A csecsemők gondozása és fejlődése: átfogó útmutató szülőknek

Egy újszülött érkezése a családba mindig nagy izgalommal jár. A kórházból hazaérve számtalan kérdés, kétség merül fel a szülőkben, főként, ha első gyermeküket tartják kezükben. A kis jövevény szinte folyamatos gondoskodást igényel, és bizony nem rejti véka alá, ha nincs megelégedve az ellátás színvonalával.

Az újszülöttek egész szervezete fejletlen még: természetes hát, hogy sok szerv működése akadozik egy ideig. Ezek közé tartozik többek között a bőr is, de a látása, és mozgása is koordinálatlan. Az anyák számára a várandósság alatt, majd a szülést követő első időszakban a nemzetközi gyakorlatban is egyedülálló hazai védőnői szolgálat nyújt segítséget.

A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén. Elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.

A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőknél 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül. A csecsemők növekedésének nyomon követése fontos dolog, hiszen a különböző adatok folyamatos vezetésével az egészségi állapot és a fejlődés menete is megfigyelhető.

A csecsemők súlyfejlődése

A csecsemők nagyon különböző méretekkel és súllyal születnek. Egy újszülött átlagos súlya 3,5 kg, de a 2,5-4,5 kg közötti tartományban minden normálisnak számít. A születéskori súly változásának követése nagyon sok információval szolgál a gyermek fejlődésével kapcsolatban.

Az első néhány napban a csecsemők általában még súlyt veszítenek (nagyjából a születéskori súly 10%-át). Ettől nem szabad megijedni, ez egy teljesen normális folyamat: a csecsemők magasabb víztartalommal jönnek világra, amelyet az első napokban fokozatosan elveszítenek. A születéskori súlyt a második hét végéig kell visszaszereznie a csecsemőnek. Amennyiben a súlyvesztés túlzott mértékű, vagy két héttel később még nem sikerült visszaszereznie azt a csecsemőnek, a védőnő tájékoztatást nyújt a lehetséges okokkal és a további teendőkkel kapcsolatban.

A születéskori súly 10%-ánál nagyobb fogyás kórosnak számít. Általában elegendő csupán a táplálék mennyiségét megemelni (növelni a szoptatások számát), azonban ha ennek ellenére sem áll meg a súlyvesztés, akkor a tápszeres táplálást is fontolóra kell venni.

Újszülött- és csecsemőkorban heti 150-250 gramm súlygyarapodás számít egészségesnek. A csecsemő az első hónap végére kb. 750 grammal gyarapodik. A gyerekek jellemzően 6 hónapos korukra megkétszerezik, 1 éves korukra megháromszorozzák a születési súlyukat. A koraszülöttekre jellemző az úgynevezett gyorsabb ütemű kiegyenlítő súlygyarapodás, tehát az első év végére megközelítik, a második évre pedig elérik az átlagos súllyal született babák testtömegét.

A súlyfejlődés ütemének megállapítására ún. percentilis görbéket alkalmaznak. Ennek segítségével pontos kép kapható arról, hogy a gyermek súlya hogyan viszonyul azonos nemű kortársai súlyához képest, illetve hogy a rendszeres mérések fényében a gyermek növekedése milyen tendenciát mutat. Koraszülöttek esetében ehhez a korrigált életkort szokták használni általában 2 éves korig. Például egy 14 hetes babánál, aki 4 héttel hamarabb jött világra, az orvos a gyermek súlyát a 10 hetes, megfelelő nemű babák súlyához fogja hasonlítani.

Milyen gyakran kell mérni a csecsemő súlyát?

A csecsemők súlyát az első két hétben szorosan, napról napra nyomon kell követni a születés utáni fogyás, majd gyarapodás megfigyelésére. Ezt követően azonban elég ritkábban mérni a csecsemőt.

A csecsemő súlyának mérésére az első két hetet követően az ideális gyakoriság az alábbi:

• féléves korig először kéthetente, majd havonta;
• fél- és egyéves kor között kéthavonta;
• az első születésnapot követően háromhavonta.

A csecsemő testsúlyát befolyásoló tényezők

A csecsemők testsúlyát és annak változását sok tényező befolyásolja. Teljesen normális, ha a csecsemő súlya nem egyenletesen változik - vannak időszakok, amikor hirtelen ugrásszerűen nő, máskor pedig lelassul a növekedés.

