A Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Radiológiai Osztálya és a Képalkotó Diagnosztika

A debreceni Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Központi Radiológiai Diagnosztikai osztálya az Európai Radiológusok Társasága (ESR) által létrehozott EuroSafe Imaging Stars minősítési rendszere alapján kiváló értékelést kapott, melyet Magyarországon egyedüliként szerzett meg az állami szolgáltatók között. Ez a minősítés azt mutatja, hogy az egység mennyire tartja be a sugárvédelem alapelveit, mennyire figyel a minőségbiztosításra és a betegbiztonságra. Az osztályon 2017 júniusában indították el a saját dózismonitorozási protokolljukat, mely másfél év alatt jelentős fejlesztéseken esett át, és beépült a mindennapos rutin részébe. Tevékenységük során az ionizáló sugárzással dolgozó képalkotó módszerek közül a CT, a mammográf és az angiográf valamennyi vizsgálatának dózisadatait rögzítik, közlik a pácienssel, értékelik, és ezzel optimalizálják is ezen beavatkozásokat. Így valósul meg a dózisoptimalizáció folyamata, illetve az intézményi irányadó dózisszintek meghatározása. Az eljárás leírása és a hozzá tartozó szoftver is saját fejlesztésű.

A Radiológiai Osztály története

A debreceni radiológia története Ferenc József 1912-es rendelkezésével kezdődött, mely a Debreceni Egyetem és egy oktatási célokat szolgáló kórház építéséről szólt. 1914 márciusában Kenézy Gyula közbenjárására az orvoskar építkezése indult meg elsőként. Az Orvoskar 1921. november 4-én nyílt meg, és felvette az alapításában kiemelkedő szerepet játszó Tisza István nevét. Az újonnan alakult Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem a Röntgen Tanszék és Intézet megszervezésére Elischer Gyulát hívta meg, aki 1922-ben a Központi Röntgen Intézet igazgatójaként nyilvános rendes egyetemi tanárrá nevezték ki. Ő volt az első magyar röntgenológus professzor. Munkássága révén a Központi Röntgen Intézet rövid idő alatt a magyarországi radiológia egyik centrumává vált.

Elischer halála után 1930. május 7-én az orvoskar XVII. rendes kari ülésén a Tanács túlnyomó többséggel kimondta a Központi Röntgen Intézet megszüntetését. A debreceni radiológia második szakaszából Udvardy László nevét kell kiemelni, aki Fornet Béla professzor Belgyógyászati klinikáján vezette a röntgen osztályt. A klinika újjászervezése előtti időszakban Tóth Ferenc munkásságát kell kiemelni, aki az I. sz. Sebészeti Klinika röntgen részlegében angiográfiás, valamint röntgen diagnosztikai és terápiás feladatokat látott el.

A Rektori Tanács 1962. december 21-én tárgyalta Dr. Jóna Gábor javaslatát a Röntgen Klinika szervezéséről. A központi feladatokat az I. sz. Sebészeti Klinika röntgen laboratóriuma látta el, illetve a kobaltterápiás laboratórium helyiségeit használták átmenetileg. Így a Klinika helyileg széttagolt maradt ugyan, de lehetővé vált a betegellátás biztosítása. 1968. július 1-jével nevezték ki Dr. Vargha Gyulát a debreceni Radiológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanárává. 1969-ben ismét felmerült egy központi épület szükségessége, 1970-ben megindult a kivitelezés, és decemberre készen állt az épület. Az épület ünnepélyes átadása 1971. június 4-én volt. Földszinti részében a speciális vizsgálatok (angiográfia, különféle intervenciós beavatkozások, ultraszonográfia, mammográfia), gastroenterológiai és endoszkópos beavatkozások folytak.

A Radiológiai Klinika tanszékvezetői teendőinek ellátásával Dr. Péter Mózes egyetemi tanárt bízták meg 1989-ben. A kilencvenes években a klinikán folyó tudományos tevékenység egyik fő témája a pancreas diagnosztika volt. A kilencvenes évek második felében az intervenciós radiológia került előtérbe. A Radiológiai Szakmai Kollégium elnöke Péter Mózes professzor volt hat évig (1992-1998). Ebben az időszakban indult el hazánkban a hagyományos röntgen készülékek cseréje, a röntgen géppark korszerűsítése.

