Az „Orgona ága, barackfa virága” kezdetű gyermekdal ugyanúgy hozzátartozik a gyerekkori anyák napi ünnepségekhez, mint a lila virágok illata, vagy a szeretettel rejtegetett rajzok. Ez a dal szívmelengető üzenettel hirdeti az anyai szeretetet, mondván: „Üzenik az ágak, lombok: Légy Te mindig nagyon boldog, Édesanyám!”
Május első vasárnapján felköszöntjük anyukánkat, nagymamánkat, és igyekszünk valami emlékezetesebbel megörvendeztetni őket. Elmúlnak a kötelező iskolai megemlékezések, de egy valami nem változik: az anyák napja ünneplése az örökkévalóságig megmarad.
Az anyaság sokszínű arca: Könyvajánló és személyes vallomások
A kreativitás kihívást jelenthet az ajándékválasztásban. Egy szép cserepes virág vagy egy üveg parfüm mellett érdemes elgondolkodni valami személyesebben. A napokban megjelent „Szeretlek, anya!” című könyv tökéletes anyák napi ajándék lehet.
Ez a könyv lélegzetelállítóan gyönyörű Quentin Gréban festményeivel, melyek az anyai szeretetről vallanak, függetlenül attól, hogy az anyuka tibeti vagy eszkimó. A gyönyörű képek mellé 31 magyar szerző gondolatait is tartalmazza a kötet.
A szövegek néhol lazán kapcsolódnak a képekhez, néhol egyértelműen személyesek, máskor általánosabbak, de mind az anyaságról szólnak. A babavárás izgalmas időszakától egészen addig a felismerésig, hogy a mi édesanyánk is épp ezeket a boldog pillanatokat élhette át, minket hordozva a szíve alatt. A rózsaszín felhők mellett természetesen akad félelem és féltés is.
A kötet igazán sokszínű, mindenki más jut eszébe az anyaságról, és máshogy közelíti meg a kérdést. Van, aki gyerekhangon szólal meg, mint például Lackfi János, a kötet egyetlen férfija (és apukája). Karafiáth Orsolya, aki még nem édesanya, is maradandót alkot egy impresszív festmény kapcsán, a fogantatás előtti pillanatokat örökítve meg.
Az anyasággal kapcsolatban nehezebb, néha tragikusabb kérdések is előkerülnek. Erdős Virág a „de jó lenne öt perc magamra”-érzést fogalmazza meg, Péterfy-Novák Éva pedig a gyászoló anya nevében vezet minket a lélek legmélyebb bugyraiba. Szó esik minden anya legnagyobb félelméről: „hová tűnt el a gyermekem, és ugye nem esik baja, amíg rátalálok?”
Nemcsak az ismert írók, hanem más művészeti ágak képviselői is gyönyörűen tudják átadni gondolataikat, megosztani velünk legbensőbb érzéseiket. Ungár Anikó, Koós Réka és Horváth Lili is hozzájárulnak a kötethez, utóbbi édesanyja, Tordai Teri színésznő is írt bele. Hadas Krisztina és Krizsó Szilvia, vagy Szulák Andrea és Kozma Orsi, Havas Dóra és Farkasházi Réka személyes hangja különösen szívmelengető.
Ez egy különleges album, melynek olvasása során garantáltan részünk lesz megható pillanatokban, néhány elmorzsolt könnycseppben. Egy anya örök marad a földön innen és azon túl! Ahogy Filemon Krisztina, a fóti Németh Kálmán Általános Iskola tanítója, gyógypedagógus, egykori óvó néni is fogalmazott: „ezekre a nagyon intim pillanatokra ki vannak éhezve a gyerekek”.
Anyu, Te vagy mindenem! 🌸 | Megható Magyar Gyerekdal Anyák Napjára
Az óvodások anyák napi ünneplése: Szívből jövő ajándékok és élmények
Az óvodások egyik legkedvesebb ünnepe az anyák napja. Filemon Krisztina szerint az ajándékkészítésre, alkotásra a gyerekek nagyon könnyen kaphatók, hiszen egy olyan személynek szánják a meglepetést, akiért bármit megtennének. „Nagyon szeretik, hogy leírhatják vagy tollba mondhatják, kirajzolják magukból az érzelmeiket” - fogalmazott.
