A védőoltások jelentősége és gyakorlati tudnivalók

A védőoltások napjaink egyik legfontosabb egészségügyi beavatkozásai közé tartoznak, amelyek világszerte több mint 154 millió életet mentettek meg az elmúlt 50 évben. Ez percenként 6 életet jelent, minden egyes nap, öt évvetizeden keresztül. Az oltások a csecsemők túlélési esélyeinek javulásához 40%-ban járultak hozzá, és ma több gyermek éri meg az első születésnapját, mint az emberiség történetében bármikor.

A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok és a baktériumok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. A járványok terjedése tömeges oltással és megfelelő óvintézkedésekkel lassítható vagy megelőzhető. A védőoltás lényege, hogy a szervezetben immunválaszt vált ki a kórokozó ellen, és ezzel alakítja ki a védettséget. A vakcinák által kialakult immunitással, ha valaki el is kapja a fertőzést, a betegség könnyebben leküzdhető, kevésbé súlyos lefolyású.

Hogyan működnek a védőoltások?

A vakcinák elősegítik, hogy az immunrendszer ellenanyagokat (antitesteket) és a kórokozó ellen ható fehérvérsejteket termeljen. A különböző vakcinákban az a közös pont, hogy a kórokozót alkotó egy vagy több fehérje, illetve szénhidrát (vagy azok részlete) indítja be a szervezet védekezőmechanizmusát. A különböző vakcinatípusok eltérő módon vezethetnek az immunválasz aktivációjához. Az oltóanyagok megbetegedést nem okozhatnak, és védelmet nyújtanak a szövődményekkel járó, illetve súlyos lefolyású, halállal végződő betegség kialakulása ellen.

Gyakorlati teendők a védőoltás előtt

Az oltás előtt, ha lehet, gondolja végig, hogy van-e olyan krónikus betegsége, amiről az oltóorvosnak mindenképpen tudnia kell; a közelmúltban volt-e bármilyen súlyos betegsége (különösen az elmúlt 3 hónapban); az elmúlt 2 hétben volt-e, vagy jelenleg van-e olyan akut megbetegedése, ami lázas vagy heveny panaszokkal jár(t). Ha igen, akkor ezekről, kérjük, mindenképpen tájékoztassa az oltóorvost!

Ha nem háziorvosa adja be az oltást, úgy érdemes lehet összeírnia, hogy milyen gyógyszereket szed. Amennyiben a közelmúltban immunrendszert gyengítő kezelésben részesült (pl. nagy dózisú kortikoszteroidot, immunszuppresszív gyógyszert vagy daganatellenes készítményt szed/szedett/kapott), az erre vonatkozó dokumentációját is vigye el az oltásra magával. Vigye magával személyazonosító iratait (személyigazolvány vagy jogosítvány, lakcímkártya) és TAJ kártyáját!

A védőoltás napján az oltás előtt - a szokásos napi ritmusának megfelelően - fogyasszon megfelelő mennyiségű ételt és italt. Az oltás helyszínére lehetőleg olyan öltözékben érkezzen, amiben könnyen szabaddá tudja tenni a felkarját (praktikus megoldás lehet a rövid ujjú póló és a réteges öltözködés).

Oltás utáni tudnivalók

A szervezet reakciója a kórokozóra, ahogy az oltásra is, egyénenként változó lehet. Az oltás utáni napokra ne tervezzen különösen megerőltető tevékenységeket, lehetőleg pihenjen.

Közvetlenül az oltás után, az oltás helyszínén 15-30 percig megfigyelés alatt tartják majd, ezen időszak elteltével súlyos allergiás reakció (anafilaxia) kialakulásának esélye minimális. A beadást követően (a vakcinát a kar deltaizmába adják) rövid időn belül helyi reakció előfordulhat: bőrpír, duzzanat, izomfájdalom - emiatt nem javasolt az oltást követő napokban a megerőltető fizikai tevékenység.

Az oltás utáni napokban jelentkezhetnek enyhe tünetek. Ezek miatt viszont nem kell aggódni, mert jelentkezésük természetes: a szervezet immunválaszát jelzik. Az esetleges átmeneti tünetek enyhítésére (pl. paracetamol-, ibuprofen-, metamizoltartalmú) fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer alkalmazható.

