Szülőként keresnek színezőket gyerekeik számára? Vagy Ön tanárként szeretne nyomtatható kifestőket a diákjainak? Akár gyerek, akár felnőtt vagy, itt megtalálja a számára megfelelő színezőlapokat. A Szinezo.Com oldalon több mint 20 000 színezőlap közül választhat mind gyerekeknek, mind felnőtteknek, minden témában: állatoktól a rajzfilmekig, egyszerűtől nehézig.
Rendelkezünk egy nagy nyomtatható kifestők gyűjteménnyel mind fiúknak, mind lányoknak, különböző korosztályokhoz. Itt megtalálhatóak az egyszerű kifestők a legkisebbek számára: óvodai kifestők. És mivel a felnőttek is szeretnek színezni, természetesen sok nehéz színezőlapunk van felnőtteknek is!
A Pendragon legenda Szerb Antal 1934-ben megjelent regénye, az író egyik legismertebb és legfontosabb szépirodalmi alkotása. Az esszéregény megalapozza a detektívtörténetet. A detektívtörténet előhívja a kísértet-históriát. A kísértet történet megkérdőjelezi az előbbi kettőt. Ad absurdum viszi az esszé-regény feltételezéseit. Más dimenzióba helyezi a detektívtörténet bonyodalmait.
Szerb Antal jó ismerője volt az angol irodalomnak, és több utazást tett Angliában; 1929-ben pedig ösztöndíjasként hosszabb ideig ott tartózkodott. Az angol kultúra iránti rokonszenve már korábban is megmutatkozott: Tanulmányt írt Chestertonról és Huxleyról, valamint egy áttekintést Az angol irodalom kistükre címmel. Szerb a regény nagy részét angliai élményei nyomán, de már Párizsban írta 1932-ben. Egy kalandregényt írok, egy skóciai kísértetkastélyban játszódik, a többit el tudod képzelni. Remélem, ki tudok sajtolni belőle néhány pengőt. 1932 júliusában így ír Párizsból: Már 170 tipografizált oldalam van. Elképesztő, ugye? Émelyítő giccset írtam, de talán pénzt fogok keresni vele.
A regény történetének és szimbolikájának egyik legfontosabb meghatározója a rózsakeresztes mozgalom. Szerb Antal regényében ír az alkímia elértéktelenedéséről, a tudományos hozzáállás megváltozásáról, valamint a rózsakeresztesekről. A rózsakeresztesek társasága, Paracelsus, Christian Rosenkreutz és Robert Fludd valóban léteztek; a mozgalom alapművei valóban a Chymische Hochzeit, a Fama Fraternitatis R.C., illetve a Confessio Fraternitatis R. C.
A regénybeli Pendragon-család ősei, Llewelyn ab Iorwerth (Nagy Llewelyn, kb. 1172-1240), illetve unokája, Llewelyn ap Gruffydd (Utolsó Llewelyn, kb. 1223-1282) létező történelmi alakok. Előbbi Gwynedd hercege volt, azonban de facto majdnem az egész Wales a fennhatósága alá tartozott, utóbbi pedig a független Wales utolsó uralkodója.
Az Earl of Gwynedd meghívja Bátky Jánost llanwygani kastélyába, hogy a családi könyvtárban folytathassa kutatásait a rózsakeresztesekkel kapcsolatban. A Londonban élő dr. Bátky János összeismerkedik az Earl of Gwyneddel, a walesi Pendragon-kastély urával. Az earl az okkult tudományok megszállottja; családjának története összefonódik a híres-hírhedt titkos társaság, a Rózsakeresztesek történetével. Az earl meghívja kastélyába dr. Bátkyt, hogy tanulmányozza a könyvtár kincseit.
Bátkyt telefonon rövidesen megfenyegetik, ne üsse bele az orrát a Pendragonok dolgába. A British Museum könyvtárában megismerkedik egy Maloney nevű ír kalandorral, akiről kiderül, hogy szintén Pendragonba készül. Az út egy részét Bátky és új ismerősei autón teszik meg, amit egy titokzatos hölgy, Eileen St. Claire vezet. A nő egy gyűrűt bíz Bátkyra, hogy adja át az earlnek. Az earl elkomorodik, amikor meglátja a gyűrűt, és barátságtalan a jövevényekkel. Éjszaka Bátky nem tud aludni, kísérteties zajok gyötrik, rémeket lát.
A második napon összebarátkozik az earl unokahúgával, Cynthiával, udvarolni kezd neki. Minthogy a kastélyban és környékén egyre rémisztőbb dolgok történnek, a romantikus Bátky egyre inkább Cynthia védelmezőjének tekinti magát. Éjjel az earl ellen merényletet követnek el; többen Maloney-t gyanúsítják.
