Amikor egy kisbaba érkezéséről beszélünk, a legtöbben az első mosolyra, a puha babaruhákra és az álmatlan éjszakákra gondolunk. Azonban a családi fészek melegén túl létezik egy másik dimenzió is, amelyben a születések száma nem csupán érzelmi kérdés, hanem egy egész nemzet jövőképének tükre. Magyarországon az elmúlt évtizedekben a demográfiai mutatók hullámzása mögött komplex társadalmi, gazdasági és egyéni döntések sorozata húzódik meg.
A magyar népesség létszáma a nyolcvanas évek eleje óta folyamatosan csökken, ami egy hosszú távú kihívás elé állítja a társadalmat. A rendszerváltás utáni bizonytalanság, a gazdasági szerkezetváltás és az életmódunk gyökeres megváltozása mind hozzájárultak ahhoz, hogy a párok elhalasszák a gyermekvállalást. Ez az időszak alapozta meg azt a tendenciát, amivel ma is küzdünk: az első gyermek születése egyre későbbi életkorra tolódik.
A kétezres évek elején a születésszámok viszonylagos stagnálása volt megfigyelhető, majd a 2008-as gazdasági világválság újabb mélypontot hozott. A bizonytalan anyagi helyzet és a munkanélküliségtől való félelem sok családot arra kényszerített, hogy bizonytalan időre elnapolják a bővülést.
A családtámogatások és a születési számok alakulása
A 2010-es évek közepétől kezdődően egy érezhető fordulat következett be a magyar születési statisztikákban. A kormányzati szinten bevezetett, széles körű családtámogatási rendszer célja az volt, hogy anyagi biztonságot nyújtson és ösztönözze a gyermekvállalási kedvet. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően a termékenységi ráta emelkedésnek indult, és 2021-re megközelítette az 1,59-es értéket.
Ez jelentős előrelépésnek számított a korábbi évtizedhez képest, és azt mutatta, hogy a célzott pénzügyi segítség valóban képes befolyásolni a családok döntéseit. A legfrissebb adatok szerint a 2020-as és 2021-es években egyfajta csúcspontot éltünk meg, amit azonban egy enyhe visszaesés követett. Ez a hullámzás rámutat arra, hogy a gazdasági környezet stabilitása és a jövőbe vetett bizalom mennyire törékeny alapokon nyugszik.
Jelenleg kevesebb nő van szülőképes korban, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Az elmúlt két évben enyhe csökkenés tapasztalható. A legutóbbi csúcspont 2021-ben volt, amikor a teljes termékenységi arányszám elérte az 1,59-et. 2022-ben ez a szám 1,52 volt, tavaly pedig 1,51-re csökkent. Novemberben összesen 6780 gyermek született, ami pontosan 502-vel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Május óta minden hónapban 5%-kal csökkent a születések száma, és kevesebb lett a termékenységi arányszám is, ami mind ahhoz járul hozzá, hogy kevesebb legyen a magyarok száma.
A családtámogatások, különösen a Babaváró hitel, katalizátorként működnek, segítve a párokat abban, hogy hamarabb megteremtsék a pénzügyi alapot. A CSOK és a kapcsolódó támogatások szintén a korábbi gyermekvállalás felé terelik a fiatalokat, hiszen a támogatás mértéke és feltételei szorosan összefüggnek a vállalt gyermekek számával és a szülők életkorával. Ezek a támogatások elsősorban a tervezett, ideális körülmények közötti gyermekvállalást segítik.
A gyermekvállalás átlagos életkora és okai
A mai magyar társadalomban a nők átlagosan 29-30 éves korukban hozzák világra első gyermeküket. A KSH adatai szerint az első gyermeket szülő nők átlagos életkora Magyarországon a legfrissebb mérések alapján 28,6 év körül mozog. Ez az adat folyamatosan, bár lassuló ütemben nő. A medián életkor, vagyis az az életkor, amelynél a nők fele már szült gyermeket, a 2010-es években még a 26. év körül volt, ma már ez is közelebb van a 28-hoz. A statisztikák azt is megmutatják, hogy jelentősen nőtt azon nők aránya, akik 30 éves koruk után vállalják első gyermeküket.
