A légzési elégtelenség egy gyakran életveszélyes állapot, amely akkor áll elő, amikor a szervezetbe nem jut elég oxigén (hipoxia), vagy a vérben túl magas a szén-dioxid szintje (hiperkapnia). A légzőrendszer elsődleges feladata a légzés, vagyis a levegő oxigéntartalmának felvétele, eljuttatása a vérbe, majd a szervezetben keletkezett szén-dioxid eltávolítása. Ez a funkció az élethez nélkülözhetetlen, leállása esetén a beteg azonnali életveszélybe kerül.
A légzési elégtelenség jelentkezhet hirtelen (akut) vagy hosszabb idő elteltével (krónikus). Két gyakori típusa van: a hipoxémiás légzési elégtelenség és a hiperkapniás légzési elégtelenség. Létezik még perioperatív (műtéthez kapcsolódó), illetve sokk okozta légzési elégtelenség is.
Az újszülöttkori légzési distressz szindróma (NRDS)
Az újszülöttkori légzési distressz szindróma (NRDS) egy súlyos tüdőbetegség, amely az újszülötteket érinti. Az incidencia magasabb az extrém koraszülötteknél, és csökken, ahogy a terhességi kor a teljes időtartamhoz közeledik. Ennek oka a felületaktív anyag hiánya, egy olyan anyag, amely segíti a tüdő megfelelő kitágulását és összehúzódását. Azok a csecsemők, akik teljes időre születtek, rendelkeznek a szükséges felületaktív anyaggal a tüdejében, és nem alakul ki NRDS.
Az NRDS tünetei
Az NRDS tünetei általában az élet első néhány órájában jelentkeznek. A bőr kékes színe a vér rossz oxigénellátása miatt is utalhat rá (cianózis: a nyálkahártyák, pl. ajkak, körömágyak kékes elszíneződése).
A csecsemők nehézlégzésére jellemző, hogy légzéssel összefüggésben, szinte szinkronban biccentik a fejüket, és nyögve lélegeznek. Enyhe esetben a nehézlégzés csak fizikai megterhelésre jelentkezik, súlyosabb esetben már nyugalomban is megfigyelhető.
Az NRDS okai
Az NRDS-t a felületaktív anyag hiánya okozza. A felületaktív anyag olyan anyag, amely elősegíti a tüdő megfelelő kitágulását és összehúzódását.
Az NRDS kezelése és megelőzése
Az RDS kezelése a baba állapotának súlyosságától függ. Az enyhe NRDS-ben szenvedő csecsemőknek csak nem invazív lélegeztetésre és minimális oxigénterápiára van szükségük. A súlyosabb RDS-ben szenvedő csecsemőket lélegeztetőgépre és tenzidpótló terápiára kell helyezni.
Az NRDS megelőzése a szülészeti team részvételével kezdődik. A szülész képes azonosítani azokat a nagy kockázatú terhességeket, amelyek koraszülésbe torkollnak, ideértve azokat az anyákat, akik korábban koraszülnek, ikerterhesség, IVF fogantatás és egészségügyi betegségben szenvedő anyák. Minden olyan anyának, aki a terhesség 30. hete előtt jár, kortikoszteroidokat adnak, hogy segítsék a baba tüdejének érését és a felületaktív anyag termelődését.
Koraszülött csodás fejlődése A legkisebbek a legnagyobb hősök
A légzési elégtelenség típusai és okai
A légzési elégtelenség akkor alakul ki, ha valami miatt nem jut elég oxigén a vérbe vagy a szén-dioxid nem távozik onnan.
Hipoxémiás légzési elégtelenség
Ez akkor következik be, amikor nincs elég oxigén a vérben (hipoxia). Leggyakoribb kiváltó okai a szív- és tüdőbetegségek.
Hiperkapniás légzési elégtelenség
Ez akkor következik be, amikor túl sok szén-dioxid (CO2) van a vérben. Ha a szervezet nem tud megszabadulni a szén-dioxidtól, nincs hely a vörösvérsejteken az oxigén számára. A hiperkapniás légzési elégtelenség leggyakoribb kiváltó okai közé tartoznak a szív-, tüdő-, izom- és idegrendszeri betegségek. Bizonyos gyógyszerek is kiválthatják.
Perioperatív légzési elégtelenség
Műtét során fordulhat elő. Az érzéstelenítés megakadályozhatja, hogy megfelelően lélegezzen a páciens. Néha a tüdőben lévő léghólyagocskák összeeshetnek (atelektázia), és így megakadályozhatják, hogy oxigén jusson a vérébe.
Sokk miatti légzési elégtelenség
A sokk olyan állapot, amely alacsony vérnyomással, tüdőödémával és egyéb olyan problémákkal járhat, amelyek légzési elégtelenséghez vezethetnek. Sokkot okozhat például a szepszis, a szívinfarktus és a vérveszteség.
További lehetséges okok gyermekeknél
Gyermekkorban - különösen az őszi-téli időszakban - igen gyakoriak a légúti fertőzések, amelyeknél időnként nehézlégzés vagy fulladás is kialakul. Ez a tünet érthető módon ijesztő lehet a szülők számára, és a gyermek szervezetét is rendkívüli módon megterheli.
