Az autizmus spektrum zavar (ASD) az idegrendszer fejlődési rendellenessége, amely már a korai gyermekkorban megnyilvánul. Ez egy gyűjtőfogalom, amely az állapotok széles skáláját öleli fel, a súlyosabb, korai gyermekkorban diagnosztizált Kanner-szindrómától (néma személyek) a kevésbé súlyos, általában a 3. életév után diagnosztizált Asperger-szindrómáig (beszélő személyek). Az autisták a társadalom körülbelül 1%-át teszik ki, és általában 4-8-szor több fiú érintett, mint lány. Bár a számuk valójában nem nő, egyre gyakrabban fedeznek fel autistákat.
Az autizmus veleszületett, genetikai okokra visszavezethető, észlelési- és információfeldolgozási zavar. Jellemzője lehet a gyengült kommunikációs képesség, a csökkent társadalmi kapcsolat, sztereotip viselkedésformák, de fokozott figyelem, emlékezőképesség és intelligencia is társulhat hozzá. Az autisztikus magány többféleképpen is megnyilvánulhat: egyes autisták alig képesek személyekkel kapcsolatba lépni, míg mások keresik a kapcsolatot, de szociális viselkedésük zavartsága miatt nem értik meg őket. Gyakran egyáltalán nem játszanak szerepjátékot, vagy ha mégis, akkor tárgyakat személyesítenek meg.
Az autizmus korai felismerése
Az autizmus spektrum zavar korai jelei már 9-12 hónapos korban megfigyelhetők lehetnek. Ilyen például, ha a gyermek kevéssé reagál a megszólításra, nem mutat rá dolgokra, hogy érdeklődését kifejezze, vagy nem játszik „mintha-játékot”. Nehezen tart szemkontaktust, jobban szeret egyedül lenni, és nehezen érti meg más emberek érzelmeit, vagy nehezen beszél a saját érzelmeiről. A beszéd- és nyelvfejlődés is megkésett lehet, a gyermek szavakat vagy kifejezéseket ismétel újra és újra (echolália), vagy kérdésekre nem odaillő választ ad. Kisebb változások is felzakratják, és intenzív, körülhatárolt érdeklődései vannak. Jellemzőek lehetnek az ismétlődő mozgások, mint például a „repdesés” a kezével, a test előre-hátra ringatása vagy a saját tengelye körül forgás. Szokatlanul reagálhat bizonyos hangokra, szagokra, ízekre vagy tapintásra.
Ha a fenti tünetek bármelyikét észleli hároméves kor alatti gyermekénél, keresse fel házi gyermekorvosát, aki indokolt esetben gyermekpszichiátriai vizsgálatot kezdeményezhet. A korai felismerés elengedhetetlen a célzott fejlesztés megkezdéséhez, a család támogatásához és a megfelelő ellátáshoz.
Az autizmus spektrum zavar okai és típusai
Az autizmus spektrum zavar kialakulásához komplex rizikófaktorok vezetnek, a pontos oki háttér még nem ismert. Kialakulásának hátterében öröklődő, genetikai tényezők, a várandósság során a magzatot ért környezeti hatások, valamint az agy és az idegrendszer fejlődésének rendellenességei állhatnak. A kutatások határozottan cáfolták, hogy ok-okozati kapcsolat lenne a szülők hozzáállása, tettei és az autizmus kialakulása között, valamint a védőoltásoknak sincs szerepe az autizmus kialakulásában.
A BNO-10 alapján az autizmus spektrum zavart a következő kategóriákra osztja:
- Gyermekkori autizmus: minőségében eltérő fejlődés és viselkedés a kölcsönös kommunikáció és társas interakciók területén, valamint a viselkedés rugalmas szervezésében (beszűkült, sztereotip, repetitív érdeklődés és viselkedés), és igazolható az eltérő fejlődés hároméves kor előtt.
- Asperger-szindróma: minőségében eltérő fejlődés és viselkedés a kölcsönös kommunikáció és társas interakciók területén, valamint a viselkedés rugalmas szervezésében, és igazolható az eltérő fejlődés hároméves kor előtt, de nem igazolható késés a beszédfejlődésben és nem áll fenn intellektuális képességzavar.
