A terhesség kritikus időszak egy nő életében, amikor a szervezet hatalmas változásokon megy keresztül. Ebben az időszakban megnő az anya és a magzat vasigénye is, ami a vashiányos vérszegénység egyik leggyakoribb oka. A szakemberek sokat beszélnek erről, mégis az állapotos nők közel fele nem jut elegendő vashoz. Ennek a cikknek a célja, hogy részletes tájékoztatást nyújtson a terhességi vashiányról, annak megelőzéséről és kezeléséről, kiemelve a megfelelő táplálkozás és a vaspótlás fontosságát.
A vas élettani szerepe és a terhesség alatti fokozott szükséglet
A vas alapvetően létfontosságú nyomelem az emberi szervezet egészséges működéséhez, élettani szerepe nélkülözhetetlen. A vas életfontos alkotóeleme a hemoglobinnak, a vörösvértestek oxigénszállításért felelős részének. Nélküle a hemoglobin nem képes oxigént megkötni, így a vér elegendő oxigént szállítani. A vas számos fontos enzim működéséhez is szükséges. A várandósság során a szervezet vasat használ fel, hogy extra vért termeljen az anyuka és a kisbaba számára. A terhesség alatt körülbelül kétszer annyi vasra van szükség, mivel a szervezet több vasat használ fel azért, hogy extra vért termeljen a kisbabának. Ezért a várandósság alatt lényegesen megnő a vas szükséglete.
A vas az anyai szervezet működésének és a magzat egészséges fejlődésének fontos eleme. Mivel a magzat és az anya szoros összeköttetésben van, így az anya vashiánya igen rossz hatással van a baba fejlődésére. A terhességi kor előrehaladtával párhuzamosan a vasigény is nő. Egy átlagos testalkatú, fogamzáskor nem vashiányos nőnek a fogamzástól a szülésig körülbelül 1 gramm plusz vasra van szüksége.
A vashiány gyakorisága és okai terhesség alatt
A vashiányos vérszegénység a terhes nők körében egy kifejezetten gyakori probléma, átlagosan minden negyedik kismamát érint. A WHO adatai szerint tíz várandós nőből négyen vashiányosak. Még a fejlett, tájékozott európai lakosságot tekintve is minden negyedik várandós vashiányos állapotban van. Általánosságban elmondható, hogy a várandósok 30-50%-a eleve alacsony vastartalékkal rendelkezik. A reproduktív korban lévő nők Európában körülbelül 10%-a, a fejlődő országokban csaknem 50%-a vashiányos. Más források szerint az összes egészséges nő 35-58 százalékának szervezetében kimutatható bizonyos fokú hiány.
A vashiány kialakulásában jellemzően az elégtelen vasbevitel áll, de néhány esetben egyes vérképzéssel kapcsolatos betegségek is kiválthatják. A terhességgel együtt járó biológiai változások is hozzájárulnak a vashiányhoz. Egyrészt mindenképpen számolni kell azzal, hogy a kicsi vasigényét is az anya szervezetének kell ellátnia. Másrészt tudjuk, hogy a terhes nők vérmennyisége is megnő, amihez nyilván több vasra is szükség van, hiszen ez az anyag adja a vér színét, illetve teszi lehetővé az oxigén kapcsolódását a vörösvértestekhez. Harmadrészt a várandósság alatt a vörösvértestek térfogata is megnő, ami többlet vasbevitelt igényel, hogy funkciójukat ugyanúgy képesek legyenek ellátni. Körülbelül a terhesség hatodik hetétől kezdődően a vérplazma térfogata megnő, és a maximális értéket a terhesség 24. hetében éri el.
A vashiányt okozhatja a havi menstruációs vérzés a menopauza előtt álló nőkben, de a helytelen, túl kevés vasat tartalmazó táplálkozás is, különösen csecsemőknél, kisgyermekeknél, serdülő lányoknál és terhes nőknél.
A vashiány tünetei és következményei
A vashiány klinikai tünetei hosszú idő alatt fokozatosan alakulnak ki. Az első fázisában - prelatens vashiány - csak a csontvelői raktárak ürülnek ki. Ilyenkor még laboratóriumi eltérés sem tapasztalható, klinikai tünetek nincsenek. A második fázisban - latens vashiány - a szérum vas szint csökken, míg a TVK (totál vaskötő-kapacitás) növekszik. Általában ezt a fázist sem jelzik még tünetek.