Ennek a folyamatnak azonban megvannak a maga kockázatai is. A biológiai óra ketyegése nem áll meg a modern életmód kedvéért, és a későbbi gyermekvállalás gyakran nehézségekbe ütközik. Ha az első gyermek később születik meg, statisztikailag kisebb az esélye annak, hogy a családban második vagy harmadik testvér is érkezzen.
A késleltetés okai összetettek:
- Iskolázottság és karrier: A magyar nők iskolázottsági szintje az elmúlt évtizedekben drámaian emelkedett. Ma már sokkal több nő szerez diplomát, mint férfi, és a felsőfokú tanulmányok elvégzése eleve kitolja a munkába állás kezdetét, ami automatikusan késlelteti a gyermekvállalás idejét.
- Önmegvalósítási igény: A mai fiatal nők számára a gyermekvállalás nem az élet egyetlen lehetséges beteljesülése, hanem egy a sok cél közül.
- Anyagi megfontolások: A gyermeknevelés költségei jelentősen megnőttek az elmúlt évtizedekben, és a fiatal párok elvárásai is magasabbak lettek. A magyar családok számára a lakhatás kérdése az egyik legnagyobb kihívás.
- Párkapcsolati formák változása: A házasság intézménye háttérbe szorul, és a párok egyre később köteleződnek el formálisan.
- Perfekcionista elvárások: A média és a társadalmi nyomás azt sugallja, hogy csak akkor szabad gyermeket vállalni, ha minden tökéletesen a helyén van.
Regionális különbségek és a házasság szerepe
A születési statisztikák földrajzi megoszlása izgalmas képet fest az országról. Megfigyelhető egyfajta kettősség Budapest és a vidéki települések között. A fővárosban és a nagyvárosokban jellemzőbb a késői gyermekvállalás és az alacsonyabb gyermekszám, ami a felgyorsult élettempóval és a magas lakhatási költségekkel magyarázható. A fővárosban az első gyermeket szülő nők átlagéletkora jellemzően 29 és 30 év között mozog.
Ezzel szemben a kisebb településeken, különösen a hátrányos helyzetű régiókban, az átlagéletkor lényegesen alacsonyabb, gyakran a 25-27 éves sávban mozog. A vidéki közösségekben a hagyományos családi értékek és a közösségi elvárások is erősebbek. A Falusi CSOK és más vidéki ösztönzők segítettek abban, hogy a kisebb falvakban is vonzóvá váljon az otthonteremtés.
Magyarországon az elmúlt évtizedben egy érdekes visszatérés volt megfigyelhető a hagyományos értékekhez: a házasságkötések száma jelentősen megemelkedett. Ez azért fontos a születési adatok szempontjából, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a házasságban élő párok nagyobb valószínűséggel vállalnak egynél több gyermeket. Sokan a Babaváró hitel felvétele miatt döntenek az esküvő mellett, de az indítéktól függetlenül a házasság intézménye újra a családalapítás előszobájává vált. Tavaly a házasságok mérlege negatívba fordult, ugyanis a több mint 50 ezer házasságkötésre 58 ezer megszűnt házasság jutott.
Gazdasági kihívások és a COVID-19 hatása
Nem mehetünk el szó nélkül a legutóbbi évek gazdasági nehézségei mellett sem. Az infláció, az energiaárak emelkedése és az általános drágulás közvetlen hatással van a családok pénztárcájára. Amikor a mindennapi megélhetés költségei drasztikusan megnőnek, a párok óhatatlanul óvatosabbá válnak. A statisztikákban ez a megtorpanás már látszik a 2023-as adatokon. A születésszám csökkenése mögött ott rejlik a háborús infláció és a gazdasági válság miatti aggodalom.
