A méhnyálkahártya, más néven endometrium, a méh belső borítása, melynek vastagságát és ciklikus változásait a hormonok szabályozzák.
Az ösztrogén felelős az endometrium felépítéséért és vastagodásáért, felkészítve a méhet az esetleges terhességre, míg a progeszteron megerősíti a nyálkahártyát és segíti a beágyazódást.
A méhnyálkahártya vastagsága tehát erősen függ attól, hogy az illető hol tart a menstruációs ciklusában. Középidőben 10-12 mm, menzesz előtt akár 18-22 mm is lehet. Ha a ciklus rendszeres (25-31 nap), és a vastagság a ciklus adott szakaszának megfelelő, akkor általában nincs gond. Azonban ha a méhnyálkahártya kórosan vastag, az utalhat különböző problémákra.
Mikor beszélünk vastag méhnyálkahártyáról?
A méhnyálkahártya vastagságát hüvelyi ultrahanggal lehet pontosan meghatározni. Az orvosok általában a ciklus bizonyos szakaszában mérik a vastagságot, hogy reális képet kapjanak a méhnyálkahártya állapotáról. Ha a méhnyálkahártya a vártnál vastagabb, az több okból is előfordulhat.
A méhnyálkahártya hormonérzékeny szövet, vastagsága mindíg az aktuális hormonszintektől függ. Minden olyan állapotban, amikor az ösztrogén erősebben és hosszabban fejti ki a hatását, vastagítja a méhnyálkahártyát, és peteérés hiányában a progeszteron nem képes ezt ellensúlyozni.
Milyen betegségekre utalhat a vastag méhnyálkahártya?
A megvastagodott méhnyálkahártya számos állapotra utalhat, a jóindulatú elváltozásoktól egészen a rosszindulatú daganatokig. Fontos a pontos diagnózis felállítása.
Endometrium hiperplázia
Az endometriális hiperplázia akkor fordul elő, amikor a méhnyálkahártya megvastagszik. Ez egy olyan állapot, amikor a méhet bélelő endometrium túlzottan megvastagszik. Oka az ösztrogén-többlet, ugyanis a petefészkek által termelt ösztrogén felelős a méhnyálkahártya megvastagításáért, hogy a méh felkészüljön az esetleges terhességre. Ha nem jön létre terhesség, a hormonszintek csökkennek és a méhnyálkahártya menstruációs vérzés kíséretében leválik. Azonban, ha túl sok az ösztrogén, és hormonális egyensúlyhiány lép fel, a méhnyálkahártya túlzottan megvastagodhat, ráadásul anovulációs ciklusok léphetnek fel.
Az endometriális hiperpláziának 4 típusa létezik a kóros sejtek mennyiségétől és a sejtelváltozásoktól függően: eszerint lehet egyszerű méhnyálkahártya hiperplázia, komplex méhnyálkahártya hiperplázia, egyszerű atipikus méhnyálkahártya hiperplázia és komplex atipikus méhnyálkahártya hiperplázia.
Az egyszerű hiperplázia esetén a méhnyálkahártya sejtjei túlzott növekedésnek indulnak, de nincs szerkezeti változás. Komplex hiperplázia esetén sokkal zsúfoltabb és szabálytalanabb mirigyszerkezet alakul ki az endometriumban. Komplex atipikus hiperplázia a legsúlyosabb típus, amely akkor alakul ki, ha a szabálytalan mirigyszerkezet mellé atípusos sejtek társulnak.
A méhnyálkahártya hiperplázia az 50 éven felüliek körében a leggyakoribb, akiknél már beköszöntött a menopauza. A menopauzával járó hormonális változások miatt több szövődmény kialakulása is fenyeget. Már a klimax elején ösztrogén-többlet lép fel a csökkenő progeszteron mennyiség miatt, így megnő a méhnyálkahártya hiperplázia esélye.
Polip vagy daganat
Jóindulatú polipok és rosszindulatú daganatok is állhatnak a méhnyálkahártya vastagodása mögött. A méhpolipok kisméretű, a méhnyálkahártyából (endometrium) eredő általában jóindulatú kinövések, amelyek a méhnyaknál is előfordulhatnak.
