, Freud és Newton mind 499-en kalibráltak. Ezután jutottunk arra a döntő fontosságú felismerésre, hogy a 200-as tudatszint rendkívül jelentős, mivel elhatárolja a valóságot a hamisságtól. Azt is megfigyeltük, hogy a 200 feletti szintek az Erőt képviselik, míg a 200 alattiak az erőt. A 200 alatti szintek alámerülnek a nyilvánvaló önteltségbe, valamint az olyan állati ösztönökbe, mint a büszkeség, vágy, kapzsiság, harag, gyűlölet, bűntudat, szégyenérzet és apátia. A kalibrált szintek összefüggést mutatnak a spirituális felismerések képességével, az érzelemvilággal, valamint a világ és önmagunk érzékelésével is.
Példa a tudatszintek megnyilvánulására egy hétköznapi helyzetben
Dr. David R. Hawkins Elengedés című könyve egy rövid példán keresztül bemutatja a stresszre való hajlam, a sérülékenység közvetlen kapcsolatát érzelmi világunk általános szintjével. A különböző tudatszinteken egyre fokozódva jelenik meg az elfogadás. Az élethelyzetekhez való viszonyulást jól bemutatja az alábbi részlet egy autós baleset példáján keresztül:
| Tudatszint | Kalibráció | Reakció a balesetre |
|---|---|---|
| Szégyen | 20 | Milyen kínos. Olyan béna sofőr vagyok, még parkolni sem tudok. Soha semmire sem leszek jó. |
| Bűntudat | 30 | Ezt jól megérdemeltem. Hogy én milyen ostoba vagyok! Ügyesebben kellett volna parkolnom. |
| Apátia | 50 | Miért van ez? Mindig ilyenek történnek velem. Amilyen a formám, még a kárt sem fogom tudni behajtani. Semmi értelme beszélni vele. Csak beperelne. Az élet pocsék. |
| Bánat | 75 | Összetörtem az autót. Már sosem lesz ugyanolyan. Az élet kemény. Egy rakás pénzt fogok most elveszíteni. |
| Félelem | 100 | Ez a pasas biztosan tajtékzik. Attól tartok, még megüt. Nem merek ellenkezni, még a végén beperel. A kocsi sem lesz már a régi. Az autószerelők meg állandóan átvernek. A biztosító úgysem akar majd fizetni, és a végén ott maradok egyedül a csávában. |
| Vágy | 125 | Ezen még kereshetek is. Azt hiszem, úgy kellene tennem, mint akinek megsérült a nyaka. A sógorom ügyvéd, kiperli a vagyonából. Kárbecslést majd egy drágább helyről szerzek be, a kocsit pedig egy olcsóbb helyen javíttatom meg. |
| Harag | 150 | „Átkozott idióta! Móresre tanítom ezt a pasast. Megérdemelné, hogy orrba vágjam. Ezért bűnhődni fog, kiperlem a vagyonából. Forr a vérem. Szétvet a düh. Meg tudnám fojtani ezt a szemetet. |
| Büszkeség | 175 | Hát miért nem figyelsz oda, te ostoba! Istenem! A világ tele van ilyen kétbalkezes barmokkal! Hogy merészeli összetörni az autómat! Mit képzel, ki ő? Valószínűleg olcsó biztosítást kötött, hála Istennek az enyém a legjobb. |
| Bátorság | 200 | Nos, mindkettőnknek van biztosítása, megírjuk a betétlapot, és majd elintézem. Kellemetlen, de majd megoldom. Beszélek a sofőrrel, és bíróság nélkül, egymás között elintézzük. |
| Pártatlanság | 250 | Ilyen dolgok előfordulnak. Nem vezethetsz évente harmincezer kilométert koccanás nélkül. |
| Hajlandóság | 310 | Hogyan tudnám valamelyest megnyugtatni ezt a pasast? Nem kellene rosszul éreznie magát emiatt. Szépen kitöltjük a betétlapot, és ennyi az egész. |
| Elfogadás | 350 | Lehetett volna sokkal rosszabb. Legalább senki sem sérült meg, csak anyagi kár keletkezett. Majd a biztosító elintézi. A pasas, gondolom, zaklatott. Persze ez természetes. Az ilyen dolgokról senki nem tehet. Hála Istennek nem én irányítom a világegyetemet. Ez csak egy apró kellemetlenség. |
| Ésszerűség | 400+ | Nézzük gyakorlatiasan. Szeretném minél gyorsabban elintézni, hogy mehessek a dolgomra. Mi a probléma leghatékonyabb megoldása? |