Az Egyetem 2003-ban a Radiológiai Klinika teljes betegellátását, beleértve a korábban kiszervezett CT és MR vizsgálatokat, valamint valamennyi radiológiai képalkotó és terápiás tevékenységet, magánkézbe adta. 2002-2014. között Kollár József professzor vezette a Klinikát. 2016 áprilisában a DE Szenátusa úgy döntött, hogy megalakul az Orvosi Képalkotó Intézet, ezen belül Radiológiai Nem Önálló Tanszék (a korábbi Radiológiai Tanszék és az Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Tanszék összeolvadásával) illetve a Nukleáris Medicina Nem Önálló Tanszék. Berényi Ervin professzor 2017-2020 között Klinikai Központ elnöki posztját is betöltötte, ez idő alatt következett be, hogy a kiszervezett radiológia 2018. április 1-vel visszakerült az Egyetem működtetésébe. 2017. július 1-től a Kenézy Megyei Kórház, Egyetemi Kórházként, az Egyetem integráns részévé vált, majd a Kenézy Egyetemi Kórház 2021. január elsejével jogilag is megszűnt - a Klinikai Központ részeként, Kenézy Campusaként működött tovább, míg a Klinikák ugyancsak a Klinikai Központ Nagyerdei Campusán folytatták tevékenységüket. Ennek megfelelően 2021. év végéig, az egyes szakmák részleges integrációja is megvalósult.

Képalkotó diagnosztikai módszerek a Kenézy Kórházban

CT (Komputertomográfia)

A CT (komputertomográfia) egy speciális, röntgensugarat és komputertechnikát felhasználó képalkotó módszer, amit a 70-es évek végén vezettek be a humán diagnosztikába. A CT gép egy gyűrű alakú részből áll, amelyben röntgendetektor van, ami a beteg körül körben forgó röntgencsővel szemben, az általa kibocsátott röntgensugarakat felfogja. A röntgensugarak áthaladnak a testen és különbözőképpen nyelődnek el az egyes szövetekben, szervekben. Amennyiben egy szövet összetétele valamilyen kóros folyamat következtében megváltozik, változik annak sugáráteresztő, illetve sugárelnyelő képessége is, így az elváltozás láthatóvá válik a felvételen.

Ezen vizsgálómódszer jelentősége a hagyományos módszerekkel szemben, hogy a különböző struktúrák nem vetülnek egymásra, képük nem összegződik, így részleteiben vizsgálhatóak. Mivel a CT ionizáló sugárzással jár, így a vizsgálat előtt minden esetben szükséges szakorvosi konzultáció, ahol a szakorvos a tünetek alapján mérlegeli, hogy indokolt-e a vizsgálat elvégzése és megfogalmazza a pontos kérését, mire vár választ a vizsgálattal. A gyakorlatban valamennyi szerv-szervrendszer diagnosztikájában használatos, olyan helyzetekben is, amikor más képalkotó módszerrel nem állapítható meg a pontos diagnózis, vagy pontosításra szorul. Kimutatható a szervek daganatos, gyulladásos betegsége, sérülése, vérzése.

Kontrasztanyagos CT vizsgálat

Bizonyos vizsgálatoknál elég a kontrasztanyag nélküli - natív - vizsgálat, más vizsgálatok csak kontrasztanyaggal végezhetők el. A beadott intravénás kontrasztanyag általában nem okoz mellékhatást. Ritkán enyhe allergiás reakciók (túlérzékenységi reakciók) léphetnek fel a kontrasztanyaggal szemben, amelyek tünete émelygés, viszketés vagy bőrkiütés lehet. Legtöbbször ezek maguktól elmúlnak, nem igényelnek kezelést. Rendkívül ritka esetekben a gége nyálkahártya duzzadásával, szív és keringési rendellenességgel, gyengülő légzéssel és görcsökkel járó komoly allergiás reakciók léphetnek fel, amelyek azonnali intenzív orvosi kezelést igényelnek. Bizonyos körülmények fennállása esetén ezek a tünetek életveszélyt okozhatnak. Allergiás reakció esetén a vizsgálatot végző orvos megfelelő gyógyszeres kezeléssel megakadályozza az állapot súlyosbodását és visszafordítja az allergiás reakciót.

