A gyermekvállalás előtti egészséges életmód ugyanis előnyös hatással van például az anya és később a csecsemő bélflórájára, testsúlyára, metabolikus paramétereire.
A kismamák gyakran érezhetik azt, hogy elvesznek az információrengetegben, mégis egyre többet szeretnének tudatosan készülni az új élet születésére és a szoptatás alatt is a lehető legjobbat nyújtani a kisbabájuk számára.
Számos tanulmány született a témában, miszerint a szülők fogamzás előtti életmódja nagyban befolyásolja a születendő gyermek egészségét.
Az epigenetika a környezeti hatások DNS-ben bekövetkezett változásaival foglalkozik. Eszerint szüleinktől nem csak a hagyományos értelemben vett genetikai öröklődésen keresztül kapunk DNS-állományt, de a táplálkozásukkal, életmódjukkal pozitív és negatív irányba is befolyásolják az abban bekövetkező változásokat.
Az egyes betegségekre való hajlamot tehát génjeinkbe is kódolhatjuk helytelen életmódunkkal, például túlsúllyal, dohányzással, egészségtelen táplálkozással.
A terhesség alatti táplálkozás alapjai
A termékenységet befolyásoló tényezők közül legmeghatározóbb a testtömeg. A női termékenységre nézve negatív hatású mind a túlsúly, mind az alultápláltság.
Bizonyos tápanyagok hiánya már a fogantatás előtti időszakban kiemelt jelentőséggel bírhatnak az anyai és később a magzati egészségre.
A fogantatás előtti időszakban fontossá válik a folsav, a vas, a jód, a kalcium, a B6-, a D3-, A-, E-, C-, és B-vitaminok bevitele.
A fogantatás előtti időszakban tehát érdemes nem csak lelkileg, de testileg is felkészülni a várandósságra, hogy a magzat optimális körülmények között fejlődhessen.
Mennyit kell enni terhesség alatt?
Nem. Az első trimeszter alatt nem szükséges plusz energiát bevinni, a 2. trimeszterben kb. +150, a 3. trimeszterben + kb. 300 kcal energiára van szüksége a kismamának a normál energiaszükségletéhez képest.
Ennek oka a megnövekedett alapanyagcsere és az új szövetek képzéséhez szükséges energiaigény.
A túlzott energiabevitel hízáshoz, túlsúly kialakulásához vezet, ami számos nemkívánatos egészségügyi problémát vonhat maga után, mint például az inzulinrezisztencia, a gesztációs diabétesz, vagy a magasvérnyomás betegség.
Amennyiben a terhesség után a súlyfelesleg megmarad, az elhízás hosszútávú kockázatnövelő hatásai is érvényesülhetnek, mint a mozgásszervi betegségek, hormonális egyensúlytalanságok, cukorbetegség, szív-érrendszeri betegségek.
Ajánlott súlygyarapodás a terhesség alatt
Általánosságban elmondható, hogy az ajánlott súlygyarapodás mértéke a várandósságot megelőző tápláltsági állapot függvényében kerül meghatározásra.
Egyes források szerint a normál testsúllyal teherbe esett anyák esetén 8-12, túlsúly vagy elhízás esetén maximum 7-10 kg súlygyarapodás javasolható.
Más vélekedések alapján normál testsúly esetén 12-16 kg, túlsúly esetén 7-12 kg, elhízás esetén pedig 5-9 kg lesz a biztonságos testsúlynövekedés a várandósság alatt.
Ezek az adatok azonban nagyon különbözőek lehetnek az anyukák és a babák testméreteitől függően, így mindenképp egyénileg érdemes mérlegelni az elfogadható és kórós súlygyarapodást.
