Átfogó útmutató várandós anyukáknak: jogok, ellátások és teendők a babavárás idején

A babavárás az ember életének egyik legörömtelibb időszaka, ugyanakkor számos hivatalos teendővel és jogi kérdéssel jár, amelyekkel sok kismama nincs tisztában. Fontos, hogy a leendő édesanyák tisztában legyenek jogaikkal és azokkal az ellátásokkal, amelyek a várandósság, szülés és gyermekgondozás idején megilletik őket.

Munkajogi védelem a várandósság és gyermekgondozás idején

A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) különös védelmet biztosít a várandós és kisgyermekes anyáknak. Alapvetően a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.

A felmondási védelem akkor él, ha a munkavállaló bejelentette a várandósságát a munkáltató felé. Ezt a várandósság megállapítása és a 12. hét betöltése után érdemes megtenni, írásban. A hivatalos bejelentéshez nem szükséges orvosi igazolás. Az emberi reprodukciós eljárással (lombikprogramban) résztvevők számára a kezelés elejétől jár a védelem, amely maximum 6 hónapig tart.

Munkakörülmények módosítása és felmentés a munkavégzés alól

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania.

A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni, és részére állásidőre járó munkabért kell folyósítani, ami az Mt. 154.§(4) alapján a személyi alapbére. Ez a kedvezmény azonban nem érvényesíthető a nem kötelező vizsgálatokra, például az orvosi értelemben nem indokolt genetikai vizsgálatokra vagy babamozira.

Érdemes előre tervezni, hogy meddig szeretne a várandós kismama dolgozni és ezt a munkáltatóval leegyeztetni. Így a munkaadó is tud tervezni, új kollégákat toborozni, akár belső átszervezéssel megoldani a helyettesítést.

Foglalkoztatási korlátozások és tilalmak várandósság és szoptatás idején

A terhes nők és a szoptató anyák, valamint gyermekeik egészségét a munkaviszonnyal összefüggésben speciális szabályok védik. Ezek végrehajtása a munkáltatói jogokat gyakorló személy kötelezettsége.

• Súlykorlátozás emelésnél: rendszeresen max. 5 kg, esetenként max. 10 kg. Húzás/tolás vonatkozásában: rendszeresen max. 8 kg, esetenként max. 15 kg.
• Állómunka: ülőhelyet kell biztosítani, hogy a munkavállaló időnként pihenhessen; a nő a terhesség 20. hetétől max. napi 4 órát dolgozhat állva.
• Foglalkozási megbetegedés veszélyével járó munka: (pl. zaj).
• Egészséget veszélyeztető anyagokkal való munkavégzés: (pl. por, gáz, gőz, sugárzás, biológiai anyagok).
• Éjszakai munka: Terhes nő és szoptató anya a 20:00-6:00 óra közötti időszakban nem foglalkoztatható.
• Vasár- és ünnepnapokon történő munkavégzés: Terhes nők és szoptató anyák vasár- és ünnepnapokon nem foglalkoztathatóak.
• Túlóra: A napi munkaidő nem haladhatja meg a 9 órát, a heti munkaidő pedig a 40 órát.
• Pihenési lehetőség: A terhes nők és szoptatós anyák számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy munkaidő alatt lefekhessenek pihenni. Ez a munkavállaló számára nem jelenthet munkabérkiesést.

Szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amiből 4 hetet már a szülés tervezett időpontja előtt kivehet. Ebből 2 hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadság a baba várható születési időpontja előtti 28. naptól kezdődhet.

A munkavállalónak a gyermek 3 éves koráig joga van otthon maradni. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. A szülés miatti távollét alatt felhalmozódott szabadságot a munkavállaló visszatérését követő 60 napon belül ki kell adni.

Pótszabadság gyermekek után:

• Egy 16 évesnél fiatalabb gyermek után: 2 munkanap
• Két gyermek után: 4 munkanap
• Kettőnél több gyermek után: 7 munkanap
• Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság további 2 munkanappal nő.

