A védőnői hálózat működése régóta ismert problémákkal küzd Magyarországon. Bár a szolgálat fontos nemzeti intézmény, amely mindenütt jelen van az országban, a végeken is, ahonnan sok más közszolgáltatás már eltűnt, a rendszer működése komoly kihívásokkal néz szembe. A probléma gyökerei a demográfiai változásokban, a finanszírozási nehézségekben és a közelmúltbeli átszervezésekben keresendők.
A Védőnői Rendszer Válsága: Demográfiai és Finanszírozási Okok
A védőnői hálózat működése régóta csak a szavak szintjén idilli: közel húsz éve súlyos válságát éli, mert a gyerekekre épül, és gyerekből a magyar vidék meg a főváros egy részén is olyan kevés van, hogy képtelen eltartani a védőnői szolgálatokat. Országosan a születések száma ugyan nagyjából egy évdekede stagnál (tavaly volt néhány ezres csökkenés), az ország nagy részén azonban olyan kevés gyerek él, hogy a védőnői pálya egész régiókban került válságközelbe. A gyerekes családok az ország bizonyos pontjain koncentrálódnak, másutt kritikusan alacsony a fiatalok aránya. A főváros egyes kerületeire, az agglomerációra, az iparosodott vidéki városokra és körzetükre, valamint néhány üdülőhelyre a fiatal családok erőteljes beáramlása jellemző. Máshonnan meg a kiáramlásuk.
A védőnő elsősorban kisgyerekekkel és várandósokkal dolgozik, a szolgálatokat is főként a gyerekszám alapján finanszírozzák. Ahol nincs gyerek, oda minek védőnő? - kérdezhetnénk. A születésszámnak a kétezres évek közepén történő bezuhanása idején a szolgálat tagjai iskolai védőnői állásokba menekültek, tömegével hoztak létre ilyeneket, de azóta a gyerekek ott is „utánuk fogytak”. Egy-egy területi védőnői körzet ellátásához optimális esetben 250 várandós nő vagy hat évnél fiatalabb gyermek kell. Ha ennél sokkal kisebb a létszám, akkor a körzet nem termeli ki a fenntartásához szükséges összeget (a védőnő bérét és a tanácsadó helyiség rezsijét), ha jelentősen több a gyerek, az után az egészségbiztosító nem fizet.
Az állam valószínűleg nem mérte fel, hogy az önkormányzatok milyen jelentős összeggel egészítették ki a védőnői szolgálatok finanszírozását, egyes helyeken ez a 30 százalékot is elérhette. Nem állítható az sem, hogy egy stabil hálózat kapná meg a védőnői szolgálatokat. A megyei kórházak több évtizede finanszírozási válsággal küzdenek, országosan több tízmilliárdos kifizetetlen számlaállományt görgetnek maguk előtt. A kórházi költségvetésben nincs benne egy több tíz- vagy százmilliós tartalék, amivel kiegészíthetnék a védőnői finanszírozást.
Az Átszervezés Okai és Következményei
Július elsejétől a megyei kórházakhoz kerültek a védőnők, az átszervezés azonban éppen ezekre a kihívásokra nem ad választ, mert annak inkább politikai, mint szakmai okai vannak: az önkormányzatiság kiüresítésének újabb állomásához érkeztünk. A védőnők egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak, önkormányzati dolgozóként is az állam határozta meg a keretrendszert, ami alapján jövedelemhez juthattak. Viszont korábban is előfordult, hogy az államilag meghatározott béremelést vagy pótlékokat a védőnők egy része nem kapta meg. Számos önkormányzat nem tudta, vagy nem akarta ezt megadni. A kormányközeli médiában inkább ezek az esetek kaptak hangsúlyt.
Az ellenkezőjéről több jelzés érkezett, mert főként a nagyvárosokban az önkormányzatok magasabb bérkategóriába sorolták a védőnőket, hogy jobban megfizethessék őket, vagy olyan egyetemi diplomát is elfogadtak a fizetési kategória alapjául, amit a védőnő nem feltétlenül használt a napi munkája során. Az önkormányzatok emellett cafetéria juttatással, ingyenes telefonhasználattal és még számos módon igyekeztek megbecsülni a védőnőket. Az államosításnak nem lehetne indoka, hogy egyes önkormányzatok nem adtak meg törvényben garantált juttatásokat a dolgozóiknak. Az ellenőrzés és a jogszabályok betartatása ugyanis az állam feladata, erre való a főispán és a hivatala.