A méhnyálkahártya daganat, más néven méhrák vagy endometrium karcinóma, a méhtest nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganat. A méhtestből kiinduló daganatok többségét ez a daganattípus adja. Az endometriális rák mintegy 80 százaléka adenokarcinóma, vagyis a rák az itt lévő mirigysejtekben képződik. Az állapotot 4 stádiumra osztják.
Egyéb okok
A méhnyálkahártya vastagabb lehet terhesség esetén is, de a kérdéses esetben a menstruáció megjött, így ez nem áll fenn.
A lerakódott zsírsejtek képesek fokozni az ösztrogén termelését, ami negatív hatással van a hormonháztartásra. Az elhízás, cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség, szív- és érrendszeri betegségek, cikluszavarok, korai menstruáció, késői menopauza, családi hajlam (Lynch-szindróma), meddőség, a méhnyálkahártya megnagyobbodása, korábbi hormonkezelés, korábbi sugárkezelés is szerepet játszhatnak a méhnyálkahártya vastagodásában.
Az adenomiózis akkor alakul ki, ha méhnyálkahártya-mirigyek megjelennek a méh izomzatában. Ennek eredményeképpen a méh nagyobbra nő és vizsgálat közben érzékenyebb. Az adenomiózist nem könnyű diagnosztizálni az általában alkalmazott eljárásokkal.
Tünetek
A vastag méhnyálkahártya jellegzetes tünetei közé tartozhat a rendellenes hüvelyi vérzés. Ez lehet közti vérzés, klimax utáni vérzés, rendkívül erős, elhúzódó menstruáció, a ciklusok lerövidülése, vagy pecsételő vérzés.
A méhnyálkahártya rák leggyakrabban közti vérzésben, klimax utáni vérzésben, vizelési zavarokban, alhasi fájdalomban nyilvánul meg. Kevésbé gyakori tünet az alhasi fájdalom és a szexuális együttlétek alatt jelentkező fájdalom (dyspareunia). Előrehaladott stádiumban a méhtestrákot az alábbi tünetek is kísérhetik: a hátban, medencében vagy az alsó végtagban jelentkező fájdalom, étvágytalanság, fáradtság, hányinger, fogyás.
A méhpolipok okozhatnak erős menstruációs vérzést vagy rendellenes vérzést 2 menstruáció között vagy szexuális együttlét után. Az endometriális hiperplázia is okozhat erős menstruációs vérzést, szabálytalan menstruációs ciklusokat és véres hüvelyváladékot.
Diagnosztika
A diagnosztika első lépése a nőgyógyászati fizikális vizsgálat, majd a kismedencei vagy transzvaginális ultrahangvizsgálat. Az ultrahanggal meg tudják mérni az endometrium vastagságát.
Ha az ultrahang túl vastag méhnyálkahártyát mutat, még nem biztos a baj. Azonban az eltérés jellegének és típusának pontos azonosításához további vizsgálatokra van szükség.
A méhnyálkahártya biopszia rendkívül fontos az elváltozás jellegének és típusának pontos azonosításához. A hiszteroszkópia is fontos lehet a méhnyálkahártya vizsgálatakor. Amennyiben felmerül a rák gyanúja, úgy endometrium biopsziát, célzott méhtükrözést, esetleg curettage-t (méhkaparást), pipelle segítségével vizsgálatot javasol az orvos, majd a szövetmintát elemzésre küldi.
A méhnyálkahártya rák kórismézését követően az alábbi kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet: mellkasröntgen, képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MRI), hólyagtükrözés (cisztoszkópia), érvizsgálat (arteriográfia), nyirokérfestés (limfangiográfia), csontszcintigráfia, vastag- és végbéltükrözés (rektoszkópia, kolonoszkópia), laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, süllyedés, vese- és májfunkció, vércukorszint-, vércsoport-, hormonreceptor-meghatározás).
Kezelési lehetőségek
A kezelés mindig az alapoktól függ. A vastag méhnyálkahártya hatékonyan kezelhető úgynevezett progesztin terápiával. Csak indokolt esetben alkalmazzák, amikor például nagyon magas a rák kialakulásának a kockázata.
Ha bebizonyosodik a méhnyálkahártya hiperplázia, úgy a legtöbb esetben progeszteron (progesztin) pótlás indokolt, akár tabletta, akár injekció, akár hüvelykúp formájában. Emellett az orvosok javasolni szokták a barátcserje kapszula szedését, valamint a súlyfelesleg leadását.