Az oltások típusai és a nemzeti programok

A Nemzeti Védőoltási Programok az EU/EGT országokban adott életkorokban és adott lakosságcsoportok számára ajánlják a védőoltásokat. Javaslatokat tesznek a krónikus betegségekben szenvedő emberek számára is. Egyes védőoltásokat nem a rutin védőoltási programok keretein belül ajánlanak, hanem bizonyos lakosságcsoportokat céloznak meg. Például védőoltásra lehet szükségük az olyan területekre utazó embereknek, ahol bizonyos fertőző betegségek széleskörben előfordulnak, például a sárgaláz vagy a tífusz.

DTPa+IPV+Hib oltás

Az oltás helyén mérsékelt duzzanat és bőrpír alakulhat ki a DTPa+IPV+Hib elleni oltás után.

Diftéria

A diftéria, más néven torokgyík, súlyos fertőző betegség, amelyet egy baktérium okoz. A diftéria torokfájással, lázzal, rossz közérzettel, rekedtséggel jár. A garatban, a gégén, a mandulákon, az orrban vaskos, szürke lepedéket képez, amely fulladást okozhat.

Tetanusz

A tetanusz, más néven merevgörcs, egy súlyos, baktérium okozta betegség. A baktérium az emberi szervezetbe sérüléseken keresztül jut be, emberről-emberre nem terjed. A tetanusz első tünete általában a szájzár, majd ezt követi a nyak és az arcizmok görcse, aminek hatására torz mosolyban rögzül az arc. Izommerevség alakul ki, amelyhez rohamokban jelentkező a gerincre és a végtagokra is kiterjedő izomgörcsök társulnak. Ezek csonttörést és akár a gerincoszlop törését is okozhatják.

Szamárköhögés

A szamárköhögés egy baktérium okozta heveny fertőző betegség. A hurutos betegség kezdetén orrfolyás, hőemelkedés, kötőhártya gyulladás jelentkezhet. A kezdeti tüneteket több hetes száraz köhögés követheti. A kínzó, belégzést kísérő köhögésnek jellegzetes hangja van, innen ered a szamárköhögés elnevezés.

Járványos gyermekbénulás

A járványos gyermekbénulás egy heveny fertőző betegség, amelyet a poliovírus okoz. A legtöbb esetben a betegség tünetmentes. A tünetes betegség rövid ideig tartó lázzal, felső légúti illetve hasmenéses tünetekkel kezdődik. Az esetek 5%-ban néhány napos láztalan időszak után kialakulnak az idegrendszeri tünetek: fej-, nyak-, gerincfájdalom a végtagok fájdalmával, érzészavarával, bénulással. A tünetek pár nappal az általános, bevezető panaszok után jelentkeznek és 8-10 napig tartanak.

Haemophilus influenzae b (Hib)

A Haemophilus influenzae baktérium „b” típusa (Hib) agyhártyagyulladást, a légúti nyálkahártya és a gégefedő nyálkahártyájának gyulladását okozza. Csecsemőkorban egyetlen tünete a bágyadtság, táplálhatatlanság lehet, vagy láztalan állapot mellett jelentkező szapora szívverés, sápadt bőrszín is jelezheti a betegséget.

Koronavírus elleni vakcina

A koronavírus vakcina elősegíti, hogy az immunrendszer (a szervezet természetes védelme) antitesteket és a vírus ellen ható vérsejteket termeljen, így nyújtson védelmet a COVID-19 ellen. A védőoltással kapcsolatban további információkat olvashat a www.nnk.gov.hu; a www.vakcinainfo.gov.hu; és a www.koronavirus.gov.hu honlapokon. A védőoltások nem okozhatnak Önnek COVID-19-betegséget.

A koronavírus elleni védettség kialakulásához általában két oltásra van szükség, vakcinát 21 illetve 28 napos különbséggel szükséges beadni. A 2. dózis néhány napos (1-4 nap) türelmi időn belüli beadása érvényesnek tekinthető. Ha az első adag beadása óta több mint 21/28 nap telt el, a második oltást a lehető leghamarabb kell beadni (de nem kell megismételni az adagokat). Az oltottak védelme csak a vakcina második adagját követően alakul ki, várhatóan 1-2 héten belül. Az oltóanyagokat nem lehet felcserélni, az első és a második oltást ugyanazon oltóanyaggal kell elvégezni.

Mint minden vakcinánál, a COVID-19 megbetegedés ellen végzett vakcináció esetében is előfordulhat, hogy az nem véd meg minden beoltott személyt.

