A munkahelyeken időről-időre megtörténik, hogy valamelyik munkavállaló hosszabb vagy rövidebb időre kiesik a munkából. A kiesett dolgozó munkájára rendszerint ilyenkor is szükség lenne, ezért a munkáltatónak meg kell oldania a helyettesítést. A helyettesítés fogalma és a kapcsolódó díjazás kérdésköre az egészségügyi szférában különösen összetett, számos jogszabály és belső utasítás szabályozza.
A helyettesítés általános szabályai
A Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó intézményekben a helyettesítés az átmenetileg ellátatlan feladatoknak az intézet saját dolgozójával történő elláttatása. A helyettesítésre az intézet valamennyi dolgozója kötelezhető, és azt előzetesen írásban kell elrendelni, meghatározva az ellátandó feladatot, munkakört, a helyettesítés körét, az előrelátható időtartamot és a díjazást. Az intézet vezetője az illetékes szakszervezeti szervvel egyetértésben, a jogszabályok és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok figyelembevételével határozza meg a helyettesítés feltételeit. A helyettesítés díjazását a jóváhagyott éves béralap-előirányzat terhére kell kifizetni, és az intézet a béralapot helyettesítési díj kifizetése címén sem lépheti túl.
Helyettesítési díjak az egészségügyi szolgálati jogviszonyban (Eszjtv.)
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) és a végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet számos rendelkezést tartalmaz a helyettesítési díjakkal kapcsolatban. Az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál az illetményen felüli díjazásokat és vezetői juttatásokat az 1/2021. (XII. 29.) OKFŐ utasítás szabályozza.
Munkán belüli és munkaidőn túli helyettesítés
A munkaidőn belüli helyettesítésért helyettesítési díj akkor jár, ha a helyettes jelentős többletmunkát végez. Ennek időtartama általában meghaladja a 7 napot (szakdolgozók, fizikai dolgozók esetében) vagy a 30 napot (egyéb dolgozók esetében). A helyettesítési díj mértéke a helyettesítést ellátó dolgozó főállású személyi alapbérének 10-50%-a lehet, több helyettes esetében pedig személyenként 10-25%-a, de az együttes összeg nem haladhatja meg a helyettesített állás béralapjának 50%-át (vagy kivételes esetben 75%-át).
Munkaidőn túli helyettesítés esetén a helyettesített munkakör személyi alapbérének óraarányos részét kell kifizetni, vagy túlmunkadíjat kell megállapítani. Rendkívül indokolt esetben a dolgozó főállású havi munkaidejének 50%-áig is elrendelhető munkaidőn túli helyettesítés. Munkaidőn túli helyettesítés esetén munkahelyi pótlék nem állapítható meg, veszélyességi vagy sugárártalmi pótlék pedig csak akkor, ha a pótlék folyósításának feltételei megvalósulnak.
Eltérő rendelkezések körzeti egészségügyi szolgálatok dolgozóira
A körzeti orvosokat, üzemi-körzeti orvosokat és körzeti gyermekgyógyászokat legfeljebb egy másik körzet ellátására kötelezhetik. Az ilyen helyettesítésért a főállású személyi alapbérük 50%-át, valamint a helyettesített körzetre megállapított fuvarátalánydíj 100%-át kell kifizetni. Emellett megilleti őket a helyettesített körzet után járó készenléti díj 50%-a is. A körzeti orvosokat munkaidőn túl is kötelezhetik helyettesítésre, átlagban napi három órát meg nem haladóan.
A körzeti ápolónőket, területi munkát végző védőnőket, illetve házi szociális gondozónőket legfeljebb egy másik hasonló álláshely helyettesítésére kötelezhetik. Díjazásuk megegyezik a körzeti orvosokéval, azzal az eltéréssel, hogy esetükben nem jár fuvarátalánydíj.
Kirendelés és egyéb juttatások
Ha az orvost vagy szakdolgozót munkakörének ellátása helyett más munkáltatóhoz rendelik ki, akkor a dolgozóval írásban kell közölni a kirendelés feltételeit. A kirendelés megkezdése előtt a kirendelő intézetnek és a kirendelés helye szerinti munkáltatónak kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást a dolgozó átlagkeresetéről, munkabéréről és egyéb juttatásairól. A kirendelés alatt álló dolgozó illetményén felül kirendelési díj illeti meg, melynek mértéke az illetményének 10%-a.
Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személyeknek ügyeleti alapdíjon felül, az ügyeleti feladatok progresszivitási szintjére és szakmai különbözőségére tekintettel további díjazás állapítható meg. A heti pihenőnapon vagy ünnepnapon végzett ügyelet esetén az ügyeleti díj 20%-kal emelkedik. A készenlét ellátásáért készenléti díj jár, melynek mértéke a készenlét minden órájára a 7.1-8.2. pontban meghatározott díj.
Műszakpótlék és sürgősségi betegellátási pótlék
A műszakpótlék az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személyeket illeti meg. A fekvőbeteg szakellátást végző egészségügyi szolgáltatónál 22-06 óra közötti munkavégzésre 15% illetménykiegészítés jár. Több műszakos munkaidő-beosztásban 14-22 óra között 15%, 22-06 óra között 30% illetménykiegészítés jár. Megszakítás nélkül működő szolgáltatónál 14-22 óra között 20%, 22-06 óra között 40% illetménykiegészítés jár.
A Sürgősségi Betegellátó Osztályon dolgozókat a fentiektől eltérően sürgősségi betegellátási műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértéke az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a rendes illetmény 20-40%-a, a sürgősségi betegellátási műszakpótlék mértéke pedig az illetmény 20-40%-a.
Vezetői juttatások és egyéb támogatások
Az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató vezetőinek vezetői juttatásának felső határa az intézmény típusától függően változik, az országos fekvőbeteg-ellátóknál bruttó 150 000 Ft, a vármegyei fekvőbeteg-ellátóknál bruttó 100 000 Ft, a városi fekvőbeteg-ellátóknál és országos társgyógyintézeteknél pedig bruttó 50 000 Ft.
Az egészségügyi dolgozók illetménykiegészítésben, fix díjban vagy szakterületi támogatásban is részesülhetnek. Jutalom kizárólag abban az esetben nyújtható, ha az egészségügyi szolgáltató rendelkezik annak fedezetével. A munkáltató további visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokat is megállapíthat.
A helyettesítés nem jár automatikusan a rendes munkabértől eltérő díjazással. Ha a dolgozó az eredeti munkaköre helyett lát el egy másik munkakört, akkor az ellátott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult. Fontos azonban, hogy a munkáltató köteles a munkavállaló érdekeit méltányosan figyelembe venni, és az utasítással a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.
tags: #vedono #helyettesitesi #dija