Színező tudnivalók kisgyerekeknek: A kreativitás és fejlődés eszköze

A színezés, amellett, hogy szórakoztató és nyugtató elfoglaltság, rendkívül fontos szerepet játszik a kisgyermekek fejlődésében. Segít a finommotoros készségek, a szem-kéz koordináció, a koncentráció és a kreativitás fejlesztésében.

Színes ceruzák és zsírkréták

A színezés szerepe a fejlődésben

A kézírás megtanulásához a kezek erejének és ügyességének fejlesztésére van szükség - ahhoz, hogy a ceruzát tudja a megfelelő módon használni a papíron. A színezőknél adott területeket kell a gyermeknek kitöltenie valamilyen színnel - ez idővel egyre jobban finomodik. Ez segít fejleszteni a kéz-szem koordinációt is. Amellett, hogy a színezés egy nyugtató, relaxációs elfoglaltság is lehet, a fókuszkészséget és a jobb koncentrációs készséget is fejleszti. Mint a legtöbb kézműveskedés, alkotás, így a színezés is fejleszti a finommotorikus készségeket, erősíti a kéz apró izmait. A színezők a kreativitást is fejlesztik, hiszen először el kell képzelnie, mit szeretne megjeleníteni, milyen színekkel, mintákkal szeretné majd kitölteni az oldalt. Éppen ezért csak adj egy doboz színest, zsírkrétát a gyereknek, és hagyd szárnyalni a fantáziáját, átgondolni a különböző színkombinációkat, és még a tervezési készségeit is próbálgathatja. Amellett, hogy az árnyalatukról azonosítja a színeket, ezek nevét is elsajátítja a kisgyerek.

Mikor kezdhet el színezni egy kisgyermek?

Amikor ábrázoló tevékenységének fejlődése elején a firkakorszakba ér gyermekünk, megfigyelhetjük, hogy hiába adunk neki színezőt, kifestő füzetet, azt is csak egy rajzfelületnek tekinti és mint a „sima” papírra nagy-nagy „ákombákomokat”, „kriksz-krakszokat” rajzol a lap tetejétől a lap aljáig. Nem képes a vonalon belül maradni, ehhez még nőnie, érnie kell, ki kell, hogy alakuljon csuklómozgása. Amíg a kisgyermek kezdetleges firkaszinten áll, addig figyelmét teljesen lekötik a technikai nehézségek. A különböző technikai fogásokat eleinte csak próbálgatja, majd gyakorolja egészen addig, míg azok készségszintre nem emelkednek. Úgy kb. 4-5 éves koruktól kezdenek képessé válni arra, hogy most már odafigyeljenek mivel, hogyan és mit kell csinálni.

Gyermek színezés közben

A színezők típusai és kiválasztása

Manapság minden újságárusnál, könyvesboltban, nagyobb üzletek (szupermarketek) polcain sorra találhatunk színező-kifestő füzeteket, könyvecskéket. Felhívó jellegű, színes, többnyire mesefigurás borítójuk szinte kínáltatja magát, vásárlásra ösztönzi a szülőket, ill. csábítja a gyermekeket, hogy megvetessék maguknak azokat - sokszor alapos szemrevételezés nélkül. Vannak ugyanis rossz minőségű kiadványok, ahol nemcsak a papír rossz, hanem a nyomtatás is hibás, a forma nem jól látható, halvány, esetleg nem egységes vonallal körülhatárolt. Fontos a felnőttek tudatos szerepe, átgondolt irányítása, pl. mit szeretnének fejleszteni, elérni, ezért mit adjanak a gyermek kezébe.

  • „Sima” színező: a gyermek úgy színezi ki, ahogy akarja, ahogy neki tetszik.
  • Tematikus színezők: A gyermek úgy színezi ki, ahogy a mesét hallva elképzeli, ill. a szövegben található támpontok alapján a fejében összeáll a kép.
  • Feladatgyűjtemények: Különösen olyan feladatgyűjtemények mellett érvelnek, melyek célja, hogy könnyed, játékos formában lépésről lépésre sajátíttassa - főleg az iskolába készülő gyerekekkel - azokat az alapkészségeket, melyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az írás, olvasás és számolás tanulását sikerek és ne kudarcok sora kísérje.

