Az ember az emlősökhöz tartozik, mert utódait világra jöttük után emlőiből anyatejjel táplálja. Ez a nők mellének egyik legfontosabb feladata. A mellek működése és változásai sokszor magukra vonják a figyelmet, különösen a várandósság időszakában, amikor a női szervezetben számtalan élettani, természetes és hormonális változás következik be részben a megváltozott hormonok, másrészt a növekvő magzat miatt.
A mell felépítése
Ahány nő, annyiféle kebel, de felépítésükben megegyeznek: tejmirigy, kötő- és zsírszövet alkotja. Lényegében nincs saját izomzata. Rugalmasságát és feszességét a kötőszövetes rostok adják, mérete szempontjából pedig a zsírszövet mennyisége meghatározó. A zsírszövet egyrészt vastag réteget képez a bőralján, másrészt sok található belőle a lebenyek között. A zsírszövet mennyisége felnőtt nőknél a korral a mirigyszövet rovására nő.
Kívülről az emlők finom bőrén sötét foltként látszik a nagyobb festékanyag-tartalma miatt sötétvöröses-barna bimbóudvar (areola). Ez a terület nagy számban tartalmaz faggyú-, verejték- és illatmirigyeket, sőt akár szőrtüszőket is. A bimbóudvar közepéből emelkedik ki a mellbimbó (mamilla vagy papilla mammaria). A benne található simaizom-rostok ingerhatásra összehúzódnak, ami a bimbót kiemeli, hegyessé teszi. Ezt tapasztaljuk simogatáskor, szoptatáskor, hideghatásra, szexuális inger meglétekor.
Az emlő mirigyállományát (glandula mammaria) 15-20 tejmirigy, lebeny (lobus) alkotja, melyek a bimbó mögött, körben helyezkednek el. Az emlő kifejlődésekor valamennyi elfér a bimbóudvar alatt, majd a tejtermelés megindulásával méretük jelentősen megnő. Az egyes lebenyek kisebb egységekből, lebenykékből és kivezető tejcsatornácskáikból állnak, melyek egyre nagyobb csatornákká (ductus) összeszedődve hagyják el a lebenyeket. Végül mindegyik az emlő csúcsa felé veszi az útját. A csatornák, mielőtt a mellbimbóban a külvilágba nyílnának, kiöblösödnek. E tágulatokat nevezzük tejöblöknek vagy szinuszoknak (sinus lactiferus). Szoptatáskor tárolóedényként és kicsi pumpaként működnek.
Hormonális hatások és a mell működése
A női nemi szervekhez hasonlóan a mellek működésére is jellemző a havi ciklusosság, miután a nemi, főként a petefészekben termelődő hormonok erőteljesen hatnak rá. Az emlők állapotából tehát jól követhető a havi ciklus is. A hormonális szabályozás célja, hogy megtermékenyülés és várandósság esetére megteremtse a majdani utód szoptatásának alapfeltételeit.
A ciklus 10. napja táján (a menstruáció első napjától számítva) az ösztrogén-termelés fokozódik, a tejcsatornácskák fejlődésnek indulnak, a mellek duzzadni kezdenek. A félidőben bekövetkező tüszőrepedés után elkezd termelődni a progeszteron, ami csökkenti az ösztrogén hatását, mindazonáltal beindítja a tejmirigyekben a mirigyhám sejtjeinek osztódását. Az ösztrogén és immár a progeszteron együttes hatására a mirigyállomány nagyon megnő, az emlők megnagyobbodnak. Közvetlenül menstruáció előtt feszül a mell legjobban, a legkeményebb és a legérzékenyebb. Ha azonban a megtermékenyülés elmarad, s ezért a progeszteron-termelés, valamint az ösztrogén-szint ismét csökken, a tejmirigyek és -csatornák is visszafejlődnek. Ezért érződik az emlő a havi vérzés után közvetlenül puhának.