Testsúly kilogrammonként meghatározott mennyiséget használnak Kollégáink, elkerülve ezzel a szervezet felesleges terhelését. Rendkívül ritka esetekben a beadásakor már fennálló vese- vagy pajzsmirigy rendellenességeknél a kontrasztanyag tovább ronthatja a vesefunkciókat, vagy a pajzsmirigy túlműködését okozhatja. Ebben az esetben infúziós vagy gyógyszeres kezelés szükséges. Rendkívül ritka esetekben az injekció hatására a vénafal sérülése mellett károsodhat a bőr, a környező lágyrészek vagy idegek (pl. tályog az injekció beadása helyén, szövetelhalás, idegek és vénák irritációja), amelyek gyógyszeres kezelést vagy sebészeti beavatkozást igényelhetnek, és maradandó elváltozást vagy panaszt okozhatnak (sebhelyek, zsibbadás).

A CT vizsgálat előkészítése és lefolyása

A vizsgálat nem igényel különösebb felkészülést, azonban kontrasztanyagos CT vizsgálat előtt a cukorbetegségre szedett gyógyszerek bevételét a vizsgálat előtt 48 órával fel kell függeszteni és a vizsgálatot követően, 48 óra letelte után lehet megkezdeni. A vizsgálatra az Önt vizsgáló radiográfus név szerint szólítja. Lényeges, hogy a vizsgálat során a radiográfus által beállított pozícióból ne mozduljon el. A vizsgálat maga a vizsgált testrésztől és az alkalmazott protokolltól függően 5-15 percig tarthat.

A CT vizsgálat során az érzékelő-fej (detektor) és a röntgencső egy zárt, biztonságos rendszerben gyorsan fordul körbe a vizsgált személy körül. A gép ezáltal megméri, hogy a vizsgált harántmetszet pontjaiban milyen mértékű a sugárelnyelődés. Ezen értékek alapján bonyolult matematikai és számítástechnikai műveletek során a számítógép monitoron jeleníti meg az adott testszelet metszeti képét. A páciensnek pl. hasi és mellkasi vizsgálatoknál a mérések alatt vissza kell tartania a lélegzetét. A vizsgálat közben az asztal időnként mozog, pl. egyre beljebb csúszik a hengerbe. A vizsgálathoz esetenként szükség lehet kontrasztanyag intravénás adására. Ez a mellkasi, hasi vizsgálatoknál csaknem mindig szükséges. Mint minden intravénás beavatkozásnak, a kontrasztanyag adásának is vannak kockázati tényezői. A jódtartalmú készítmény beadáskor néhány másodpercig keserű szájízt, melegségérzetet, vizelési ingert okozhat, mely néhány perc után magától megszűnik. Hasi és kismedencei vizsgálatoknál - a megválaszolandó kérdés függvényében - a belek jobb elkülönítése végett egy speciális folyadékot (ez szintén kontrasztanyag) kell éhgyomorra elfogyasztani, lassan iszogatva 1-1.5 óra alatt. Ennek részleteiről az érintett páciensek pontos tájékoztatást kapnak a vizsgálat előtt.

A kontrasztanyag kockázatairól vizsgálat előtt minden esetben tájékoztatást kap, az eljáráshoz az Ön írásbeli beleegyezése szükséges. Az intravénás kontrasztanyag beadásához jó vesefunkció szükséges, ezért a vizsgálat előtt labor vizsgálat (kreatinin, karbamid, GFR) szükséges. CT berendezéseinknél a technika védelmében felső súlyhatár van, e felett nem áll módunkban a vizsgálatot elvégezni. A CT vizsgálatot megelőző 4 órában nem szabad enni, mert a kontrasztanyag hányingert okozhat. Folyadékfogyasztás megengedett, sőt kifejezetten javasolt.

Sugárterhelés és mellékhatások

A korszerű technikáknak köszönhetően egyre kisebb sugárterheléssel jár. Az alkalmazott röntgensugár-dózis a vizsgálat típusától függ, de általánosságban véve alacsony, így azonnali káros hatástól nem kell tartani. Az adott vizsgálat becsült sugárterheléséről minden vizsgálat után a leletben adunk tájékoztatást. Terhesség alatt a röntgensugarak veszélyesek lehetnek a születendő gyermekre. Emiatt feltétlenül szükséges, hogy tájékoztassa orvosát a terhesség tényéről, vagy akár annak gyanújáról! Kiskorú páciens esetén a CT vizsgálat elvégzéséhez szülői/gondviselői beleegyezés is szükséges. Az esetleges kontrasztanyag érzékenységen kívül a vizsgálatnak nincs mellékhatása. A kontrasztanyag beadásától számított 20-30 percen belül alakulhatnak ki allergiás reakciók. Ezért kérjük, hogy rosszullét esetén azonnal szóljon a vizsgálatot végző operátornak.

