Az ultrahangvizsgálat a nőgyógyászatban elsődlegesen alkalmazott képalkotó vizsgálat. Fájdalmat nem okoz, könnyen kivitelezhető a vizsgálóágy mellett, nem jár sugárterheléssel, és jelenlegi tudásunk szerint nem ártalmas az egészségre, a magzatokra is veszélytelen. Értékes információt ad a belső szervek állapotáról, és fontos szerepe van a későbbi terhességeket esetlegesen befolyásoló méhfejlődési rendellenességek, alaki eltérések, miómák (simaizom-daganatok), petefészekciszták, kismedencei gyulladás, rosszindulatú daganatok felismerésében és követésében.
Miért fontos a nőgyógyászati ultrahang a terhesség alatt?
A megtermékenyült petesejt a méhbe vándorol, beágyazódik a méhnyálkahártyába, és fejlődésnek indul. Az ultrahangvizsgálat a legfontosabb módja a magzati fejlődési rendellenességek kiszűrésének, a méhen belüli állapot megítélésének. Az ultrahangvizsgálat sem alkalmas azonban minden genetikai hiba kimutatására, ugyanis nem minden rendellenesség jár ultrahanggal ábrázolható eltéréssel. Az egyes rendellenességek kimutathatósága különböző terhességi korokban eltérő.
A legelső ultrahangvizsgálatot a várandós első jelentkezésekor (5-10. hét) végezzük, általában hüvelyi úton. Célja vérzéskimaradás, pozitív terhességi teszt esetén a méhen belüli terhesség kimutatása, a beágyazódás helyének és az embriók számának megállapítása, kóros koraterhességi állapotok felismerése.
Kóros koraterhességi állapotok és az üres petezsák
Az ultrahangvizsgálat során felismerhető kóros koraterhességi állapotok közé tartozik az üres petezsák, az elhalt terhesség, a méhen kívüli terhesség, az embrió növekedési ütemének elmaradása a várttól, fenyegető vetélés (kedvezőtlen jelek élő terhesség esetén: kisebb méretek, vérzés, szívműködési eltérés), kezdődő vetélés (a petezsák deformálódása, elmozdulása a beágyazódás helyétől, körülötte bevérzés), befejeződött vetélés esetén annak megítélése, hogy maradt-e terhességi szövet a méh üregében (ha nem, a méh kiürítésétől, a kürettől el lehet tekinteni.)
Az üres petezsák (BNO O0200 - Blighted ovum) akkor alakul ki, ha a megtermékenyített petesejt megtapad a méhfalon, de az embrió körülbelül a hatodik hét után nem fejlődik tovább. A petezsák az, ami körülveszi az embriót és a magzatvizet, és a magzat táplálását, fejlődését segíti. Ez általában az ötödik hét körül már látható, ezt követően pedig nagyjából egy mm az átlagos növekedése naponta. A petezsák lehet kóros alakú vagy üres még az után is, hogy a szikhólyagnak láthatónak kellene lennie. Tehát elképzelhető, hogy tapasztalod magadon a terhesség korai jeleit (pl. hányinger, mellfeszülés), sőt akár pozitív teszted is lehet. Előfordulhat ugyanis, hogy a HCG hormon szintje valóban emelkedik a szervezetedben, ennek ellenére egyszer csak, valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva megszakad a terhesség, a baba pedig észrevétlenül felszívódik. Az első trimeszter alatt bekövetkező vetéléseknek körülbelül a felét az üres petezsák teszi ki.
A tudomány mai állása szerint nem lehet pontosan tudni, hogy ezt mi váltja ki, de úgy hiszik, hogy 80-90%-ban valamilyen kromoszóma-rendellenesség áll a háttérben. „Hivatalos” megelőzési módja nincsen, hiszen egy teljesen egészséges, példás életmódot folytató nővel is ugyanúgy megtörténhet, mint bárki mással. Egyes vélemények szerint azonban ilyenkor az is előfordulhat, hogy a magzat valamilyen okból kifolyólag meggondolja magát és mégsem szeretne leszületni. Pszichológussal (vagy egyéb alternatív szakemberek) segítségével oldhatjuk a terhességgel, gyerekvállalással kapcsolatos blokkjainkat, szorongásainkat, kipróbálunk stresszoldó technikákat, meditálunk, ki mit érez magáénak.
