A meddőség abban az esetben áll fenn, ha védekezés nélkül egy év után sem jön létre terhesség. Ennek oka több minden is lehet, ám sokszor a nő hormonális zavarai állnak a sikertelenség mögött. Az asszisztált reprodukciós eljárások során alkalmazott hormonok olyan fehérjék, melyek természetesen is előfordulnak a szervezetben. Ezek a hormonok mind megjelennek a vizeletben, ezért elsődleges származási forrásuk a vizeletből való kivonás, majd tisztítás. Ezidáig a klinikai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem történt velük vírusfertőzés. Mindezek figyelembe vételével, a géntechnológia fejlődésével kifejlesztették mindegyik hormon szintetikus előállítását. Leggyakrabban kínai aranyhörcsög petefészek-sejtekben termelik az említett anyagokat, majd kivonják, megfelelő tisztítási eljárásoknak vetik alá azokat, és így egységesebb végterméket kapnak.
Hormonok szerepe a peteérésben és a terhességben
A normális női nemi ciklus során két hormon szabadul fel, amelyek szükségesek az ovuláció vagy peteérés kiváltásához. Az egyik a tüszőserkentő hormon vagy más néven follikulus stimuláló hormon (FSH), amely segíti a tüszők növekedését, fejlődését. Az FSH-t az agyalapi mirigy termeli, és irányítja a petefészkeket, hogy petesejteket és ösztrogént állítsanak elő. Az FSH az első a terhesség megindításához szükséges hormonok sorában, még a fogamzás előtt. Az FSH serkenti a petesejtek növekedését a petefészkekben, ami növeli az ösztrogén termelését. A másik hormon a sárgatest-serkentő hormon vagy luteinizáló hormon (LH), amelyet szintén az agyalapi mirigy termel, és az FSH-val együttműködve irányítja a menstruációs ciklust, továbbá a tüsző repedését segíti elő, mely során az érett petesejt kiszabadul. Ezt a folyamatot nevezik ovulációnak. A megrepedt petesejtből visszamaradó sárgatest megmaradása nagyon fontos, hiszen az általa termelt progeszteron létfontosságú a terhesség megtartásához. A progeszteron a petefészkekben termelődik, és szabályozza a menstruációs ciklust. Normál esetben szintje az ovuláció után jelentősen megemelkedik, így lehetővé teszi az esetleges beágyazódást. A sárgatest-hormonnak (progeszteronnak) központi szerepe van a méhnyálkahártya felkészítésében a megtermékenyített petesejt befogadására.
Progeszteron és vetélés: Megelőzheti-e a progeszteron-kiegészítés a vetélést?
A Humán Korion Gonadotrop Hormon (hCG) és jelentősége
A humán korion gonadotrop hormon vagy hCG a terhesség alatt termelődik, a megtermékenyülés után közvetlenül az embrió termeli, később pedig a méhlepény. A hormon élettani feladata, hogy a terhesség kezdetén a peteérés során visszamaradt sárgatest elsorvadását megakadályozza, ezzel fenntartsa a sárgatest progeszteron termelését, ami nagyon fontos a terhesség megtartása szempontjából. A progeszteron nevű női nemi hormon hiánya vagy mennyiségének csökkenése ugyanis vetélést okoz. A terhességi tesztek is ennek a hormonnak a jelenlétét mutatják ki a vizeletből.
Hormonális kezelések a meddőség esetén
Ha a hormonrendszer zavara miatt nem jön létre a peteérés, akkor a megfelelő hormonok segítségével elősegíthetik az orvosok az ovulációt. Ez az első számú kezelési mód a meddő nők kezelésében. Ezek a gyógyszerek vagy ovulációt váltanak ki, vagy szabályozzák az ovulációt. Általánosságban hasonlóan működnek, mint a természetes hormonok: a follikulus stimuláló hormon (FSH) és a luteinizáló hormon (LH), és így idézik elő az ovulációt.
