Babák Mihály, Szarvas város 21 éve hivatalban lévő fideszes polgármestere, hosszú ideje meghatározó alakja a helyi politikai életnek. Az ő tevékenysége összefonódik a város elmúlt két évtizedének fejlődésével és kihívásaival. Bár a legutóbbi önkormányzati választások előtt felmerült a kérdés, hogy a kormánypárt helyi szervezete Hodálik Pál alpolgármestert támogatta polgármester-jelöltként, az Index információi szerint a párt központi vezetése végül Babák Mihály újrázása mellett döntött.
A szarvasi önkormányzatban több osztály is kulcsszerepet játszik a város működésében:
- II. Szervezési és Jogi Osztály
- Intézményfelügyeleti Osztály
- Igazgatási és Hatósági Osztály
Ezek az osztályok, élükön Dr. vezetőkkel, biztosítják a közigazgatás zavartalan működését.
Szarvas története és fejlődése
Szarvas és környéke már az őskorban is lakott volt, amiről a területén talált régészeti tárgyak tanúskodnak. Ezek közül az avarkori rovásírásos tűtartó a legjelentősebb tárgyi emlék. Anonymus krónikája a települést Szarvashalom néven említi.
A török időkben a Hármas-Körös menti átkelőhely védelmére palánkvár épült a területen. A folyami átkelőhely miatt jelentőssé vált földvár többször is gazdát cserélt, majd 1686-ban végleg elpusztult.
A város újkori történelme 1722-től számítható, amikor a környék új földesura, báró Harruckern János György a felvidéki vármegyékből főként szlovák jobbágycsaládokkal újra benépesítette. Az újjászületett település 1723-ban már mezőváros, azonban komolyabb fejlődése csak a 18. század végén indulhatott meg.
Tessedik Sámuel öröksége
A 18-19. század fordulóján végbement fejlesztések a város újkori történetét leginkább meghatározó Tessedik Sámuel nevéhez fűződnek. A nagy tudású evangélikus lelkész és agrárreformer felvirágoztatta a fiatal mezővárost, hiszen itt alapította meg Európa első gazdasági, akkori nevén szorgalmatossági iskoláját. Kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, és megismertette a város lakóival a legkorszerűbb földművelési technikákat. Felépítette a ma múzeumként funkcionáló iskolaépületet, valamint az evangélikus Ótemplomot. A város történetének újabb fontos állomása a gimnázium Szarvasra települése volt 1834-ben.
A Bolza család és a nyomda
A 19. században kiemelkedően fontos szerepet töltött be Szarvas életében a gróf Bolza család. Réthy Lipót 1847-ben Szarvason hozta létre Békés megye első nyomdáját, ami jelentősen hozzájárult a helyi kulturális és gazdasági fejlődéshez.
Oktatási és kulturális intézmények Szarvason
Szarvas számos fontos oktatási és kulturális intézménynek ad otthont, amelyek hozzájárulnak a város szellemi és közösségi életéhez:
- Szarvas Város Általános Iskolája és Óvodája, Fő tér 3.
- Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Szarvas, Vajda P. 18-20.
- Vajda Péter Művelődési Központ és Turul Mozi Szarvas, Kossuth tér 3.
- Deák F. u. 7.
- Városi Könyvtár Szarvas, Vajda P.u.26.
- Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom Szarvas, Vajda Péter u. 1.
Ezek az intézmények nemcsak a helyi lakosok számára biztosítanak képzési és szórakozási lehetőségeket, hanem a turisták számára is vonzó célpontok.
Kisebbségi Önkormányzatok
A városban 1996-ban és 1998-ban is megalakultak a Kisebbségi Önkormányzatok, amelyek a helyi közösségek képviseletében működnek. Erről a 46/1998. számú rendelet is tanúskodik.