Ha a magas rosszindulatú daganat kialakulásának esélye az atípusos endometriális hiperplázia miatt, illetve, ha a progeszteron kezelés nem hozza meg a kívánt eredményt, úgy a méheltávolítás erősen megfontolandó, főleg akkor, ha az illető már nem akar gyereket.
A méhnyálkahártya daganat elsődleges kezelését a sebészi beavatkozás jelenti. A méhtestrákok döntő többségét első stádiumban ismerik fel, amelyben a méheltávolítás (hysterectomia) elegendő. Bizonyos esetekben szükség lehet a petevezetékek és a petefészkek műtéti eltávolítására, illetve a medencei és ritkábban a verőér melletti nyirokcsomók eltávolítására is. A műtétet megelőzően, illetve azt követően besugárzásra kerülhet sor.
Amennyiben a beteg általános állapota vagy a daganat kiterjedése miatt nem végezhető műtét, a kismedence kívülről történő besugárzása (definitív radioterápia), valamint meghatározott esetekben gyógyszeres kezelés (hormon- vagy kemoterápia) történik.
A méhnyálkahártya vastagítás természetes módszerekkel is lehetséges, például kismedencei vérkeringés fokozásával, bizonyos vitaminok és nyomelemek bevitelével, valamint a hormonháztartást helyreállító tápanyagok szedésével. Ilyenek például az E-vitamin, omega-3 zsírsavak, ligetszépe olaj, fehér fagyöngy tea, palástfű tea, zsálya, málnalevél tea, lenmag olaj.
A méhpempő is hasznos lehet a méhnyálkahártya vastagságának növelésében, mivel számos, a reproduktív folyamatokra pozitív hatással levő hatóanyagot tartalmaz. A táplálkozás megváltoztatásával is sokat tehetünk, például gránátalma, friss ananász, sárgarépa, édesburgonya, paradicsom, kajszibarack, diófélék fogyasztásával.
Nőgyógyászat: méhnyakrák, miómák, petefészekrák, endometriózis, és a vérzések (biologika)
A rendszeres testmozgás is ajánlott a kismedencei vérkeringés, valamint a méhnyálkahártya erősítése érdekében.
Nagyon szeretnénk még egy kistestvért az 1 éves kisfiunk mellé! Köszönöm válaszát!
A méhnyálkahártya vastagsága tehát erősen függ attól, hogy az illető hol tart a ciklusában. Ha ciklusa egyébként pontos, megközelítőleg 25 és 31 nap között lezajlik rendszeresen, akkor lényegi hiba nincsen, de hormonszint vizsgálattal vagy ultrahangos sorozatvizsgálattal tisztázni kéne, hogy ovulál-e középidőben a mielőbbi teherbeesés érdekében.
Minden esetben páciensfüggő. Ha valakinél az életmódváltás mellett a gyógyszeres kezeléssel visszaállt a hormonális egyensúly, akár 6-12 hónap után befejezhető a kezelés, és a páciens egészségesen élhet.
A méhnyálkahártya - endometrium- rák a méhtestrák leggyakoribb formája (éppen ezért nevezik gyakran méhráknak is). A kóros sejtburjánzás ekkor az endometriumban kezdődik. Az endometriális rák mintegy 80 százaléka adenokarcinóma, vagyis a rák az itt lévő mirigysejtekben képződik. Az állapotot 4 stádiumra osztják.
A méhnyálkahártya daganat egy igen eredményesen gyógyítható ráktípus- amennyiben idejében diagnosztizálják, hiszen késői stádiumban a kóros sejtburjánzás már máshol is jelen van a testben. Ez a daganat, váratlan vérzés miatt orvoshoz viszi a pácienst, ezért jó eséllyel korai stádiumban fedezzük fel.
A sikeres terhesség csak abban az esetben jöhet létre, ha a méhnyálkahártya elég vastag ahhoz, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódhasson. A meddőségek és vetélések egy része tehát nem valamilyen ovulációs vagy fogantatási probléma, hanem a vékony méhnyálkahártya terhesség gátló hatása miatt alakul ki. Épp ezért rendkívül fontos a tervezett terhesség előtt a méhnyálkahártya vastagság növelése.
tags: #vastag #mehnyalkahartya #tunetei