A kismamák táplálkozásának irányelvei
A kismamák táplálkozása kapcsán ugyanúgy az egészséges táplálkozás irányelvei a mérvadók, amelyben kiemelt jelentőségű a bőséges zöldség-gyümölcs fogyasztás (minimum napi 400-500 g, amelybe a burgonya nem számít bele), a hüvelyesek, teljes értékű gabonák előtérbe helyezése a finomítottakkal szemben, a hüvelyesek, a diófélék, az olajos magvak rendszeres fogyasztása, a heti 2 alkalommal történő halfogyasztás és a sovány fehérjeforrások előnyben részesítése a zsírban bővelkedőkkel szemben.
A várandós anyák fehérjeszükséglete kb. plusz 10-15 g a terhességet megelőző mennyiséghez képest, ami az egészséges táplálkozással fedezhető, de nem tiltott a fehérjekészítményekkel dúsított ételek, turmixok fogyasztása sem.
Azonban a túlzott fehérjebevitel semmiképp nem ajánlott.
Esszenciális zsírsavak fontossága
Különösen figyelni kell az esszenciális zsírsavak elégséges bevitelére, vagyis az omega-3 zsírsav fogyasztásra, azon belül is a szervezetnek EPA és DHA zsírsavakra van szükséges az egészséges működéshez.
Ezt a zsírsavat halakból, tengeri ételekből (pl. algák) lehetséges fedezni, illetve néhány magas ALA (alfa-linolénsav) tartalmú növényből is hozzájuthatunk: dió, hántolt kendermag, chia mag, lenmagolaj, repceolaj.
Fontos tudni, hogy a növényi ALA forrásokat a szervezetnek át kell alakítania a számára felhasználható EPA és DHA zsírsavakká, azonban a konvertálás hatásfoka csekély és genetikailag is meghatározott.
Érdemes tehát halat nem fogyasztó kismamák (és egyébként minden egészséges felnőtt és gyermek) számára jó minőségű oemga-3 tartalmú étrendkiegészítőt szedni.
Halak a kismama étrendjében
A halak fogyasztásától való félelem a tengeri ételek higanytartalmára vezethető vissza.
Valóban vannak bizonyos halfajták, melyek magas higanytartalmuk miatt nem ajánlottak a várandósság és a szoptatás idején: ilyenek a cápa, a makréla és a kardhal (bár a magyar táplálkozási kultúrára ezek fogyasztása kevésbé jellemző).
Az egészséges étrend részeként a heti 2 alkalommal fogyasztott hal kifejezetten ajánlott omega3 zsírsav-tartalma miatt, például busa, lazac, pisztráng, tonhal formájában.
Az omega3 zsírsavak esszenciális zsírsavnak minősülnek, vagyis a szervezet működéséhez elengedhetetlenek és azokat kívülről, a táplálkozáson keresztül kell felvennünk, mivel a szervezet nem képes ezeket előállítani.
A omega3 a fejlődő magzat idegrendszerének és a szem ideghártyájának egészége érdekében lesz nagyon fontos, ahogy az anyai egészség szempontjából is kiemelt szerepet tölt be.
A halakon kívül növényi forrásokból bevihető lenmagolaj, repceolaj, avokádó és avokádóolaj, hántolt kendermag, őrölt lenmag, vagy például dió formájában.
Terhesség alatti gasztrointesztinális problémák és megoldások
Várandós anyák gyakori panasza a gyomorégés, puffadás, teltségérzet, hányinger, hányás, székrekedés.
Ezek a tünetek olykor az egészséges táplálékfelvételt is korlátozhatják, ami megnöveli a tápanyaghiányok kockázatát.
Ráadásul egyik probléma előidézheti a másikat is: például a puffadás elkerülése érdekében a kismama rostszegényen táplálkozik, az még inkább növeli a székrekedési hajlamot.
Rostok szerepe a terhesség alatt
Érdemes különbséget tenni a vízoldékony és a vízben nem oldódó rostok között.