A harmadik stádiumban - manifest vashiány = vashiányos anémia - jelentkeznek a tünetek, ha már a hemoglobin szintézis is károsodik. Ha túl kevés a vas terhesség alatt, az vashiányos vérszegénységet okoz, vagyis lecsökken a hemoglobin szintje a normális érték alá, így a vér nem tud elegendő oxigént szállítani. Leggyakoribb szimptómája a tartós fáradtság, levertség, ingerültség, koncentrációs nehézségek, illetve az állandó fizikális és mentális kimerültség érzése, ami nem összetévesztendő a terhesség természetes velejárójával, a nap végi erőtlenség, fáradékonyság érzésével. Emellett jelentkezhet állandó fejfájás, szédülés, sápadtság, súlyosabb esetben pedig légszomj, heves szívdobogás és ájulás is. Gyakran nagy mennyiségű hajhullás is megfigyelhető.
Fontos tudni, hogy vashiány esetében a szervezet fokozottan ki van téve a fertőzésveszélynek, mivel lecsökkennek az immunfunkciók. Ebből kifolyólag megnő az esélye a terhességi vészes hányásnak és a húgyúti szövődmények kialakulásának is, ami mind tünete lehet a vashiányos vérszegénységnek.
A terhességi vashiány az anya egészségi állapotára nézve is hátrányos. Energiahiányt, levertséget idéz elő, és a fertőzésekkel szemben fogékonyabbá válhat miatta a kismama. A hiányállapot rosszabbodik a szülés következtében fellépő jelentékeny vérveszteségtől. Szédülés, erős szívdobogás léphet fel, amelyek meghosszabbítják a kórházi tartózkodás idejét. Akár vértranszfúzió végzése is szükségessé válhat.
A magzatra gyakorolt hatások: amennyiben alacsony vasszinttel rendelkezik a kismama, úgy az lassíthatja a magzati agy fejlődését, emiatt pedig rövid és hosszabb távon fizikális és szellemi állapotelmaradás alakulhat ki. Ha túl kevés a vas terhesség alatt, az vashiányos vérszegénységet okoz, ami, ha súlyos mértékű, akkor komoly szülési komplikációkat, elhúzódó szülést, vérzést is okozhat. Súlyos vashiányos állapot esetén azonban a hiány már a méhlepényben is jelentkezhet, ami negatív rövid- és hosszútávú következményekkel járhat a magzatra és a gyermek későbbi fejlődésére nézve. Az anya súlyos vashiánya befolyásolhatja a születendő gyermek agyi és idegrendszeri fejlődését. Az olyan kognitív képességek, mint például a memória, súlyos vashiány következtében csökkenhetnek. Azoknál a gyermekeknél, akik magzatként nem jutottak elegendő vashoz, jóval nagyobb eséllyel alakulhat ki vashiány.
Komoly figyelmeztetést jelent egy 2019-ben megjelent, nagy esetszámot feldolgozó svéd tanulmány. A várandósság elején vérszegény anyák gyermekei esetén 44%-kal nagyobb volt az esély autizmusra, 37%-kal nagyobb kockázata volt a figyelemzavaros, hiperaktív viselkedészavarnak (ADHD), és 120 százalékkal nőtt a szellemi fejlődés elmaradásának esélye. Egy svéd kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy nem mindegy, hogy a terhesség melyik szakaszában vérszegény az édesanya. Amennyiben a vérszegénység a 30. hét előtt jelentkezik, a vérszegény anya újszülöttje nagyobb eséllyel szenved autizmus spektrum zavarban, van figyelemzavra, a hyperaktív viselkedésre és csökkent szellemi teljesítményre is nagyobb az esély.
Vérszegénység diagnózisa és vizsgálati módszerek
Vérszegénységnek (anaemiának) azt az állapotot nevezzük, amikor a vérben a hemoglobin koncentrációja a normál érték alatt van. A WHO definíciója alapján vérszegénységről akkor beszélhetünk a terhesség során, ha a hemoglobinszint 11 g/dl alatti, közepesen súlyos vérszegénységről akkor, ha 7-9,9 g/dl közötti, súlyos vérszegénységről pedig abban az esetben, ha 7 g/dl alatti.
A vashiány megállapítására különböző markerek szolgálnak. Minél többet elvégez valaki, annál pontosabb képet kaphat a vasellátottságáról. A vashiány diagnosztizálására gyakran az általános vérképet és hemoglobinszintet használják, amiből azonban csak a vérszegénység látható. A vas beépülése a hemoglobinba kiemelten fontos folyamat, így a vérszegénység a vashiány végső stádiuma, amikor már nagyon súlyos a probléma.