Klomifén citrát
A klomifen az egyetlen nem hormon eredetű anyag, amelyet peteérés serkentésére adnak, és ez a szer áll egyedül tabletta formájában rendelkezésre. A klomifen az ösztrogén nevű női nemi hormon hatását gátolja oly módon, hogy megakadályozza az ösztrogén-receptorhoz való kötődését. Az ösztrogén mennyiségétől függően keletkezik az agyalapi mirigyben a peteérés kiváltásához szükséges tüszőserkentő és sárgatest-serkentő hormon. A klomifen meggátolja az ösztrogén kötődését az ott lévő receptorokhoz, ezáltal a szervezet úgy érzi, hogy alacsony az ösztrogénszint, és több hormont bocsát ki. A nagyobb mennyiségben felszabaduló hormonok pedig serkentik az ovulációt és az embrió beágyazódását segítik elő. A klomifen az elsőként adandó szerek közé tartozik, ha a nőnek nincs peteérése. Ennek egyik gyakori oka a policisztás ovárium szindróma vagy Stein-Leventhal-szindróma. Akkor is alkalmazható a klomifen, ha a nőnek hosszú idejű fogamzásgátló tabletta szedése után nincs menstruációja. Ekkor általában az első kúra kiváltja a peteérést. Az első kúrában 5 napig kell szedni a klomifent, és ezután pár nap múlva következik be az ovuláció. Ha mégsem lenne peteérés, a következő kúrát a következő menstruációs ciklusban megismétlik nagyobb dózissal, újabb sikertelenség esetén még egyszer meg lehet ismételni. Ha ekkor sincs peteérés, 3 hónap szünet után tesznek egy újabb 3 hónapos kúrát, de további kezelésnek nincs értelme, más peteérést serkentő kezelésre kell áttérni.
Humán menopauzális gonadotropin (hmCG) és FSH
A humán menopauzális gonadotropin (hmCG) egy injekció formájában beadható hatóanyag azon hölgyeknél, akiknél a hipofízis elégtelen működése miatt nincs ovuláció. A klomifennel ellentétben, ami magát a hipofízist stimulálja, a humán menopauzális gonadotropin közvetlenül az ováriumot - a petefészket - stimulálja. Ez a hormonkészítmény FSH-t és LH-t tartalmaz. Az injekció formájában kívülről adott FSH ugyanazt a hatást fejti ki, mint a szervezetben termelődő hormon. Akkor alkalmazzák, ha a szervezetben nem termelődik elegendő mennyiség, ha mesterségesen akarnak többes peteérést kiváltani az asszisztált reprodukcióhoz, vagy ha a nő policisztás ovárium szindrómában szenved, és a klomifennel végzett kezelés nem volt hatásos. Ha egy nőnek nincs ovulációja, akkor a menstruációs ciklus első 7 napjában kezdik a kezelést, naponta egy injekciót adnak.
hCG injekciók
A mesterséges megtermékenyítés során adott hCG hatása megegyezik a sárgatest-serkentő hormon hatásával, így beadása után létrejön az ovuláció, vagyis a megfelelő fejlettségi állapotú tüsző megreped és kiszabadul belőle a petesejt. Serkenti a megtermékenyüléshez szükséges női nemi hormonok termelését. Ismételt hCG injekció a sárgatest élettartamát és a méhnyálkahártya hormontermelő fázisát megnyújtja, ezzel pedig jobb esélyt teremt az embriónak a megtapadásra és az életben maradásra. Amikor az ösztrogénszint és az ultrahang vizsgálat eredményei alapján elég érett a tüsző, az utolsó hormon injekció után 24-48 órával hCG injekciót adnak egy alkalommal. Aznap, illetve másnap javasolt a nemi közösülés, mert ekkor a legnagyobb az esélye a megfoganásnak. Ezt követően a sárgatest-fázis segítése céljából is adhatnak humán korion gonadotrop hormont, ebben az esetben az ovulációt vagy az embrió-visszaültetést követő kilenc napon belül 2 vagy 3 injekciót adnak.