A vízoldékony rostok ugyanis kevésbé puffasztó hatásúak, így a zöldségek, gyümölcsök (akár héj nélkül), utifű maghéj, chia mag, zabpehely előnyösebbek lehetnek, mint a korpafélék (korpás kenyér, teljeskiőrlésű kenyérféleségek, sütőipari termékek pl. keksz, ropi) vagy a szárazhüvelyesek.
Azonban a túlzott mértékű rostbevitel sem előnyös, ugyanis az ronthatja a vitaminok és ásványi anyagok felszívódását.
A székrekedés elkerülése érdekében figyelni kell a bőséges folyadékfogyasztásra (testsúlykilogramonként kb. 30-40 ml) és a rendszeres testmozgásra (pl. könnyed séta, biciklizés, ellipszis tréner, jóga, gerinctorna, illetve edzettségi szinthez mérten bármilyen sporttevékenység).
Hányinger és gyomorégés
A hányinger csillapítható lassan kortyolgatva fogyasztott hideg, enyhén savanykás folyadékkal (jeges-citromos víz), valamint jó megoldás ilyenkor a pászka, puffasztott szeletek, kétszersült (pirítós) kenyér.
Gyomorégés esetén kerülendők a savtermelést fokozó ételek, mint az erősen csípős, túlfűszerezett ételek, a torma, a mustár, az ecet, a savanyúságok, az erős aromájú sajtok (pl. camambert, kéksajt, pálpusztai sajt), a bő olajban sültek és a tömény cukros desszertek, a zsírdús „magyaros” ételek.
Italok közül a feketekávé, a szénsavas italok jelenthetnek problémát.
Lehetőleg az esti étkezés könnyű legyen, kis mennyiségű és a nap folyamán többször keveset egyen a kismama.
Kerülendő ételek és italok a várandósság alatt
A gyermekáldás ideje alatt sincs tiltott étel, mint ahogy az egészséges táplálkozásban sem, azonban erősen ajánlott a nyers tejet (nem pasztörizált), nyers húst, nyers halat tartalmazó ételek kerülése eben az időszakban (pl. sushi, tatárbeefsteak), ahogy a mosatlan gyümölcs és zöldség is nagyobb veszélyt jelent az anya és a magzat egészségére nézve.
A koffein sem tiltott, de naponta maximum 300 mg az ajánlott mennyiség.
Itt érdemes figyelni arra, hogy nem csak a kávé, de a fekete és zöld tea, a kakaó és a csokoládé is tartalmaz koffeint!
A kávé ízének pótlására javasolható a koffeinmentes kávé, vagy a cikóriakávé, kakaó pótlására pedig remek helyettesítő a karobpor.
Terhesség és szoptatás során egyes gyógyszerek és gyógynövények nem fogyaszthatók.
Ezzel kapcsolatban mindenképp kérjünk tájékoztatást a kezelőorvosunktól, gyógyszerésztől!
Allergének és a terhesség alatti táplálkozás
Szintén gyakori tévhit, hogy várandósság és szoptatás alatt a különböző allergének, például a glutén kiiktatása megelőzné a születendő gyermek vagy a csecsemő esetében a cöliákiát, búzaallergiát.
Valójában kutatásokkal alátámasztott tény, hogy amennyiben bizonyos allergéneket kihagyunk az étrendből, azzal éppen az ellenkezőjét érjük el: vagyis növeljük az ételallergiák és intoleranciák kialakulásának esélyét!
Javasolt, hogy szigorú gluténmentes étrendet kizárólag indokolt esetben kövessen a várandós vagy szoptató anya.
Ezt viszont ne keverjük össze az egészséges táplálkozásban is ajánlott, természetes módon gluténmentes alapanyagok és élelmiszerek fogyasztásával, mint például a hajdina, köles, quinoa, zab és az ezekből készült termékek, vagy a burgonyafélék, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök étrendbe építésével.
A változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás részeként ezeknek az ételféleségeknek ott a helyük az egészséges kismamák étrendjében!