Dr. Bátky megismeri a kastély különc lakóit, az értékes könyvtárat és az earl titokzatos kísérleteit. Az earl a Pendragonok jelmondatának - „Hiszek a test feltámadásában” -, valamint a rózsakeresztes mágia tanainak megfelelően az élet meghosszabbításának rejtélyével foglalkozik; titkos laboratóriumában barlangi gőtéket, axolotlokat boncol.
Amikor újabb merénylet történik az earl ellen, Maloney furcsa körülmények között meghal: kitekerik a nyakát, és ledobják a várfalról. Dr. Bátky szerint az „éjféli lovas” ölte meg az orgyilkost.
Az earl végül bizalmába fogadja Bátkyt, és egyik beszélgetésük közben kiderül, hogy a Pendragonok családi sírboltjának titkairól beszámoló emlékirat a British Museum tulajdonába került. Az earl dr. Bátkyt küldi Londonba, hogy szerezze vissza a kéziratot. Londonban Bátky újra találkozik Eileennel, aki Maloney haláláról érdeklődik. Eileen testi kegyeiért cserébe próbálja kiszedni Bátkyból az igazságot. Amikor Bátky visszatér a szállására, kiderül, hogy a kéziratot ellopták.
Felbukkan dr. Morvin (Eileen szövetségese), és felvilágosítja Bátkyt, hogy olyan bűnügybe keveredett, melynek középpontjában egy hatalmas örökség megszerzése áll. Egy Roscoe nevű milliárdos örökségéről van szó, aki egykor az earl apjának legjobb barátja volt. Kiderül, hogy Eileen St. Claire és Mrs. Roscoe egyazon személy, valamint az is, hogy amennyiben Roscoe nem természetes halállal halt meg, akkor a vagyont nem az özvegy örökli, hanem az earl. Morvin felvilágosítja, hogy a kézirat nála van, és mindent úgy rendeztek el, hogy a merényleteket illetően Bátkyra terelődjék a gyanú.
Bátky kétségbeesik, ám kiderül, hogy a szomszéd asztalnál vacsorázó két hindu közül (kik végighallgatták a beszélgetést) az egyik az earl unokaöccse, Osborne, a másik pedig Bátky régi ismerőse, Lene Kretzsch, Berlinből, hindunak maszkírozva. A kézirat rávilágít a Pendragonok és a Rózsakeresztesek, illetve az earl és az „éjféli lovas” kapcsolataira.
Szerb Antal: A Pendragon-legenda | SZABADOS ÁGI | NIOK-KÖNYVKLUB kibeszélő (45. rész)
Kiderül, hogy Asaph Christian Pendragon időnként sírjából kikelve védelmezi leszármazottait; ő a titokzatos „éjféli lovas”. Asaph szeretné megalkotni az alkimisták Nagy Művét, de nem sikerül. Ezért emberáldozatra készül, elrabol egy kisfiút az earl birtokához tartozó faluból. Itt a regény okkult-mágikus és bűnügyi vonalvezetése összekapcsolódik.
Az earl kénytelen elhagyni a kastélyt, hogy az elrabolt gyereket visszaszerezze az éjféli lovastól. Közben Bátky, Cynthia, Osborne és Lene az earl keresésére indul. Elszakadnak egymástól, és Bátky elindul a szomszéd faluba, hogy rendőröket hívjon segítségül. Az úton titokzatos építményhez érkezik, ahol sátáni rituáléra kerül sor. Az earl ugyanis visszakapta a gyereket az éjféli lovastól, de cserébe átengedte neki volt szerelmét, Mrs. Roscoe-t. Bátky szemtanúja lesz a borzalmas rítusnak, melynek végpontján a Sátán megjelenik Asaph Pendragon előtt, aki visszaretten az Opus Magnum véghezvitelétől, visszafekszik sírjába, és megöli magát.
Az earl és dr. Bátky felkeresik Asaph sírját, látják a tőrrel szíven szúrt halottat, így meggyőződnek róla, hogy a történet nem afféle lázálom volt.
Cynthia Svájcba utazik, majd egy angol katonatiszt menyasszonya lesz; dr. Bátky János, narrátor, az író önmagáról rajzolt paródiája. Eileen St. Cecil B.
Kritikai fogadtatás és értelmezések
A kortárs kritikusok többnyire André Gide, Aldous Huxley és G. K. Chesterton hatását említették. A hivatásos zsáneríró szerepében való jelentkezésre céloz Hevesi András korabeli kritikája is: Ritkán jelentkezik új író, aki ennyire hivatása magaslatán van, ennyire szakembere az írásnak.
