Utrogestan és a vetélés megelőzése: részletes információk

Az Utrogestan egy progeszteron készítmény, amelyet gyakran alkalmaznak a vetélés megelőzésére, különösen olyan esetekben, amikor a terhesség korai szakaszában vérzés jelentkezik, vagy ha a kórtörténetben habituális vetélés szerepel. A progeszteron a terhesség egyik legfontosabb hormonja, amely elengedhetetlen a beágyazódáshoz és a terhesség fenntartásához.

Mi az Utrogestan és hogyan működik?

Az Utrogestan 400 mg lágy hüvelykapszula 400 mg progeszteront tartalmaz kapszulánként. A progeszteron a sárgatest egy természetes endogén hormonja, valamint a sárgatest és a placenta fő hormonja. Az Utrogestan az endogén progeszteron minden tulajdonságával rendelkezik, előidézi az endometrium teljes szekréciós fázisát, és különösen gesztagén, antiösztrogén, illetve kismértékben antiandrogén és antialdoszteron-hatásokkal rendelkezik.

A fenyegető és visszatérő vetélésre kifejtett farmakodinámiás hatása, hogy a progeszteron a magzat védelme érdekében modulálja az anyai immunválaszt, javítja az utero-placentalis keringést, fenntartja a cervix integritását a terhesség alatt, elősegíti a myometrium relaxációját, gátolja a prosztaglandin-termelést és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik.

Adagolás és alkalmazás

Az Utrogestan kizárólag hüvelyi alkalmazásra javasolt. Az ajánlott dózis naponta kétszer 400 mg (reggel és este). A kezelést a terhesség első trimeszterében, a hüvelyi vérzés első jeleinél kell megkezdeni, és a terhesség 16. hetéig kell folytatni. A 12. hét után az Utrogestant mindenképp célszerű leépíteni, addigra a lepény átveszi a megfelelő hormontermelést.

Fontos, hogy a kezelést minden betegnél egyénre szabottan kell alkalmazni. Az ismétlődő vetélésen átesett nők kezelésével kapcsolatos döntést további vizsgálatokat követően és az orvos mérlegelése alapján kell meghozni.

Ellenjavallatok és mellékhatások

Az Utrogestan alkalmazása ellenjavallt a készítmény hatóanyagával vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység, sárgaság, súlyos májbetegség, nem diagnosztizált hüvelyi vérzés, emlőkarcinóma vagy a genitális traktus karcinómája, thrombophlebitis, thromboemboliás rendellenességek, haemorrhagia cerebri, porphyria, földimogyoró- vagy szójaallergia esetén.

Helyi intoleranciát (égő vagy viszkető érzést, valamint olajos váladékozást) figyeltek meg, ezek incidenciája azonban rendkívül ritka. A javallatnak megfelelő alkalmazás esetén átmeneti fáradtság vagy szédülés fordulhat elő a gyógyszer alkalmazását követő 1-3 órán belül.

A vetélés okai és statisztikái

Vetélésnek a 20. hét előtt befejeződő terhességet nevezzük, illetve azt, amikor az időpont ugyan későbbi, de a magzat 500 grammnál kisebb súlyú. Az ismert terhességek 10-20 százaléka végződik vetéléssel. A teljes szám minden bizonnyal ennél magasabb, hiszen sok vetélés történik még azelőtt, hogy a nők tudatában lennének terhességüknek.

Sok esetben azért következik be, mert a magzat nem fejlődik megfelelően. A magzati kromoszóma-rendellenességek a korai vetélések körülbelül 50 százalékáért felelősek. A legtöbb ilyen kromoszóma-rendellenesség véletlenszerűen jön létre, ahogy az embrió osztódik és növekedik - nem a szülőktől örökölt problémák miatt.

Vannak esetek, amikor valamilyen betegség, például rosszul kontrollált diabétesz vagy méh probléma, vezet vetéléshez. Ugyanakkor gyakran nem lehet megállapítani a vetélés okát.

Vetélés utáni időszak és a következő terhesség

A vetélés felkavaró élmény az anya és az egész család számára. Teljesen normális, ha ebben az időszakban igen erős érzelmek kerítenek téged hatalmadba. Bár nincs általános, mindenki számára működő recept, ami segít leküzdeni az ilyenkor érzett fájdalmat, de annyi biztos: semmiképp nem szabad elfojtanod a helyzettel járó érzéseidet.