Ezek a kiadványok ilyenképpen gyermekünk képességeinek felismerésére, az esetleges problémák felderítésére és megszüntetésére szolgálnak - akár terápiás jelleggel is. Ezért segítőeszközként is kezelhetjük őket. Feltétlenül fordítsunk időt a feladatok elmagyarázására, ill. ellenőrzésére.

Az egészséges életmód fontossága a gyermekeknél

A gyermekek optimális növekedéséhez, testi, lelki és értelmi fejlődéséhez nélkülözhetetlen az egészséges táplálkozás. Az étrend minősége jelentősen hozzájárul aktuális egészségi állapotukhoz. Mindemellett a gyerekkorra tehető az egyéni életmód, azon belül is a saját táplálkozási szokások kialakulása is. Meggyőző bizonyítékok igazolják azt a tényt, hogy a gyermekkorban manifesztálódó nem fertőző krónikus betegségek sok esetben egész életén át végigkísérik az egyént. A korai életévekben fogyasztott táplálék minősége hatással van a testösszetételre, a fizikai és kognitív állapotra felnőttkorban is.

Egészséges étkezési piramis gyermekeknek

Az OKOSTÁNYÉR® ajánlásai

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által 2017-ben iskoláskorú gyermekek számára létrehozott új táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR® végigvezeti a 6-17 éves gyermekeket és szüleiket az alapvető élelmiszercsoportokhoz kapcsolható legfontosabb táplálkozási tanácsokon.

Az élelmiszerek mennyisége és aránya

A 6-17 éves korosztály napi energia- és tápanyagigénye igazán sokrétű, más egy hatéves gyerek kalóriaszükséglete, mint egy kamaszé. Az életkor mellett az igényeket a gyermek neme, fizikai aktivitása és más egyéni tényezők is befolyásolják. Amíg felnőttek és gyerekek napi étkezésének helyes arányai megegyeznek, lényeges különbség van az elfogyasztásra javasolt élelmiszer mennyiségekben. Az előzőekben felsorolt változók miatt a gyermekek energiaigénye nagy szórást mutat, iskolás korban napi 1300 és 3300 kcal között változik.

Az OKOSTÁNYÉR® főbb ajánlásai:

  • Gyümölcsök és zöldségek: Fogyasszatok meg legalább 4 adag zöldséget vagy gyümölcsöt naponta! Ebből legalább 1 adag friss vagy nyers legyen. A burgonya nem számítható be a napi 4 adagba.
  • Gabonafélék: Fogyasszatok 3 adag gabonafélét naponta, ebből legalább 1 adag teljes értékű legyen! (1 adag = 1-3 db péksütemény).
  • Húsok, halak, tojás, tej és tejtermékek: Mindhárom főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) tartalmazzon valamit ebből az élelmiszer csoportból! Naponta 3 adag tej vagy ennek megfelelő tejtermék elfogyasztása javasolt.
  • Folyadékfogyasztás: Fogyasszon naponta legalább 8 pohár (1,5-3 dl/pohár) folyadékot, melynek döntő többsége (min. 80%) ivóvíz legyen.

Javaslatok a helyes táplálkozási szokások kialakításához

  1. Tervezzük meg a menüt! Szakítsunk időt minden nap három fő és két kisebb étkezésre!
  2. Étkezzünk közösen, amikor csak lehetséges. Vonjuk be őket minél gyakrabban a fogások elkészítésébe.
  3. Törekedjünk rá, hogy lehetőleg legalább kettő élelmiszercsoportból állítsuk össze a nap közben kínált snacket.
  4. A közös vásárlás segít megismertetni a gyerekekkel a különböző élelmiszereket, sőt a menü összeállítását is. Beszélgessünk a kicsikkel arról, hogyan készülnek, honnan származnak az egyes nyersanyagok.
  5. Kínáljunk egyszerre kisebb mennyiséget, aminek az elfogyasztása sikerélményt jelent, ugyanakkor segít a gyermekeknek odafigyelni testük visszajelzéseire, pl. a jóllakottság érzet jelentkezésére.
  6. Szoktassuk a gyermekeket arra, hogy elsősorban ivóvízzel oltsák a szomjukat.
  7. Ne étellel jutalmazzunk! Az édességekkel történő jutalmazásnak megvan az a veszélye, hogy a gyermekben azt a téves elképzelést keltse, a desszertek értékesebbek más ételeknél.
  8. Étkezzünk tudatosan! A családi asztal legyen stressz- és média mentes terület.

tags: #vacsorazo #kisgyerek #szinezo