Az újszülött érkezését mindig nagy várakozás előzi meg. Azonban a koraszülöttek és a beteg újszülöttek családjai számára a fellépő egészségügyi kihívások és a pszichológiai terhek igencsak stresszessé tehetik ezt az eseményt.
Európában évente mintegy 500 000 csecsemő - az élve születettek körülbelül 10%-a - születik a terhesség 37. hete előtt. Ezen csecsemők speciális ellátást igényelnek, melynek célja túlélési esélyeik maximalizálása és a későbbi egészségügyi problémák megelőzése.
Az Újszülött Ellátásának Európai Standardjai
A november 28-án közétett Európai Ellátási Standardok az Újszülöttek Egészségéért (European Standards of Care for Newborn Health) célja, hogy meghatározzák és összehangolják, mit is kell nyújtania az egészségügyi szolgáltatónak az "újszülött ellátása és gyógyítása során". Az Európai Alapítvány az Újszülöttek Ellátásáért (European Foundation for the Care of Newborn Infants, EFCNI) szülői szervezet által megfogalmazott elképzelés azon a felismerésen alapul, hogy az újszülöttek egészségének javítása valódi együttműködést kíván.
A standardok kidolgozásában 31 ország mintegy 220, különböző szakterületeken működő szakembere vett részt, akik együtt dolgoztak a szülők képviselőivel. A standardok középpontjában a csecsemő- és családközpontú fejlesztői gondozás áll.
Csecsemő- és Családközpontú Gondozás
Miközben részletes klinikai útmutatást adnak olyan fontos témákban, mint a koraszülöttek krónikus tüdőbetegsége (bronchopulmonális diszplázia) és az újszülöttkori szepszis megelőzése, nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a szülőket meggyőzzék és képessé tegyék az elsődleges gondozói szerep elfogadására és betöltésére. Egyénre szabott támogatás mellett a szülők részvétele az újszülött intenzív osztály (NICU) életében - például a pelenkázásnál, a fürdetésnél és a súlymérésnél - csökkentheti a stresszt, javíthatja a gondozásra való alkalmasságot és megerősítheti a szülő-gyermek kötődést.
A standardok azt is támogatják, hogy a szülők napi 24 órában bejuthassanak az osztályra, továbbá olyan fejlődéstámogató környezetet ajánlanak, amely minimalizálja a túlzott fénynek, zajnak és más stresszt kiváltó ingereknek való kitettséget.
Utógondozás és Hosszú Távú Követés
A kórházi elbocsátás utáni gondozás folytonossága érdekében a családoknak átfogó tervet kell kapniuk, amely személyre szabott oktatást, képzést és pszicho-szociális támogatást nyújt a szülőknek. Szükséges a csecsemő neurológiai állapotának, kognitív, motoros és nyelvi fejlődésének a felmérése, valamint a légzőszervi, kardiometabolikus és egyéb egészségügyi következményeknek a folyamatos figyelése, ha szükséges, gondozása.
Bár ezek az ajánlások néhány országban már rutineljárásnak számítanak, egy harmonizált ajánlás gyűjtemény létrehozása fontos lépés a koraszülött és beteg csecsemők esélyegyenlősége érdekében Európa-szerte. Minden ajánlás lebontható a rendszer alkotóelemeire - szülők és családok, egészségügyi szakemberek, újszülött osztályok, kórházak és egészségügyi szolgáltatók - összhangban azzal az elképzeléssel, amely szerint az egészségügyi rendszer minden szintjén szoros együttműködésre van szükség.
Felhívjuk az egyes országok egészségügyi rendszereit, hogy a bemutatott ajánlások tükrében tekintsék át gyakorlatukat, határozzák meg azokat a területeket, ahol a legsürgetőbb a változás, és dolgozzanak ki stratégiákat a végrehajtásra. Több évtizedes kutatás pontosította és gazdagította az újszülöttkori egészséggel kapcsolatos ismereteinket, javította a koraszülöttek és a beteg csecsemők túlélési esélyeit. Itt az ideje, hogy ezeket az ismereteket a betegek és családjaik legjobb minőségű ellátásában kamatoztassuk, függetlenül attól, hol élnek.
