A védőnői szolgálat kötelező helyettesítése és a rendszer átalakítása

A védőnői szolgálat évtizedek óta kulcsfontosságú szerepet játszik Magyarországon a családok, várandósok, csecsemők és gyermekek egészségének megőrzésében. A védőnők munkájuk során felelős családtervezéshez, anya- és gyermekvédelemhez, valamint célzott szűrővizsgálatok szervezéséhez járulnak hozzá. Azonban a szolgálat működését és a védőnők foglalkoztatását érintő változások, különösen a kötelező helyettesítés és a munkáltatói jogok átszervezése, számos kérdést és bizonytalanságot vetnek fel.

A védőnői helyettesítés rendszere

A védőnői szolgálat munkatársai tartósan helyettesítenek, mivel több álláshely betöltetlen. A főállásuk mellett megbízással látják el ezt a feladatot.

A helyettesített személy távolléte idejére határozott időre létesített közalkalmazotti jogviszony útján vagy belső helyettesítési rendszerrel lehet ellátni a feladatokat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy amennyiben a többi védőnő munkaidején belül el tudja látni a másik védőnő feladatát is, akkor ilyen módon is megoldható a helyettesítés. Ez a módszer azonban rendszerint csak eseti, rövidebb idejű távollétek esetén működik. Amennyiben pedig a többi védőnő munkaidején belül nem oldható meg a helyettesítés, a helyettesítésre fordított idő rendkívüli munkavégzésként jelenik meg.

A védőnői rendszer átalakítása: 2023. július 1.

Az egészségügyi átalakítások a védőnőket is utolérik, mivel 2023. július 1-jén lép életbe az a törvénymódosítás, amelynek értelmében a védőnők feletti munkáltatói jogokat többé nem az önkormányzatok fogják gyakorolni, hanem a védőnők ezentúl a megyei irányító kórház alkalmazottai lesznek.

A törvénymódosítást megelőzően a védőnők feletti munkáltatói jogokat az önkormányzatok gyakorolták. A védőnői rendszer tehát eddig sokkal nagyobb teret biztosított a települések számára, hogy különböző juttatásokkal odacsábítsák a rátermett és tettre kész védőnőket. Ilyen juttatás lehetett a szolgálati lakás vagy gépjármű biztosítása.

A hivatalos kormányzati célkitűzés az egységes védőnői szolgálat megteremtése, az egységes szakmai színvonalú ellátás, illetve az önkormányzatok tehermentesítése.

Az új munkáltatói és szakmai felügyeleti struktúra

• A védőnők a jövőben a megyei irányító kórház alkalmazottjai lesznek, mely újabb lépés egy központosított rendszer kiépítése felé.
• A hatósági felügyeletet a Nemzeti Népegészségügyi Központ látja majd el.
• A szakmai irányítást pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság látja majd el.

A magyar védőnői rendszerben az eddigi 2600 munkáltatóhoz képest a jövőben így mindössze 23 lesz. Az iskolai védőnők (mintegy 890 fő) 2024. január 1-jétől kerülnek át a megyei intézményekhez.

A változások kihívásai és aggályai

Számos önkormányzat, továbbá sok védőnő azonban nem fogadja kitörő lelkesedéssel a módosításokat. Emiatt hatalmas a bizonytalanság abban, hogy a gyakorlatban ez milyen hatással lesz többezer védőnő munkájára.

Aggályok az önkormányzatok és a védőnők részéről

• A törvénymódosítás bírálói szerint aggályos a jogalkotó lépése, mivel az önkormányzatok, főleg a kisebb települési önkormányzatok az elmúlt években sokat dolgoztak és tettek azért, hogy a településükön legyen védőnői szolgálat.
• A központosítással megnehezül a védőnő azon feladata, hogy a helyi problémákra helyi forrásokkal, helyi támogatottsággal tudjon reagálni.
• A védőnőket már a tavalyi év elején rosszul érintette, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) önkormányzatokhoz szétküldött tájékoztató levele alapján elvesztettek három bérkiegészítést a béremeléssel egy időben.
• Az önkormányzati juttatások elvesztését is reális veszélynek tartja Szalainé Pintér Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnőkkel foglalkozó koordinátora, aki tud olyan védőnőről, aki eddig szolgálati lakásban lakott, és akinek már mondták is, hogy erre a jövőben nem lesz lehetőség. A juttatások összértéke egyes esetekben akár a havi 100-120 ezer forintot is elérheti - és attól tartanak, hogy most ez el fog tűnni.