2023 óta 10 szabadnap jár az apukáknak a gyermek születésekor: az első 5 napban 100%-os bérrel lehet otthon, a második 5 napra a bérének a 40%-a illeti meg.

Pénzügyi támogatások és ellátások

A magyar állam számos támogatást nyújt a gyermekvállaláshoz, amelyek a család anyagi terheinek enyhítését szolgálják.

Anyasági támogatás

Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. Fontos, hogy az anyasági támogatás csak akkor utalható az államilag finanszírozott keretből, ha a kismama végigjárja a kötelező és hivatalos ellátórendszert, és erről a gondozókönyvben 4 orvosi pecséttel rendelkezik.

Csecsemőgondozási díj (CSED)

A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az édesanya a gyermek születésének napjától 24 héten át jogosult rá. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik. A CSED csak abban az esetben igényelhető, ha az anya nem folytat kereső tevékenységet. A CSED jogosultsághoz szükséges a gyermek születése előtti 2 évből legalább 365 biztosított nap.

Gyermekgondozási díj (GYED)

A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult. A gyermekgondozási díj a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft). A GYED jogosultsághoz szintén szükséges a gyermek születése előtti 2 évből legalább 365 biztosított nap. A GYED-et igénybe vevő személyek időkorlátozás nélkül végezhetnek keresőtevékenységet, amely a munkáltatók számára is egy fontos lehetőség a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatása során.

GYED számítási példák:

• Alapeset: Az adózott jövedelem naptári napi átlagának 70%-a, de maximum a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
• Apuka megy GYED-re: Ez alatt korlátlanul dolgozhat is. (Ezt általában anyagi megfontolásból szokták alkalmazni, ha az apuka jobban keres, de nem ő van otthon a kisgyermekkel.) Ilyen esetben az anyának nincs biztosítási jogviszonya, a TB-t (hivatalosan egészségügyi szolgáltatási járulék) magának kell fizetnie, amivel így orvosi ellátásra jogosult, azonban biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
• Diák: Ha azért nincs meg a biztosított kismamának a szülés előtti 2 évből legalább 365 biztosított napja, mert tanulmányokat folytatott, akkor ez sem probléma, hiszen a 180 nap a tanulmányokból is beszámítható. Aki pedig úgy vállal gyermeket, hogy még felsőoktatási tanulmányokat folytat, akkor úgynevezett „diplomás” vagy „hallgatói” gyedre lehet jogosult.
• Ikrek: A GYED esetében a gyermekek 3 éves koráig jár az ellátás, az alapeset 2 helyett.
• Örökbefogadás: Csecsemők örökbefogadásakor nincs eltérés a saját gyermek születéséhez képest. Azonban, ha 2 évesnél idősebb a gyermek, akkor ún. örökbefogadói díj kapható, 168 napig jár, számítása a GYED-hez hasonlóan működik.

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. A GYES 2015-ben 28 500 forint egy gyermek esetében. Akik nem állnak munkaviszonyban, és otthon nevelik gyermeküket, azoknak jár. A GYET összege a minimálbér 70%-a.

Gyermeknevelési támogatás (GYET)

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életév betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.

A várandósgondozás lépései és kötelező vizsgálatok

A várandósgondozás komplex egészségügyi szolgáltatás, amely a védőnő, a háziorvos, a szülész-nőgyógyász szakorvos, a kismama, esetenként a választott szülészorvos, illetve szülésznő együttműködésén alapul. Célja: a kismama egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és kockázatmentes megszületésének elősegítése, a veszélyeztetettség, a szövődmények megelőzése, valamint a szülésre, a gyermek korai kötődésére, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés.