A Klímaváltozás Hatásai az Újszülöttekre és Várandósokra
A klímaváltozás hatásai óhatatlanul átszövik mindennapjainkat, hiszen magunk is tanúi lehetünk a fokozódó szélsőséges időjárási események következményeinek. Elég csak a hőhullámokra gondolni, az erdőtüzekre, vagy az áradásokra, amelyek mind-mind negatívan befolyásolhatják testi és lelki egészségünket. Ezek alól a következmények alól a várandós nők, az anyák és az újszülöttek sem kivételek.
A klímaváltozás a környezetre és az emberekre egyaránt direkt és indirekt hatásokat gyakorol. A várandósság alatti hatások esetén is ezeket a kategóriákat különítjük el. A várandós egészségét közvetlen módon befolyásolhatják a hőhullámok, az extrém időjárási szituációk, de közvetett módon hatással lehet rájuk a légszennyezés, a fejlődő országokban pedig főként a víz- és élelmiszerhiány, de a különböző fertőző betegségek is veszélyt jelenthetnek a kismamákra.
A terhesség meglepő hatásai
A hőhullámok alatt nagyobb volt a koraszülés esélye. Minden 1 Celsius-fokos emelkedést követően 5 százalékkal növekedett az újszülött idő előtti érkezésének esélye. Emelkedett hőmérséklet esetén nő a halvaszületés kockázata.
Bár az emelkedő hőmérséklet és a születési testtömeg csökkenése között összefüggést találtak, az eredmények kissé ellentmondásosak. Tizenegy tanulmányból ötben találták úgy, hogy az emelkedő hőmérséklettel csökken a születési testtömeg, a többi vizsgálat azonban nem mutatott szignifikáns összefüggést.
A hőmérséklet emelkedése szerepet játszhat számos probléma kialakulásában, de mivel az ezen vizsgálatokkal foglalkozó tanulmányok nagyon eltérő képet mutatnak, egybehangzó konszenzus még nem vonható le belőlük. Az egyéb hatások tekintetében ezek a kutatások még nem egyértelműek, további vizsgálatokat igényelnek.
Az eddigi vizsgálatok többsége a fejlett országokban történt, és sokkal kisebb számban terjedtek ki az egyébként nagyobb kockázatnak kitett, fejlődő, kevésbé gazdag jövedelmű országokra. Egy 2022-ben publikált vizsgálatban 14 alacsonyabb és közepes jövedelmű, jellemzően afrikai országban nézték meg, hogyan alakul a várandósság kimenetele a szélsőséges hőséggel összefüggésben, hogyan változnak a koraszülések, illetve a halvaszületések. Több mint 100 ezer szülést vizsgáltak, melyek között hatezer koraszülés, és több mint ezer halvaszületés volt. Az elemzés kimutatta, hogy egyértelmű összefüggés fedezhető fel a hőség, a koraszülés és a halvaszületés kockázata között.
Nemcsak az újszülöttekre hat kedvezőtlenül az emelkedett környezeti hőmérséklet, hanem az anyára is. A legtöbb és leginkább bizonyított összefüggést a gesztációs diabétesszel (terhességi cukorbetegséggel) kapcsolatban találták. Ez azért is lényeges, mert maga a diabétesz is egy globális és nagy kihívást jelentő népegészségügyi probléma napjainkban. Egyre nő a 2-es típusú diabéteszes esetek száma, s ez a helyzet még tovább súlyosbodhat a klímaváltozás következtében.