A CT vizsgálat után

Az intravénás kontrasztanyagos vizsgálat befejezése után a branül még a vénájában marad, kb. 15-30 percig a CT váróban megfigyelik (amíg felöltözik, megkapja a további tájékoztatást). Tájékoztatást kap arról, hogy miképpen kapja meg Ön vagy kezelőorvosa a vizsgálati eredményt, a képanyagot és a leletet. Kérjük, hogy a leletét és a képanyagot saját érdekében őrizze meg és egy esetleges újabb vizsgálatnál hozza magával. A CT vizsgálat után fogyasszon sok folyadékot, hogy segítse szervezete folyadékháztartásának helyreállását. A szokásos napi tevékenység folytatható, kíméletre nincs szükség. Amennyiben a vizsgálat napján, vagy az azt követő napon viszketés, tüsszögés, fájdalom, hányinger, hasmenés vagy egyéb tünetek jelentkezését észlelné, azonnal értesítse orvosát!

MRI (Mágneses Rezonancia Képalkotás)

Az MRI (Magnetic Resonance Imaging) vizsgálat (MR-vizsgálat) mágneses rezonanciás képalkotást jelent. Az elvek és a végleges készülék kifejlesztői között több, Nobel-díjjal jutalmazott tudós szerepel. A készülék kifejlesztésében szerepet játszó két tudós Paul Lauterbur és Peter Mansfield 2003-ban megosztott orvosi Nobel-díjat kaptak. Az MR vizsgálat olyan képalkotó diagnosztikai eljárás, mely a mágneses teret felhasználva készít részletes felvételeket az emberi testről.

Az MRI előnyei és alkalmazási területei

Az MRI-vizsgálatnak több előnye is van a CT-vel szemben. Egyrészt jobb kontrasztfelbontást nyújt a különböző lágyrészekről, másrészt mivel nem használ röntgensugarakat, így egyáltalán nem jár sugárterheléssel. Emellett több síkból is elemezhetőek a képek és lehetőség van a számítógép által több dimenziós képalkotásra. Olyan struktúrák is kimutathatók, melyek CT- vagy röntgenvizsgálattal kevésbé jól vizsgálhatók. Nagy felbontása miatt kiválóan alkalmas a központi idegrendszer (agy, gerincvelő, sella vagy agyalapi mirigy MR) problémáinak feltárására, stroke, szív és érproblémák, trombózis diagnosztizálására, a gerinc (nyaki, háti, lumbális vagy ágyéki) és az ízületek (váll, könyök, csípő, térd, boka), mellkas és hasi lágyrész (izmok, erek, zsírszövet, kötőszövet) valamint a has és kismedence, sacrum (csípő-keresztcsont), illetve az emlő és a nyaki lágyrészek (garat-gége, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, nyirokcsomók, nyálmirigyek, erek, izmok) vizsgálatára, valamint a szem elváltozásainak (orbita MR) diagnosztizálására. Szűrővizsgálatként is alkalmazható.

Kontrasztanyagos MRI vizsgálat

A kontrasztanyag egy paramagnetikus (az gép számára látható anyag), gyógyszernek minősülő vegyület, melyet operátorunk közvetlenül a vénába fecskendez. A kontrasztanyag segítségével könnyebben láthatóvá válik a lágyrészek és az erek állapota, pontosabb képet kaphatunk egy elváltozás helyzetéről, méretéről és típusáról. Bizonyos vizsgálatoknál elég a kontrasztanyag nélküli - natív - vizsgálat, más vizsgálatok csak kontrasztanyaggal végezhetők el. A kontrasztanyag ritkán okozhat allergiás reakciót. Az ilyen jellegű kockázat mérséklésére minden páciensünk előzetesen kérdőívet tölt ki, mely felméri az általános egészségi állapotot. Az esetleges kontrasztanyag okozta allergiás reakción kívül a vizsgálatnak nincs mellékhatása. Allergiás reakció a kontrasztanyag beadásától számított 20-30 percen belül alakulhat ki, ezért rosszullét esetén azonnal jelezze azt a vizsgálatot végző operátornak.