A csecsemő születéskori testsúlyára több tényező is hatással van:

• genetika - a szülők testi adottságai (testsúly, magasság);
• a terhesség hossza - a várthoz képest előbb vagy később születés;
• születési súly, esetleges ikerterhesség;
• az anya táplálkozási és életmódbeli szokásai - az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat is hatással van a csecsemő súlyára;
• a gyermek neme - a fiúk általában nagyobb súlyúak;
• a csecsemő egészsége - veleszületett betegségek is befolyásolhatják a csecsemő súlyát;
• az anya várandósság alatti betegségei - pl. terhességi cukorbetegség, magasvérnyomás;
• a testvérek száma - az elsőszülöttek általában kisebb súlyúak.

Vannak időszakok, amikor a csecsemő testsúlya hirtelen, szinte egyik napról a másikra gyarapszik, vagy a növekedés lelassul. A csecsemő súlygyarapodásának változását okozhatják az alábbiak:

• a gyermek többet alszik, és ritkábban eszik;
• az anya vagy a csecsemő megbetegszik;
• az anya stresszesebb a megszokottnál, ami hatással lehet a szoptatásra is;
• fogamzásgátló tabletta szedése vagy egy következő terhesség is szerepet játszhat.

A fentiek tekintetében fokozott figyelemmel kísérendő az anyatej melletti fokozatos hozzátáplálás, mivel az élelmiszerekkel történő étrend-kiegészítéssel addig ismeretlen emésztőrendszeri problémákra (pl. enzimhiány, allergia) derülhet fény.

Mikor forduljon orvoshoz a súlyfejlődés kapcsán?

Amennyiben azt tapasztalja, hogy gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben), vagy kifejezett haspuffadást, hasfájást, hasmenést tapasztal, vagy megfelelő étkezés mellett sem gyarapszik, mindenképpen keresse fel házi gyermekorvosát.

A csecsemő hosszfejlődése

Csecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. A csecsemő hosszát a feje tetejétől a sarkáig mérjük. Egy átlagos újszülött hossza általában 50 cm körüli, de ez tág határok között mozoghat (45,7-60 cm). A hossznövekedés megítélésére is percentilis görbéket alkalmaznak, amellyel figyelemmel követhető, hogy miként alakul a gyermek hossza a vele azonos korban lévő, azonos nemű társaihoz képest, valamint a rendszeres vizsgálatokból kapott tendencia alapján nyomon követhetjük növekedésének ütemét is. 3-6 havonta érdemes fekve megmérni a gyermek hosszát. Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet.

Átlagosan az első 6 hónap során a csecsemők havonta 1,5-2,5 cm-t nőnek, 6-12 hónapos kor között pedig 1 cm-t. Bizonyos időszakokban (10-14 napos, 5-6 hetes, 3 hónapos, 4 hónapos korban) jellemző, hogy a csecsemő hirtelen sokat nő. Ezt nevezzük növekedési ugrásnak, ez akár 1 hétig is eltarthat. Ilyenkor a csecsemő nagyon nyűgös lehet, rosszul alszik, és rendkívül sokszor kérhet enni.

Koraszülött babáknál a gyermekorvos a baba korrigált korához hasonlítja a hosszfejlődés ütemét. Például egy 16 hetes babánál, aki 4 héttel hamarabb jött világra, az orvos a gyermek hosszfejlődésének ütemét a 12 hetes, megfelelő nemű babák hosszához fogja hasonlítani. A koraszülöttek általában 2 éves korukra beérik az időre született gyermekeket.

A gyermek hosszát befolyásolhatják öröklött tényezők (az anya és az apa testmagassága), illetve a táplálkozás és számos hormonális tényező (pl. a növekedési hormon szintje) is. A magzati növekedés is hatással van a csecsemő hosszára és a várható testmagasságra. Méhlepény-elégtelenség, terhesség alatti dohányzás, alkoholfogyasztás, fertőzések esetén nem minden esetben hozza be a gyermek a lemaradást. Elmondható azonban, hogy a kétéves kor körüli testmagasságból már nagyjából következtetni lehet a végső magasságra.

Ritka esetekben, amikor a gyermek nem olyan ütemben növekszik, mint kellene, az orvos pajzsmirigy-alulműködés, növekedésihormon-elégtelenség vagy Turner-szindróma kizárására kérhet vizsgálatokat.

Mikor forduljon orvoshoz a hosszfejlődés kapcsán?

Amennyiben gyermeke növekedési üteme lelassul, vagy jelentősen felgyorsul, keresse fel gyermekorvosát.

Az újszülött érzékszerveinek fejlődése

Már születés után viszonylag fejlettek ezek a képességek. Bár bizonyos frekvenciatartományt kevésbé jól hall, az újszülött hallása már a kezdetektől viszonylag fejlett. Azonnal reagál a hangos, hirtelen zajokra, amit akár sírással is jelez. Az emberi hangra szintén érdeklődéssel reagál. Főként a magas, eltúlzott hanghatásokra - pont arra, ahogyan gügyögsz a babának. Pár nappal a születés után pedig érdekesebb számára az anyanyelve, mint más nyelvek.

