Az 1942-es év elején a nemzetközi és a hazai események egyaránt jelentős változásokat és kihívásokat hoztak. Észak-Afrikában a brit offenzíva kudarcot vallott, miközben a keleti arcvonalon a szovjet támadások intenzitása csökkent. Magyarországon a Polgári Egylet éves közgyűlésén a kulturális élet nehézségei kerültek terítékre, és új rendeleteket vezettek be a lakásügy, valamint a közmunkaváltság terén.
Észak-afrikai hadszíntér: A brit tervek meghiúsulása
Az észak-afrikai általános katonai helyzetről megjelent nemzetközi fejtegetések egyértelműen azt az álláspontot képviselik, hogy a nagy brit offenzíva nem érte el célját, és az angol hadvezetőség tervei meghiúsultak. Az offenzíva megindulásakor elhangzott illetékes angol nyilatkozatok félreérthetetlenül megvilágították, mit akar és mit vár teljes bizakodással az angol hadvezetőség.
Közismert, hogy az Észak-Afrikában használt hadianyag legnagyobb része amerikai eredetű. A hadianyagszállítás óriási méretű, és nem csupán katonai segélynyújtásra vall, hanem ezen túlmenőleg az USA közvetlen politikai érdekeltségét is bizonyítja, amely az észak-afrikai brit akcióhoz fűződik.
Anglia elgondolása szerint az észak-afrikai hadszíntérnek egyben a Sztálintól követelt második front látszatát kellett keltenie. A távol-keleti brit védekezés szükségessége sem változtatott a helyzeten, mert Japán harci erejét először lebecsülték, és a védelmi készültséget elegendőnek tartották. Rommel generális hetekig tartó elkeseredett védelmi harcokban kicsikart győzelme az angol hadvezetőség messzemenő terveit és számításait olyannyira meghiúsította, hogy Anglia most keserű csalódással készítheti el az észak-afrikai vállalkozás mérlegét.
Röviden megállapítható, hogy az észak-afrikai hadjáratnak éppen az utóbbi napokban közölt eredményei mutatják, hogy a Rommel generális vezetése alatt álló német-olasz haderő a hadműveletek jelenlegi stádiumában is ura a helyzetnek. Londonban is elismerik, hogy a sokat ígérő észak-afrikai tervek nagyon rossz üzletnek bizonyultak.
Keleti arcvonal: A szovjet támadások gyengülése
A szovjetoroszok tevékenysége a keleti arcvonalon - a bolsevista jelentésekkel ellentétben - már nem olyan élénk, mint kezdetben volt - állapítja meg az NST hosszabb összefoglaló jelentésében. A heves havazásban, amely helyenként két méter magas, és a hó-fúvásos területeken még magasabb, a bolsevisták hihetetlenül nagy ember- és hadianyagot forgácsoltak szét. Ezekről az arcvonalszakaszokról nagyobb erejű ellenséges tevékenységet nem jelentenek, noha a szovjet hadijelentések ezeken a helyeken számolnak be sikerekről.
A bolsevisták helyzete a keleti arcvonalon más okokból is figyelemreméltó. Az utánpótlási helyzet a németek szempontjából - figyelembe véve az összekötő útvonalak megrövidülését - megjavult. Megállapítható az is, hogy csak a szovjet hadvezetés alapozta reménységeit a télre, és nem törődve a hadjárat további céljaival, nem dolgozott ki nagy terveket arra, hogy az elmúlt hetek nagy megsemmisítő csatáiban visszamaradt hadseregtartalékait megerősítse a Szibériából és Kaukázusból kivont tartalékokkal, és harcba vesse azokat a legalkalmasabb arcvonal-szakaszokon. Ezek a sikerek éppen ellenkezőleg a német ellentámadások lehetőségét jelentik.
Ezeket az ellentámadásokat a betörési rések szárnyán hajtják végre, és így elejét veszik annak, hogy a bolsevisták élcsapatai visszavonuljanak. Tájékozott német helyen megerősítették továbbá, hogy a szovjet támadások 80 százalékát olyan egységek hajtották és hajtják végre, amelyek legfeljebb egy zászlóaljnyi erővel érnek fel, a legtöbb azonban csak egy századot tesz ki.
Operation Typhoon | The Winter That Stopped Hitler’s Empire | Eastern Front WW2
Távol-Kelet: Japán előretörése
A Távol-Keleten Japán katonai fölénye egyre inkább érvényesült. Japán bombavető repülőgépek Szingapúrtól délre elsüllyesztettek egy 3000 tonnás ellenséges hajót. Január 25-e és 31-e között a japán fegyveres erők a szumátrai vizeken 11 ellenséges hajót süllyesztettek el vagy rongáltak meg, összesen 57.000 tonnatartalommal. A japán légierő a burmai arcvonalon már megszerezte a légi fölényt.