| Szeretet | 500 | Remélem nem túl ideges. Majd megnyugtató. Á, nyugalom, nincs semmi baj - mondja a másik sofőrnek. - Mindkettőnknek van biztosítása. Tudom, milyen ez, velem is előfordult már. Csak egy apró horpadás volt, és egy nap alatt meg is javították. Ne aggódjon! Ha nem akarja, ne töltsünk ki betétlapot. Megegyezhetünk másként is, és akkor nem emelkedik a biztosítás díja. Majd az emberi bajtársiasság jegyében vállára téve a kezét nyugtatja a zaklatott sofőrt: Rá se rántson! |
| Béke | 600+ | Hát micsoda véletlen! Épp meg akarom javíttatni a lökhárítót, furcsán zörög, és már volt rajta egy horpadás. És most ingyen tudom javíttatni. Mondd csak, te nem Gyuri sógora vagy? Pont téged kerestelek. Volna egy nagyobb munka, és azt hiszem, te alkalmas vagy rá. Mindketten jól járnánk. Úgy látom, te el tudnád végezni nekünk a háttérmunkát. Mit szólnál ahhoz, ha egy csésze kávé mellett mindent megbeszélnénk? Apropó, itt vannak a biztosítási adataim. Nem mondod, hogy ugyanannál a cégnél van biztosításunk! Micsoda véletlen! Minden a lehető legjobban alakul. Semmi gond. |
Mi magunk teremtjük a feszültséggel teli reakciókat, méghozzá annak következményeként, amit az elménkben tartunk. Az elfojtott érzések meghatározzák a hitrendszereinket, valamint az önmagunkkal és a másokkal kapcsolatos észlelésünket. Ezek szó szerint történéseket és véletlen eseményeket teremtenek a világban, amelyeket aztán megfordítunk, és a reakcióinkért hibáztatunk. Mindössze a saját, világra vetített gondolatainkat, érzéseinket és hiedelmeinket tapasztaljuk meg, és ezek hozzák el azt, amit megtörténni látunk.
A tudatszint emelésének kulcsa
A tudatosság ezen kapujában, amikor a negatív erőket felváltják a pozitív Erők, álmaink és céljaink megvalósulásának legfőbb összetevője, az életünkért való felelősség felvállalása aktiválódik. Főnix madárként újjászületünk, képessé válunk arra, hogy hatékonyan megoldjuk a különböző élethelyzeteket, és éljünk a minket megtaláló lehetőségekkel. Életed, boldogságod és sikereid legfőbb kulcsa lehet az a fordulópont, amit a 200-as szinten megjelenő Erő jelent számodra.
A 200-as szinthez érve fontosnak tartom, hogy átismételjük a Tudattérkép legfontosabb jellemzőit. Az emberi tudat kiterjedését dr. Hawkins egy skálán határozta meg, ami 1-1000-ig terjed. A skála értékei 10-nek a hatványait jelölik, tehát már egy értékbeli elmozdulás hatványozott erő jelenlétét jelzi. A skála leírásához dr. Hawkins számos kineziológiai izomtesztet végzett el. A kineziológiai teszt azért alkalmas erre, mert működése azon alapszik, hogy az ember az objektív igazságokra pozitív izomválasszal, míg a hamis állításokra negatív izomválasszal reagál. Mindez független attól, hogy mit gondolunk, vagy mi a véleményünk az adott kérdésről. A teszteredmények megismételhetőek, így tudományosan igazolhatóak.
Miért olyan fontos tehát a bátorság szintje? Ezen a ponton kezdünk el ugyanis felelősséget vállalni az életünkért. Emlékszem, oly sok személyiségfejlesztő könyvben olvastam a felelősség fontosságáról céljaink valóra váltása kapcsán. A 200-as szinten az energiát már nem a külvilágból szerezzük, hanem mi magunk is energiát adunk a külvilágba.
Érdekes korreláció mutatkozik a társadalmi problémák és a tudatszintek növekedése között is. Dr. Hawkins egy videójában bemutatta, hogy a munkanélküliségi ráta az 50-es, fásultság szintje alatt 97%! A munkanélküli ráták ezeken az alacsony szinteken a mások hibáztatásán és kivetítéseken alapszik. A százalékok az 50-es és 100-as szint között 75%-ra, míg 100 és 200-as szint között 50%-ra változnak. Mindezekkel szemben fordítottan arányos az, ahogy az emberek mennyire érzik magukat boldognak. Érdekes megjegyezni, hogy dr. Hawkins mérései szerint az emberiség kollektív tudati szintje hosszú századokon át mindösszesen 190 volt, de az utóbbi években megnőtt, így elérte a 207-es értéket.