- Légzőrendszeri betegségek: krupp, asztma, bronchitis, tüdőgyulladás, allergiás reakciók, asztmatikus hörghurut (obstruktív bronhitisz).
- Félrenyelés: A légúti idegentest miatt kialakult nehézlégzés hirtelen jelentkező görcsös ingerköhögéssel, szapora légzéssel, elsápadással, ellilulással, súlyosabb esetben pedig eszméletvesztéssel is járhat.
- Allergiás eredetű: Az allergiás asztma a leggyakoribb típusa a gyermekkori nehézlégzésnek, melyet különböző allergének (pl. házipor-atka, állatszőrök, pollen) válthatnak ki.
- Egyéb kórképek: Reflux, szív- és érrendszeri betegségek, anyagcsere betegségek (pajzsmirigy, vese betegségek), központi idegrendszeri betegségek.
- Rovarcsípés: Komoly duzzanatot és nehézlégzést okozhat egyes gyermekeknél.
A légzési elégtelenség legfőbb tünetei
A légzési elégtelenség tünetei a kiváltó októl és a súlyosságtól is függnek.
- Légszomj, nehézlégzés
- Gyors, felületes légzés
- Extrém fáradtságérzés
- Gyors pulzus (tachycardia), szívdobogásérzés
- Vér vagy véres váladék felköhögése
- Nyugtalanság
- Intenzív izzadás
- A bőr sápadt vagy kékes színezetű (cianózis)
- Fejfájás
- Homályos látás
- Zavartság, zaklatottság
- Viselkedésváltozás
Gyermekeknél a nehézlégzés a légvétel nehezítettségét jelenti, azt, hogy plusz izommunkát, koncentrációt, energiát kell beletenni minden egyes légvételbe a gyermeknek, hogy elegendő oxigénhez jusson. Ez rendkívül megterhelő és a kimerülés veszélyével fenyeget. Szülőként is igencsak megterhelő látni gyermekünk nehézlégzését.
Nehézlégzés esetén a gyermeken látható, hogy erőlködve lélegzik. Előfordulhat, hogy hangosan veszi a levegőt vagy fújtat, valamint látható a légzési segédizmok igénybevétele. Ez azt jelenti, hogy a hasizmokat is használja a gyermek légzéshez, látható a bordaközti izmok behúzódása belégzéskor, esetleg a nyakizmokat is igénybe veheti. A nehézlégzés során ez a fokozott izommunka vezethet kimerüléshez.
Belégzési nehézlégzést látunk a felső légutak szűkületeivel járó betegségekben (pl. krupp), míg a kilégzési nehézlégzés az alsó légutak szűkületével járó betegségekben (pl. asztma).
Mikor forduljon orvoshoz?
Az akut légzési elégtelenség életveszélyes állapot. Ha önmagán vagy máson a fenti tünetek jelentkeznek, hívja a 112-t, és kérjen mentőt! A krónikus légzési elégtelenség egyes betegségek velejárója. Ha rosszabbodik az állapota, minél előbb forduljon kezelőorvosához.
Enyhe, alig látható eltérések esetén, ha a légzésszám nem magas, a gyermek nem aluszékony, és a véroxigén szint jó, telefonos orvosi konzultációt követően (háziorvos, ügyelet, sürgősségi) néha lehet várni másnapig a vizsgálattal.
A normál légzésszám és pulzus életkor szerint
Az alábbi táblázatban láthatják a percenkénti normál légzésszámot és pulzust az életkor függvényében. A légzésszámot legegyszerűbb úgy mérni, hogy a tenyerünket a gyermek hátára helyezzük, és elindítunk egy stoppert a telefonon. Így a tenyerünkkel érzünk minden egyes légzést, és le tudjuk számolni, hányszor vesz levegőt a gyermek egy perc alatt. A felső határhoz képest 10%-os emelkedés mérsékelt, 20%-os vagy afeletti emelkedés jelentős szapora légzést és pulzust jelent. (A táblázat tájékoztató jellegű, és nyugodt gyermekre vonatkozik. A láz és a sírás önmagában is megemeli a légzésszámot és a pulzust. A légzésszámot a többi légzési paraméterrel együtt érdemes vizsgálni.)
| Életkor | Normál légzésszám (légzés/perc) | Normál pulzus (ütés/perc) |
|---|---|---|
| Újszülött (0-3 hónap) | 30-60 | 100-150 |
| Csecsemő (3-12 hónap) | 25-40 | 100-140 |
| Kisgyermek (1-3 év) | 20-30 | 90-120 |
| Óvodás (3-6 év) | 20-25 | 80-110 |
| Iskolás (6-12 év) | 14-22 | 70-100 |
| Serdülő (12-18 év) | 12-20 | 60-90 |
Véroxigén szint mérése
Sok szülőnek van már otthon véroxigén szint mérő készüléke (pulzoximéter). Ez pár ezer forintért megrendelhető az internetről. Fontos, hogy a készülék jól olvasson, azok a jó készülékek, amelyek hullám görbét is rajzolnak. Akkor jó a mérés, ha szabályos hullám görbe látható. Az ujjra csiptethető készülék 1 éves kor alatt nem használható, 2-3 éves korban sem feltétlenül tud jól mérni.