Inzulinrezisztencia és gesztációs diabétesz
Az inzulinérzékenység romlása természetes élettani folyamat a terhesség 2. trimeszterétől.
Kockázat szempontjából fokozottabb az inzulinrezisztencia vagy a gesztációs diabétesz kialakulására, ha a teherbeeséskor az anya eleve túlsúlyos vagy elhízott volt.
Az alma típusú elhízásra hajlamos, nagyobb viszcerális zsírfölösleggel rendelkező nők esetében is érdemes figyelni, hogy ez a testalkat fokozza az inzulinrezisztenciát.
Fontos tehát terhesség alatt is a finomított szénhidrátok korlátozása és az összetett szénhidrátok előtérbe helyezése.
Válasszunk teljes értékű, rostban gazdag gabonaféléket és ezekből készült termékeket (pl. müzlik, péktermékek, ropogtatnivalók esetében) és kerüljük a hozzáadott cukrot!
Fontos, hogy a vércukorszint kiegyensúlyozott legyen a nap folyamán, ne legyenek túl nagy kilengések (amikor hirtelen magasra ugrik a vércukorszint, majd visszazuhan).
Ennek érdekében az étkezéseket több, napi 4-5-6 alkalomra érdemes elosztani úgy, hogy két étkezés között 2-4 óra teljen el.
Gyorsabban felszívódó szénhidrátokat természetes formában szabad fogyasztani (gyümölcsök, tej, joghurt, kefír, főtt burgonya), de inkább ebédidő és a délután folyamán, megfelelő párosításban.
A gyorsabban felszívódó szénhidrátokat rostokkal, jó minőségű zsiradékkal és fehérjékkel lassíthatjuk.
Például a párolt petrezselymes újburgonya mellé fél tányér friss saláta (rost) fél evőkanál extra szűz olívaolajjal meglocsolva (jó minőségű zsiradék), sült lazaccal vagy csirkemellel, tofuval (fehérje).
Délutánra például egy csésze bogyós gyümölcs összekeverve 1 pohár natúr joghurttal, ebbe szórhatunk zabpelyhet (rost és fehérje is), utifű maghéjat (rost), natúr olajos magvakat, például diót, mandulát (jó minőségű zsiradék, fehérje és rost is).
Puffasztott szeletekhez (pl. hajdinatallér) együnk friss zöldségeket (rost) és kenjük meg például humusszal, avokádókrémmel (jó minőségű zsiradék, némi fehérje és rost), de tehetünk rá sajtkrémet, sonkát is (fehérje).
Az esetlegesen puffasztó hatású korpás, teljeskiőrlésű kenyeret cseréljük részben teljeskiőrlésű lisztet tartalmazó vadkovászos kenyérre, vagy utifű maghéjat tartalmazó, hajdina-, köleslisztből készült gluténmentes, lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmazó kenyérféleségekre.
Szoptatás alatti táplálkozás és életmód
A csecsemő számára legideálisabb táplálék az anyatej, mivel az megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza a számára szükséges tápanyagokat.
A hazai és nemzetközi irányelv szerint az anyatej a „gold standard”, a csecsemő 6 hónapos koráig ajánlott a kizárólagos anyatejes táplálás, de addig szoptasson az anya, amíg csak módja van rá.
A hosszantartó szoptatás megelőző hatással bír különböző nem-fertőző betegségek esetében, mint az 1-es típusú diabétesz, az inzulinrezisztencia, a gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa és crohn), vagy az atópiás dermatitisz.
Mivel a szoptató anya életmódja és táplálkozása befolyásolja az anyatej termelődését és egyes összetevőit, így a baba egészsége és táplálása szempontjából fontos lesz anyai étrend gondos összeállítása.
Energia- és tápanyagigény szoptatás alatt
A hiányos táplálkozás, vagy a túl alacsony energiabevitel veszélyezteti a tejtermelődést, így a nagy energiadeficittel járó fogyókúrák, vagy a kevesebb, mint 1800 kcal tartalmú étrendek nem ajánlottak a szoptatás ideje alatt.