Mindenki életében megesik, hogy akár átmenetileg akár tartósan a 200-as érték alatti negatív tartományokba csúszik vissza. Ha jelenleg magadra ismersz ebben a helyzetben törekedj arra, hogy a bátorság, hajlandóság, elfogadás, szeretet és öröm magas rezgésű energiáit megtaláld Önmagadban vagy akár a külvilágból, segítséget kérve tudatosan aktiváld életedben.
Mit jelent pontosan az a szó, hogy „tudatos”? Mit jelent a tudatosság és hogyan lehetsz tudatos ember? Tudatosnak lenni, annyi mint ismerni a külső és belső világunkat, ismerni az összefüggéseket és tudni azt, hogy a világon minden mindennel összefügg. Minél átfogóbb tudással rendelkezik valaki önmagáról és a világról amiben él, annál inkább van lehetősége úgy élni az életét, ahogyan arra a legbensőbb természete vágyik. De vajon fejleszthető a tudatosság és ha igen, hogyan? Megítélhető, hogy valaki éppen mennyire tudatos vagy ez teljesen szubjektív érzés? Esetleg van valami konkrét élmény amihez a különböző tudatszintek köthetők vagy csupán valami elvont fogalomról beszélünk? Ezekre a kérdésekre és még sok egyéb dologra kaphatsz választ, önmagadról és a világról ebben a cikksorozatban.
Ken Wilber amerikai filozófus, szociológus, elméletalkotó. 1949-ben született és orvostan hallgatóként kezdte tanulmányait, majd biokémiát tanult és végül az integrált elméletével, robbant be a pszichológia és a mindfulness világába. Wilber, számos nagy sikerű és nagy elismerést kiváltó könyv szerzője, korunk egyik legnagyobb spirituális gondolkodója. 2000 ben jelent meg Integrál pszichológia című könyve, melyet 2008-ban, Integrál szemlélet címmel magyarul is megjelentettek. Wilber szemlélete, az ősi tradicionális és a modern tudományos ismeretek valamint a különböző világ vallások és filozófiák összesítéséből hoz létre egy olyan egységes - Integrált - szemléletet, amely szem előtt tartja az emberiség jelen kori összes tudását és hitrendszerét és megtalálja az azokban lévő összefüggéseket és hasonlóságokat. Nem csak a filozófia és pszichológia de az orvos tudomány, kvantum fizika és asztrofizika, biokémia ismeretei is részei az elméletének. Az elmélet egy összefüggő, egyetemleges gondolkodást mutat, melyben elhelyezi az embert, mint az univerzum részét, ugyanúgy mint az embert alkotó mikroszkópikus világot, az atomi és a szubatomi dimenziókat is. Az elmélet az embert az univerzum részekének tekinti, az emberi élet sajátosságaival és az emberi tudat speciális természetével együtt. Az elmélet egyik legérdekesebb része, az emberi fejlődési modell, melyben 10 különböző fejlettségi szintet határoz meg. Ez a fejlődési szakasz, a racionális emberi gondolkodás és világhoz való viszony elérésével, lassan elkezdi meghaladni a racionálisnak mondott világot és átlép egy másik dimenzióba.
Az ember személyiség fejlődésének öt alap szakasza, a felnövés, a szenzoros-fizikai, azaz a születés utáni egyszerű állapottal kezdődik, amikor még a csecsemő, csak érzékszervein keresztül alkot képet a világról, csak fizikai szükségleteit kívánja kielégíteni és még nem támaszkodik a tapasztalati úton megszerzett tudására, úgy is mondhatjuk, hogy teljesen ösztönös. A következő szint a bíbor vörös, a fantázia és érzelmek szintje, ahol a fejlődő gyermek hitrendszere elkezd kialakulni és különböző fantáziákat hoz létre a részleges tudásából, amelyek érzelmi reakciókat váltanak ki nála. Ezután eljut a gyermek a leképező elme szintjére, melyet Wilber piros színnel jelöl. Ezen a szinten a világban tapasztalt dolgokat a saját fantáziáiba ülteti a gyermek és így már nem önmaga hozza létre az érzelmeket, hanem a tapasztalásaihoz köti őket. Ebben a fejlődési szakaszban gyökereznek a neurózisok, itt tanítja meg az ember önmagával, hogy milyen helyzetre milyen érzelmekkel reagáljon. A következő szakasz az ún. szabály és szerep elme szakasza vagy borostyán sárga személyiség szint. A gyermek itt azonosul a szerepekkel és kezdi elfogadni, a külvilág erőszakos hatására az érvényesüléshez tartozó szabályokat. Ezen személyiség szint elérése az iskola érettség kritériuma is a nyugati világban, tehát 6-7 éves korban kezdődik és 14-16 éves korig tarthat. Sok ember a személyiségének több területén is ezen a szinten marad egész életében. A wilberi skálán a középső szint, az 5. szint, a racionális elme szintje. Ezen a sárgával jelölt szinten, az ember már képes racionálisan gondolkodni, elemezni a környezetét és változtatni dolgokon, pusztán azzal, hogy megérti a világot, az abban működő rendszereket, legalább is az egója szintjén (tehát a saját érdekei szempontjából). A racionális ember mindent alárendel az egójának és az egója igényeit elégíti ki. Persze több esetben is előfordul, hogy a személyiségének bizonyos részei (erről később írok részletesen) még a szabály szerep elmének engedelmeskedik és ezt próbálja meghaladni, illetve gyakran előfordul az is, hogy a személyiség egy része még ettől is alacsonyabb szinten reked, miközben más területeken már képes a racionalitásra. Az ötös szint az egzisztencializmus, individualizmus, teljesítmény és eredmény szintjének is tekinthető.