Amikor a 2020-as év elején beköszöntött a koronavírus-járvány, sokan találgatták, mi lesz ennek a hatása a születésekre. A magyar adatok végül egy érdekes, vegyes képet mutattak. Azonban a járvány elhúzódása és az azt követő gazdasági hullámok már negatív irányba hatottak. Az egészségügyi rendszer túlterheltsége és a szülészeteken bevezetett korlátozások sok várandós nő számára okoztak plusz stresszt. A pandémia tanulsága tehát az, hogy krízishelyzetben a stabilitás és a bizalom felértékelődik.
A magánszülészetek térnyerése
Évről évre egyre több kismama dönt amellett, hogy magánszülészetre menjen szülni. 2020-ban a COVID-járvány okozta bizonytalanság ösztönözte őket, a következő évben pedig a jogszabályi változások miatt választották ezt az utat. A magánszüléseket tekintve öt magánklinika adatai alapján kijelenthető: 3547 szülés történt országosan 2021-ben, ami 4 százalékos arányt jelent az összes születések tekintetében, ez az arány a korábbi években 2 és 3 százalék volt.
Mi az oka a növekedésnek?
- COVID-járvány: 2020-ban a COVID-járvány okozta bizonytalanságok és bezárások vagy részleges működések miatt döntöttek a magánszülészetek mellett.
- Jogszabályi változások: 2021-ben egyebek mellett a hálapénz kivezetése és az állami és privát egészségügyet jelentősen megváltoztató egészségügyi szolgálati jogviszony, ezen belül is az orvosi másodállások, az összeférhetetlenség korlátozása arra ösztönözte a családokat, hogy magánintézménybe menjenek.
Jelenleg Budapestre koncentrálódnak a magánszülészetek: az öt, általunk vizsgált magánintézmény közül 4 fővárosi. Míg 2017-ben a budapesti szülések 13 százaléka történt magánklinikán, 2020-ban 17, 2021-ben pedig már 23 százalékos arányt képviselnek. Hat magánszülészet várja a kismamákat, ebből öt fővárosi, egy pedig pécsi. A legújabb magánszülészet a Medicover Klinikán található, viszonylag új szereplő a 2021-ben jelentkező Duna Medical Center szülészete.
A legtöbb szülés a TritonLife Róbert Magánkórházban valósult meg, itt 1775 csecsemő jött a világra 2021-ben. A legkevesebb gyermek a Dr. Rose Magánkórház szülészeti részlegén látta meg a napvilágot, itt 79 csecsemő született. 2022 első hat hónapjában minden magánklinika emelkedést regisztrált a születések számában: eddig összesen 2099 gyermek jött világra, ez 5 százalékos arány az országos adatok tekintetében.
Nagyobb valószínűséggel szültek magánszülészeten azok az anyák, akik a szüléskor 35 évesnél idősebbek voltak, fővárosiak, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeztek, házastársukkal éltek - derül ki a KSH által 2022-ben kiadott Magyar Születési Kohorszvizsgálatból. A magánrendelésen gondozott nők 75,6 százalékánál felügyelt a választott orvosa a szülésnél. Nagyobb valószínűséggel szültek választott szülészorvossal azok a nők, akik a magánellátást választották, továbbá idősebbek, magasabb iskolai végzettségűek, egy- vagy kétgyermekesek, jobb anyagi helyzetűek és nagyobb lakosságszámú településeken élnek, illetve azok is, akiknek tervezett vagy nem tervezett császármetszésük volt.
Az orvosi háttér és a szülés körülményei
A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének „Csecsemőkor Magyarországon - Jelentés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat 2. hullámáról” című kötete részletes betekintést nyújt a szülések körülményeibe. A kutatáshoz összesen 8287 anya csatlakozott. A minta reprezentatív, vagyis összességében meglehetősen pontosan képezi le a 2018-ban Magyarországon szülő nők és gyermekeik alapvető adatait.
A megkérdezett anyák 56,7 százalékánál volt bent szüléskor a gyermek apja. Az anyák fele említette azt is, hogy a választott szülészorvosa szintén jelen volt (50,5 százalék). Ennél alacsonyabb arányban, de még mindig viszonylag sokaknál ügyeletes szülésznő (40,7 százalék), vagy ügyeletes orvos (36,8 százalék), vagy választott szülésznő (23,7 százalék) is felügyelte a szülést.