Ha mégis szükségessé válik a testtömeg csökkentése, azt az energiabevitel csökkentése helyett magasabb energiafelhasználással érdemes elérni, tehát több testmozgással.
A nagymértékű zsírlebomlás azonban különböző - a zsírszövetben tárolódó - toxikus anyagok felszabadulásával járhat, melyek bekerülhetnek az anyatejbe, a drasztikus fogyókúrák ezért sem ajánlottak.
A termelődő anyatej elválasztásához kb. 500 kcal energiára van szükség, ennyi pluszra van szükség a várandósság előtti energiaszükséglethez képest, a terhesség időszakához képest pedig kb. plusz 200 kcal.
Naponta 4-5 alkalommal történő étkezés mellett elég csak 1-2 étkezés során egy kicsivel nagyobb mennyiséget fogyasztani.
Amennyiben az édesanya számára nem kényelmes nagyobb adagokat fogyasztani, be lehet vezetni napi 5-7 alkalommal kis mennyiségű étkezéseket is.
A fehérjeigény kissé tovább növekszik a várandóssághoz képest, ez átlagosan napi 15-20 g plusz fehérjét jelent.
A termelődő anyatej mennyisége miatt megnövekszik az anyák folyadékszükséglete is, nagyjából napi 1 literrel többet érdemes fogyasztani a várandóssághoz képest, a nap folyamán egyenletesen elosztva.
A hosszú szoptatások megnövelik a szomjúságérzetet, ezért érdemes a szoptatások alkalmával elérhető távolságba bekészíteni valamilyen innivalót az anya számára.
Egyes vitaminok és ásványi anyagok szükséglete akár másfélszeresére, duplájára is növekedhet a szoptatás időszakában, így kiemelt fontosságú az egészséges, tápanyagdús táplálkozás, amit szükség esetén étrendkiegészítővel is érdemes megtámogatni.
Jelentősen megnövekszik az A-vitamin, Folsav, C-vitamin, B-vitaminok, Kalcium, Foszfor, Réz, Jód, Vas, Mangán, Molibdén, Szelén, ...
Szoptatáshoz szükséges tápanyagok: dietetikusi tippek
Terhesség alatti szoptatás
Még napjainkban is tabutémának számít, már-már kuriózumnak, ha egy várandós édesanya terhessége alatt is szoptatja a nagyobbik gyerekét.
Van, aki azért, mert az első pár hétben, hónapban még nem is tud a magzat létezéséről, de van, aki tudatosan dönt így.
Nincs tiltólistán a terhesség alatti szoptatás, de jó tudni, hogy megoszlanak róla a szakvélemények a nőgyógyászok körében is.
Bartha Edina marosvásárhelyi nőgyógyász lapunk megkeresésére elmondta, ő mindig azt ajánlja a kismamáknak, akik hozzá járnak terhesgondozásra, és még szoptatják a nagyobbik gyereküket, hogy az első tizenkét hét után próbálják fokozatosan leválasztani, mert igen megterhelő lehet az édesanya számára, a magzatra nézve pedig az esetleges méhösszehúzódások jelenthetnek veszélyt.
„Nem feltétlenül tiltólistás a terhesség alatti szoptatás, az első három hónapban szinte semmi veszéllyel nem is jár a babára nézve, az édesanya szervezete számára viszont nagyon energiaigénylő, és azért is javasolom az édesanyáknak, hogy fokozatosan próbálják leszoktatni a szoptatásról a nagyobb testvért.
Tudom, hogy mindkét gyerek egyformán fontos nekik, de a szoptatás hatására oxitocin szabadul fel, és ez méhösszehúzódásokat okozhat, ami veszélyes lehet a magzatra nézve” - magyarázta a szakember, aki több olyan kismamát is látott már, aki szülés után a nagyobb gyerekét is megszoptatta.