Az ötös szintből kilépve, egy más gondolkodás, egy más tudati szint és egy más élet kezdődik. A hatos szinten, az ún. Kentaur vízió vagy vízió logikai szinten, egy rendkívül erős intuitív élményvilág jellemző. Természetesen ez fokozatosan alakul ki. A tudat elkezd kilépni az egó határain és integrált tudati szintre érkezik, azaz elkezd hálózat szerűen gondolkodni. Ez egy posztmodern szint, hisz túljut az egón és képes felismerni a dolgok illetve a világ sokszínűségét, igazi pluralista gondolkodás jellemzi. Ezt a szintet Wilber a zöld színnel illette. A zöld az elfogadás színe, a látható fény tartományának felső határán található. Ez a teljes személyiség fejlődési skála felső tartományának első lépcsőfoka. Sok kiváló művészi alkotás vagy tudományos felfedezés ebben a tudati szintben érhető el, itt keletkezik vagy úgy is mondhatjuk, hogy innen származik. Minden ami meghaladja a hétköznapi és logikával előre látható dolgokat, ezen a szinten tapasztalható. Nagy nehézsége az, hogy logikával megérthető, szavakkal körül írható de nehezen hihető és tapasztalható azon ember számára, aki még nem érte el ezt a szintet. Viszont ha valaki eléri ezt a szintet, megtapasztalja sőt élete részének tekinti a sokszínűséget. Kilép önmaga határain túlra és elkezdi megéli a világot olyannak, amilyen az valójában.
A kérdőív a szuicid veszélyeztetettség felmérésére készült. Jellemzőit magyar mintán felmérjük. A három-faktoros modelljétől, mely három tételből áll, egyre szélesebb alapokon nyugszik. A reménytelenség mint a szuicid magatartás egyik jelentős rizikófaktora kapta. A skála húsz 20 állításból áll. A reménytelenség mértékkel jellemezhetők a 0-3 pont közötti személyek. A maximálisan elérhető pontszám 20. A kérdőív belső konzisztenciája igen magas (Cronbach alfa=0,93). A teljes skála közötti korrelációk is szignifikánsak. A Reménytelenség Skálát illetően bíztató képet mutat. Nem a depresszió súlyossága, hanem a reménytelenség mértéke volt kórjelző. Azonosította azokat a személyeket (94,2%), akik öngyilkosságot követtek el.
A stressz-érték az élethelyzetekhez való viszonyulásunkat tükrözi. A legsúlyosabb stressz-faktor a házastárs vagy élettárs elvesztése (100 pont), míg a legkisebb a jelentős ünnepek megtartása (12 pont). A szocioökonómiai státusz, az életkor és más tényezők is befolyásolhatják a stressz-szintet. Fontos felismerni, hogy a stressz nem csak negatív, hanem pozitív eseményekhez is kapcsolódhat, és a szervezetünk reakciója ettől függ.
A tudatszintek ismerete és a tudatos fejlődés kulcsfontosságú az életminőség javításában. A Dr. Hawkins skálája által kínált keretrendszer segít megérteni, hol tartunk jelenleg, és merre érdemes elmozdulni a pozitívabb, teljesebb élet felé. A felelősségvállalás, az elfogadás és a mások iránti szeretet magasabb tudatszinteken jelennek meg, és ezek elérése nem csak személyes boldogságunkhoz, hanem a társadalom egészének fejlődéséhez is hozzájárulhat.