A kormányzati álláspont és ígéretek

• Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által 2022. novemberben benyújtott, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban az szerepelt, hogy biztosítani fogják a szereplőknek a kellő felkészülési időt.
• A jogszabály nem vonja el teljes mértékben az önkormányzatok jogköreit. A törvénymódosítás szövegében ezen kívül az is benne van, hogy „az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja”.
• A törvénymódosítás indoklásában az is szerepet kapott, hogy mivel lakosságközeli ellátásról van szó, a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen.
• A jogszabályszövegből kitűnik továbbá, hogy a védőnők munka közben a megszokott önkormányzati helyiségekben maradnak.
• Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilatkozata szerint a 2023. július 1-jétől integrált védőnők az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti bértáblázat alapján kapják majd az alapbérüket, a pótlékrendszer változtatása nélkül.
• A béren kívüli juttatások tekintetében az adott intézmény által nyújtott juttatásokat kaphatja a védőnő. A jogszabályi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat támogassa a védőnőt.
• Az illetékes Országos Kórházi Főigazgatóság szerint a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant továbbra is az önkormányzat biztosítja, azonban a szakmai minimumfeltételeket a szolgáltatónak és a munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, amely ez esetben a vármegyei irányító kórház.

A védőnői bérek rendezése

A védőnői bérek rendezése régóta húzódó probléma volt, melynek orvoslása kiemelt figyelmet kapott az elmúlt években.

A sajtótájékoztatón Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnői Tagozatának vezetője emlékeztetett, kollégái 2005 óta nem részesültek béremelésben, azonban a kormány már 2010-ben érzékelte, hogy nagyobb megbecsülést kell biztosítani a diplomás alapellátóként tevékenykedő védőnőknek.

• Első ízben 2012-ben érkezett pontfinanszírozási többlet a védőnői szolgálatokat fenntartó intézmények, önkormányzatok számlájára.
• 2016-ban a védőnői fizetések emelésére 2 milliárd forintot szántak, amelyből bruttó 30-35 ezer forintos többletet kellett biztosítani a védőnői fizetésekhez.
• Legutóbb 2017 novemberében kaptak bruttó 33 ezer forintos bérkiegészítést a szolgálatok, amely most beépül az alapilletménybe - amely ezt követően a bértáblának megfelelő ütemben emelkedik -, az egyéb bérkiegészítések pedig továbbra is járnak.
• A bértábla július 1-jével történt módosulása 3935 védőnőt érint, azokat, akik állami, önkormányzati, vagy egyházi szervezet fenntartásában álló szolgálatnál területi-, iskolavédőnői feladatokat látnak el.
• Horváth Ildikó, az alapellátásért felelős államtitkár szerint a védőnők 2022 januárjában két és félszer annyit fognak keresni, mint a tavalyi alapilletményük.

A bérrendezés kulcskérdései

2017-ben a kormányzat megbízásából országos konzultációt folytattunk, amelynek kardinális kérdése volt a bérrendezés, azon belül is az egészségügyi szakdolgozói bértábla alkalmazása a védőnőkre. Arról azonban nem tett említést, hogy ugyancsak a bérrendezés volt a legfontosabb kérdés a 2013-as országjárása során is, amelyet a védőnői hálózat átalakításának miniszteri biztosaként bonyolított le. A hat évvel ezelőtti országjárás előzménye az volt, hogy a védőnők mindössze tíz nap alatt 1700 aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy egységes állami fenntartó alá tartozhassanak. Ekkor merült fel a Nemzeti Védőnői Szolgálat (NVSZ) életre hívásának ötlete.

Konzultáció folyik az NVSZ-ről, mérlegelés alatt állnak az érvek, hogy meg lehet-e oldani más formában is a kérdést. A védőnői társadalom egyébként - a bértábla mellett - az egységes szakmai irányítás és felügyelet miatt is szorgalmazta az NVSZ felállítását.

tags: #vedonoi #helyettesites #kotelezo