Tapasztalatok terhesség alatti szoptatásról
Vass Csilla marosvásárhelyi édesanya jelenleg külföldön él családjával, de Marosvásárhelyen hozta világra mindkét gyerekét, akik között másfél év a korkülönbség.
A nagyobbik még aznap is szopizott, amikor édesanyja bement a kórházba szülni.
„Dávid nagyon szeretett szopizni, és bármennyire is szerettem volna leszoktatni az anyatejről, ő nem volt hajlandó, én meg nem éreztem magam felkészülve arra, hogy végighallgassam, hogy hogy sír, könyörög a didiért” - emlékszik vissza az édesanya, akinek az első nőgyógyásza nem támogatta a terhesség alatti szoptatást.
„Megijesztett, hogy csak rosszat csinálok azzal, hogy terhességem alatt szoptatok, és hogy felelőtlen vagyok, mert nem gondolok a pocaklakómra.
Emiatt egy másik nőgyógyászhoz is elmentem, más okok miatt is, és persze az ő véleményét is kikértem a témával kapcsolatosan.
Ő nagyon pozitívan állt hozzá, megnyugtatott, hogy nem veszélyes, embere válogatja, hogy tud-e szoptatni terhesség alatt vagy sem, persze ő is felvázolta a lehetséges következményeket, reálisan, nem dramatizálva.
Végül arra jutottam, hogy lehet, nem káros, viszont figyelni kell a testem reakcióját.
Mivel nálam nem okozott méhösszehúzódást vagy vérzést, nyugodtan tudtam szoptatni egész terhességem alatt.
Igaz, hogy néha fárasztó volt, de a jó oldalát néztem a dolgoknak, amikor Hanna megszületik nem lesz gond azzal, hogy nem indul be idejében a tejem” - osztotta meg tapasztalatait az édesanya, aki bevallotta, hogy nagy szerepet játszott a döntésében a Védem - Marosvásárhelyi Édesanyák Egyesülete által szervezett szoptatással kapcsolatos találkozói is, ahol olyan édesanyákkal találkozhatott, akik nem csak terhesség alatt, de utána is szoptatták mindkét gyereküket.
Miután megszületett a kisebbik gyereke, az édesanya pár napra rá leválasztotta a nagyobbikat, mert azt érezte, ha a nagyobbik is szopizik, nem marad elég tej a kicsi számára, mert a nagynak mindkét mellből kellett az anyatej.
„Lehet, hogy én nem voltam elég határozott, de amúgy sem voltam a tandemszoptatás gondolatával megbarátkozva.
Visszagondolva, én hibáztam, nem kellett volna didit adjak a nagynak, miután hazamentünk a kórházból, de akkor másképp láttam, most úgy érzem, így volt tökéletes, ahogy volt” - mesélte Vass Csilla.
A tandemszoptatás lehetőségei
A Védem Egyesület képviselője, Bota Anna nem volt hasonló helyzetben, lévén, hogy nagyobb a korkülönbség a gyerekei között, de lapunk megkeresésére elmondta, bevállalná a várandósság alatti szoptatást, de lehetőleg egy totyogóval.
„A nagyobb baba már valószínűleg nem tölti az egész napot mellen, bár ebbe a várandósság akár bele is kavarhat.
Ilyenkor érzi a kisgyerek, hogy valami történni fog, és általában még nagyobb ragaszkodást mutat.
Előző terhességeim alatt nem voltak különösebb problémáim, ezért úgy gondolom, hogy egy kisgyerek szoptatása nem befolyásolná a magzat megfelelő fejlődését.
Szoptatást támogató csoportunkban, több édesanya is várandósság alatt végig szoptatta nagyobb gyerekét, és az újszülött négy kiló körüli súllyal jött a világra.