Biztos te is eltűnődtél már, hogy vajon mit lát az újszülött. Ilyenkor még nincs precíz fókusz, a baba látása homályos. Ennek részben az az oka, hogy a két szem még nincs összehangolva, mozgásuk is koordinálatlan kicsit. Így nagyjából 30 cm távolságig tiszta a kép - ám ez éppen elegendő, hogy a pici az anyukája arcát lássa. Megfigyelheted azt is, hogy a figyelmét inkább az éles kontrasztok kötik le, de az emberi arcok is érdekesek a számára.

A koraszülött babák fejlődése

A magzat számára az anyaméh egy meleg, sötét és biztonságos környezet. A baba a nap nagy részében összegömbölyödött testhelyzetben pihen, végtagjait behajlítva, maga felé húzva tartja (magzati tartás). A legfontosabb hang, amely eljut hozzá, az édesanyja szívverése: ez ritmikus, kiszámítható és megnyugtató. A külvilág hangjai ehhez képest tompán és halkabban érkeznek meg, a fények pedig szűrten jutnak el hozzá.

Ebben a környezetben a baba idegrendszere folyamatosan fejlődik és érik. Az anyaméh fala természetes támaszt ad a mozgásaihoz, a magzatvíz pedig segít abban, hogy a baba finoman mozogjon, gyakran „játszva” a saját terével: bökdös, nyújtózik, rugdos, miközben a teste biztonságban, folyamatos támogatásban van.

Amikor a baba korábban születik meg, ez a védett környezet megszakad, és a kicsi egy új, számára szokatlan világba kerül. Az újszülött intenzív osztályon egyszerre sokféle inger éri: fények, hangok, vizsgálatok, gondozási helyzetek, eszközök, amelyek segítik a gyógyulását. A koraszülött idegrendszere még éretlenebb, így számára a túl sok inger könnyen megterhelő lehet. A PIC dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a babát érő stresszhatásokat a lehetőségekhez képest csökkentsék, ugyanakkor ezek teljesen nem szüntethetők meg.

Nagyon sokat segít, ha megértjük, hogy a baba hogyan jelzi, amikor jól van, és hogyan mutatja azt, ha pihenésre vagy kevesebb ingerre van szüksége. Ha felismerjük a baba jelzéseit, könnyebben tudunk hozzá igazodni: mikor érdemes megszólítani, mikor jó óvatosan érinteni, és mikor a legfontosabb az, hogy nyugalmat biztosítsunk neki.

Az alábbi tájékoztató segítséget ad ahhoz, hogy a baba várható viselkedését és jelzéseit a terhességi kor alapján jobban el tudjuk helyezni. Fontos azonban, hogy ezek irányadó információk: minden baba egyéni, és a baba aktuális állapota (például a stabilitás, a fáradtság, a légzéstámogatás vagy egy kezelés utáni regenerálódás) mindig befolyásolhatja, mennyi inger számára a „jó”.

A koraszülött fejlődése hetek szerint

24-25. hét:

Ebben az időszakban a legfontosabb a pihenés és a stabilitás. A koraszülött idegrendszere még nagyon éretlen, ezért általában az a legkímélőbb, ha a baba csak a szükséges gondozás idején kap érintést, és akkor is inkább határozott, biztonságot adó, célzott módon. A simogató, „sok mozdulattal járó” érintés ebben az életkorban gyakran túl sok lehet.

Ilyenkor a baba jelzései elsősorban azt mutatják meg, hogy jól bírja-e az ingereket, vagy inkább pihenésre van szüksége. Ezek a jelek utalhatnak arra, hogy a babának most nyugalomra van szüksége:

• légzésszám változása: szaporábbá válik, vagy lassul, rendszertelenné válik;
• szívverés változása: gyorsul vagy lassul;
• bőrszínváltozás: kékes, szürkés, sápadt, foltos elszíneződés jelenhet meg.

26-27. hét:

Ebben az időszakban a baba fő feladata továbbra is a pihenés, növekedés és gyarapodás. Sokszor az is nagy segítség, ha csendben megfigyeled őt az inkubátorban, és közben megismered a gondozás lépéseit. Nyugodtan kérdezz rá a szakszemélyzettől, hogy van-e lehetőség a bőrkontaktusra, és ha igen, mikor lehet ezt biztonságosan megpróbálni.