A vasraktárak töltöttségéről a ferritin és transzferrin laborparaméter ad felvilágosítást. A transzferrin a legfontosabb vasszállító fehérje. A transzferrin szintjének megemelkedése utal vashiányra. A vasraktározásban fontos fehérje, a ferritin pedig vasat köt meg a szervezetben, így a ferritinszint csökkenése jelzi a vashiányt. A ferritin azonban akut fázis fehérjeként, gyulladás esetén emelkedett szintet mutathat. A ferritinhez hasonlóan a transzferrin is akut fázis fehérje, azonban a transzferrin az ún. negatív akut fázis fehérjék közé tartozik, szintje gyulladásos állapot esetén csökken. Ezért az elmúlt években egyre nagyobb teret nyert a szolubilis transzferrinreceptor szintjének meghatározása. A szolubilis transzferrinreceptor nem tartozik az akut fázis fehérjék közé. Ez adja a legpontosabb képet a vashiányos állapotról.
Vérszegénység, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés
Megelőzés és kezelés: étrend és vaspótlás
A terhességi vashiány elkerülésében alapvető szerepe van a megelőzésnek. A megelőzést segítheti a jól felszívódó vasat tartalmazó ételek fogyasztása, mint amilyenek a vörös húsok, a halak, a tojás, a belsőségek, így mindenképp ajánlott a mindennapi étrendbe való beiktatásuk. A zöldségek és gyümölcsök is tartalmaznak vasat, viszont alacsonyabb mértékben, így a vegetáriánusoknak kiemelten fontos a vaspótlás. Amennyiben valaki gyermekvállalást tervez, érdemes fokozottan ügyelni a vasbevitelre, hogy idejében feltölthesse a vasraktárait. A terhesség 4. hónapjától a szakemberek szerint napi 20-25 mg vas szedése ajánlott. Terhesség alatt naponta legalább 30 mg vas bevitelére van szükség. Fontos, hogy ne essünk túlzásba, hiszen a túl sok vas fogyasztása negatív hatással is lehet a szervezetünkre.
Étrend-kiegészítők
A természetes összetevőket tartalmazó étrend-kiegészítők, mint amilyen a Floradix Kräuterblut szirup is, segíthetnek abban, hogy minden nap elegendő vashoz jussunk. A Floradix Kräuterblut szirup és a Floradix Floravital szirup táplálékkiegészítő szerves kötésű vasat, B1-, B2-, B6-, B12- és C-vitaminokat tartalmaz, melyek hozzájárulhatnak a fáradtság és a kimerültség csökkentéséhez, valamint részt vesznek a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. Ezenkívül a vas, valamint a B6- és a B12-vitaminok hozzájárulhatnak a normál vörösvértest- és hemoglobin képződéshez. A Floradix Floravital szirup nem tartalmaz alkoholt, tartósítószert, mesterséges színező- és aromaanyagokat, laktózmentes, élesztőmentes, gluténmentes, vegetáriánusok és vegánok számára is alkalmas.
A vas felszívódását befolyásoló tényezők
A megfelelő vaspótláshoz elengedhetetlen, hogy a magas vastartalmú ételeket C-vitamint tartalmazó ételekkel együtt fogyasszuk. Ne feledjük, hogy vannak olyan ételek és italok, amelyek viszont akadályozhatják a vas felszívódását. Ide tartozik például a kávé, a fekete tea, a tej, a teljes kiőrlésű gabonák és a tejtermékek. A vaspótlás székrekedést okozhat. Ha a vastabletta szedése esetén kellemetlen mellékhatásokat tapasztalsz, iktass az étrendedbe több gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonát, valamint igyál sok vizet.
Kezelési lehetőségek súlyosabb esetekben
Amennyiben már definitív vérszegénység alakult ki, akkor a terhességi vashiány esetein kívül a vashiány leggyakoribb oka vérzés, ezért nem terhes esetben az első lépés a vérzés helyének felkutatása és a vérzés megszüntetése kell, hogy legyen! Ezek után, terhességben pedig elsőként, az elvesztett vasat pótolni kell.
A vashiányos vérszegénység kezelésére a legcélszerűbbek a szájon át szedhető gyógyszerek. A bélből csak a két-vegyértékű vas szívódik fel kielégítő mértékben (körülbelül 20%-ban), ezért csak ezt adjuk szájon keresztül. Vashiányos vérszegénység esetén legalább 3-6 héten át kell pótolni a vasat, még ha a vérzést sikerült is megállítani. A vaspótlás szájon át rendszerint kielégítően megoldható, és a vas legjobban akkor szívódik fel, ha reggeli előtt fél órával vesszük be C-vitaminnal (narancslével vagy C-vitamin tablettával) együtt. A terhesség alatt a második trimesztertől javasolt vénás vaskészítmény a vasat carboximaltóz formájában tartalmazza. Alkalmazása gyakran egyszeri alkalommal elégséges. A szájon át szedhető vaskészítmények mind a három trimeszterben biztonságosan szedhetők.
tags: #vas #tuladagolas #terhesseg