Születés után az újszülött és a nagy testvér még hosszú időn át együtt szopiztak, nem igaz, hogy nem nehéz az anyának, de nem volt hatással az anya egészségére, miért is lenne, hiszen ikreket is lehet igény szerint kizárólagosan szoptatni” - mondta el Bota Anna, aki hozzátetette, a testvérféltékenységet és az újszülött megszületésével kapcsolatos frusztrációt is csökkenthetjük a gyermekben, ha nem csak a kicsi szopizhat, hanem ő is, ha nem érzi azt, hogy a testvér miatt nem kaphat többé anyatejet.
„A tandemszoptatásnak többféle módját választhatjuk: megbeszélhetjük a naggyal, hogy akkor szopizhat, ha a kicsi már befejezte, vagy szopizhatnak egyszerre is, például ha mindketten hónaljtartásban vannak, vagy az egyikük hónaljtartásban, a másikuk pedig bölcsőtartásban van” - részletezte az egyesület képviselője, a szoptatást támogató édesanya.
Szoptatás és terhesség: szakvélemények és kutatások
„Az LLL (La Leche Liga) szoptatást támogató vezetői tapasztalatai és a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a terhesség egészséges lefolyása érdekében néhány anya számára valóban tanácsos lehet az elválasztás.
A Védem Egyesület szoptatást támogató képviselője is kifejtette, a terhesség alatt az anyatej mennyisége is nagyon lecsökken.
„Az egészséges és tudatos étkezés segít abban, hogy az anya saját tartalékai ne merüljenek ki.
A szoptatás folytatása nem fosztja meg a magzatot a neki szükséges tápanyagoktól.
Abban az esetben, ha a baba hat hónapnál fiatalabb, és még teljes mértékben anyatejen él, amikor az anya teherbe esik, akkor azért, hogy képes legyen őt megfelelően táplálni a várandósság alatt, elsődleges fontosságú lesz az egészséges étkezés.
Ilyenkor mindenképpen szükség van a baba egészségének és gyarapodásának figyelmes követésére, és lehet, hogy valamilyen kiegészítő táplálékra lesz szüksége.
Az idősebb csecsemők és a kisgyermekek, akik már sokféle ételt esznek, valószínűleg többet igényelnek majd az ételekből, ahogy a tej mennyisége csökken.
A szoptatás és terhesség nem két egymást kizáró tényező, mint ahogyan korábban azt az orvosok gondolták.
Ha kicsi a korkülönbség a két gyermek között, akkor bizony előfordulhat, hogy a „nagy” még szopizik és közben újabb pocaklakó költözött be.
Sok orvos a mai napig az elválasztást javasolja, ha a még szoptató kismama ismét babát vár, de ez teljesen felesleges.
Miért javasolják mégis ezt?
Készült egy felmérés, ami igazolta, hogy a mellbimbó stimulálása megindíthatja a szülés a harmadik harmadban, itt azonban mellszívóval fél órán keresztül stimulálták a mellet.
A terhesség 4.
Testhelyzetek Ahogy növekszik a pocak, idővel nem lesz kényelmes az ülve szoptatás, át kell térni a fekve szopira vagy a hónaljtartásra.
Ez nemcsak kényelmesebb, hanem még praktikus is, hiszen sok totyogó számára az elalváshoz is kell a szopizás.
Tandem A testvérféltékenységet és az újszülött megszületésével kapcsolatos frusztrációt is csökkenthetjük a gyermekben, ha nemcsak a kicsi szopizhat, hanem ő is, ha nem érzi azt, hogy a testvér miatt nem kaphat többé anyatejet.
A tandemszoptatásnak többféle módját választhatjuk: megbeszélhetjük a naggyal, hogy akkor szopizhat, ha a kicsi már befejezte, vagy szopizhatnak egyszerre is, pl.
Vida Ági pszichológia és pedagógia szakon végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként és gyermeknevelési tanácsadóként segíteni a hozzá forduló szülőknek.
Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni babájuk és gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket.