A baba számára fontos lehet az is, hogy hallja a hangodat: beszélj hozzá, mesélj vagy énekelj halkan, rövid ideig, nyugodt ritmusban.

A stressz és a fáradtság jelei:

• légzésszám változása: szaporábbá válik, vagy lassul, rendszertelenné válik, légzéskimaradás is előfordulhat;
• szívverés változása: gyorsul vagy lassul;
• bőrszínváltozás: kékes, szürkés, sápadt, foltos bőrszín;
• grimaszolás, homlokráncolás;
• karok-lábak csapkodása, ujjak „szétnyílása”, hullámszerű mozgása;
• csuklás, ásítás;
• hirtelen, akaratlan mozdulatok.

28-30. hét:

Ebben az időszakban már gyakrabban megfigyelhetők olyan jelek, amelyek a baba stabilizálódását mutatják. A kicsi rövid időkre egyre inkább képes lehet nyugodt ébrenlétre, érdeklődésre, figyelemre.

A stabilabb állapot jelei lehetnek:

• nyugodt testhelyzet, pihenő karok és lábak, nyugodt arckifejezés;
• kéz vagy ujjak szopása;
• rövid ideig tartó, nyugodt nézelődés (ami után gyorsan el is fáradhat);
• rövid ideig tartó fókuszálás, figyelem;
• szabályosabb szívverés és légzés.

Ezekben az esetekben viszont pihenésre van szüksége:

• légzésszám változása, légzéskimaradás;
• szívverés gyorsulása vagy lassulása;
• bőrszín váratlan megváltozása (kékes, szürkés, sápadt, foltos);
• grimaszolás, aggódó arckifejezés;
• csapkodó mozgások;
• csuklás, ásítás;
• hirtelen, akaratlan mozdulatok;
• elhúzódás az érintéstől;
• „elnéz”, bambul, mintha kizárná a külvilágot;
• remegés;
• sírás;
• hirtelen álomba merülés.

31-33. hét:

Ebben a korban a baba gyakrabban igényelheti az édesanya közelségét, hangját és illatát. Ha a baba állapota megengedi, az óvatos érintés, a bőrkontaktus, valamint a nyugodt, rövid ideig tartó kapcsolódás sokat segíthet neki.

Ezek a jelek mutatják, hogy babád kiegyensúlyozott:

• éber és csendes, megfigyel, rövid ideig képes fókuszálni;
• kezei a szájában, ujjait szopogatja;
• arckifejezése és végtagjai nyugodtak;
• a hang irányába fordul;
• szívverése és légzésszáma szabályos.

Az alábbi esetekben nyugalomra van szüksége:

• karok-lábak csapkodása;
• légzésszám vagy szívverés ritmusának megváltozása;
• homlokráncolás, grimaszolás;
• csuklás, ásítás, köpködés;
• hirtelen, akaratlan mozdulatok;
• elnéz melletted, bambul;
• sírni kezd;
• hirtelen álomba merül.

34-36. hét:

Ebben a korban a baba egyre egyértelműbb jelzéseket adhat, és ha a körülmények engedik, aktívabban keresheti a kapcsolatot. Ilyenkor a szülői jelenlét, a beszéd, az érintés, illetve a kengurumódszer is sokat segíthet a megnyugvásban és a fejlődés támogatásában.

Anyára váró üzemmód jelei lehetnek:

• csendes, éberen figyel;
• tekintete élénk, érdeklődő;
• figyel, koncentrál, érdekli, mi történik körülötte;
• szopja a kezét vagy az ujjait;
• arckifejezése és végtagjai nyugodtak;
• a hang irányába fordul;
• nyalogatja a száját, kidugdossa a nyelvét;
• ha sírni kezd, könnyebben vigasztalható;
• képes cumit szopogatni;
• szívverése és légzésszáma szabályos.

Nyugalomra van szüksége, mert fáradt és nyugtalan:

• karok-lábak csapkodása;
• légzésszám vagy szívverésszám megváltozása;
• homlokráncolás, grimaszolás;
• háta ívben megfeszül;
• csuklás, ásítás, köpködés;
• hirtelen, akaratlan mozdulatok;
• elnéz melletted, bambul;
• sírni kezd, és nehezebben megnyugtatható;
• hirtelen álomba merül (ilyenkor mintha kizárná a külvilágot).

A PIC-en töltött időszak sok türelmet és kitartást kíván. Fontos tudni, hogy a legkisebb jelek is számítanak: egy nyugodtabb nap, egy stabilabb légzés, egy rövid éber pillanat, egy jól sikerült gondozás, egy sikeres kenguruzás. Ezek mind fejlődési lépések. Ha bármiben bizonytalan vagy, nyugodtan kérdezz az osztály dolgozóitól.