Ellenjavallatok a koronavírus elleni oltásnál

• Akut lázas betegség
• Várandósság
• A beadandó vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció
• Az anamnézisben súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel (pl. penicillin) vagy védőoltással kapcsolatos anafilaxiás reakció
• A 18 év alatti életkor

Várandósság alatt az oltás nem ajánlott. Fontos, hogy a fogamzásképes nők a második oltás után legalább 2 hónapig kerüljék a terhességet. Szoptatás esetén nem ismert, hogy a vakcina kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Akik a kockázati csoportba tartoznak és a magyarországi oltási stratégia szerint oltásuk indokolt, amennyiben kérik a védőoltást, a szoptatás ideje alatt is megkaphatják.

Azon személyek, akiknek kórtörténetében bármely oltóanyaggal, gyógyszerrel azonnali anafilaxiás reakció szerepel, nem kaphatják meg a védőoltást. A vakcina második adagját nem szabad beadni azoknak sem, akik anafilaxiás reakciót mutattak az első oltás alkalmazása során. Az oltás után 30 percen át az oltóponton kell maradni, az esetleges súlyos, allergiás reakció azonnali észlelése miatt.

Azon személyek is olthatók a vakcinával, akik kórtörténetében 3 hónapon túli igazolt COVID-19 fertőzés szerepel. Az oltás előtt nem szükséges sem antigén gyorsteszt vagy PCR vizsgálat, sem pedig szerológiai vizsgálat akut vagy korábbi fertőzés kimutatására.

Az oltás krónikus betegséggel rendelkező személyeknek adható, akiknél nem áll fenn az oltásra vonatkozó kontraindikáció. A HIV-fertőzés vagy más okból immunhiányos állapotban lévő, vagy immunszuppresszív kezelés alatt álló személyek fokozottan veszélyeztetettek lehetnek a súlyos COVID-19 megbetegedés kialakulásában. Jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok a vakcinák biztonságosságának és hatékonyságának megállapításához ezekben a csoportokban. Ezen betegek kaphatnak COVID-19 vakcinát, ha más ellenjavallat nincs, ugyanakkor fennáll a csökkent immunválasz lehetősége az oltás után.

Mellékhatások és óvintézkedések

A védőoltás beadása után oltási reakciók fordulhatnak elő. Ezek közül a leggyakoribbak: fájdalom a beadás helyén, fejfájás, hidegrázás, fáradtság, izomfájdalom, láz, injekció beadási helyén jelentkező duzzanat. Nagyon ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók (hónalji nyirokcsomó duzzanata, érzékenysége), rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén. Ezek általában enyhék vagy közepesen súlyosak és a vakcina beadása után pár napon belül elmúlnak.

Szorongással kapcsolatos reakciók: a vakcina beadásával összefüggésben szorongással kapcsolatos reakciók, köztük ájulás, hiperventilláció vagy stresszel kapcsolatos reakciók fordulhatnak elő a tűszúrásra adott pszichogén válaszként. Fontos óvintézkedéseket alkalmazni az ájulás miatti sérülések elkerülése érdekében.

Thrombocytopenia és koagulációs zavar: Mint minden intramuscularis injekciónál, a vakcina beadása során körültekintéssel kell eljárni a véralvadás-gátló terápiát kapó vagy thrombocytopeniás, illetve véralvadási zavarban (például hemofíliában) szenvedő egyéneknél, mivel náluk vérzés vagy véraláfutás fordulhat elő az intramuscularis alkalmazást követően.

Felcserélhetőség, más vakcinákkal együttadás: Jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok a COVID-19 elleni oltóanyagok felcserélhetőségre vonatkozóan. Az oltási sorozatot, ugyanazon vakcinával kell befejezni. A COVID-19 vakcinák más fertőzés/betegség elleni oltóanyaggal történő egyidejű alkalmazására nem állnak rendelkezésre adatok. Emiatt más vakcinával egyidejűleg nem adható be, legalább 2 hetes időközzel adható be bármely más védőoltás. Ha bármelyik COVID-19 elleni vakcinát véletlenül beadják egy másik oltást követő 4 héten belül, akkor az oltásokat nem kell megismételni egyik vakcina esetében sem.

Az oltás nem jelent 100%-os védelmet a megfertőződéssel szemben, ezért tünetmentes oltott személy esetében sem lehetetlen, hogy hordozza a fertőzést. A higiénés szabályok betartása továbbra is elengedhetetlen a vírus terjedésének megfékezése céljából!

Emlékeztető oltások

Sok oltóanyag esetében az alapimmunizáció több dózisból áll. Bizonyos betegségeknél a védettség idővel csökkenhet, ezért emlékeztető oltás javasolt.