Hazai események: Nagykanizsai Polgári Egylet és a közlekedési nehézségek
A nagykanizsai Polgári Egylet a 100. évi közgyűlését tartotta, amelyen ismét elhangzott a keserű panasz: „mindent megkíséreltünk és semmi sem sikerült”. Kelemen Ferenc alelnök vezette a közgyűlést, ahol Bárta István gimnáziumi igazgató mondta el remekbe szabott Széchenyi-emlékbeszédét. Dr. Phízs Ferenc titkár gondosan összeállított évi jelentésében megemlékezett az elmúlt esztendő országgyarapodásáról, a magyar honvédség dicsőséges helytállásáról, és arról, hogy a Polgári Egylet anyagi hozzájárulással kapcsolódott be a muraközi gyermekek nevelésének megszervezésébe. A közgyűlés kegyelettel emlékezett meg a Polgári Egylet halottjáról, Fater Mihályról.
Tagsági adatok és kitüntetések
Az elmúlt év folyamán kilépett 5, elköltözött 29, tagdíj nem fizetése miatt töröltetett 4 tag, belépett 39 új tag. Ünnepelte a közgyűlés dr. Örley György, dr. Tholway Zsigmond és nemes Szabó Kálmán tagokat, akiket a legmagasabb kegy a nemzetvédelmi kereszttel tüntetett ki. Kijutott a lelkes ünneplés Reisch Béla háznagynak, Horváth József könyvtárosnak, akik éveken át sok gonddal fáradoztak a Polgári Egylet életének fejlesztésén. A közgyűlés a tagdíjat az eddigi évi 12 pengőről 10 pengőre emelte fel. A titkos választás során a volt tisztikart változás nélkül újból megválasztották. A választmányban új tagok: dr. Birkás Géza, dr. Kovács Ervin, Kisfaludy József, Szabó Kálmán, Sztuchó István, póttagok: Kötsky Kálmán, dr. Hosszú.
A nagykanizsai tűzoltóság parancsnoki állása
Hosszú ideje vajúdott Nagykanizsa hivatásos tűzoltóparancsnoki állásának ügye. A város érdekében álló és minden egyéb tekintetben is megnyugtató és méltányos megoldásul kívánatos volt a hivatásos parancsnok mielőbbi kinevezése. Ez most megtörtént. A főispán intézkedésével Vecsera Antal kinevezésével úgy oldotta meg a kérdést, ahogyan azt Nagykanizsa közérdeke és közvéleménye is kívánta. Eszerint Vecsera Antal, aki e minőségében rátermettségét, lelkiismeretes ügybuzgóságát éveken át sokoldalúan bebizonyította, mától fogva parancsnoka a nagykanizsai hivatásos tűzoltóságnak.
Lakásrendeletek és a közlekedés
Az országos közlekedést és a mindennapi életet jelentősen befolyásolta az ismét nagy erővel megindult havazás, szél- és hóvihar, amely nagy akadályokat gördített a vasúti és közúti közlekedés elé. A nagykanizsai járás összes útjait hatalmas hótorlaszok lepték el, úgyhogy a közlekedés teljesen megszűnt. A nagykanizsai járási főszolgabíróságtól nyert értesülés szerint a hóakadályok megszüntetésére nagy erővel indult meg a munka, a munkások tömegei dolgoznak az utak szabaddá tételén. A vasúton is nagy erővel indult meg a munka a hóakadályok eltakarítására.
A királyi minisztérium 590-1942/M. Y. számú rendelete a lakások bérletére vonatkozóan is új szabályokat vezetett be:
- Az 1940. január 31. után épült házban azt a bért kell fizetni, amelyben a bérbeadó a ház felépítése után az első bérlővel első ízben megállapodott.
- Ilyen lakások bérletének a felmondása hatálytalan, ha egyébként nincs helye a felmondásnak.
- Aki a felmondás hatálytalansága következtében a már kibérelt lakásba nem tud beköltözni, eddigi lakását szintén megtarthatja.
- Szövetkezeti és társasházban lévő lakások bérletét a bérbeadó azon a címen, hogy a lakásra saját magának van szüksége, csak akkor mondhatja fel, ha a ház már a rendelet életbeléptetése előtt tulajdona volt.
- A lakásrendeletek e rendelkezéseit iroda, műterem, műhely céljaira bérelt helyiségekre is alkalmazni kell.
- A lakáscserét szintén be kell jelenteni a hatóságoknak.
- Lakások igénybevételét megyei városokban, járási székhelyeken és ötezernél több lakossal bíró községekben el lehet rendelni, nemcsak közszolgálati alkalmazottak, hanem más személyek lakásszükségletének kielégítése céljából is.