Várandósság alatti mellváltozások
Ha egy nő állapotos, az egyik első és legkönnyebben észrevehető jel, amit tapasztalhat, az a mellei változása. A terhesség korai szakaszától egészen a szülésig sok változáson mennek keresztül az emlők, mindazért, hogy később a születendő babát megfelelően táplálják. A megemelkedett hormonszintek és a mellszövet átalakulása miatt a mellek és a mellbimbók már a 3-4. héttől érzékennyé, fájdalmassá válhatnak. Az emlő érzékenységét a terhesség korai tünetei között tartják számon, már a 4. - 6. terhességi hétben is jelentkezhet, akkor, amikor még meg sincs állapítva a terhesség. A mellfájdalom általában az első trimeszterben tetőzik, mivel a szervezet olyan hormonokat termel, amelyek előkészítik a megfelelő környezetet a baba számára, és egyben felkészítik a melleket a szoptatásra.
A terhesség során a mellek többféle változáson mennek keresztül:
- Növekedés és duzzanat: A mellek láthatóan nagyobbá válnak, megkeményednek, és érzékennyé, fájdalmasabbá válhatnak. Ez a növekedés gyors lehet az első terhességi hetekben, de fokozatos is. A duzzanat a megnövekedett véráramlásnak és a tejcsatornák növekedésének köszönhető.
- Mellbimbó és bimbóudvar változása: A mellbimbók sötétebb árnyalatot öltenek, és az erek is egyre jobban látszanak. Az areolán lévő apró dudorok, az úgynevezett Montgomery-mirigyek is hangsúlyosabbá válnak. Ezek hidratáló olajat termelnek, amely segít megelőzni a fájdalmat és a fertőzéseket a szoptatás során.
- Feszülés és viszketés: A hirtelen mellnövekedés viszketéssel és striák megjelenésével is járhat.
- Előtej (kolosztrum) termelődése: A második trimesztertől megkezdődhet a kolosztrum, azaz az előtej termelődése, így vannak olyanok, akik már ettől a hónaptól szivárgást tapasztalhatnak. Ez a sűrű, sárga és nagyon könnyen emészthető tej különösen gazdag immunrendszeri anyagokban, melyek az újszülöttet a különböző fertőzésektől védik.
A terhesség trimeszterei és a mell változásai
A terhesség három trimeszterében a mell változásai eltérő ütemben és formában jelentkezhetnek:
- Első trimeszter (1-12. hét): A mellek az esetek többségében megnövekednek, kissé fájnak, a mellbimbók pedig különösen érzékennyé válnak. A bőr alatt húzódó kékes erek is észlelhetők, amelyek a fokozott vérkeringés jelei.
- Második trimeszter (13-26. hét): Látványosan növekszik a has és elkezdődik az anyatejtermelés. Az ösztrogén szintje folyamatosan növekedik, és valószínűleg a mellek mérete ezen hetek alatt is nagyobb lesz, a fájdalom viszont az első trimeszterhez képest jelentősen enyhül. Ebben az időszakban érdemes új, nagyobb melltartókat vásárolni, ami kényelmes és illeszkedik a mellek megváltozott méretéhez.
- Harmadik trimeszter (27-40. hét): A mellek ismét nehéznek vagy érzékenynek tűnhetnek. A szülés előtti hónapban érdemes beszerezni néhány szoptatós melltartót. A tej már a szülés előtt készen áll a mellekben, ezért előfordulhat, hogy némi kolosztrum (előtej) szivárog.
A mellfájdalom enyhítése várandósság alatt
A terhesség alatti általános mellfájdalomra az orvosok rendszerint nem írnak fel gyógyszert. Van azonban néhány módszer, ami segíthet az enyhítésében:
- Fektessen be egy minőségi melltartóba. Viseljen kényelmes szoptatós melltartót, ami merevítő, szivacsbetét és kapcsok nélkül készült.
- Alkalmazzon hideg borogatást. A hideg enyhítheti a kellemetlen érzést, csökkentheti a fájdalmat és az érzékenységet.
- Masszírozza a melleit hidratáló krémmel vagy striák elleni olajjal. A Weleda mellmasszírozó olajjal végzett gyengéd masszázs segíthet enyhíteni a kellemetlen feszülést.
- Viseljen bő, kényelmes ruhákat.
- Beszéljen a párjával, ha a mell érintése kellemetlen vagy fájdalmas.