A kutatásból az is kiderült, hogy minél kedvezőbb a várandós társadalmi háttere (minél iskolázottabb, minél jobb anyagi körülmények között él), annál nagyobb valószínűséggel volt bent az apa a szülésnél. Szintén gyakoribb az apa jelenléte a szülésnél alacsonyabb gyermekszám esetén, házasságban élőknél, és a nagyobb lélekszámnú településeken élők körében. Természetesen, akkor is nagyobb eséllyel lehet így, ha a válaszadó hüvelyi szüléssel szült, szemben a tervezett és nem tervezett császármetszéssel.
A császármetszés okaként az anyák legnagyobb arányban (32,4 százalék) a baba méretét és elhelyezkedését nevezték meg. A korábbi császármetszés szintén a leggyakoribb indokok közé tartozott, az összes jelenleg császármetszéssel szülőnő több mint negyede (27,2 százalék) választotta ezt a megjelölt lehetséges okok közül.
A szabad testhelyzetválasztás leginkább az idősebb, magasabb iskolai végzettségű, házas, jobb anyagi helyzetű anyákra volt jellemző. A fővárosi lakóhely ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű: a hüvelyi szüléssel szült nők között a budapesti anyák 45,9 százaléka választhatta szabadon a testhelyzetét a szülés során, míg a legkisebb településen élőknek alig több mint ötöde (22,4 százalék). Azok a nők, akik a magánellátást választották, átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek kórházban a szülés előtt, és 4 éjszakát szülés után.
Meddőség és reprodukciós egészség
Egyre több szó esik arról is, hogy a születésszámok elmaradása mögött sokszor nem a szándék hiánya, hanem egészségügyi akadályok állnak. Becslések szerint Magyarországon minden ötödik vagy hatodik párt érint a meddőség valamilyen formája. Ezért vált stratégiai jelentőségűvé a meddőségi kezelések állami kézbe vétele és az eljárások ingyenessé tétele. A lombikprogramok (IVF) sikeressége és elérhetősége közvetlenül hozzájárul a születésszám növekedéséhez.
Fontos azonban látni a prevenció jelentőségét is. A fiatalok felvilágosítása a reprodukciós egészségről, az életmód hatásairól a termékenységre, mind-mind apró építőkockák a demográfiai képben. Emellett a pszichológiai támogatás is mérvadó. A meddőséggel való küzdelem érzelmileg rendkívül megterhelő folyamat, és ha a párok megkapják a szükséges lelki segítséget, kitartóbbak maradhatnak a kezelések során.
Európai összehasonlítás és jövőbeli kilátások
Ha kitekintünk az európai horizontra, azt látjuk, hogy a demográfiai tél szinte minden fejlett országot érint. Magyarország az elmúlt évtizedben a sereghajtók közül a középmezőnybe küzdötte fel magát a termékenységi mutatók tekintetében. Érdemes tanulmányozni a francia vagy a skandináv modellt is, ahol a magasabb születésszámok mögött évtizedek óta stabil és átgondolt családtámogatási rendszerek állnak. Ezekben az országokban a munka és a magánélet egyensúlya, valamint az apák aktív szerepvállalása kiemelt figyelmet kap.
A nemzetközi összehasonlítás segít abban, hogy lássuk: a probléma globális, de a megoldások lokálisak. Magyarországnak meg kell találnia a saját útját, amely ötvözi az anyagi támogatást a szolgáltatások minőségének javításával és a társadalmi szemléletformálással. A demográfiai előrejelzések szerint az első gyermeket szülő nők átlagéletkora várhatóan tovább fog emelkedni. A jövőbeli trendeket nagyban befolyásolhatja a munkaerőpiac rugalmassága, azonban ehhez szemléletváltásra van szükség a munkaadók részéről.
tags: #magyarorszagon #egy #evben #hany #szules