A légzés egy magától értetődő, akaratlan folyamat, ám újszülöttek esetében korántsem ennyire egyszerű. A babák légzése különös, érdekes és csodálatos, de egyben aggodalmakat is kelthet a szülőkben. A mellkas falának torzulásai vagy deformitásai már születéskor vagy gyermekkorban diagnosztizálhatók, és súlyosságuk változhat. Ezek az elváltozások nem csupán esztétikai problémát jelentenek, hanem a tüdőt és a szívet is érinthetik. A mindennapi életben kétféle deformitással találkozunk gyakran: ezek a tölcsérmellkas, illetve a tyúkmellkas.
A mellkas felépítése és a deformitások okai
A tüdőket és a szívet védő csontokat (a háti gerincszakaszt, a bordákat és a szegycsontot) csontos mellkasnak nevezzük. A mellkas deformitások középpontjában a szegycsont és a hozzá porcosan kapcsolódó bordák állnak. A bordák a csigolyákról erednek, és a szegycsonti kapcsolódásig csontos szerkezetűek. A borda-szegycsont ízesülés porcos, és ennek a kapcsolódási pontnak a meggyengülése okozza az elülső mellkastorzulásokat, a szegycsont behorpadását vagy elődomborodását. Ezek a veleszületett fejlődési rendellenességek hátterében ismeretlen okok állnak, de családi halmozódás megfigyelhető.
A tölcsérmellkas (Pectus Excavatum)
A tölcsérmellkas, más néven susztermell, az esetek egy százalékában fordul elő. Lényege, hogy a szegycsont középső vagy alsó része és a hozzá csatlakozó bordaporcok besüppednek a mellüreg felé, ezáltal a mellkas alakja felülről lefelé, mint egy tölcsér, szűkül. Az elváltozás mértéke változhat, lehet szimmetrikus és aszimmetrikus is. Az ilyen deformitással rendelkezők többnyire soványak és erőtlen testalkatúak, vállaik előreesnek, törzsük előre dől, és gyakran nagyobb mértékű gerincgörbület látható a háti szakaszon.
Tünetei és lehetséges problémái
A tölcsérmellkas tünetei már születéskor látszódhatnak, és később nőknél az emlő miatt feltűnőbbek. Jellemző tünete a fáradékonyság. A benyomódó mellkasfal a mögötte elhelyezkedő tüdőket és szívet balra helyezi át, így ezek a szervek nem mindig tudják úgy teljesíteni feladatukat, mint normális esetben. Gyakoribbak lehetnek a felső- és alsó légúti fertőzések, hörgőgyulladás, tüdőgyulladás, és terhelésre fáradékonyság, nehézlégzés, szapora légzés jelentkezhet. Súlyosabb esetben szívelégtelenség is előfordulhat. Nem egyszer szívzörejt lehet hallani. A mellkas deformitás csecsemőkorban általában enyhébb, és az idő előrehaladtával nem súlyosbodik, de lányoknál serdülőkorban az emlő növekedése miatt jobban szembeötlő lehet.
Diagnózis és kezelés
A diagnózis fizikális vizsgálattal és háromdimenziós CT-vizsgálattal történik. Szükséges lehet légzésfunkció mérésére és EKG-vizsgálatra is. A kezelés célja a mellkas-, hát- és hasizomzat megerősítése rendszeres gyógytorna, úszás és futás segítségével. Fontos a helyes hasi légzés kialakítása, a mellkas fejlesztése különböző testhelyzetekben. Ezekkel a gyakorlatokkal nem mindig a meglévő deformitás korrekciója lehetséges, hanem a folyamat további romlása akadályozható meg. Súlyos esetekben - főleg a szívet érintő elváltozások, vagy gyakori légúti fertőzések esetén - műtéti beavatkozás szükséges. A műtét során a mellkasra erősített fémlemez 1-2 évig marad a helyén, majd eltávolítják. Ma leggyakrabban a minimálisan invazív Nuss-műtétet alkalmazzák. Az optimális időpontja 6-14 éves életkor, de még 18 éves kor előtt a legjobb elvégezni.
Pectus Excavatum, Stanford Medicine Children's Health Chest Wall Program
A tyúkmellkas (Pectus Carinatum)
A tyúkmellkas kialakulásának oka ismeretlen, lehet genetikai eredetű, vagy az angolkór nevezetű betegség miatt is létrejöhet. Előfordulási gyakorisága 1-2 százalék körüli. Ebben az esetben a szegycsont a test középvonalától rendellenesen eltávolodik, így előemelkedik a bordák elülső részével együtt, de a bordák oldalsó részei behúzódnak. Az elváltozás a vállak előreesését és a has elődomborodását vonhatja magával, később a mell- és a vállöv izmai zsugorodhatnak. A mellkas merev, és terhelés hatására fáradékonyság figyelhető meg.