Az ideális véroxigén szint megfelelő mérési technikával mérve minden életkorban 95-100% közti érték. 90-95% közt mérsékelt oxigénhiány áll fenn, mely miatt azonnali konzultáció szükséges a gyermekorvossal (háziorvos, ügyelet, sürgősségi). Ha az oxigénszint 90% alá esik, azonnal mentőt kell hívni a nehézlégzéssel küzdő gyermekhez.
A légzési elégtelenség diagnosztizálása
A gyermekkori nehézlégzés diagnózisa kihívást jelenthet, mivel az egyes betegségek tünetei gyakran hasonlítanak egymásra, és számos kiváltó oka lehet a nehézlégzésnek. Az első lépés a szülők részéről a nehézlégzéshez kapcsolódó tünetek észlelése, mint például a hörghurut, a köhögés, a légszomj, a láz vagy a sűrű orrfolyás. Ha a szülők vagy gyermek gondozói ilyen tüneteket észlelnek, fontos, hogy konzultáljanak egy gyermekorvossal vagy tüdőszakorvossal.
A nehézlégzés pontos okának felderítése érdekében a gyermekorvos fizikai vizsgálatot végez, és a tünetek és a családi anamnézis alapján elkészíti a differenciáldiagnózist. További diagnosztikai tesztek is szükségesek lehetnek, például a légzésfunkció mérése, allergiatesztek, vérvétel vagy képalkotó vizsgálatok (pl. mellkasröntgen, CT).
Az orvos a fizikális vizsgálat során a vér oxigénszintjét is méri egy ujjra csiptethető szaturáció mérő eszközzel. Ezt otthonra érdemes lehet beszerezni szülőként, ha valamelyik gyermeknél gyakran fordul elő nehézlégzés.
A légzési elégtelenség kezelése és megelőzése
Az állapot kezelése a súlyosságtól és a kiváltó októl is függ. A kezelés lényege, hogy az oxigénellátás biztosított legyen. Ehhez oxigén adása, súlyos esetben gépi lélegeztetés is szükséges lehet. Emellett a kiváltó ok kezelése is szükséges. Az akut, súlyos légzési elégtelenség azonnali sürgősségi ellátást igényel.
Elsősegély otthon
Ha gyermekünknél nehézlégzést tapasztalunk, fontos, hogy azonnal segítsük a légzését pár egyszerű dologgal. A légzés például félig ülő helyzetben a legkönnyebb. Ehhez fektessük magasabb párnára a gyermeket, olyan helyzetben, hogy a feje kissé hátraszegett állapotban legyen. Kisebb gyermeket vagy csecsemőt a karunkba véve is sétálhatunk vele, a függőleges helyzet a légzést is segíti, és a közelségünk megnyugtatja. Maradjunk a gyermekkel, ne hagyjuk magára, vigyázzunk rá!
Habár szülőként is ijesztő átélni a gyermek nehézlégzését, fontos, hogy megőrizzük a lélekjelenlétünket az adott helyzetben. A gyermekek nagyon megijednek, akár halálfélelmük is lehet a nehézlégzés és a légszomj miatt, úgyhogy fontos ott maradnunk velük és a lehető legjobban megnyugtatni, csillapítani őket, biztonságot nyújtani a számukra.
Ha a gyermeknek kruppos rohama van, azonnal nyissunk ablakot, és biztosítsunk hideg, párás levegőt, továbbá igyekezzünk megnyugtatni a gyermeket. Abban az esetben, ha stridor jelentkezik, illetve a gyermek állapota nem javul, akkor adjunk szteroidot. Ha a szteroid ismételt adása után sem javul a gyermek állapota, akkor azonnal forduljunk orvoshoz vagy hívjuk a mentőket!
Hosszú távú kezelés és megelőzés
A gyermekkori nehézlégzés további kezelése és megelőzése a nehézlégzést kiváltó okoktól és a súlyosságától függ. Az allergiás eredetű nehézlégzést például gyakran antihisztaminokkal vagy inhalált szteroidokkal kezelik, hogy csökkentsék a gyulladást és a nehézlégzést, hogy megelőzzék az allergiás rohamokat. Súlyosabb esetekben, például asztma esetén, hosszú távú terápia szükséges, amely magában foglalja az inhalált gyógyszerek rendszeres szedését, és a gyermek és szülei oktatását a tünetek kezelésére szolgáló terápiás módszerekkel kapcsolatban.
A nehézlégzés függetlenül attól, hogy egy akut állapot okozza, vagy egy életen át fennálló probléma, megfelelő kezeléssel jelentősen javítható. Ezáltal a gyermek életminősége és a jövőbeli kilátásai is javulnak. A szülőknek és az orvosoknak együtt kell működniük a nehézlégzés tüneteinek észlelésében és a legmegfelelőbb terápia kiválasztásában, hogy a gyermekek egészséges és aktív életet élhessenek.
tags: #ujszulottkori #legzesi #elegtelenseg