Bár ezek a hatások jellemzően rövid távon jelentkeznek, kutatások azt is kimutatták, hogy ha valaki a várandósság alatt magas hőmérsékletnek vagy más éghajlati tényezőnek van kitéve, az hosszú távon is befolyásolhatja az egészségi állapotát. A várandósság alatt fellépő szövődmények gyakrabban fordulhatnak elő, ami növeli annak az esélyét, hogy a következő terhességnél is komplikációk lépjenek fel. Az anyáknál a későbbiekben nagyobb valószínűséggel alakulhat ki szív- és érrendszeri betegség vagy cukorbetegség. Azoknál a csecsemőknél pedig, akik koraszülöttek vagy alacsony születési testtömegűek voltak, szintén nagyobb valószínűséggel alakul ki a későbbiekben valamilyen krónikus betegség, mint a diabétesz, az elhízás, vagy szív- és érrendszeri betegség.
A rövid távú hatásokról számos jól dokumentált adat áll rendelkezésre, míg a hosszú távú hatások egyelőre kevésbé feltérképezettek. A továbblépéshez kulcsfontosságú az orvos és páciens közötti hatékony kommunikáció, amely biztosítja, hogy a kismamák megfelelő információkat kapjanak a problémáról és annak lehetséges következményeiről.
Az Újszülött Bőrápolása
Egy újszülött érkezése a családba mindig nagy izgalommal jár. A babák bőre rendkívül érzékeny, az első pár nap után gyorsan veszíthet nedvességtartalmából, szárazzá, hámlóvá válhat. Ápolására az első pillanattól nagy hangsúlyt kell fektetni, ugyanis az újszülött bőre a legnagyobb behatolási kapu a kórokozóknak.
A születést követően már érdemes hypoallergén, jó minőségű fürdetőt és testápolót használni, melyekkel akár a későbbi eczemás bőrelváltozások is megelőzhetők. A gyermekorvosok által gyakran favorizált „gyógyszertári fürdető” valójában alkalmatlan és akár káros is lehet az újszülöttek ápolására, mivel cetil-sztearil-alkoholt és metil-parahidroxibenzoátot tartalmazhat, melyek helyi bőrreakciókat és akár a későbbiekben jelentkező allergiás bőrtüneteket is okozhatnak.
Sokan a heti kétszeri fürdetést javasolják újszülöttkorban, ugyanakkor a napi rendszeres, néhány perces lemosás is javasolt. Ezzel az újszülöttnél fix napi rutin alakítható ki, illetve a család a fürdetés alatt együtt lehet, közös élményt nyújthat, mellette pedig a gyermek is megszabadul a napi pelenkázás, nyáladzás és később az etetések okozta szennyeződésektől.
A fürdetést meleg helyen, biztonságos, újszülött fürdetésre alkalmas kádban kell lebonyolítani és a fürdővizet a baba igényeihez érdemes beállítani. Az első napokban a köldökcsonkra figyelni kell, hogy ne merüljön alá, száraz maradjon. Amennyiben víz érte, itassuk fel és töröljük szárazra. A fürdetés kezdetben nem több 2-3 percnél, a gyermek lemosása, gyengéd tisztítása után puha fürdőlepedővel a nedvességet felitatva (nem szárazra dörgölve) már krémelhető is.
A köldök korszerű ellátása alatt a „tisztán és szárazon tartást” értjük, azaz a rutinszerű köldökkezeléshez semmilyen szer nem szükséges! Az újszülött köldökéhez mindig tiszta kézzel nyúljunk és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől is. A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek.
A kisfiúk fitymáját NEM SZABAD hátrahúzni erővel, csak annyira kell visszahúzni, amennyit enged. Orvosi vizsgálat akkor szükséges, ha a vizelet sugara nem egyenes (annyira szűk a rés), a fityma felpuklisodik vizeletürítés kapcsán (ez egyébként gyakran segíti a letapadás oldását), vagy a terület livid, piros, gyulladt.
Öltözködés és Szellőztetés
Általános érvényű szabály, hogy az újszülöttre mindig egy réteggel több ruha kell, mint amiben a felnőtt komfortosan érzi magát. Fontos a réteges öltöztetés, ugyanakkor figyelni kell, hogy jól szellőző, pamut ruházatot adjunk a gyermekre. Onnan tudható, hogy a gyermeknek melege van-e vagy esetleg fázik, hogy megtapintjuk a nyakát és hátát. Ha nyirkos, izzadt, akkor kevesebb ruházat elegendő, ha hűvös, akkor viszont jobban fel kell öltöztetni.