Csecsemő gondozása a mindennapokban

Amikor az újszülött a világra jön, azonnal elkezd alkalmazkodni a méhen kívüli élethez - de még rengeteget kell fejlődnie. Új helyzet ez az anya és a család számára is, így időbe telik, amíg minden simán megy majd. Sokat segít, ha megismerkedsz jobban a jövevénnyel!

Testápolás és higiénia

A babák bőre rendkívül érzékeny, az első pár nap után gyorsan veszíthet nedvességtartalmából, szárazzá, hámlóvá válhat. A kisbaba bőrének olajtermelése még nem stabilizálódott, a túl korán alkalmazott kenőcsökkel, krémekkel ezt a folyamatot csak könnyen összezavarnád. Sok újszülöttnek nagyon száraz a bőre, és erős hámlást is tapasztalhatsz. Ez a jelenség teljesen természetes, nincs szükség semmiféle extra bőrápoló készítményre. Hormonok által okozott foltok kiütéshez hasonlóak és rendszerint a baba életének első hónapjában jelennek meg, az anyatej miatt, amely tartalmazza az anya hormonjait. Az anyatejes kiütés piros udvarú, fehér közepű, pattanászszerű pöttyök formájában jelenhet meg az újszülött bőrén gyakorlatilag bárhol.

A születést követően már érdemes hypoallergén, jó minőségű fürdetőt és testápolót használni, melyekkel akár a későbbi eczemás bőrelváltozások is megelőzhetők. Sokan a heti kétszeri fürdetést javasolják újszülöttkorban, ugyanakkor a napi rendszeres, néhány perces lemosás segíti a fix napi rutin kialakítását, a családi közös élményt nyújt, mellette pedig a gyermek is megszabadul a napi pelenkázás, nyáladzás és később az etetések okozta szennyeződésektől. A fürdőzést meleg helyen, biztonságos, újszülött fürdetésre alkalmas kádban kell lebonyolítani és a fürdővizet a baba igényeihez érdemes beállítani. A fürdetéshez használt víz ne legyen testhőmérsékletű, és pár centi elegendő belőle. A babát még formázott kád esetén is stabilan tartsd a feje-nyaka alatt átnyúlva a karját fogva C fogással.

Az újszülött köldökét a korszerű ellátás szerint tisztán és szárazon kell tartani, rutinszerűen semmilyen szer nem szükséges hozzá. Az újszülött köldökéhez mindig tiszta kézzel nyúljunk és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől is. A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek. A köldökcsonkban nincsenek idegek, ezért nem fog fájni a babának, amikor épp a köldökét tisztogatod. A csonk maga a születést követő 8-12 napon belül esik le, rendszerint vérzik egy kicsit és enyhe szagot áraszt.

Néha előfordul, hogy a baba szeme váladékozik, csipásodik születés után, és gyakran a könnycsatorna sem nyílik meg azonnal. Ilyen esetben a baba szemét érdemes forralt, lehűtött vízzel törölni kívülről befelé, a szemzúg felé. Az orrocskából a beszáradt váladékot benedvesített textilpelenka sarkával lehet kitörölni. Kizárólag a fül külső részét, a fülkagylót szabad tisztítani. Az újszülött körme gyakran hosszú, amivel megkarmolhatja magát. A köröm hosszából kizárólag lekerekített végű ollóval szabad vágni, amelyet minden használat előtt fertőtleníteni kell.

A kisfiúk fitymáját nem szabad hátrahúzni erővel, csak annyira kell visszahúzni, amennyit enged. Orvosi vizsgálat akkor szükséges, ha a vizelet sugara nem egyenes (annyira szűk a rés), a fityma felpuklisodik vizeletürítés kapcsán (ez egyébként gyakran segíti a letapadás oldását), vagy a terület livid, piros, gyulladt.

Öltöztetés és szobahőmérséklet

A szoba hőmérséklete 21 C fok körül optimális, ill. éjszakára 19 -20 C fok. Hogy a kicsinek milyen a hőérzete, azt a tarkónál állapítsuk meg. Ha itt hideg, akkor fázik, ha izzadt, akkor melege van. Emiatt könnyebben kihűl, de könnyebben be is fülled. Ezért a természetes anyagból készült, meleg, de jól szellőző ruhák a legelőnyösebbek. Nem kell sok ruha egy kis csecsemőnek, mert úgyis kinövi, de az praktikus és kellemes legyen.