Tünetei és kezelése
A szegycsont előemelkedése általában nem szűkíti le a mellüregben lévő szervek terét, de a mellkas merevségét okozza, és a bordák rugalmatlansága miatt a tüdő kapacitása csökkent lehet. Legtöbbször kozmetikai problémát okoz. A kezelés során fontos a megrövidült mellizomzat nyújtása és a hát izmainak erősítése. Hason fekvésben végzett mellizom nyújtás, mellkas tágítás és törzsfeszítés ajánlott. Fokozni kell a mellkas rugalmasságát és légző gyakorlatokkal ki kell alakítani a rekeszlégzést a vitálkapacitás növelése érdekében. Gyógytorna és úszás javasolt. Ha a folyamat nagyon erőteljes, fűző viselése is segítséget nyújthat. Kozmetikai célból végzett műtét itt sem javasolt, de súlyosabb esetekben a Ravitch-típusú műtéti technika terjedt el, amely során a deformált bordaporcok részleges eltávolítása és a szegycsont helyzetének korrekciója történik.
| Deformitás típusa | Jellemzők | Előfordulás (%) | Tünetek | Kezelési lehetőségek |
|---|---|---|---|---|
| Tölcsérmellkas (Pectus Excavatum) | Szegycsont besüppedése, tölcsér alakú mellkas | 1 | Fáradékonyság, légzési zavarok, szívzörejek, gyakori légúti fertőzések | Gyógytorna, úszás, futás, súlyos esetben Nuss-műtét |
| Tyúkmellkas (Pectus Carinatum) | Szegycsont előemelkedése, kiugró mellkas | 1-2 | Mellkas merevsége, fáradékonyság, csökkent tüdőkapacitás | Gyógytorna, úszás, fűző viselése, súlyos esetben Ravitch-típusú műtét |
Az újszülöttkori légzés jellegzetességei
Minden édesanya egyik legnagyobb félelme, hogy egyszer csak nem lélegzik a kisbabája. Az újszülötteknél a be- és kilégzés lassú ismétlődése nem jellemző. Ők sokkal gyorsabban lélegeznek, sőt sokszor váltakozó a légzésük, gyorsabb és lassúbb részekből áll. A tüdejük kisebb, ennek köszönhetően gyorsabb légcserére van szükségük. Míg mi, felnőttek percenként 20 alkalommal veszünk levegőt, addig az újszülöttek akár 60-szor is. Ha sírnak, lázasak vagy sokat mozognak, ez a szám emelkedik. Csak az orrukon vesznek levegőt és ott is fújják ki. Egyes kifújásokat rövid szünet követ. A kisbabáknál jellemző a csendes légzés, a mellkas szinte mozdulatlan lehet. Ennek ellenkezője, a hangos légzés is megjelenhet, amikor hangos lélegzetvétel után csend következik. Légutaik szűkek és rövidek is, az orruk picike, így nem tudnak egyszerre nagy mennyiségű levegőt beszívni. Ennek eredménye, hogy az orrukban összegyűlhet váladék, a garatnál pedig nyál, emiatt szortyogó hangot adnak alvás közben.
Mikor hívjunk orvost?
Ha a kicsi légzése leáll, azonnal mentőt kell hívni. Akkor is azonnal be kell avatkozni, ha nehezen vagy egyáltalán nem tudod felébreszteni a babát, vagy ha nehezen lélegzik. A nehézlégzésnek vannak tünetei: az orrcimpák kitágulnak, levegővételkor a gyomortájék és a bordaközi izmok furcsán behorpadnak, a száj és a körmök elkékülnek, a nyálkahártya is elszíneződik. Ha ezeket tapasztalod, a baba szenved, ezért inkább hívj mentőt. Ha lázas vagy hőemelkedése van, emellett pedig ziháló a légzése és köhög is, akkor mindenképp érdemes megmutatni a gyermekorvosnak, mert ezek a tünetek sokféle betegséget rejthetnek.
Mellkas deformitások a mindennapi életben
A mellkas deformitások gyakran nem csupán esztétikai problémát jelentenek. A klinikai vizsgálat során nemcsak a külső forma, hanem a funkcionális eltérések is fontosak. Tölcsérmell esetén a besüppedés mértékének objektív megítélésére mellkas-CT vizsgálat is készülhet, amely alapján meghatározható az úgynevezett Haller-index. Ez a szám a mellkas haránt- és elülső-hátsó átmérőjének arányát fejezi ki, és segít annak eldöntésében, hogy pusztán esztétikai eltérésről vagy a belső szerveket is érintő kompresszióról van-e szó. Minél magasabb ez az érték, annál kifejezettebb a deformitás. Emellett légzésfunkciós vizsgálatokkal mérhető a vitálkapacitás és az egyéb tüdőparaméterek alakulása, valamint szívultrahang (echokardiográfia) is indokolt lehet annak tisztázására, hogy a szív helyzete vagy működése érintett-e. Különösen serdülőkorban, a gyors növekedési szakasz idején érdemes rendszeres kontrollvizsgálatokkal követni az állapotot.