Normál időre és súllyal született újszülöttek esetén meleg hónapokban 7-10 naposan érdemes elkezdeni a levegőztetést, télen azonban javasolt megvárni a 2 hetes kort. Fontos a fokozatosság, kezdetben csak 10-15 percre nyissuk ki az ablakot, majd 2-3 hetesen vigyük ki a gyermeket ugyancsak fokozatosan a szabad levegőre. A huzattól minden formában óvjuk a gyermeket!
A baba fejére sapka ajánlott kb. egy éves korig minden évszakban és utána is a meleg, és természetesen a hideg ellen.
Szociális Érintkezés és Alvás
2 hónapos korig, azaz az első kötelező oltásokig nem érdemes a nagyobb családdal találkozni és közeli hozzátartozók is csak messziről nézzék a gyermeket az első hetekben.
Az újszülött altatása a napi ruti nagyon fontos része. Nem szükséges egész nap görcsösen tartani az időpontokat, de a fürdetés és altatás idejét érdemes tartani. Az újszülöttet saját kiságyban, megfelelő keménységű matracon (ne süllyedjen be a matrac a baba alatt) kell fektetni. A szülőkkel való együtt alvás orvosi szempontból nem ajánlott, illetve a szakmai irányelvek a háton alvást javasolják, ugyanis a hason altatás növeli a bölcsőhalál előfordulását. A hason alvás viszont kedvezőbb a hasfájós csecsemőknek, nyugodtabb alvást eredményez és a mozgásfejlődés szempontjából is pozitívabb hatásokkal bír.
Táplálás
Az anyatejes táplálás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az újszülött és édesanyja számára is az igény szerint szoptatás (iszsz) a legelőnyösebb, nem érdemes görcsösen ragaszkodni a 2-3 óránkénti etetéshez. Az érett gyermek jelzi az igényeit, mikor éhes, nem szükséges éjszaka sem ébresztgetni még az első hetekben sem. Kivétel, ha koraszülött a csecsemő, valamilyen betegségben szenved vagy besárgult és aluszékony.
Az első hétre a gyermek napi folyadékigénye kb. 150 ml/kg-ra tehető, amit az étkezések alkalmával 24 óra alatt visz be. Ezt persze rugalmasan kell kezelni, lesz olyan amikor a baba 100 ml-t szopik, majd következő alkalommal csak 50 ml-t kér. Az anyatejes táplálást érdemes forszírozni, még ha kezdetben nehézségek is adódnak, erre kiválóan alkalmas szoptatási tanácsadó felkeresése vagy a védőnővel való konzultáció, esetleg a nyelv lenövésére gondolni, ha a baba ügyetlen, mert ez is gyorsan orvosolható.
A csecsemőkor a 8 hetes kortól az 1 éves korig tartó életszakasz, amely során rendkívül nagy fejlődésnek és pszichomotoros érésnek lehetünk szemtanúi a gyermek életében, éppen ezért kiemelt jelentőségű a csecsemő szoros figyelemmel kísért gondozása. Az újszülöttek születésük után elvesztik a testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt, féléves korukra megduplázzák a súlyukat, 1 éves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el. Ebben a csecsemő megfelelő táplálása játssza a főszerepet, ami történhet anyatejes táplálással (szoptatással) vagy tápszerrel.
Az anyatej a csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető a csecsemő számára; védelmet biztosít számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat tartalmaz); a legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód; változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ; hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, diabétesz, elhízás, magas vérnyomás).
Vannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek mellett hamarabb szükséges bevezetni a tápszert a csecsemő életébe. Az anyatejpótló tápszerek készítésekor a gyártók az anyatejhez minél jobban hasonlító összetételű tápszerek létrehozására törekednek. Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik a csecsemőt hidrolizáltfehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített vagy akár hipoallergén tápszerekkel etetni. A megfelelő tápszer kiválasztásához érdemes a gyermekorvos vagy a védőnő tanácsát is kikérni.