Általános érvényű szabály, hogy az újszülöttre mindig egy réteggel több ruha kell, mint amiben a felnőtt komfortosan érzi magát. Fontos a réteges öltöztetés, ugyanakkor figyelni kell, hogy jól szellőző, pamut ruházatot adjunk a gyermekre.

Pelenkázás

Ma már igen széles a pelenkák piaca. Nagyon kedveltek, praktikusak az eldobható, egyszer használatos nadrágpelenkák, de áruk magasabb és a környezetet is terhelik. A pelenkázásnál figyelni kell arra, hogy a pelus ne legyen túl laza - ilyenkor leeshet a piciről, illetve a feladatát sem látja el. Ha a pelus túl szoros, akkor pedig fájdalmat okozhat. A pelenkázást érdemes egy sima, mosható, keményebb felületen végezni, ahonnan a baba nem tud leesni mozgás közben.

A pelenka alatti bőrfelület védelmére használjuk a gyermekorvos által felírt popsikenőcsöt. Ezzel minden tisztába tevéskor kenjük be a pelenka alatti területeket alaposan - nem csak baba popsiját! Hintőport soha ne használjunk ezeken a területeken, mert a kenőcstől összecsomósodva kidörzsöli a kicsi bőrét. Kislányoknál előfordulhat, hogy egy idő után összegyűlik a krém a nagyajkak között. Ezt kamillateás vagy langyos vizes vattapamaccsal törölhetjük ki óvatosan fürdetés után.

Levegőztetés

Érett csecsemőnél 1 hetes - 10 napos korban kell megkezdeni a levegőztetést, de ekkor is fokozatosan. Ez azt jelenti, hogy kezdetben csak a szobában nyitunk ablakot 10 percre, majd ezt az időt fokozatosan növeljük. Kb. két-három hetes korban kezdjük az utcára kivinni sétálni. Igyekezzünk minél előbb eljutni a tiszta levegőjű környezetbe. A csecsemőt mindig vigyük el sétálni, ha tiszta, száraz az idő! Ekkor is tartsuk be az aranyszabályt, hogy egy réteggel többet tegyünk rá, mint ami a mamán van. Kötelező, hogy a csecsemőre mindig adjunk sapkát, ill. valamilyen fejfedőt, viszont soha ne tegyünk semmit a szája elé!

Alvás

A másik fontos része a csecsemő életének az alvás. Vannak állandó és alkalmi alvási idők. Az állandó alvás időpontokat pontosan érdemes betartani és betartatni. Ez a délelőtti - délutáni és az éjszakai alvás. Ez mindig a kiságyban történjen, szinte rituálisan, hogy a csecsemő is észlelje a különbséget. Az alkalomszerű alvás a csecsemő igényeitől függ és akár a járókában is lefekhet, ha álmos. Ilyenkor mindig takarjuk be.

A fektetés szempontjából legelőnyösebbnek tartjuk a hason, ill. kitámasztva az oldalt fektetést. A hason fekvés az izomzat és a látás fejlődése szempontjából előnyösebb. Emellett ekkor a legkisebb a veszélye, hogy hányás esetén félrenyeljen a csecsemő. (Csak az ideg- vagy izomrendszerileg súlyosan károsodott csecsemő nem képes a fejét megemelni.) A fej alatt lévő lepedőnek, ill. kiegészítő pelenkának mindig feszesnek kell lennie!

A szülőkkel való együtt alvás orvosi szempontból nem ajánlott, illetve a szakmai irányelvek a háton alvást javasolják, ugyanis a hason altatás növeli a bölcsőhalál előfordulását. A hason alvás viszont kedvezőbb a hasfájós csecsemőknek, nyugodtabb alvást eredményez és a mozgásfejlődés szempontjából is pozitívabb hatásokkal bír.

Táplálás

Az újszülött számára a legideálisabb táplálék az anyatej, akár 6 hónapos koráig önállóan is elegendő számára. Az etetés történhet emlőből, de szükség esetén a lefejt anyatej adható üvegből is. A szoptatásban ma már többféle irányzat létezik - sokan hisznek az igény szerinti szoptatásban, amikor a baba azonnal enni kap, ha éhes. Mások valamilyen rendszer szerint szoptatnak. Az igény szerinti szoptatás annyit jelent, hogy a babát sem időben, sem mennyiségben nem korlátozzuk. Ebben fontos a család igényeinek figyelembe vétele.