Társuló betegségek és a pszichés terhelés
Bizonyos esetekben a mellkas deformitás nem önálló jelenség, hanem kötőszöveti betegségekhez társulhat, mint például a Marfan-szindróma vagy az Ehlers-Danlos-szindróma. Ilyenkor a mellkas eltérése mellett magas, nyúlánk testalkat, ízületi lazaság, gerincferdülés vagy szívbillentyű-rendellenesség is megfigyelhető lehet. Ezekben az esetekben a kivizsgálás komplexebb, és több szakterület - gyermekgyógyászat, genetika, kardiológia, ortopédia - együttműködését igényli. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a legtöbb tölcsér- és tyúkmell nem jár ilyen társbetegséggel.
Serdülőkorban a testkép kiemelt jelentőséggel bír. A mellkas látható eltérése - különösen nyári öltözetben vagy sportolás közben - komoly önbizalomvesztést okozhat. Gyakori, hogy a fiatal kerüli a közösségi öltözőket, az uszodát vagy a testnevelésórát. Ez a visszahúzódás hosszú távon szociális szorongáshoz, izolációhoz vezethet. Éppen ezért a terápiás döntés során nem csupán a fizikális paramétereket, hanem a gyermek vagy serdülő lelki állapotát is figyelembe kell venni. Amennyiben a deformitás jelentős pszichés terhet jelent, a műtéti korrekció indokolt lehet akkor is, ha a légzésfunkció csak enyhén érintett. Szükség esetén pszichológusi támogatás is segíthet a testkép elfogadásában és az önértékelés erősítésében.
Nem műtéti és műtéti kezelési lehetőségek
Tyúkmell esetében fiatalabb életkorban - amikor a mellkas még rugalmasabb - szóba jöhet speciális kompressziós mellkasi ortézis viselése. Tölcsérmell esetén kísérleti jelleggel alkalmaztak vákuumharang (vacuum bell) terápiát is, amely külső szívóhatással próbálja a szegycsontot előemelni. A sebészi beavatkozás célja a mellkas anatómiai helyreállítása és a szív-tüdő kompresszió megszüntetése. Tölcsérmell esetén ma leggyakrabban a minimálisan invazív, úgynevezett Nuss-műtétet alkalmazzák. Tyúkmell esetében inkább a Ravitch-típusú műtéti technika terjedt el. A műtéti technika megválasztása egyéni mérlegelés alapján történik, figyelembe véve az életkort, a deformitás típusát és súlyosságát.
A műtét utáni élet és hosszú távú kilátások
A sikeres korrekciót követően a legtöbb gyermek és serdülő légzésfunkciója javul, terhelhetősége nő, testtartása rendeződik. A sporttevékenységekhez való visszatérés fokozatosan történik. A műtéti hegek idővel halványodnak, és a legtöbb fiatal életminősége jelentősen javul. A pszichés felszabadulás sok esetben legalább akkora jelentőségű, mint a fizikai változás.
Nem ritka, hogy mellkas deformitás mellett gerincferdülés (scoliosis) is jelen van. A két eltérés kölcsönhatásban állhat egymással, ezért ortopédiai vizsgálat is javasolt. A célzott gyógytorna nemcsak a légzőizmokat, hanem a hát- és törzsizmokat is erősíti, ezzel javítva a testtartást és csökkentve a másodlagos panaszokat. A rendszeres mozgás - különösen az úszás - a mellkas mobilitását és a légzésmechanikát is kedvezően befolyásolja.
A legtöbb esetben a mellkas deformitás megfelelő kezeléssel vagy akár kezelés nélkül is stabil állapotot mutat, és nem rövidíti meg a várható élettartamot. Súlyos, kezeletlen tölcsérmell azonban ritkán keringési és légzési terhelést okozhat, ezért indokolt a rendszeres kontroll. Felnőttkorban is végezhető korrekciós műtét, bár a mellkas rugalmassága ekkor már kisebb, és a beavatkozás technikailag összetettebb lehet. Ennek ellenére számos felnőtt páciens számol be javuló fizikai teljesítőképességről és önbizalomról a műtétet követően.
tags: #ujszulottkori #jellegzetes #mellkasi