Valóban több jelzés érkezett arról, hogy a központi régióban az új helyzet elleni tiltakozásként nagyobb számban mondanak fel védőnők. Hasonló jelzést kaptunk a 11. kerületből és Csömörről is. Utóbbi helyen három praktizáló védőnő közül kettő jelezte a távozását.
A Védőnői Szolgálat Jelentősége és Munkája
A védőnői szolgálat fontos nemzeti intézmény. Mindenütt jelen van az országban, a végeken is, ahonnan a legtöbb közszolgáltatás, az iskola, az óvoda, a gyerekorvos vagy a háziorvos már eltűnt. A védőnők nemcsak a városok elit kerületeiben segítenek, ahol babajógás kismamákkal herbatea mellett beszélik meg a magzat fejlődésének következő lépcsőjét. A szolgálat ott is tanácsokat ad, ahol a házban sárpadlós szoba van, amin a baba még hat testvérével és a szüleivel osztozik.
A védőnők rendkívül széleskörű feladatokat látnak el a település egészségügyi rendszerében, mellyel hozzájárulnak a felelős családtervezéshez, az anyák, illetve gyermekeik védelméhez, emellett lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében is szerepet vállalnak. A védőnők feladataival az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet foglakozik, mely szerint a legfontosabb védőnői feladatok a következők: család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás; a 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése.
A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint: Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb. Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése. Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.
Területi védőnők - feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása. Iskolai védőnők - feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése. Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők - feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés. Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők - feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.
A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi: testsúly, testmagasság mérése; vérnyomás és pulzus mérése; haskörtérfogat mérése; magzati szívműködés vizsgálata; vizeletvizsgálat; alsó végtag megfigyelése és vizsgálata; általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órán belül (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is). A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.
A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával: megméri a kisbaba súlyát és hosszát; bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is; megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket; ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának; a gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet. Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.
Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.
A Védőnői Szolgálat Története és Fejlődése
1915-ben Stefánia belga főhercegnő javaslatára jött létre az Országos Stefánia Szövetség, majd az utódszervezete, a Védőnői Szövetség. Megalakulásának célja a kor népegészségügyi problémáinak - magas csecsemőhalandóság, anyák halálozásának magas száma, súlyos járványügyi helyzet (pl. tbc) - megoldása volt. A védőnői hálózat fő célkitűzése az általuk gondozott családok - különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok - egészségének védelme, fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással. Elévülhetetlen érdemeket szereztek pl. a védőoltási rendszer kidolgozásban és megvalósításában is.
A magyar védőnői szolgálat különleges ellátási forma, a világban sehol nem találunk hasonlót. A védőnői rendszer uniós szinten nem szabályozott. A tagállamokban is létezik a magyar védőnői hálózathoz hasonló feladatokat ellátó rendszer, de nincsen ilyen átfogó jellegű, a születéstől 18 éves korig tartó, az édesanya és gyermekét érintő összehangolt egészségügyi ellátás. Magyarországon a védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek - védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet -, az unióban a végzettséget tekintve sincs egységes szabályozás.
Vonatkozó jogszabály: 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról 49/2004 ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról.
2013-ban Bábiné Szottfried Gabriella, aki jelenleg az OKFŐ népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese, miniszteri biztosként járta be az országot, és összeállított egy probléma- és megoldástérképet a védőnők helyzetének rendezésére. Bár akkor ennek nem lett következménye, a kormány 2017-ben ismét napirendre tűzte a szolgálatok államosítását, akkor ugyanis több száz védőnő egyénenként írt levelet a döntéshozóknak, köztük minisztereknek, államtitkároknak és hivatalvezetőknek. A védőnőktől induló kezdeményezések fő mozgatórugója a bérrendezés volt, de egységes szakmai felügyelet és feltételrendszer kialakítását is szorgalmazták az érintettek. Miután a védőnőket 2019 nyarán besorolták a 2017-ben elfogadott szakdolgozói bértábla hatálya alá, már jóval kevesebb szó esett a sokáig Nemzeti Védőnői Szolgálatként emlegetett egységes rendszer kialakításáról. Mindez 2022. december végén valósult meg az egységes védőnői szolgálat kialakításának első lépéseként - tájékoztatta a MedicalOnline-t az OKFŐ.