Ha az anyatej nem elegendő, vagy egyáltalán nincs lehetőség anyatejes táplálásra, akkor a tápszer lehet a megoldás. A tápszerek között találsz 1-2-3-mas jelölésűt, ezek közül az újszülött az 1-es számút kaphatja, amit az orvos felírhat receptre is. Az első hétre a gyermek napi folyadékigénye kb. 150 ml/kg-ra tehető, amit az étkezések alkalmával 24 óra alatt visz be: így pl. egy 3,8 kg-os, egy hetes újszülött napi igénye 570 ml, amit ha 8x eszik, kb. 70 ml-nek felel meg egy alkalomra. Ezt persze rugalmasan kell kezelni, lesz olyan amikor a baba 100 ml-t szopik, majd következő alkalommal csak 50 ml-t kér. Az anyatejes táplálást érdemes forszírozni, még ha kezdetben nehézségek is adódnak, erre kiválóan alkalmas szoptatási tanácsadó felkeresése vagy a védőnővel való konzultáció, esetleg a nyelv lenövésére gondolni, ha a baba ügyetlen, mert ez is gyorsan orvosolható.

Vitaminpótlás

• D-vitamin: a megfelelő csontfejlődés biztosításának elengedhetetlen vitaminja, ugyanakkor számos egyéb jótékony hatása is előtérbe került, pl. kiváló immunerősítő. Napi adagolása szükséges az újszülöttek esetében, mely a hazai forgalomban lévő készítményeknél 1 cseppet (4-500 NE) jelent. A D-vitamin folyamatosan adagolható kisgyermekkorig, napi adagja 500-1000 NE. Kezdése a magyar gyakorlatban 2 hetes kortól ajánlott.
• K-vitamin: a véralvadási zavarok elkerülése miatt szükséges a K-vitamin adagolása születéstől kezdődően. Jellemzően az első adagot az újszülött az első életnapon megkapja, majd egy hetesen egy ismételt adag következik, mely után havonta szükséges a készítmény adagolása (1 ampulla = 2 mg) otthon, szájon keresztül, amíg az anyatejes táplálás van nagyobb arányban. Teljesen tápszeres csecsemőknél az egy hetesen beadott adag után már nem kell további K-vitamin, ugyanis a tápszerek tartalmazzák a szükséges mennyiséget.

A csecsemő értelmi és mozgásfejlődése

A későbbi egyenes tartás, járás, hátfájdalmak elkerülése szempontjából nagyon fontos a gerinc egészséges fejlődése. Ennek két nagy ellensége van, az egyik a nem egyenesen való fektetés, míg a másik a korai ültetgetés. Tornát csak az orvos utasításainak megfelelően csináljunk a csecsemővel. Egyébként csak a spontán mozgásaiban erősítsük, pl. amikor a lábával rugdalódzik, akkor egy kis ellenállást fejtünk ki a talpakra, hogy az izmai erősödjenek.

Az újszülött mozgása még nagyon fejletlen, szinte teljesen koordinálatlan. Ilyenkor még az úgynevezett reflexes mozgások jellemzőek, amelyek azt jelentik, hogy a baba bizonyos ingerekre csak rájuk jellemző automatikus, speciális választ ad. Ezek a reflexek nagyrészt az életben maradáshoz szükségesek.

Manapság már tudjuk, hogy az értelmi fejlődés nagyon hamar elkezdődik és az anyák többsége megtapasztalja, mennyi mindent tud egy alig néhány hónapos baba. Az értelem fejlődésének első fontos állomása az első mosoly megjelenése 3-6 hetes kor között valamikor. A második élethónapban (4-8 hetes kor között) felismeri azt is, hogy a hangjának változtatásával is tudja befolyásolni környezetét: másként sír, ha éhes, ha unatkozik, ha álmos stb. Ha a megfelelő reakciót kapja, azaz az történik, ami miatt sírt, akkor a kifejezési skálája tovább differenciálódik, egyre pontosabban közli velünk, mit szeretne és egyre ritkábban sír.

3-4 hónapos kor között a kicsi elkezd ismerkedni a tárgyakkal. Már eddig is szívesen nézelődött, lenyűgözték a mozgó dolgok, a kontrasztos képek, figurák, de a harmadik élethónapban már szeretné meg is érinteni ezeket. Általában 3 hónapos korban már próbál a baba a tárgyak után nyúlni. 5-6 hónapos kor között különleges felfedezést tesz: észreveszi a kezét és felismeri, hogy az az ő része. Először csak nézegeti, aztán elkezd vele játszani is. Sőt, hamarosan a lábával is. Ebben a korban jellemző, hogy a kicsi állandóan leveszi a zokniját (azt hiszi, az a lába része), rágja a lábujjait. Abban a pillanatban ugyanis, hogy a baba megismeri saját testrészeit, elkezd úgy igazán játszani: ami érdekli, azt szeretné, elérni, megszerezni.

