A tájékoztatás a betegek egyik legalapvetőbb jogosultsága, amelyre akkor is igényt tarthat, ha a kezeléshez nem szükséges a beleegyezése, vagy épp cselekvőképtelen, vagy 16. életévét betöltött kiskorú. A hazai bírói gyakorlat szerint a betegek tájékoztatáshoz való jogát sértik meg leggyakrabban, ezért különös részletességgel kell vizsgálnunk ezt a betegjogot.
A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra abból a célból, hogy saját maga, mindenfajta befolyástól mentesen eldönthesse, hogy kíván-e, és ha igen, milyen kezelésben részesülni.
A tájékoztatáshoz való jogba tartozó információk
Egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a beteg joggal kérheti, hogy részletes tájékoztatást kapjon az alábbiakról:
- Egészségi állapota, beleértve ennek orvosi megítélését is (pl. nem súlyos, kezelhető, inoperábilis, stb.). A teljes körűség kiterjed arra is, hogy az orvos közölje a beteggel a betegségével kapcsolatos saját orvosi megítélését.
- A javasolt vizsgálatok, beavatkozások (pl. ultrahang, röntgen).
- A javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyei és kockázatai. A műtéti kockázat körében 5-20% és ezen mérték feletti gyakorisággal együtt járó szövődmény lehetőségéről a beteget műtét előtt tájékoztatni kell. Nem feltétlenül szükséges tájékoztatni a beteget a műtét során esetlegesen, véletlenszerűen előforduló kockázat lehetőségeiről, amelyek nem tartoznak a műtéttel viszonylag nagy gyakorisággal együtt járó szövődmények körébe. A betegnek ismernie kell a műtét elmaradása esetén várható következményeket, és tudnia kell, hogy a műtéttel milyen kockázatot vállal.
- A közvetlen ellátást végzők neve, szakképesítése és beosztása.
- A vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjai.
- Döntési joga a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében (lásd: önrendelkezéshez való jog).
- A lehetséges alternatív eljárások, módszerek.
- Az ellátás folyamata és várható kimenetele (időtartam és a teljes felépülés esélye).
- A további ellátások, valamint a javasolt életmód (pl. testmozgás, táplálkozási ajánlások).
- A vizsgálatok eredményei, esetleges sikertelenségük, illetve a várttól eltérő eredmény és annak okai.
A tájékoztatás nem egyirányú folyamat és egyszeri esemény, a betegnek ugyanis joga van ahhoz, hogy tájékoztatása során további kérdéseket tegyen fel. Az orvos tájékoztatási kötelezettsége magában foglalja a tőle elvárható ismereteknek megfelelő és legjobb tudása szerinti tájékoztatást, mely során kerülni kell az idegen nyelvű szavak, kifejezések használatát. Célszerű, ha a konzultáció során a kezelőorvos olyan ellenőrző kérdéseket tesz föl a betegnek, amire adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a beteg számára minden érthető-e.
Tájékoztatás térítésköteles ellátások esetén
Ha a sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás költségét az egészségbiztosítás nem fedezi, az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget - amennyiben állapota lehetővé teszi - arról is tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell térítenie.
Minden beteg számára érthető módon
A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak. A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített, általános ismertető segédanyagok átadásával.
Különleges esetek
- Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg: Nagyon fontos hangsúlyoznunk, hogy a cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes/cselekvőképességében részlegesen korlátozott betegnek szintén joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz. E rendelkezés értelmében a kiskorú, cselekvőképtelen beteg számára is meg kell adni a fejlettségi szintjének megfelelő nyelvezeten a tájékoztatást, amelynek tartalmi elemeit a törvény már nem részletezi. Ilyenkor a teljes tájékoztatást a törvényes képviselő kapja meg.
- Kiskorú beteg: A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének, vagy 16. életévét betöltött kiskorú személyről van szó. A gyermekek is rendelkeznek tájékoztatáshoz fűződő joggal, amit részben szülője, gondviselője gyakorolhat helyette. A 16. évet betöltött kiskorú, aki korlátozottan cselekvőképes (úgynevezett érett kiskorú) azonban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult a törvényes képviselő helyett a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni. Megnevezheti továbbá azt a cselekvőképes személyt, akit a törvényes képviselő helyett az egészségügyi ellátása során, azzal kapcsolatban tájékoztatni kell. Ezen túlmenően bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból.
A tájékoztatásról való lemondás
A beteg a tájékoztatásáról le is mondhat, kivéve akkor, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse, azaz például fertőző betegségek esetén a vizsgáló orvosnak kötelessége tájékoztatni a beteget a lehetséges veszélyekről. Ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére kerül sor, lemondása csak írásban érvényes.
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.
A beteg ezért jogosult a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni, a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni, a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést kapni, járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor ambuláns ellátási lapot kapni, illetve egészségügyi adatairól indokolt célra - saját költségére - összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni.
Amennyiben a betegről készült egészségügyi dokumentáció olyan adatokat is tartalmaz, amelyek más személyekre vonatkoznak és azok magántitok-védelméhez való jogát is érint, akkor nem a dokumentáció egésze, csak az illető betegre vonatkozó rész tekinthető meg.
A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, másolat készítésére. A beteg házastársa, egyenesági rokona, testvére, valamint élettársa - írásos kérelem alapján - akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha az egészségügyi adatra a rokonok életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve egészségügyi ellátása céljából van szükség, és a szükséges adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.
A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni.
tags: #vedonoi #kompetencia #tajekoztatashoz #valo #jog