Az új várandósgondozás rendelete 2014. július 1-én lépett életbe. A jogszabály szerint a várandóság megállapítása szakorvos feladat. A leendő édesanyának a szakorvosi lelet birtokában kell elmennie a területileg illetékes védőnőhöz, aki nyilvántartásba, azaz gondozásba veszi, és kiállítja a várandósgondozási kiskönyvet. A terhesgondozáson kötelező részt venni, és a védőnő személye nem választható.

Első trimeszter (1-12. hét)

Egészségügyi teendők

• Első nőgyógyászati szakorvosi vizsgálat: Ha a várandósság jeleit tapasztalod, érdemes terhességi tesztet csinálnod. Ha a teszt pozitív, keresd fel a nőgyógyászod vagy bármelyik állami vagy magán nőgyógyászati rendelőt.
• Várandósság megállapítása: A 6-7. héten végzett ultrahangvizsgálat általában már kimutatja a magzati szívműködést, azaz a várandósságot. A várandósságról a nőgyógyász szakorvos igazolást állít ki.
• Védőnő felkeresése: A nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolással keresd fel a tartózkodási helyed szerint illetékes védőnőt, aki védőnői gondozásba vesz, és kiállítja a várandósgondozási kiskönyved.

Kötelező orvosi vizsgálatok

• Teljes vérkép, kiegészítő vizsgálatok, vércukorszintmérés
• Vizeletvizsgálat
• Vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés
• HBsAg-szűrés (anyai hepatitis B hordozás szűrés)
• VDRL-vizsgálat (szifilisz szerológiai szűrés)
• Fogorvosi vizsgálat
• Genetikai ultrahangos szűrővizsgálat
• Genetikai tanácsadás (fogamzáskor betöltött 37. életévtől kezdve)
• EKG-vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat

A vizsgálatok az állami intézményekben ingyenesek. Az EgészségAblak mobilalkalmazással elektronikusan is nyomon követheted a vizsgálataid eredményeit, letöltheted a szükséges dokumentumokat, és megtalálhatod a felírt recepteket.

Második trimeszter (13-24. hét)

Egészségügyi teendők

• Kötelező orvosi vizsgálatok:
  • Második ultrahangos vizsgálat (18-22. hét között)
  • Terheléses vércukorvizsgálat (24-28. hét között)
  • Vérkép- és vizeletvizsgálat (24-28. hét között)
• Választható vizsgálat: A nőgyógyász szakorvos a 16-19. héten újabb vérvizsgálatból álló integrált tesztet is javasolhat, amely segít kiszűrni az esetleges genetikai rendellenességeket.
• Kórház kiválasztása: A második trimeszterben már érdemes kiválasztanod, hogy hol szeretnél szülni. Magyarországon kórházban, illetve - bizonyos feltételek teljesítése esetén - otthon is lehet szülni. Ha kórházban szülnél, választhatsz állami vagy magánkórházat.

Harmadik trimeszter (25-40. hét)

Egészségügyi teendők

• Kötelező orvosi vizsgálatok:
  • Ultrahangvizsgálat: magzat, méhlepény és magzatvíz mennyiségének ellenőrzése (30-32. hét között)
  • Vérkép- és vizeletvizsgálat (36-37. hét között)
  • Kardiotokográfos vizsgálat (CTG) (38., 39., és a 40. héten, majd a 40. hét után kétnaponta)
  • GBS-szűrés (hüvelyváladék-tenyésztés)
• Apai jogállás tisztázása: Ha nem vagytok házasok, a gyermek apjának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennie ahhoz, hogy közösen gyakorolhassátok a szülői felügyeleti jogokat. A nyilatkozatot személyesen bármelyik önkormányzat anyakönyvi hivatalában megtehetitek.
• Gyermek keresztnevének kiválasztása: Magyar állampolgárként csak a Nyelvtudományi Intézet által jóváhagyott, anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített keresztnevet adhatsz a gyermekednek.