Pároddal újra próbálkozhattok, ha fizikailag és lelkileg is készen állsz rá. Az orvosod azt fogja tanácsolni, hogy a fertőzések elkerülése érdekében várd meg, amíg eláll a vérzés, és csak utána élj szexuális életet. Valószínűleg azt is elmondja majd, hogy várj addig, amíg stabilizálódik a menstruációs ciklusod.

Egy vetélés után körülbelül egy hónapnak kell eltelnie, mire normalizálódik a ciklus. Habár egyes orvosok három, vagy akár hat hónap várakozást is javasolnak, ennek nincs igazi tudományos alapja. Sőt, a bizonyítékok éppen ellentmondanak ennek: egy 2015-ös tanulmány szerint a három hónapnál kevesebb várakozási idő nem növeli a vetélés vagy egyéb terhességi problémák kockázatát.

Speciális vizsgálatok és az egészséges terhesség esélye

Ha kettő vagy több, egymást követő vetélésed volt, mindenképp konzultálj orvosoddal arról, hogy szükséges-e további kivizsgálás, mielőtt ismét megpróbálnál teherbe esni. A vetélés hátterében álló esetleges okok azonosításában segíthet például:

• Vérvizsgálat
• Kromoszóma vizsgálat

A méh problémák kimutatásában segítenek az alábbi vizsgálatok:

• Ultrahang
• Méhtükrözés (hiszteroszkópia)
• Petevezeték átjárhatósági vizsgálat (hiszteroszalpingográfia)
• Ultrahangos méhvizsgálat (szonohiszterográfia)

A vetélést sok esetben nem tudod megelőzni, hiszen előfordulhatnak teljesen véletlenszerű elváltozások, melyeket nem lehet kontrollálni. Tény ugyanakkor, hogy számodra és kisbabád számára is nagyon fontos, hogy egészséges életmódot kövess, már a fogamzás előtt, illetve a terhesség alatt is.

A legalapvetőbb lépések, melyeket megtehetsz:

• Terhesvitamin és/vagy folát szedése (ideális esetben néhány hónappal a fogamzás előtt kezdve)
• Egészséges testsúly fenntartása
• Koffeinbevitel csökkentése
• Alkohol, dohányzás, gyógyszerek és illegális drogok kerülése
• Stressz csökkentése

Progeszteron és a vetélés megelőzése: kutatási eredmények

Az orvosok évtizedek óta progeszteront írnak fel a vetélés megakadályozására. Azonban egy angliai új tanulmány megállapította, hogy a progeszteron az első trimeszterben vérzésben szenvedő nőknél nem volt szignifikánsabb eredményesebb, mint azoknál, akik placebót szedtek. A Birminghami Egyetemen kutatása olyan terhes nőket vont be a vizsgálatba, akik a terhességük korai szakaszában vérzést tapasztaltak.

A kutatásban részt vett nőket véletlenszerűen két csoportra osztották, az egyik csoport hüvelyi kúp formájában kapott 400mg progeszteront, míg a másik csoport ugyanilyen mennyiségű placebót, a terhesség 16. hetéig. A progeszteront szedők 75 százalékánál nem történt veszteség és sikeres volt a terhesség, míg a placebót szedő csoportnál ez 72 százalékban valósult meg.

A PRISM vizsgálatban, amely a mikronizált progeszteron hatásosságát és biztonságosságát értékelte olyan nőknél, akik kórtörténetében kettős kockázati tényező - korai terhességi vérzés és korábbi vetélések - állt fenn, kimutatták, hogy a progeszteron napi kétszer 400 mg-os, hüvelyi alkalmazásának előnyei a korábbi vetélések számának emelkedésével nőttek. Az előny statisztikailag szignifikáns volt a nők azon előre meghatározott alcsoportjában, akiknél három vagy több korábbi vetélés és aktuális terhességi vérzés állt fenn; az élveszületési arány a progeszteronnal kezelteknél 72% (98/137) volt, a placebót kapók 57%-os (85/148) arányával szemben (az arányok közötti különbség 15%; a kockázati arány, 1,28, 95%-os konfidenciaintervallum [CI]: 1,08-1,51; p=0,004). Biztonságosság szempontjából a 400 mg progeszteront jól tolerálták.

tags: #utrogestan #visszatartja #a #vetelest