Kérdezni szeretnél? szerző: Dr. A szoptatás a szülés utáni időszakban viszonylag biztonságos fogamzásgátlási módszer.
A fogamzásgátló hatás azonban csak akkor jelentős, ha a baba nincs hat hónapos, nem kap az anyatejen kívül kiegészítő táplálékot, sem cumit, az egyes szoptatások között nem telik el hat óra, és a baba kellően hosszú időt tölt az anyamellen.
A fenti kritériumok együttes teljesülése nagy valószínűséggel kizárja a peteérés bekövetkeztét és így az újabb terhességet.
Néhány szoptatós anya ugyanakkor kizárólagos szoptatás mellett is menstruál pár héttel a szülést követően, másoknál pedig napi egy szoptatás is megakadályozza a teherbeesést.
A terhesség már a szülést követő első vérzés előtt létrejöhet, hiszen a menstruációt peteérés előzi meg.
Amennyiben a terhesség ismét bekövetkezik a szoptatási időszak alatt, az a jelenleg érvényben levő ajánlások alapján általában nem indokolja a baba elválasztását.
Vannak azonban olyan állapotok, amelyek esetén nem árt az óvatosság és a baba fokozatos elválasztása.
Ezek közé tartozik például a kórtörténetben szereplő többszörös vetélés, koraszülés, vagy a jelen terhesség alatti fenyegető koraszülés.
Ezekben az esetekben a szoptatás során felszabaduló oxytocin méhösszehúzódást okozó hatása veszélyes lehet a terhességre, normál esetben a méhizomzat csak a szülés idején válik érzékennyé erre a hormonra.
Probléma esetén tehát érdemes mérlegelni az elválasztást, de annak is tudatában kell lenni, hogy ez nem feltétlenül akadályozza meg a terhesség esetleges megszakadását.
A szopós babákat többnyire nem zavarja az anya újabb terhessége, vannak azonban olyanok, akik elválasztják magukat, amint a kistestvér megfogan.
A háttérben ilyenkor az anyatej megváltozott íze állhat.
A tej összetétele valóban megváltozik a várandósság idején, mennyisége is csökkenhet.
Problémát jelenthet a mellbimbók érzékenysége, ez csökkentheti az anya szoptatási kedvét.
A korai terhességben fellépő fáradékonyság miatt is nehézkesebb lehet a szoptatás.
Ugyanakkor az is igaz, hogy egy örökmozgó kisgyerek mellett kincset érhet az a napi néhány, szoptatással és összebújással töltött perc.
Vitaminok és ásványi anyagok fontossága
Kell a vitamin Az anya megfelelő vitamin- és ásványianyag-ellátottságára érdemes odafigyelni.
Attól semmiképpen sem kell tartani, hogy a fejlődő magzat bármiben is hiányt szenved, az anyatej összetétele is megfelelő marad, azonban a kismama raktárai kimerülhetnek.
Főleg a vasraktárak állapotára kell figyelmet fordítani és ha szükséges, vastablettát szedni.
A kiegyensúlyozott táplálkozás és a kismamáknak ajánlott multivitamin szedése is javasolt.
A szülés után is folytatható a nagyobb baba szoptatása, ha a gyermek igényli és ez nem jelent terhet az anya számára.
Ilyen esetben az anyatej összetétele a kisebb baba igényeihez alkalmazkodik, mennyisége azonban mindkét gyerek számára elegendő.
Arra érdemes odafigyelni, hogy a nagyobb gyermek a kicsi után kerüljön mellre, de tulajdonképpen az is megoldás lehet, ha az egyik gyermek mindig csak az egyik oldali, a másik pedig a másik mellből szop.
A terhesség alatti szoptatást illetően tehát (amennyiben egészségügyi indok nem merül fel) érdemes az érzéseinkre hallgatni és ha az anya számára nem kellemetlen a szoptatás, nyugodtan folytatható.