A Védőnői Hálózat Jelenlegi Állapota és Kilátásai
A statisztikák szerint tízezer lakosra átlagosan 5,2 védőnő jut hazánkban, ám az egyes vármegyék között jelentős különbségek tapasztalhatók. Pest vármegyében a legrosszabb a helyzet: itt közel kétezer emberre jut egy védőnő. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye kiemelkedik a statisztikákból: itt az egy védőnőre jutó lakosok száma jóval kedvezőbb, és meghaladja az országos átlagot is.
Július első napjaiban 690 szolgáltatói hely volt betöltetlen, ami arra utal, hogy felbomlani látszik az a korábbi bizalmi viszony, amit a védőnő évtizedek alatt épített ki azzal, hogy egy-egy település vagy körzet minden lakójával kapcsolata volt. Fontos tudni, ha egy hely betöltetlennek minősül, attól még dolgozik ott védőnő. Hiány van tehát védőnőből, de azért ez sok helyen látszathiány, az állások egy részét nem is akarják betölteni, mert a körzetek nem tartják el magukat.
A felmérés és annak elemzése kitér arra is, hogy a védőnő szakmát is sújtja a szakemberhiány. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadó védőnők 18,5 százaléka helyettesít. Ez azért fontos szám, mert a NEAK a korábban lapunk érdeklődésére azt közölte "a betöltetlen körzetek nem maradnak ellátás nélkül. Az összes betöltetlen körzet tekintetében megoldott a helyettesítés és biztosított az ellátás." A helyettesített körzet hivatalosan pedig nem számít betöltetlennek, így nincs róla hivatalos adat, mekkora lehet a szakemberhiány a védőnők körében a körzetek szempontjából. Ez a 18,5 százalék, amely a felmérésből kiderült, igen magas arány.
A Pénzcentrum nemrég vizsgálta, hogy a védőnői körzetek számának és betöltetlenségének alakulását. Elemzésünkből kiderült, hogy 9945 védőnői körzetből 2024 februárjában 682 volt betöltetlen (6,86%). Tavaly még 700 betöltetlen körzet volt betöltetlen, bár akkor még 10011 körzet volt a nyilvántartásban (7%). Így bár a betöltetlen körzetek száma csökkent 2,6 százalékkal, közben megszűnt 66 körzet - feltehetően olyanok, melyek betöltetlenek voltak.
Szalainé P. Boglárka a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője korábban erről azt nyilatkozta, hogy 277 területi és további 50 iskolai védőnői állás betöltetlen, mely önmagában 714 feladatellátási helyet érint. „A csaknem 5000 védőnői körzetből nagyjából 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő. Az üres állások mellett ugyanis a gyesen és tartósan távol lévők feladatait is a szomszédos körzetből érkező kollégák látják el” - magyarázta a szakember, aki szerint a nagy számú helyettesítés önmagában is nehéz helyzetet teremt, hiszen egy-egy körzetben 200, de akár 350 gondozott - gyermek, várandós - is lehet. Erre terhelődik rá a helyettesített körzet összes feladata. A szakértő szerint az osztott figyelem nemcsak a helyettesített, hanem a védőnő saját körzetét is hátrányosan érinti. Számításaik szerint 2500-3000 feladatellátási helyen nem jut a gondozottakra megfelelő mennyiségű idő és figyelem, vagyis az ellátottak 25-30 százalékának sérül az egyenlő ellátáshoz való joga. Ez pedig még csak a szakemberhiány, amely nem most kezdődött, már jó ideje fennáll. A felmérés pedig arra mutat rá, hogy a Védőnői Szolgálat átalakítása óta sokat romlottak a munkakörülmények, a dolgozók helyzete, és a válaszadók negyede a pályaelhagyáson gondolkodik. Ez pedig csak súlyosbíthatja a szakemberhiányt.
Kétségtelen, hogy a védőnői szolgálat nagy része súlyos gyerektelenségi válsággal küzd, és a következő években a hálózat a mai formában már nem működtethető, amikor a népességcsökkenés a vidéki Magyarország nagy részén a mainál még sokkal drasztikusabb méreteket ölt. A szolgálatokat erre kellene felkészíteni, professzionálisabban szervezett, gépkocsikkal, informatikai eszközökkel segíteni a munkájukat, jutalmazva a helyi összefogásokat. Valószínűleg éppen ezt nem lehet, mert a célkitűzés az, hogy politikai okokból újabb feladatokat szedjenek el az önkormányzatoktól, és ezzel kiüresítsék a működésüket. Az oktatás, a szociális ügyek után most az alapellátás került sorra.
Profizmus az egészségügyi környezetben
tags: #vedonoi #helyzet #magyarorszagon