- Ez a rendelet kiterjed a visszacsatolt területekre is.
Tragikus halálesetek és egyéb hírek
A súlyos hideg országszerte több fagyhalált okozott. Nagykanizsa határában megfagyott egy helybeli kéményseprő, és a zalamegyei Hőde-major környékén is történt egy hasonló eset. Felsőzsid községben megégett egy kislány, mert a kályhából kipattant szikra lángra lobbantotta a ruháját.
A Nagykanizsai Városi Mozit állami kezelésbe vették, és Faludi Antal személyében új igazgatót neveztek ki. A Zalaegerszegi Központi Takarékpénztár rendkívüli közgyűlésén elhatározták, hogy a Pesti Hazai Bank fiókintézetének és a Vármegyei Banknak állományát átveszik. Ennek kapcsán új igazgatóságot és felügyelő bizottságot választottak, melyek tagjai a Magyar Dolgozók Pártjának megbízottai lettek.
A Levente Egyesület tevékenysége
Példás rendben, hosszú leventevonulások és az oktatói kar fogadta a vendégeket vasárnap reggel. Az ízlésesen berendezett leventeotthonba egymásutánba érkeztek a vendégek. Amrein György korelnök megnyitotta a közgyűlést, majd Szépudvary László főoktató értékes beszámolója következett. Megemlítette, hogy a mai közgyűlés a kiskanizsai Levente Egyesület az új idők szellemének megfelelően átalakul, a régi szép erényeinek és több mint 20 éves múltjának megtartása mellett.
Az elmúlt év ritka és Kiskanizsa történelmében olvasatlan levente egyesületi szerepléseit sorolta fel. Először a májusi alsódomboni látogatásról tesz említést, majd az óriási sikerrel lezajlott júniusi leventenapról, melynek sikere túltesz minden eddigi kiskanizsai rendezésen. A Csáktornyai honvéd napon is kitettek magukért a kiskanizsai leventék. A sok értékes előadás, ünnepély stb., mind azt bizonyítja, hogy a kiskanizsai Levente Egyesület nemcsak életképes, de vezető szerepet tölt be.
Szólt a leventei ifjúság vallási és erkölcsi neveléséről, P. Bánás A. Gyula plebános eredményes munkájáról. Külön megköszönte a csapat tagjainak, főként két lelkes vezetőjének, Tóth Ferenc oktatónak és K. Nagy László intéző eredményes munkáját. Majd a zenekar munkásságát és a pénztári helyzetet ismertette. A közgyűlés egyhangúlag megadta a felmentvényt.
Szépudvary László felolvasta az 1941. évi II. T. c. alapján módosított Levente egyesületi alapszabályokat. Majd a közgyűlés egyhangúlag örökös tiszteletbeli taggá választotta Kovács Illés elemi iskolai igazgatót, aki az éveken keresztül nagy ügyszeretettel vezette.
Az új tisztikar megválasztásánál elnök lett dr. Anecs Antal, titkár Szépudvary László, pénztáros Fülöp Lajos (melléje beosztva Támbor Alajos), jegyző Kiss László, könyvtáros Szmodics László, ellenőr Hozdún József, gazda Lenkovics László, ügyész dr. Herjaverz Sándor, számvizsgálók: Horváth János, Szemes Vajdics Károly, Vöröskereszt szakosztály vezető Herczeg József, játék szakosztály vezető Szmodics László. Választmányi tagok: p. Bánás A. Gyula, Tóth Ferenc, Pálffy József, Kovács Ágoston, Dajonyai Antal, Horváth Károly, Major György, Varga Boldizsár, Kocsis Antal, Kálovics György, Kisgargaly Péter, Póli József, Kisfürjosi Antal, Tiszai József, Szmodics György, Farkas Sándor, Kisgargaly József, Bódi György.
Dr. Anecs Antal elnöki megnyitójában a leventemozgalom fontosságáról és elhivatottságáról beszélt, majd Benedek Miklós körzetparancsnok örömének adott kifejezést, hogy sikerült megőrizni. Dr. Szabó István meleg szavakkal emlékezett meg a kiskanizsai leventezenekarról, amely a közgyűlésen is változatos műsorral mutatkozott be. Végre megoldódott a hónapokig tartó karnagyprobléma is, mert Reiner Károly vezetésével máris legnagyobb elismerését aratták a zenekarról.
Vasárnap este tartotta meg a kiskanizsai Missziós Leányegyesület az idei első tisztikari megbeszélését. Itt szólt P. Bánás A. Gyula plébános és P. Szollár Józsefné az elmúlt év értékeléséről, központi látogatásáról. P. Bánás plébános a leányifjúság vallási neveléséről beszélt.