Szerb Antal abban különbözik a régi kísértethistóriák szerzőitől, hogy azok szigorú, pedáns racionalisták voltak: a hátborzongató, vérfagyasztó kísértetről kiderül mindig, hogy eleven ember. Illés Endre Nyugat-beli bírálata: Bravúrosabb analíziseket esszékben is ritkán olvashatunk, mint itt: valóság, legenda, hazugság, misztikum és költészet tökéletes elhatárolását. Mennyi szaktudás egy tréfa kedvéért, mennyi olvasottság egy aforizmában, s mennyi megvesztegető szélhámosság ott, ahol a regényíró egy pillanatra behunyja a szemét.
Egy kevésbé pozitív kritika szerint [a] végén az olvasó csalódottan teszi le a könyvet. A megoldás nem elégíti ki, valahogy túlságosan kiábrándítólag hat annak leleplezése, hogy a könyv megírása nem írói élmény volt, hanem csak irodalmi kísérlet. A kísérlet sikerült, de ennek az olvasó illúziója vallja kárát.
„Aligha vitatható, hogy szépirodalmi fő műve A Pendragon legenda. Ennek az 1934-ben először megjelent és azóta nagyon sokszor újra kiadott regénynek előzménye egy ösztöndíjjal Angliában töltött esztendő emléke. Hőse Bátky János, az angol szakos magyar bölcsész, aki okosságával, örök kíváncsiságával és filozopter kétbalkezességével az író önparódiája. Bátky régi angol kéziratokat tanulmányoz, és belekerül egy olyan bonyolult és mulatságos történetbe, amelyről maga sem tudja kideríteni, hogy bűnügy-e vagy erotikus kaland vagy kultúrtörténeti felfedezés vagy valamilyen misztikus titokban rejtező igazság. Ez a regény sosem volt keveréke a régi angol kísértetregények paródiájának, a hajdani rózsakeresztes tanítások ismeretterjesztésének, bűnügyi regények sajátos változatának, a kutató filozopter gúnyképének, finoman erotikus regénynek, angol archeológiának és a tétovázásnak, hogy az érthetetlent fogadjuk-e el misztikus, örök titokként, vagy felvilágosodott elmével nevessünk-e rajta.
Kevés mulatságosabb regényt írtak magyar nyelven. De benne van Szerb Antal egész habozó világnézete racionalizmus és irracionalizmus között. A magánéletében dogmamentesen vallásos és ugyanakkor minden hitben kételkedő Szerb Antal egész filozófiai bizonytalansága nemcsak benne van ebben a fölöttébb szórakoztató könyvben, hanem egyben ugyanennek a bizonytalan világnézetnek a fölényes kritikája is kiolvasható belőle. A végső kicsengés mégis az, hogy végérvényesen nem értjük, ami a leglényegesebb a világban. Egy misztikus titokkal kacérkodó, de végső véleményt nem vállaló, nagyon nagy műveltségű ember vallomása ez humoros kalandregényben elbeszélve. Ismeretterjesztő kalandregény, de úgy is mondhatnám, hogy egy tudós erotikus kalandsorozata az angol kultúrtörténetben; de még úgy is mondhatom, hogy szörnyűséges titkokról szóló humoros történet. Nem emlékeztet sem itthon, sem a világirodalomban semmilyen más regényre. A magyar irodalom legvilágirodalmibb remekművei közé tartozik, de közben ugyanennek a műnek a paródiája is.
Kulturális kontextus és társadalomábrázolás
Havasréti József 2019-ben Szerb Antalról írt könyvét a Magvető adta ki. Szerb esetében a megfelelő viszonyítási pont az a sajátos átmeneti regiszter, amely az elit irodalomnak íródik, de valahogy mégis belekeveredik egy lektűrbe hajló árnyalat; a midcultnál több, az igazán jelentékeny irodalomnál kevesebb.
A Pendragon legenda két meghatározó kulturális kontextusban helyezkedik el, az egyik a populáris zsánerek rendszere, a másik pedig a kulturális exkluzivitás. A populáris zsáner alkotóelemei a gyilkosság, a pszichózis, a szerelem, az árulás, a kísértet. A mágia a természetfeletti hatalmakat, a természet erőit, az emberi viselkedést közvetlenül uralni próbáló, ennek során különféle varázseszközöket alkalmazó gyakorlat. Az okkult tudás a titkos tudás, ezt képviselték és művelték az olyan reneszánsz mágusok, mint Agrippa, Paracelsus, Dee vagy a regényben is többször hivatkozott Robert Fludd. Az ezoterikus tudás a beavatottak tudása, az exoterikus-nyilvános tudást mindenki birtokolhatja és megértheti, az ezoterikust csak a kiválasztottak.
