A vajúdás a szülés legelső szakasza, ami a méhszáj kitágulásával kezdődik. A női test így készíti fel magát arra, hogy a baba megszülethessen.
A szülés előjelei és a jósló fájások
Annak, hogy a baba nemsokára megérkezik, már napokkal a szülés előtt lehetnek jelei. A tipikus „fészekrakás”, deréktáji fájdalom, hasmenés, rendszereződő méhösszehúzódások mind arra utalhatnak, hogy a pici készülődik kifelé. Ezekre a jelekre nem kell azonnal autóba ugrani, az úgynevezett „látens szakasz” akár négy napig is tarthat. A legjobb, ha a valódi vajúdás kezdetéig az anya inkább az otthon békéjét és a család támogatását élvezi. Ennek ellenére fontos, hogy ilyenkor felhívja a bábáját vagy orvosát, aki segít eldönteni, mikor kell elindulni a szülészetre.
Kevesen tudják, de a jósló fájások már a terhesség 20. hetétől megjelenhetnek, azonban egyáltalán nem rendszeresek. Ezek az alhasi keményedések általában meleg, langyos vízre enyhülő, időszakosan megjelenő, egy óra alatt 2-4 alkalommal jelentkező fájások. A jósló fájások tehát a nevükkel ellentétben nem tényleges fájások, a 20. hét után pedig akár napjában többször is megjelenhetnek, és 30-60 másodpercig is elhúzódhatnak. A legnagyobb különbség a jósló fájások és a vajúdás között, hogy előbbi még egyáltalán nincs hatással a méhszájra. A jósló fájások jellemzője, hogy a kismama nem érezheti őket 60-70 másodpercnél tovább. Szintén egyfajta aranyszabály, hogy a jósló fájás naponta nem fordulhat elő tíznél több alkalommal, illetve egy órán belül négynél többször.
Jósló tünetek közé sorolhatjuk még a nyákdugó elfolyását is. Ez a nyákdugó egy kocsonyás anyag a méhszájban, aminek a terhesség alatti feladata a kórokozóktól, különböző fertőzésektől való védelmet garantálni a magzat számára. A méhnyak vékonyodásával és tágulásával a nyákdugó általában véres váladék formájában távozik. Olyan ez, mint egy zár az ajtón. A szülést akár néhány nappal is megelőzheti a méh nyakcsatornáját kitöltő, a babát a fertőzésektől védő nyákcsap kilökődése, ezt azonban nem minden kismama tapasztalja. Előfordulhat gyenge vérzés, ami a nyakcsatorna tágulásából adódik, ezt nevezzük tágulási vérzésnek.

A magzatvíz elfolyása
Bár nem törvényszerű, de a vajúdás indulásának az egyik első jele gyakran a magzatvíz elfolyása. Fontos tudni! Amennyiben a magzatvíz elfolyik, minél előbb fel kell keresni a kórházat, hiszen ritka esetben a kizúduló vízzel előeshet a köldökzsinór (olyankor, ha a magzat nem illeszkedett be a szülőcsatornába), ami pedig zavart okozhat a magzat oxigénellátottságában. A magzatburok megrepedésekor a távozó magzatvíz mennyisége függ a burokrepedés helyétől, illetve a baba elhelyezkedésétől is. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogyan lehet megkülönböztetni a magzatvizet az esetleg óvatlanul elcseppenő vizelettől. A szivárgó magzatvíz nem visszatartható, míg a vizelet általában igen. Ha a burok megreped, onnantól a magzatvíz folyamatosan folyni fog. A szaguk sem hasonló, a vizelet jellegzetes, erőteljesen ammónia szagával ellentétben itt inkább neutrális, édeskés illat a jellemző. A magzatvíz általában áttetsző. Amennyiben azt látja a kismama, hogy az elfolyó magzatvíz zöldes, az a babának egy stresszállapotára enged következtetni. Ekkor azonnal a kórházba kell menni, hiszen alapos kivizsgálást követően tudják csak a nőgyógyászok megállapítani, hogy ez a korábbi stresszállapot még mindig fennáll-e a magzatnál. A magzatvíz ekkori zöldes színét a meconium, tehát a magzati széklet adja. Ha bárkiben felmerül a magzatvíz folyás gyanúja is, a nőgyógyászati ügyeleten ezt különböző vizsgálatok során ki tudják zárni, vagy esetleges megerősíteni.