A magyarországi oltási rend

Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében az életkorhoz kötött kötelező védőoltások tekintetében meghatározott oltási rend van érvényben, amely oltások nem választhatóak, ezen oltások kötelező erővel bírnak.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 80. §-a és a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet (továbbiakban: NM rendelet) 5. §-a határozza meg a kötelező védőoltásokat. A rendelet előírása alapján a védőoltásokhoz szükséges oltóanyagokat az NNGYK közbeszerzés útján szerzi be, és a kormányhivatalok, kerülti/járási hivatalok segítségével eljuttatja az oltóorvosokhoz.

Gyermekközösségbe, továbbá alsó- és középfokú oktatási intézménybe csak az előírt oltásokkal rendelkező gyermekek vehetők fel. Azok a gyermekek, akiknél bármelyik kötelezően előírt védőoltás elmaradt, az elmaradt védőoltást a legrövidebb időn belül pótolni kell. Az orvosok kötelesek az életkor szerint esedékessé vált oltások megtörténtét ellenőrizni.

Az NM rendelet alapján a folyamatos oltási rendszerben történő életkorhoz kötött kötelező védőoltások esetében a területi védőnő, iskolai kampányoltások esetében az iskolavédőnő értesíti a törvényes képviselőket és tájékoztatást ad a védőoltásról, a védőoltással megelőzhető betegségről. A védőnő a tájékoztatóban a védőoltáshoz alkalmazott oltóanyag kereskedelmi nevét is feltünteti.

Az oltási naptár Magyarországon

A kötelező védőoltások sorozata 2 hónapos korban folytatódik. Ekkor torokgyík (D), szamárköhögés (P), tetanusz (T), járványos gyermekbénulás (IPV), és a Haemophilus influenzae b kórokozó (Hib) ellen kap védőoltást a gyermek. A pneumococcus baktériumok csecsemőkben és kisdedekben agyhártyagyulladást, szepszist, súlyos tüdőgyulladást és gennyes középfülgyulladást okozhatnak.

15 hónapos korban mumpsz (M), kanyaró (M) és rózsahimlő (R) elleni oltás következik.

A gennyes agyhártyagyulladást - főleg - a meningococcus baktériumok okozzák. Több típusuk van: C, B, A, W, Y. Ezek közül a C és a B csoportú a leggyakoribb. Már 6 hetes kortól el lehet kezdeni az oltási sorozatot, mely 2+1 oltásból áll 1 éves kor alatt. A meningococcus C elleni védőoltás térítésmentes.

A rotavírus elleni is van megiható oltóanyag. Ez olyan kórokozó, mely erőteljes hasmenést, hányást, kórházi kezelést szükségessé tevő kiszáradást okozhat. 6 hetes kortól 6 hónapos korral bezárólag adható, oltóanyagtól függően 2 ill. A varicella/ bárányhimlő elleni oltás 2020-tól épült be az oltási naptárba, azaz térítésmentes. A 2 évesnél idősebbeknek azonban térítés ellenében választható oltás.

A szakemberek folyamatosan figyelik a különböző forrásból származó információkat, hogy van-e bármi jele annak, hogy egy oltóanyag súlyos nemkívánatos eseményt okozhat. A legtöbb oltási mellékhatás általában enyhe és átmeneti, például fájdalom az oltás helyén vagy hőemelkedés, láz. A jogszabályok előírják, hogy minden oltás utáni nemkívánatos eseményt - beleértve az oltási reakciókat, mellékhatásokat - az oltóorvosnak haladéktalanul jelenteni kell a kerületi/járási hivatalnak és a NNGYK-nak. Az oltást követő nemkívánatos eseményekre vonatkozó szabályozást az NM rendelet írja elő.

A Kúria BH2020.147 döntése alapján az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat nem lehet visszautasítani, legfeljebb egyedi átmeneti halasztásra vagy végleges mentesítésre van lehetőség. Az állam alkotmányos kötelessége, hogy kizárólag olyan betegségek megelőzésére írjon elő oltási kötelezettséget, amelyek esetében az feltétlenül indokolt. Az Alkotmánybíróság 3080/2019. (IV.17.) AB határozata rögzítette, hogy az életkorhoz kötött védőoltások alkalmasak és szükséges eszközök a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosításához, valamint az egész társadalom fertőző betegségekkel szembeni védelméhez.

tags: #vedono #vedooltas #menete