A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti, ugyanis ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára. A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából 1 éves korára teljesen elhagyható az anyatejes táplálás. Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy- egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre, enzimhiányra.
A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni, majd még az anyatejes táplálás mellett érdemes bevezetni 7 hónapos kor körül a gabonaféléket, aztán a húsokat. A tojássárgáját 8 hónapos kortól, a tojásfehérjét, a mézet és a tejet csak 1 éves kor után érdemes beiktatni a gyermek étrendjébe.
Vitaminok és Ásványi Anyagok
D-vitamin: a megfelelő csontfejlődés biztosításának elengedhetetlen vitaminja, ugyanakkor számos egyéb jótékony hatása is előtérbe került, pl. kiváló immunerősítő. Napi adagolása szükséges az újszülöttek esetében, mely a hazai forgalomban lévő készítményeknél 1 cseppet (4-500 NE) jelent. A D-vitamin folyamatosan adagolható kisgyermekkorig, napi adagja 500-1000 NE. Kezdése a magyar gyakorlatban 2 hetes kortól ajánlott.
K-vitamin: a véralvadási zavarok elkerülése miatt szükséges a K-vitamin adagolása születéstől kezdődően. Jellemzően az első adagot az újszülött az első életnapon megkapja, majd egy hetesen egy ismételt adag következik, mely után havonta szükséges a készítmény adagolása (1 ampulla = 2 mg) otthon, szájon keresztül, amíg az anyatejes táplálás van nagyobb arányban. Teljesen tápszeres csecsemőknél az egy hetesen beadott adag után már nem kell további K-vitamin, ugyanis a tápszerek tartalmazzák a szükséges mennyiséget.
Fejlődés és Szűrések
A csecsemő fejlődése során életkori szakaszokat különböztetünk meg, amely szakaszok között az ugrásszerű változások törvényszerűek. Az újszülöttek élettani funkciói (légzés, keringés, táplálkozás) általában gyorsan alkalmazkodnak a külvilághoz. Mozgásuk teljesen akaratlan, reflexszerű. Alvásigényük nagy, 18-20 óra. Az első heteket jóformán teljesen kitölti a táplálkozás és az alvás váltakozása.
A csecsemő motoros fejlődésére számos tényező befolyással lehet. Az azonos korú gyermekek eltérő ritmusban fejlődhetnek, így az egyes mozgások kivitelezéséhez fűzött életkor csak tájékoztató jellegű. A 2 hónapos csecsemő a fejét már mozgatja, 3 hónapos korban hason fekve a fejét képes megtartani, 4-6 hónapos korában képes hasra fordulni, 7-10 hónapos korában kezd el kúszni, 1 éves korára támaszkodva fel tud állni.
A csecsemő nyelvi fejlődésének elengedhetetlen eleme a megfelelő hallás. A látásfejlődés megítélésére figyelemmel kell kísérni, hogy követi-e tekintetével a mozgó tárgyakat. A csecsemő motoros készségeinek, látásának és hallásának fejlődésében fontos szerepet kapnak a csecsemő játékai is, amelyek egyszerre segítik a gyermek testi-lelki fejlődését, és támpontot is nyújtanak a fejlődés ütemének megítélésében.
Az újszülöttek születésük után elvesztik a testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt, féléves korukra megduplázzák a súlyukat, 1 éves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el. A csecsemők súlyát féléves korukig kéthetente, majd havonta mérik a súlyfejlődésük nyomon követése érdekében. A súlyfejlődés ütemének megállapítására percentilis görbéket alkalmaznak.
A kisgyermek egészségével kapcsolatos adatokat, információkat a „Gyermek egészségügyi kiskönyvébe” jegyzi fel a védőnő és a gyermekorvos. Egy hónapos, majd két, három, négy, hat, kilenc és tizenkét hónapos korban történnek a szűrővizsgálatok, amelyeket státuszvizsgálatoknak is neveznek. Ezek során a gyermekorvosi rendelőben felmérik a kisgyermek általános állapotát, különös tekintettel a mérésekre (súly, hossz, fejkörfogat), a fej, fülek, szemek, száj, bőr, szív és tüdő, csípő, nemi szervek állapotára.