7-8 hónapos kortól kezdve egyre fontosabb számára, hogy egyik helyről a másikra jusson el, csak azért, hogy megszerezzen tárgyakat. A kúszásból hamar megtanul felülni, és innentől kezdve új dimenzióban látja a világot. Ehhez az új látásmódhoz hozzá kell edződnie az idegrendszerének is, ezért átmenetileg nyűgösebb lehet. A kúszás, majd a mászás révén új élményekre tesz szert, és gyakorlatilag nincs kedve leállni, ezért az etetés és a pihenés nagy nehézségekbe ütközhet: egész egyszerűen nem tud megülni egy pillanatra, amíg megeteted, és ellazulni annyira, hogy el tudjon aludni. Az etetést érdemes úgy szervezni, hogy kedvére mozoghasson közben, ehessen egyedül is, így érdekesebb lesz az ő számára is, és többet eszik majd.

8 hónapos kortól olyan rohamos ütemben fejlődik, hogy szinte alig tudod vele tartani az iramot. Mindent kipróbál, mindent megszerez és ha nem sikerül valami, akkor hangosan reklamál, segítséget kér. 10-12 hónaposan már megjelennek az első szavak is.

Miután 1 éves korában járni kezd, az érdeklődése is bővülni kezd: szívesen nézeget könyveket, szeret építőkockából építeni, mondókákat, meséket hallgatni, képeket nézegetni. 2 éves koráig látványosan fejlődnek szellemi képességei. Egyre több szót mond, és a bonyolultabb összefüggéseket, feladatokat is megérti. Már megkérhetjük kisebb, 1 tagú feladatokra (pl. tedd a kisautókat a dobozba), 2 éves kor táján pedig már a 2 tagból álló feladatokat is képes megjegyezni és megcsinálni. Egyre inkább érti a logikai összefüggéseket is, pl. a ha…akkor mondatokat (pl. „ha nem eszed meg az ebédet, nem játszhatsz a kisautóval”). Lehetnek olyan időszakok, amikor folyton kérdez „mi ez? 3 éves kor körül ezt felváltja a „miért?” korszak. Ebben a korban nagyon érdeklik a világ történései, néha egészen mély értelmű kérdéseket kell neki elmagyarázni (pl. miért állnak autók a ház előtt? hova mennek az emberek a villamossal?

A fogzás

Biztosan észrevetted már, hogy míg egyes babák már viszonylag sok (akár 8-10) foggal büszkélkedhetnek 12 hónapos korukra, míg másoknak épp, hogy kibújt négy foga. Mindkettő normálisnak mondható! Minden kicsi más tempóban fejlődik, így a fogzás is eltérő időpontban kezdődhet és haladhat. Általánosságban elmondható, hogy 1 éves kor körül a legtöbb picinek már megvan az első négy foga, ezek az alsó és felső középső metszőfogak.

A fogzás időpontját befolyásolja a genetika, az egészségi állapot, a táplálkozás, de még a környezeti tényezők is szerepet játszhatnak. A fogzó gyerkőc nyűgösebb lehet, az étvágya csökkenhet vagy éppen megnőhet, gyakran rágcsál, hogy enyhítse az ínyviszketést.

Szociális fejlődés és játék

A 12 hónapos baba még nem feltétlenül igényli a más gyerekekkel való játékot úgy, ahogy egy nagyobb gyermek. Ebben a korban elsősorban a szülővel való kapcsolat a legfontosabb, rajtuk keresztül ismeri meg a világot, alakulnak ki a szociális készségei. A szülő a biztonságos támasza, a szeretet és a gondoskodás forrása. Az 1 éves baba még egyedül játszik, a játékokkal való ismerkedés, a tárgyak manipulálása és a környezet felfedezése nagyon fontos számukra.

Jellemzően másfél éves kor körül kezdenek érdeklődni a másik gyermek iránt, kezdik megfigyelni a többiek játékát, de még ekkor sem tipikus, hogy együtt játszanak! A szociális készségek fejlődését úgy segítheted legjobban, ha gyakran jártok játszótérre, baba-mama klubba, esetleg kifejezetten kicsiknek szánt játszóházba, ha az idő nem engedi a szabadtéri tevékenységeket. Míg a játszótéren más gyerekeket látva a baba megfigyelheti őket, és fokozatosan kialakulhat benne az érdeklődés a közös játék iránt, addig a babacsoportokban a gyerekek lehetőséget kapnak arra, hogy más babák mellett játsszanak, miközben a szülők is megismerkedhetnek egymással.

tags: #van #nekem #egy #kicsi #babam