A rózsakeresztesség szerepe A Pendragon legendában erősen összetett: egyrészt lényeges dramaturgiai szerepe van a történet kibontakozásában, másrészt (művelődéstörténeti díszleteitől függetlenül) a titkos tudás hagyományozódásának és a jelenbe való betörésének jelképe.
A Pendragon legenda társadalomábrázolásának részleteivel kevesen foglalkoztak, ugyanis a társadalmi környezet, melyben a cselekmény bonyolódik, a hazaihoz képest idegen miliő, távol esik az osztálykülönbségek terhétől összeroppanni készülő harmincas évekbeli magyar társadalomtól. Másrészt a társadalmi kozmosz, melyet bemutat, stilizált, már-már üvegházi jellegű: életidegen, különös passziókkal átszőtt, meghökkentő csodabogarakkal benépesített. A regény okkult jelentésszintjét kiegészíti és izgalmasan árnyalja a regénybe beépített társadalmi tapasztalatok és megfigyelések rétege.
Szereplők és szimbolika
Az egyes szám első személyű elbeszélés miatt szinte mindent dr. Bátky szemszögéből látunk, ennek ellenére megkülönböztethető két eltérő perspektíva. A szereplőkben az etnikai percepcióval kapcsolatos sztereotípiák összegződnek: a magyar érzelmes és lovagias, az angol merev és hóbortos, a skót ravasz és megbízható, az ír merész, irracionális és titokzatos, a walesi egzaltált, viszont félig kontinentális; ennyiben előnyére különbözik a karót nyelt angoloktól. Az egyetlen német szereplő, Lene Kretzsch, az energikus, valamint praktikus német típus megtestesülése.
A karakterek nemi, etnikai, illetve társadalmi jellemzéséhez kapcsolódnak a regényben található sokatmondó nevek. Lene Kretzsch pregnáns németségű nevéről már szó esett; Cristofoli: egyrészt Kristóf, Szerb második keresztneve, másrészt a latinos temperamentum hordozója. Eileen St. Claire: egyrészt Szent Klára, másrészt Lakner Klára, Szerb ifjúkori nagy szerelme. Az ostoba ír behemót: Maloney, azaz dinnye. Owen Alaistair Pendragon: a második név a hírhedt feketemágus, Aleister Crowley keresztneve. Talán a Roscoe-bandához tartozó orvos - egy zöld színű, szörnyű degenerált külsejű ember - is megemlíthető: dr.
A nemek kérdését illetően szerepet kap Szerb egyik vesszőparipája: az intellektus és a nők összeférhetetlensége. Az intellektuális elfoglaltság árt a nőknek, a nők zavarják a filológiai elmélyülést, nem szabadna beengedni őket a könyvtárakba. A Cynthiához való viszonyban sorjáznak Szerb rögeszméi.
Adaptációk
A regényből 1974-ben színes, 95 perc hosszú film készült A Pendragon legenda címmel a Budapest Játékfilmstúdió Vállalat gyártásában. A film rendezője és forgatókönyvírója Révész György, operatőre Illés György, vágója Kerényi Zoltánné, zeneszerzője pedig Ránki György volt. A főbb szerepeket Bujtor István (George Maloney), Darvas Iván (Earl of Gwynedd), Halász Judit (Cynthia Pendragon), Kállai Ferenc (Dr. Rehmer) és Latinovits Zoltán (Dr. Bátky János) játszotta.
A Pendragon legenda - hangoskönyv. A pécsi Csorba Győző Könyvtár 2017-ben tizenhat oldalas füzetet adott ki A Pendragon legenda (ISBN 9789639043343) címmel. 1982-ben Bencsik Imre színpadi művé adaptálta Úriember jó kriptából címen. 1990-ben Bujtor István rendezésében mutatta be a székesfehérvári Vörösmarty Színház Bencsik Imre: Úriember jó kriptából című fantasztikus krimi-vígjátékát, a premier 1990. március 22-én volt. A főbb szerepeket Szakácsi Sándor, Tóth-Tahi Máté, Esztergályos Cecília, Szegedi Erika, Guttin András és Zenthe Ferenc alakította. A darabot az ország számos pontján bemutatták. A Budapesti Operettszínházban Kovács Adrián zeneszerző és Galambos Attila dalszövegíró alkotta meg a mű zenés színházi adaptációját; ennek bemutatója 2019. 2021 novemberében a Budapest Bábszínház Ország Lili Studió Fábián Péter rendezésében A Szerb Antal-kód avagy a Pendragon legenda címmel mutatta be a regény átdolgozását.
Rejtélyes gyilkosság történik a budapesti Irodalmi Múzeumban: halva találják a Szerb Antal-kiállítás kurátorát, Sir Benedict Havasréti professzort. A nyomozást a B...
tags: #vacssorazo #kisgyerek #szinezo