A vajúdás szakaszai
A szülés fájásokkal vagy a magzatvíz egy részének elfolyásával veszi kezdetét. Az első szakasz a tágulás, amelynek során a méhszáj megfelelő mértékben megnyílik, utat engedve a magzati koponyának (a szülések döntő többségében, mintegy 95%-ban, a koponya az elöl fekvő rész), hogy az anyai hüvelyen keresztül megszülessen. A méhszáj tágulása csak rendszeres méhösszehúzódások által lehetséges, melyek fájdalmasak. A méhizom összehúzódásai akaratunktól független izommunka eredménye.
I. A tágulási szakasz
A latens vajúdás valójában nem más, mint a szülés elindulásának első lépése, amikor a méhszáj legalább másfél centiméterre kitágul. Ez az első terhességnél általában 6-12 órán át tarthat. A fájások eleinte 10 percenként 30 másodpercre, majd később már 5 percenként akár egy percre is jelentkezhetnek. Az aktív vajúdási szakaszról akkor beszélhetünk, ha a méhszáj tágulása felgyorsul, ami azt jelzi, hogy közeleg a születés pillanata. Az aktív, átmeneti szakaszban a tágulás már 8-10 centi. Nyomásinger jelentkezik, beindul a szülés.
A jósló fájásokkal ellentétben a méhösszehúzódások minden esetben rendszeressé válnak, ha a vajúdás elindult. Ez a méhszáj tágulásának egyfajta kísérőjelensége, de mivel ennek a mértékét a kismama otthoni körülmények között nem tudja ellenőrizni, ezért ajánlott odafigyelni az egyértelmű jelekre. A tágulási szakban a fájások egyre sűrűbben jelentkeznek és egyre erőteljesebbek, fájdalmasabbak. A fájások 3-4 percenként követik egymást, és legalább 40-60 másodpercig tartanak. A tágulási szak végén véres folyás távozhat a hüvelyből, amely a tágulás során a méhnyak megrepedt hajszálereiből származik. Az egyre erősödő méhösszehúzódások sok vajúdóból türelmetlenséget válthatnak ki. A tágulási szak végén, az utolsó fél-egy órában gyakran előfordul, hogy a vajúdó követeli a szülés azonnali befejezését, illetve a fájdalomcsillapítást, azt hangoztatja, hogy nem bírja tovább elviselni a fájdalmakat. Megjelenhet székelési inger, mely az egymást követő fájások során erősödik. Erős nyomás jelentkezik a szeméremcsontnál, illetve a hát alsó szakaszán. Hányinger, hányás is megjelenhet az erős fájások hatására. A méhszáj kitágulása, vagyis a tágulási szak először szülőknél 10-12 óra, többedszer szülőknél 5-6 órát vesz igénybe, de ettől jelentős eltérések is lehetnek.
A vajúdás szakaszai - fiziológia
A tágulási szakasz időtartama
A tágulás gyorsasága egyénenként is igen változó lehet, de egy anya különböző szülései esetén is.
| Szülés típusa | Átlagos időtartam |
|---|---|
| Először szülők | 8-10 óra (általában) |
| Többedszer szülők | Kevesebb, mint 8-10 óra (általában) |
Először szülőknél általában 8-10 óra alatt tágul ki teljesen a méhszáj, többedszer szülőknél ez az időtartam általában kevesebb. Azoknál a kismamáknál, akik korábbi babájukat is hüvelyi szülés útján hozták a világra, a szülés ezen szakasza sokkal gyorsabb, akár a fele időtartam alatt végbemehet. Persze minél többedik gyermekről van szó, a folyamat annál gyorsabb.
II. A kitolási szakasz
A tágulási szakot követi a kitolási szak. A magzati elöl fekvő rész a fájások hatására a medenceöbölbe kerül. A koponya nyomást fejt ki a végbélre, melynek hatására a szülőnő reflexesen présel, nyom, hasizmát használva segíti a koponya előrehaladását a medenceöbölben. A hasprés megfelelő működtetése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szülés ezen szakasza időben lerövidüljön. A kitolási szakban jelentkező fájások alatt a szülőnők aktívan közreműködhetnek a szülés előrehaladása érdekében. A tolófájások rendszeresen jelentkeznek, és körülbelül 60-90 másodpercig tartanak. A fájás jelentkezésekor hasonlóan nagy levegőt célszerű venni, mint a víz alá merülés alkalmával. A tüdő teleszívása után szemet, szájat becsukva érdemes a lábakat felhúzva, úgymond lefelé a fenék irányában nyomni. Általában kitolási szakban jelentkező székelési inger hatására ösztönösen ráérez a kismama a megfelelő irányú nyomásra. Ideális esetben egy fájás alatt 2-3 hosszú nyomásra van lehetőség.