Várandóssággal és szüléssel kapcsolatos egyéb tudnivalók

Vetélés feldolgozása

A terhességek körülbelül 25 százaléka végződik vetéléssel. A díjmentesen hívható Lelki Elsősegély Szolgálat 0-24 órában nyújt segítséget ilyen esetekben is.

Rh-összeférhetetlenség

A várandós gondozás alkalmával több esetben történik ellenanyagszűrés az anyai vérből. Amennyiben az ellenanyag szint emelkedik, gondozásba veszik a várandóst, és rendszeresen kontrollálják a kapott eredményeket. Szülés után az újszülött köldökzsinór véréből meghatározzák annak Rh-ját. Ha negatív (mint az édesanyja), akkor nincs teendő. Ha az újszülött Rh pozitív, akkor az édesanyjának 72 órán belül human anti-D immunglobulin profilaxisban kell részesülnie. Az édesapák vércsoportjának meghatározásának nincs jelentősége a szülés szempontjából.

Terhességi cukorbetegség

A terhesség alatt terhességi cukorbetegség alakulhat ki a kismamák egy részénél, amely állapot a legtöbb esetben csak a várandósság idejére korlátozódik.

A védőnők tevékenysége a baba születése után

A baba születése után a védőnő tovább gondozza a családot. Egyéni gondozási terv alapján otthonában látogatja, ellátja tanácsokkal az édesanyát, a hatodik hetet követően behívja tanácsadásra a csecsemőjével, és elvégzik a szűrővizsgálatokat immár a gyermekorvossal. A védőnő a szülés után hivatalos értesítést kap a szülőintézetből az újszülött érkezéséről, egészségi állapotáról.

Szoptatási idő

A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta egyszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 1 órára mentesül a munkavégzés alól.

Meddőségi kezelések és jogi védelem

Magyarországon közel 150 000 meddőséggel küzdő pár él. Nemcsak akkor járnak speciális jogok, ha az ember már várandós, hanem akkor is, ha bármilyen reprodukciós eljárásra kerül sor. Ezekben az esetekben az érintett munkavállalót az eljárások idejére a munkavégzés alól mentesíteni kell.

Munkáltatói szemlélet és a munka-magánélet egyensúlya

A Jobtain közelmúltbeli kutatása rámutatott, hogy a Magyarországon működő cégek többsége, ahogy az édesanya bejelenti a várandóságot, azonnal kiemelten kezeli a leendő édesanyákat. Támogatják őket az adminisztratív teendőkben, pozíciótól és egészségügyi állapottól függően javasolják a könnyített munkavégzést vagy akár a munkavégzés alóli felmentést is.

Munkáltatói oldalról a kisgyermekes anyák foglalkoztatása több téren is kihívást jelent. A legfőbb probléma, amivel az anyák szembesülnek, hogy úgy érzik, munkáltatói oldalról ugyanolyan elvárásoknak kell megfelelniük a GYED vagy a GYES utáni visszatéréskor, mint a szülési szabadság előtt. Ez a legtöbb pozícióban szinte lehetetlen. Sokan kénytelenek munkahelyet váltani, mert a korábbi pozíciójuk vagy megszűnt, vagy nem tudják összeegyeztetni a gyerekneveléssel a munkaidőt.

A munka-magánélet egyensúlyának biztosítása érdekében a munkáltatóknak érdemes figyelembe venni az anyák megváltozott élethelyzetét. Azokban a pozíciókban, ahol lehetőség van rugalmas munkaidő, részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségének a biztosítása megfontolandó. Kutatások azt is bebizonyították, hogy a kisgyermekes édesanyák hatékonyabban végzik a munkájukat a rendelkezésre álló munkaidőben, mert tudják, a fennmaradó időben más teendőikre kell összpontosítani.

A távmunka, home office lehetősége is sokat segíthet. Többműszakos munkarendben a „kismama műszak”, melynek során a munkáltató külön munkarendet biztosít a kisgyermekes édesanyáknak, szintén jó megoldás lehet.

tags: #varandos #anyuka #keres