Progeszteron pótlás
A progeszteron nélkülözhetetlen szerepet tölt be a terhesség létrejöttében, majd annak fenntartásában. Előfordulhat azonban, hogy olyan alacsony koncentrációban van jelen szervezetünkben, hogy pótlásra szorulunk belőle várandósságunk első harmadában. A progeszteront (sárgatest-hormon) a petefészekben a megrepedt tüszőből kialakult sárgatest (corpus luteum) állítja elő. Ez a hormon a terhesség fenntartásáért szükséges, a méhnyálkahártya ugyanis a progeszteron hatására megvastagszik, és alkalmassá válik arra, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódhasson. Ezen túl a progeszteron a méhizomzat összehúzódását is gátolja. A progeszteront kívülről történő pótlásának célja, hogy a terhesség fennmaradhasson. A Prolutex 25 mg oldatos injekció hatóanyaga a progeszteron, amely egy természetesen előforduló női nemi hormon. A készítmény az asszisztált reprodukciós eljárások (ART) részeként alkalmazott progeszteron-pótló kezelésre szolgál olyan nők számára, akik nem tudják használni vagy rosszul tolerálják a hüvelyi készítményeket. A gyógyszer a méh nyálkahártyájára hatva segíti a teherbeesést és a terhesség megtartását. Az előírt adag általában napi egy 25 mg-os injekció a terhesség 12. hetéig. A készítmény beadható bőr alá (szubkután) vagy izomba (intramuszkulárisan).
Mellékhatások és ellenjavallatok
A HCG injekció beadásának helyén felléphet égő érzés, fájdalom, bőrpír, duzzanat, viszketés. Főként fájdalom vagy kiütés formájában jelentkező allergiás reakciókról is beszámoltak alkalmanként. Elvétve kiütések, ill. láz jelentkezett. Fejfájás, hányinger, hasi fájdalom, hasmenés, hangulatváltozások is előfordulhatnak. A fehérje természetű, peteérést elősegítő hormonok alkalmazásának másik aggasztó rizikófaktora, hogy a fehérjemolekulák ellen felléphet az immunrendszer, és ez allergiás reakciókban nyilvánulhat meg. Klinikai vizsgálatok során nagyon ritkán ezek használata során túlérzékenységi reakciót tapasztaltak.
Ellenjavallatok
Egyes betegségek esetén tilos hormonkezeléssel peteérést kiváltani, mert a hormonok megnövekedett szintje súlyosbíthatja a fennálló betegséget. Ilyen például az agy nemi hormon termelését serkentő részeinek, vagyis a hipofízis és a hipotalamusz daganatai esetén. Női nemi szervek, vagyis a méh, a petefészek valamint az emlő tumoros elváltozásai esetén sem adható hormonkezelés, mert sok esetben ezek a tumorok a magasabb hormonszint miatt gyorsabban növekednek. Szoptatás alatt sem alkalmazható hormonkezelés, mert az befolyásolhatja a tejelválasztást. Ismeretlen eredetű nőgyógyászati vérzés, valamint korábban a hormonokkal szemben kialakult túlérzékenységi reakció esetén sem adhatók. Egyes anatómiai elváltozások esetén sem alkalmaznak hormonokat, mert a létrejövő terhesség kimenetele valószínűleg kedvezőtlen lesz. Ilyen eset például az elsődleges petefészek elégtelenség, a nem policisztás petefészek szindróma következtében kialakult petefészek ciszta vagy petefészek megnagyobbodás, a nemi szervek terhességgel nem összeegyeztethető elváltozásai, és a méh terhességgel nem összeegyeztethető daganatai.
A mesterséges megtermékenyítés kockázatai
A mesterséges megtermékenyítés esetén nagyobb a többes terhesség kockázata, mivel általában több megtermékenyített petesejtet ültetnek be a méhbe, éppen azért, hogy fokozzák annak a valószínűségét, hogy legalább egy megmarad. Általánosságban minél több embrió fejlődik egyidejűleg, annál nagyobb a koraszülés kockázata. A koraszülött kisbabák általában nagyobb veszélyben vannak és gyakoribbak a fejlődési rendellenességek is. Ezek a kockázatok jelentősebbek hármas ikrek, mint ikrek esetén. A többszörös terhesség kockázata csökkenthető. Ha az ovuláció kiváltására szükség van a HCG injekciókra, és az ultrahang vizsgálatok azt mutatják, hogy túl sok follikulus fejlődött ki, akkor Ön és orvosa dönthet úgy, hogy kihagynak egy HCG injekciót. Amennyiben Ön és partnere gondolkoznak a fogamzást segítő gyógyszeres kezelés elkezdésén, beszéljék át részletesen ezt a lehetőséget is orvosukkal a kezelés megkezdése előtt!