- Forduljon orvoshoz, ha a mellfájdalom elviselhetetlen és az otthoni módszerek nem segítenek.
Az anyatejtermelés folyamata
A méhlepény fejlődéséből fakad a hormontermelő szövet, mely HCG-t (humán korion-gonadotropin), HPL-t (Human placental lactogen), ösztrogént és progeszteront termel a beágyazódás pillanatától kezdve. A HPL hormon elősegíti az emlőmirigyek felkészülését a tejtermelésre, emellett hozzájárul a magzat táplálásához szükséges anyagok anyai vérszintjének fenntartásához. Az ösztrogén hozzájárul az emlőmirigyek laktációra való felkészüléséhez, valamint az anyaméh terhességnek megfelelő növekedéséhez.
A terhesség alatt a tejtermelést a magas ösztrogénszint még megakadályozza. A szülés után ez az akadály megszűnik, és megindul a tejtermelés. A prolaktin serkenti a lebenykék tejtermelését, de valójában csak akkor kezd termelődni, ha a gyermek már megszületett, és a terhesség fenntartását őrző progeszteron szintje csökken. A prolaktin termelődéséhez a kezdő lökést maga az újszülött adja meg azáltal, hogy elkezdi szopni a mellbimbót. A hipofízis megtudja a szükséget, és termelni kezdi az oxitocint. Ez a hormon simaizom-összehúzó hatású, és mint ilyen a tejcsatornácskák falának izomrostjaira (myoepithelium) hatva kinyomja a termelődött anyatejet, vagyis a tej belövelléséért felelős.
Naponta átlagosan 600 ml anyatej termelődik, de ennél jóval több és jóval kevesebb is normálisnak számít. Az anyatej összetétele még hetekig a baba korához, igényeihez igazodik. Az Egészségügyi Világszervezet a kisbaba hat hónapos koráig kizárólagos szoptatást ajánl, amit hozzátáplálás mellett legalább két éves korig javasolnak.
Az anyatej átlagos összetétele:
| Összetevő | Arány |
|---|---|
| Víz | 87% |
| Szénhidrát | 7% |
| Zsír | 4% |
| Fehérje | 1,5% |
| Ásványok és nyomelemek | 0,3% |
Energiatartalma 70 kcal/100 ml, ezen kívül antitesteket, elsősorban immunglobulin A (IgA) is tartalmaz, ami a különböző fertőzések ellen ad védelmet, valamint immunerősítő és emésztést segítő enzimeket.
Szoptatás és a mellek alakja
A mellek formája a különböző szövetféleségek mennyiségétől és egymáshoz viszonyított eloszlásától, valamint az egyedi hormonális egyensúlytól függ. Természetesen a változatosság korral is jár. A fiatal mirigyszövet tömörebb, mint idős korban. A kötőszövetek is engednek rugalmasságukból, feszességükből. A várandós időszak és a szoptatás is formál a szöveteken, befolyásolja méretüket. Terhesség és szoptatás idején az emlők mérete a mirigyállomány fejlődése nyomán megnövekszik, bőrén hízási csíkok is megjelenhetnek. A szoptatás befejezése után a mirigyállomány helyét zsírszövet foglalja el.
A szoptatás alatti folyamatos térfogat-változás miatt az igazi „áldozat” a mell bőre, hiszen a mell hol tele lesz tejjel, hol pedig kiürül. Ez a térfogatváltozás azonban csak a szoptatás első napjaiban, első heteiben ennyire drámai! A prolaktin hormon hatására a tejmirigyek tejet „gyártanak”. Nagyon klassz lenne, ha kérhetnénk a testünket, hogy a tej előállításához szükséges zsírt a pocakunkról vagy a combunkról használja fel, de a testünk nem fogja az energiát a szállítására pazarolni, hanem bizony a zsírt rögtön a mellekből fogja feldolgozni! Emiatt tapasztalja azt a legtöbb nő, hogy az elválasztás után a mellei kisebbek lesznek és az mellek alakja is megváltozik: a mellbimbó lejjebb ereszkedik, a kerek forma pedig esőcsepp alakúvá válik.