A szakirodalom szerint a megtermékenyült petesejt az esetek 50%-ban vetéléssel végződik, amelyet legtöbbször észre sem vesznek. Állítólag minden nő életében átlagosan háromszor előfordul, hogy egy terhesség elhal.
What causes blighted ovum (anembryonic pregnancy)?
Mi a teendő üres petezsák esetén?
Ha a 7. hétig csak a petezsákot látják az ultrahangon, és a 8. héten sem látható normálisan fejlett, élő embrió, akkor az orvosok gyakran javasolják a terhesség műtéti befejezését (missed ab). A petezsákban a parányi magzat felszívódhat, de a lepény továbbra is tapad a méhfalhoz a magzatnál jóval nagyobb terjedelmében. Ugyanígy a vastag terhességi nyálkahártya is. Feltétlenül el kell távolítani ezeket, melyek erős vérzés és fertőzés bármikori forrásai lehetnek. A lepényke által termelt hormonok miatt az új ciklus sem tud megindulni. Mielőbb jelentkezzen félnapos-egynapos bentfekvéssel járó méhkitakarításra. Ez nem abortusz már, nincs magzat.
A missed ab (missed abortus), vagyis a vetélés műszeres befejezése altatásban történik. Ezt megfelelő méhszáj előkészítés előzi meg, ami gyógyszeres előtágítást jelent. Ennek célja, hogy a méhszáj kíméletes tágítása révén minimalizálja a későbbi szövődmények, például a méhszájelégtelenség kockázatát. A megfelelő előkészítést követően a méhüregből az elhalt terhességi szöveteket eltávolítjuk, amelyeket minden esetben szövettani vizsgálatra küldünk. A beavatkozás végén a méhüreg fertőtlenítésére is sor kerül, biztosítva a teljes beavatkozás biztonságát és a gyorsabb felépülést.
Milyen kivizsgálás szükséges a missed ab műtét előtt?
Mivel a műtét altatásban történik, szükség van általános laborvizsgálatra, amellyel a páciens aktuális egészségügyi állapotát ellenőrizzük. Emellett vércsoport-meghatározás és vércsoport-ellenanyag vizsgálat is szükséges.
Mi a teendő a műtét után?
A műtétet követő két hétben javasolt kerülni a szexuális együttlétet, az ülőfürdőt és a nehéz tárgyak emelését. A beavatkozás után néhány napig enyhe vérzés vagy pecsételő vérzés jelentkezhet. A teljes regeneráció általában gyors, és a páciens hamar visszatérhet mindennapi tevékenységeihez, amennyiben panaszmentes.
Milyen kockázatai lehetnek a missed ab műtétnek?
Az elhalt terhesség műszeres befejezése - mint minden műtéti beavatkozás - vérzéssel, sérüléssel, illetve gyulladásos szövődményekkel járhat. Műtét előtti, illetve a műtétet követően antibiotikum kezeléssel, illetve a protokoll szerinti fertőtlenítésekkel ezek esélye minimális.
Ismétlődő vetélések és kivizsgálási lehetőségek
Ha a vetélés ismétlődik, érdemes alaposabb kivizsgálást kérni. Kiderülhet, hogy például egy picit lisztérzékenység áll a háttérben, vagy PCOS, magas LH-szint, vagy Leiden mutáció (véralvadási probléma). A genetikai és immunológiai vizsgálatok segíthetnek feltárni az okokat. Fontos, hogy ha nem elégedett az orvosával, keressen valaki mást, akivel meg tudja ezt a problémát és az esetlegesen általa javasolt vizsgálatokat csináltatni. A meddőségi központok komolyabban veszik az ilyen problémákat, és ott alaposabb kivizsgálásra is van lehetőség.
A várandósság során a 11-13. és 18-22. heti szűrővizsgálatokat speciális jártassággal rendelkező szakember végzi. Ezeken a vizsgálatokon a magzat szerveinek kialakulását, fejlődését ellenőrzik, és számos fejlődési rendellenesség kiszűrhető. A 28-32. heti ultrahangvizsgálat elsődleges célja a magzat életjelenségeinek és növekedési ütemének ellenőrzése, a növekedési zavarok, a fokozott gondozást igénylő esetek kiszűrése. A 36-40. heti vizsgálat célja a magzat(ok) méhen belüli állapotának ellenőrzése, szülés várható körülményeinek tisztázása, a szülésvezetési szempontból fokozott kockázatú várandósok kiemelése.