A kitolási szak végén kerül sor szükség esetén a gátmetszésre. A kismamák közül nagyon sokan tartanak a gátmetszéstől, és ezért gyakran szeretnék elkerülni. A természetes szülésre való törekvés teljesen érthető, azonban a gátmetszésnek nagyon sok hasznos következménye is van. Többek között lerövidülhet a kitolási szak, elkerülhető a hüvelyfal, illetve a hüvely körüli szövetek sérülése. A szabályos metszést a nőgyógyász sokkal könnyebben össze tudja varrni, mint a szabálytalan repedést, és a gyógyhajlama is jobb. A gátmetszés ideális időpontja az utolsó előtti fájás. Előzetesen helyi érzéstelenítőt adunk a területre. A gátmetszés történhet középen, vagy kb. 30-45 fokra jobbra, illetve balra. Ha jól esik, a kitolás közben kaphatsz egy olajos gátmasszázst, vagy éppen gátvédelmet.
A magzati elöl fekvő rész egyre lejjebb kerül, majd megtámaszkodik a koponya megfelelő (a nyakszirt felett) része a szeméremcsont alatt, kigördül a koponya, melyet követi a vállak, törzs megszületése, végül előkerülnek a lábak is. A kitolási szak lehet néhány perc, de lehet egy-két óra is. A babának át kell haladni a szülőcsatornán, ez hatalmas nagy munka. Sokat segíthetsz neki, ha megtalálod azt a testhelyzetet, amelyet a legkényelmesebbnek tartasz.
III. A lepényi szakasz
A magzat megszületését követően a méhizomzat munkája nem szűnik meg, további összehúzódások következnek, melynek során a méhlepény leválik a méhfalról, majd kevés vérzés kíséretében megszületik. A magzat világra jövetelét 5-10 perccel követi a méhlepény leválása, mely ideális esetben nem tart tovább, mint fél óra. A lepényt soha nem kell a köldökzsinórnál húzni, hiszen a méhösszehúzódások hamarosan kitolják a méhből. A bába megnézi a hüvelyt és a gátadat, nem sérült-e. A lepény megszületését követően a nőgyógyásznak meg kell vizsgálni a méhlepényt, illetve a magzatburkot, hogy minden része megvan-e. Ekkor azt mondhatjuk, hogy a szülés lezajlott.

IV. A lepény utáni szakasz
A lepény megszületését követő, fokozottabb megfigyelést igénylő időszakot a lepény utáni szaknak nevezzük. Ez a szakasz a szülést követő 2 óráig tart, és ezt az időszakot kismamák az esetek túlnyomó többségében a szülőszobán töltik. A lepény megszületését követően a szülészorvos feltárja a hüvelyt, megnézi a hüvelyfalat, illetve a méhszájat, hogy nincs-e rajta sérülés, amelyet el kell látni. A szülések egy részénél gátmetszés is történik, melyet a szülés után megfelelően össze kell varrni ebben az időszakban. Mégis fontos, hogy tudd, hogy a szülés utáni első napokban, amikor a kisbaba szopni kezd, újabb méhösszehúzódások várhatóak.
Fájdalomcsillapítás és alternatív módszerek
A vajúdáshoz kapcsolódó fájdalom elviselése minden esetben a kismama fájdalomtűrő képességétől függ. Tudni kell, hogy normál esetben vajúdáskor nincs gyógyszeres fájdalomcsillapítás. Azonban számtalan természetes és gyógyszeres fájdalomcsillapító lehetőség létezik, amelyek gyógyszerek nélkül képesek mérsékelni a vajúdás nehézségeit.