Kötelező Védőoltások
A tuberkulózis (tbc) elleni védőoltást már újszülöttkorában, a szülészeti intézményben megkapja. A diftéria (torokgyík), a pertusszisz (szamárköhögés), a tetanusz (merevgörcs), a polio (gyermekbénulás) és a légúti rendszert támadó kórokozó (Haemophilus influenzae) elleni védőoltást 2, 3 és 4 hónaposan kapja meg.
A tetanusz egy halálos betegség, amely a test idegeit és izmait támadja meg. Kezelés nélkül a tetanusz halálhoz vezethet. Az újszülöttkori tetanusz az újszülöttek általános tetanuszfertőzése, általában egy be nem oltott anyától terjed, és a be nem gyógyult köldökcsonk fertőzésével kerül a szervezetbe. A tetanusz toxoiddal történő oltást rendkívül hatékonynak, stabilnak, biztonságosnak és viszonylag olcsónak tartják. Terhesség alatt biztonságosan beadható és biztonságos kezelés mellett védő és hosszantartó immunitást biztosít a tetanusz ellen.
A Veszélyeztetett Várandósság Pszichológiai Aspektusai
A veszélyeztetett várandósság összetett orvosi és pszichológiai jelenség, amely számos biológiai, pszichoszociális és környezeti tényező hatására alakulhat ki. A várandósság alatt jelentkező pszichés megterhelés, különösen a hospitalizációval és az ágynyugalommal járó életmódbeli korlátozások, jelentős változásokat idézhetnek elő az anyai mentális állapotban. A fokozott stressz növeli a praeeclampsia, a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát.
A szakirodalmi áttekintés és terepkutatási eredmények igazolják, hogy a várandósság alatti stressz és szorongás átlagosan 9,1%-kal növeli a koraszülés kockázatát. A terhesség alatti pszichés distressz nemcsak a praeeclampsia, hanem a koraszülés és az alacsony születési súly előfordulásának esélyét is növeli, amely hosszú távú fejlődési következményekkel járhat az újszülött számára.
A várandósság alatt fennálló pszichés distressz átlagosan 9,1%-kal növeli a koraszülés kockázatát. A hormonális változások és a fokozott kortizolszint szintén jelentős szerepet játszanak a magzati fejlődés befolyásolásában, ami összefüggésben állhat az alacsony születési súllyal és a későbbi kognitív eltérésekkel.
A poszttraumás stressz zavar (PTSD) előfordulása várandós nőknél 1,5-5,6% között mozog. Magas kockázatú csoportokban, például perinatalis veszteséget vagy súlyos traumát átélt nőknél, ez az arány 20-30% is lehet. A szülést követően PTSD-t tapasztaló anyák 75%-ánál depressziós tünetek is jelentkeznek, amely tovább növeli a mentális egészségi kockázatokat.
A veszélyeztetett várandósság kockázati tényezői hátterében összetett biológiai, pszichológiai és szociális tényezők állnak. Mind az orvosi, mind a pszichológiai kutatások rámutattak arra, hogy bizonyos tényezők jelentősen növelik a komplikációk kockázatát, ezek közé tartoznak a krónikus betegségek, a genetikai rendellenességek, a mentális zavarok és az olyan szociális tényezők, mint például az alacsony társadalmi-gazdasági státusz.
A várandósok hospitalizációja komplex pszichológiai hatásokkal jár, amelyek az izoláció, a kontrollvesztés és a bizonytalanság érzésén keresztül befolyásolják a mentális állapotot. A kórházi környezet gyakran az anyai autonómia csökkenésével és az orvosi beavatkozások fokozott jelenlétével társul, ami ambivalens élményként jelenhet meg.
tags: #ujszulottkori #kockazati #tenyezok