- Atípusos autizmus: nem igazolható az eltérés mindhárom területen, vagy nem igazolható a hároméves kor előtti kezdet; gyakran súlyos, halmozott fejlődési zavar esetén adott diagnosztikus kategória.
- Másként nem meghatározott pervazív fejlődési zavar és egyéb pervazív fejlődési zavar: minőségében eltérő fejlődés és viselkedés a kölcsönös kommunikáció és társas interakciók területén, valamint a viselkedés rugalmas szervezésében, és igazolható az eltérő fejlődés hároméves kor előtt, de a tünetek kifejezetten enyhék vagy jól kompenzáltak.
A DSM-5 diagnosztikus kritériumai az alábbiakat tartalmazzák:
- A társas kommunikáció és a szociális interakciók sérülése (hiányok a társas-érzelmi kölcsönösség, a nonverbális kommunikáció és a kapcsolatok kialakítása terén).
- Korlátozott, ismétlődő viselkedésmintázatok, érdeklődés vagy tevékenységek (sztereotip vagy ismétlődő motoros mozgások, ragaszkodás az állandósághoz, szűk körű érdeklődés, szenzoros ingerekre adott túlzott vagy csökkent reakció).
Az autizmus diagnosztizálása és kezelése
Az autizmus diagnózisa csak alapos klinikai kivizsgálás után állítható fel, amelyet képzett szakemberek végeznek. A diagnózishoz rendelkezésre állnak standard diagnosztikai eszközök, melyek a fejlődés hosszmetszeti és keresztmetszeti feltérképezésére szolgálnak. Azonnali célzott kivizsgálást igényel, amennyiben három év alatti gyermeknél készségvesztés történik a nyelvi és/vagy a társas készségek területén.
Mivel az autizmus egy igen összetett betegség, csak szakember állíthatja fel a diagnózist. Igen sok más betegségtől lehet és kell elkülöníteni. Legcélszerűbb a jelek észlelésekor gyermekorvost, gyermekpszichológust, gyermekneurológust felkeresni.
Az autizmus spektrum zavar szövődményei közé tartozhat a szorongás, a depresszió, az önsértés, sőt az öngyilkosság is. Gyakoribb az epilepszia, skizofrénia, intellektuális képességzavar, ADHD, bipoláris zavar, obszesszív-kompulzív zavar, alvászavarok, étkezési zavarok és mozgászavarok is. A környezet nem megfelelő válasza és a korai fejlesztés elmaradása hosszú távon az autizmussal élő személy fejlődésének elmaradásához, életminőségének romlásához vezethet.
Szülők és terapeuták segítése az autizmus spektrumzavarral való megbirkózásban | Susan Sherkow | TEDxYouth@LFNY
Az autizmus spektrum zavar szűrését kisgyermekkorban már védőnők is végezhetik ismert státuszlapok segítségével, már a gyermekek egy éves korától. Fontos a szülőkkel való együttműködés, a tőlük származó fejlődési információk és esetleges aggodalmak monitorozása. A szűrőeszközök, mint a Tipegőkori autizmus ellenőrző lista (CHAT), Módosított tipegőkori autizmus ellenőrző lista (M-CHAT), Szociális Kommunikációs Kérdőív (SCQ), Kvantitatív tipegőkori autizmus ellenőrző lista (Q-CHAT) segíthetnek az alapellátásban dolgozó szakembereknek az autizmus tüneteinek megfigyelésében.
Az autizmus súlyosságától függően állnak rendelkezésre olyan eszközök és módszerek, melyekkel javíthatók a kommunikációs képességek. Az alkalmazott viselkedésterápia (ABA) a leggyakrabban használt eszköz arra, hogy az autista gyerek életképes legyen a neurotipikus többségű társadalomban. Bár az autizmus spektrum állapot klasszikus orvosi eszközökkel alapvetően nem gyógyítható, az érintettek állapota szakszerű, célzott terápiával jelentősen javítható. A célzott fejlesztésnek köszönhetően az autista emberek jelentősen hozzájárultak a művészetek, a sport és a különböző tudományterületek fejlődéséhez.