Gyógyszeres fájdalomcsillapítás
Mindenképpen beszélni kell azonban az inhalációs érzéstelenítésről (N2O), ami a vajúdáskor sokat segíthet. Az epidurális érzéstelenítés (epidurális anesztézia, EDA) a fájdalomcsillapítás egy formája. Mivel csökkenti ill. megszünteti a fájdalmat, a szülő nő tud pihenni, el tudja engedni magát, gyorsíthatja a vajúdást. Az epidurális érzéstelenítés anélkül szünteti meg a fájdalom érzékelését a kismedence területén, hogy korlátozná az anya mozgásképességét. A fájdalomcsillapítóból és narkotikumból álló injekciót a gerinc alsó, epidurális szakasza köré fecskendezék. Az érzéstelenítés a tágulási szakasz lezajlását némileg gyorsíthatja, a kitolási szakaszt viszont kicsit lassíthatja. Ennek megítélése a szülést vezető orvos feladata.
Alternatív módszerek
A tapasztalatok azt mutatják, hogy akkor a leggyorsabb a tágulás, ha a kismama olyan testhelyzetet vesz fel, ami számára a legkényelmesebb. A sétálgatás, a függőleges testhelyzet intenzívebbé teszi a tágulást, hiszen az elöl fekvő rész erősebben nyomja a méhszájat. Viszonylag kevés intézményben állnak rendelkezésre olyan eszközök, amik a vajúdást segítik. Ilyenek például a bordásfal, amibe a fájások alatt lehet kapaszkodni, vagy a nagyméretű fiziológiás labda. A labdán ülve a fájások elviselhetőbbé tehetők a csípő előre-hátra ringatásával és ha szükség van rá, a gát ödémáját (duzzanatát) is segít elmasszírozni. Vajúdókád is segítheti a kismamát: a kellemesen meleg víz könnyíti a fájások elviselését, gyorsítja a tágulást. Az otthonosan berendezett szülőszoba szintén segítséget jelenthet, hiszen a vajúdó jobban el tudja magát engedni, mint a rideg, hagyományos kórházi környezetben. Néhány intézményben nem csak a hagyományos szülőszéken lehet feküdni, hanem kényelmes, nagyméretű hagyományos ágyon is.
Léteznek olyan alternatív módszerek, amik szintén hasznosak lehetnek. A homeopátiás szerek rövidíthetik a tágulási szakot (a készítményeket és az adagolást illetően előzőleg szakemberrel kell konzultálni). Az alhasra helyezett forró muskotályzsályás borogatás is segít a fájdalmat elviselhetőbbé tenni. A terhesség utolsó heteiben fogyasztott málnalevél tea sokak szerint gyorsítja a méhszáj tágulását.
Manapság a kórházak egy részében rendelkezésre állnak úgynevezett “alternatív vajúdási módszerek“, mint például a vízben, zuhany alatt történő, vagy a labdán vajúdás, de nem számít ritkaságnak gyertyafény vagy zene mellett eltölteni ezt az időszakot sem. A tapasztalat azt mutatja, lehet a szülésre készülni, lehet gyakorolni a helyes légzést, választhat a kismama zenét, amit majd hallgatni szeretne a szülőszobában, kiválaszthatja a számára legmegnyugtatóbb kellékeket, a vajúdás helyszínét - de az igazság pillanata mégiscsak akkor jön el, mikor megkezdődnek a fájások. Egyre többen érdeklődnek a vízben szülés, vagyis inkább vízben vajúdás lehetősége iránt is. A kád - éppúgy, mint a bordásfal, a labda vagy a kötél - egy lehetséges helyszín a vajúdáshoz. Kutatások bizonyítják, hogy a vízben vajúdás esetenként enyhébb fájdalmakkal járhat, mert a langyos víz lazítja az izmokat. A kádban ülő kismama ráadásul a víz felhajtó erejének köszönhetően tehermentesíti gerincét, s könnyebben tud testhelyzetet váltani.

Kik lehetnek a kismama segítői?
Sokat számít az is, hogy kik a kismama segítői. Fontos a szülészorvosba vetett bizalom, esetleg a szülésznő támogató segítsége. Előnyös, ha valóban csak a szükséges számú belső vizsgálatot végeznek, mert ezek is zavarhatják a tágulást. A vajúdókat legtöbbször a leendő apa kíséri, de lehet a kísérő a kismama édesanyja vagy barátnője is. Manapság kevesen szülnek még dúla segítségével (olyan asszonytársi segítő, aki maga is szült már és részt vett speciális képzésen). Tulajdonképpen mindegy, hogy ki a kísérő, a lényeg az, hogy a jelenlétében a kismama biztonságban érezze és el tudja engedni magát.