A csalad.hu szerkesztőségének anyukái is őrzik gyermekeik ovis emlékeit, gondolatait, melyek újraolvasva még 10 év távlatából is meghatóak:
- „Miért szeretem Anyát? - Mert ő imád engem, mindig megadja, amit kérek. Azért is szeretem, mert ha szoknyában szeretnék jönni óvodába, akkor azt mondja, hogy jól van. Úgy kelt fel, hogy megsimizi a fejemet.” (Timike, 5 éves)
- „Anya, mielőtt meghalok, hagyok egy cetlit, amire az lesz írva, hogy Leo, hogy amikor újra megszületek a következő életemben, akkor megtalálj és megint te legyél az anyukám.” (Leo, 6 éves)
- „Anya, ez olyan finom, hogy leesek a székről!" (Peti, 5 éves)
- „Amikor beteg vagyok, Anya elvisz az orvoshoz, nagyon kedves, mindig puszit ad, amikor lefekszünk.” (Noémi, 7 éves)
- „Anya okos és szép, szeretek vele számítógépezni.” (Máté, 8 éves)
Régebben az volt a szokás, hogy a kisgyerekek kiálltak az összesereglett anyukák, nagymamák elé verset mondani, énekelni. Azonban nem mindenki szeret szerepelni. Személyes ajándékokat készíteni viszont annál inkább.
A gyerekek várják a pillanatot, amikor átadják kis alkotásukat, és anya megöleli őket, örömében sírni fog. A legaranyosabb ajándékötletek között szerepel, amikor egy kislány papírból berendezett egy kis pihenősarkot az anyukájának, ahol csak olvas, rendezgetheti a virágait. A kislányok ruhát is terveznek anyukájuknak, kuponokat állítanak össze, például vállalják, hogy hétfőnként összepárosítják a zoknikat.
Filemon Krisztina elmesélte, az anyák napja előtti pénteken mindig úgy engedi el a gyerekeket, hogy megbeszélik a vasárnapi forgatókönyvet. Bevonják az apukákat is, akik például megfőzik a reggeli kávét, amit aztán a kicsik bevisznek anyának. „Ettől a titoktól, a készülődéstől odavannak.” A gyerekek rajzot tesznek bele, leírják anya jó tulajdonságait, és ott van benne egy teafilter, amit szigorúan csak kettesben lehet elfogyasztani. Filemon Krisztina szerint „ezekre a nagyon intim pillanatokra ki vannak éhezve a gyerekek, de a szülők is, ezért annyira szép ez az ünnep.”
Az orgona: Egy nemes virág története és jelentése
Bár az orgona nem őshonos hazánkban, kedvező körülmények között annyira terjed, hogy az erdők szegélyét is ellepi gyökérsarjaival. Meszes, agyagos talajon érzi magát a legjobban, de a köves, napos domboldalakon is megél. Valószínűleg a Balkán-félszigetről származik, és onnan került Törökországba.
Csak a 16. században figyeltek föl rá az ott járó kutatók; a szultán udvarából hozott orgona először 1589-ben virágzott a követ bécsi kertjében. Erősen őrizhették, mert csak sokára vált ismertté. Igazi „virágkorát” a biedermeier korban élte, amikor számos faja, fajtája, változata egy kertből sem hiányozhatott.
Az orgona latin neve a görög *syrinx* szóból ered, ami csövet, sípot jelent. A görög mitológia szerint Syrinx nimfa, Pán, a kecskelábú és kecskeszarvú pásztoristen elől menekülve, ijedtében karcsú nádszállá változott. A rettegett hangú Pán ebből a nádszálból készítette közismert sípját. Főleg a tavaszi nedvbőség idején hasonló sípokat lehet fabrikálni az orgona vesszőiből is.
Az orgona fajtái és gondozása
A közönséges orgona vagy májusi orgona, a *Syringa vulgaris* az olajfafélék családjába tartozó faj. 2-4 méter magas cserje, de céltudatos metszéssel kecses fává is nevelhető.
Ha a kertben szeretnénk gyönyörködni a szép orgonabugákban, akkor elvirágzás után a virágzat maradványait vágjuk le, mert elcsúfítják a bokrot, és ha a növény a magok beérlelésére fordítja az energiáit, akkor a következő évben gyöngébben fog virágozni.
A gazdag virágzást szolgálja a váltómetszés. Az orgona jellegzetesen villás elágazású bokor, tehát mód nyílik arra, hogy az egyik ágat rövidre messük, a másikat pedig hosszabbra hagyjuk. Így a hosszú vesszőkből a következő évben virágot kapunk, míg a rövidebb vesszők hajtást fognak nevelni.
Általában lombhullató, olykor örökzöld levelei épek, ritkán szárnyasan osztottak, átellenes állásúak. Föltörekvő vesszőin csak a legfölső rügypárból fejlődik virág. A csészelevelek száma négy, a szirmok csővé forrtak, a párta sugaras szimmetriájú.
Az alapfaj lila virágú, a kertiek színe a hófehértől a feketés-sötétliláig igen különbözőek. A virágok egyszerűek vagy teltek. A telt virágú fajták - különösen a fehérek - csapadékos időben hamar rozsdásodnak a sok apró szirom között megálló víztől.
Orgona babonák
A fehér orgonával kapcsolatban babonák is születtek: az angolok azt tartják, hogy felbomlik az eljegyzés, ha a vőlegény fehér orgonát ajándékoz a menyasszonyának. A régi oroszok meg úgy vélték, rövidesen meghal az a beteg, akinek a szobájába fehér orgona került.