Az MRI vizsgálat előkészítése és lefolyása

A vizsgálat nem igényel különösebb felkészülést. A vizsgálatot megelőzően, az időpontfoglaláskor kollégánk részletesen kikérdezi Önt a szervezetében esetlegesen előforduló fémről és egyéb, a vizsgálatot befolyásoló körülményről, illetve pontos tájékoztatást ad a vizsgálathoz szükséges dokumentumokkal. A vizsgálatot megelőző tájékoztatást követően vizsgálatra az Önt vizsgáló radiográfus név szerint szólítja. Kérjük legyen bizalommal iránta, a vizsgálat során vele fog kapcsolatot tartani és ő fogja segíteni. A vizsgálat átlagosan 30 percet vesz igénybe. Több régió együttes vizsgálatakor ennél hosszabb időre kell számítani.

A vizsgálat sok esetben elvégezhető beültetett fémmel (pl. ortopédiai fémanyag, beültetett ízület protézis, művégtag). Nem MR kompatibilis fém, implantátum, protézis (szívritmus szabályozó, beültetett defibrillátor, neurostimulátor, beültetett gyógyszeradagoló, vascularis implantátumok (pl.: klipek, érelzáró eszközök), fülészeti implantátumok, fém idegentest (pl.: lövedék, szilánk), egyéb elektronikus implantátumok) esetén a vizsgálat nem végezhető el. Ezért kérjük, hogy implantátum, beültetett fém, protézis esetén annak MR vizsgálatra való alkalmasságáról hozzáértő (beültetést végző szakorvos, intézmény) által hitelesített, írásbeli igazolást hozzon magával a vizsgálatra, melyen egyértelműen szerepel: az MR vizsgálóhelyiségbe való bevitelre, MR vizsgálat elvégzésére való alkalmasság és az eszközt, implantátumot érhető maximális mágneses térerősség (1,5 Tesla, 3 Tesla) megjelölése.

A radiológiai leletezés és szakértelem

A CT és MR vizsgálatok leletezésében több, mint 50 radiológus működik közre. Specialistáink és elismert hazai és nemzetközi subspecialistákkal (neuro, body, chest, MSK) való kapcsolataink lehetővé teszi, hogy valamennyi Páciensünket a lehető legjobb szakemberek értékeljék. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a www.eeszt.gov.hu weboldalon keresztül - ügyfélkapus azonosítás révén - elérhető Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén minden, Önnel kapcsolatos egészségügyi adat megtalálható.

Dr. Székely András, radiológus szakorvos, 2009-ben szerezte orvosi diplomáját a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Rezidensi éveit a Kenézy Gyula Kórház Radiológia Osztályán töltötte; ez idő alatt több alkalommal vett részt külföldi szakmai tanulmányutakon és továbbképzéseken például Bécsben, Salzburgban és Chicagóban. 2014-ben szerzett szakvizsgát Budapesten, kiválóan megfelelt minősítéssel. Az Iconomix teleradiológiai szolgáltatónál napi szinten folytat távdiagnosztikai tevékenységet CT illetve röntgen modalitásokon az ország számos egészségügyi intézményének. Részt vesz szakorvosjelöltek, fiatal szakorvosok által leírt CT vizsgálatok másodleletezésében, sőt az ezt támogató informatikai megoldást támogató rendszer (www.peer-review.hu) fejlesztésében is aktívan részt vesz. Fő érdeklődési területe az alacsony dózisú CT-tüdőrákszűrés. Ezzel a fájdalommentes, kontrasztanyag nélkül végzett módszerrel bizonyítottan csökkenthető a tüdőrákos megbetegedésekből származó halálozás, azáltal, hogy a tüdőrákot korán, még jól kezelhető stádiumában kimutatja. Az éves szűrés leginkább a tüdőrákra nézve magas kockázatú páciensek számára ajánlott. Ők olyan tünetmentes, 50-80 éves, jelenleg is dohányzó vagy a dohányzást maximum 15 éve abbahagyó páciensek, akik életük során legalább 30 éven át napi 1 doboz cigarettát szívtak. Sajnálatos módon Magyarországon nagyon sokan magas kockázatúnak minősülnek.

tags: #kenezy #gy #korhaz #radiologia